Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

KtT HESTEI nl»LA> kUi#nkm»ása CEGLÉD! hIbLÜJ VÁCI ^APLQMaHOB^lDÍKI^TiT^rló . — ' ■ a 1 J ww W'T^^wivw’.wiwmwmM ■jiuuhjj.wiuwi ikJAl *1 .lü1. iL'UMlJUHI ' a""'p"e TME&YEI HÍRLAP KŰLONKIA PA.S.A. A P EST MEGYEI Hifii AP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASARNAP XI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM A**'PES T AY E G-Y E I' HÍRLAP TcCÜTC ««,. MÁRCIUS ,6.. VASABNAP*"! 6VFOLTAM. ttSZAM_____________________________■». MÁRCIUS ■«, VASARNAP 3) T avasz van. ~» gyönyörű Bemutatták a palettizáló gépet Nagykőrösi szabadalom a Lipcsei Nemzetközi Vásáron Frissek még az emlékek a Lipcsében töltött napokról. Hajagos László, a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz gé­pésztechnikusa „félig hivatalo­san”, félig turistaként megte­kintette a Lipcsei Nemzetközi Vásárt. A vásáron bemutatták a Nagykőrösi Konzervgyár mér­nökei által tervezett és szaba­dalmaztatott „rakománykép­ző” gépet, a palettizáló^. A Mühl Jenő—Ábrahám Tib'or— Szathmári Gyula keze alatt született gépet a Gépjavító Ktsz-ben gyártják sorozatban. — Milyen sikere volt a gép­nek? — ezt kérdezzük a szem­tanútól, Hajagos Lászlótól. — A konzervipari gépek pa­vilonjában munka közben lát­hatták a vásár látogatói gé­pünket. A KOMPLEX külke­reskedelmi vállalat szervezte a gép kiállítását. Külön kamio- nos kocsi szállította a gépet, vittünk dobozokat, üvegeket. Peczeli Imre, a lakatosrészle­günk vezetője és Németh Béla villanyszerelő dolgozott a gé­pen, amit munka közben na­ponta több ezren tekintettek meg. — A szakmai visszhang is igazolta á várakozásokat? — A gép külön vizsgázott a szakmai bemutatón is, siker­rel. Mühl Jenő főmérnök és Bálint Pál műszaki vezető alig győzött a feltett kérdésekre válaszolni. Egymás után je­lentkeztek a vásárlók is, akik az ügyes gépet hasznosítani akarják az NDK, a Szovjet­unió konzervgyáraiban. — Ezek szerint a ktsz-ben megkezdik a sorozatgyártást? — Eddig már tíz gépet ké­szítettünk, ezeket követik a többiek. Hogy szám szerint mennyi, az a megrendelések­től függ, mert nemcsak kül­földi üzemek, hanem a ma­gyarországi konzervgyárak is vásárolnak palettizálót. Csemő és Nyársapát mezőgazdaságáról A fejlődés változást CSEMÖ ÉS NYÄRSAPÄT, a ceglédi járás Két kis közsé­ge, homoki borairól és gyü­mölcseiről ismert. Lakói nagy része a kiterjedt tanyavilág- bae él. Földjeik gyenge minő­ségűek, ez az oka, hogy az itt gazdálkodó termeiősizövetke- zetek terméseredményei sze­rényeik. Agrárszakemberekből ala­kult bizottság vizsgálta meg ennek a mezőgazdasági táj­körzetnek a helyzetét és szab­ta meg a fejlesztési irányel­veket az elkövetkező eszten­dőkre. Jelentését a járási párt- bizottság is tárgyalta, és jóvá­hagyólag tudomásul vette. Csemőben három, Nyárs­apáton két termelőszövetke­zet, egy-egy állami gazdasági üzemegység működik, továb­bá erdőgazdasági üzem és a Magyar Állami Pincegazdaság célgazdasága és feldolgozó­pincéje. Ez a körülmény adta az ötletet, hogy a tsz-ek és a MÁP idővel alakítsanak ki Kié legyen a Börzsöny? Az utóbbi években egyre többször hangzik el a kérdés különféle fórumokon, turis­ták ezrei, tízezrei szájából. Legtöbbször bizonyára mé­giscsak a Dunakanyar Inté­ző Bizottság szobáiban, Bu­dapesten a Múzeum utcában. Mi is erről beszélgettünk Ba­lassa Gyulával, a DIB-elnöké- vel és Kővári Lajos főtitkár-, ral. Meghitt nyugalomban Sokszor hallani — hogy a DIB mostohagyermekként ke­Hét bébi — egy éjszakán Zsuzsit megmentette az inkubátor Kis „házi kimutatón” a mo- nori szülőotthonban: a legtöbb gyerek szeptemberben és ok­tóberben, áprilisban és május­ban születik. Az idén, úgy lát­szik, a babák „előrehozták” a dátumot: aznap, amikor ripor­tunk készült, március 29-e volt, s reggel hét boldog kis­mama lépett ki a szülőotthon kapuján, karján a szuszogó kis csomaggal. A hét bébi egyetlen éjszakán született — most tehát kéthetesek. A szülőotthon pe­dig nemsokára húszéves fenn­állását ünnepli. Életrajzához a monori járásnak sok-sok la­kója tudna adalékot szolgál­tatni: mamák, kismamák, lá­togatók ... Dr. Lonkay László, a Sem­melweis kórház monori szülő­otthonának főorvosa a kezdet kezdetétől cselekvő és irányító tanúja az intézet életének. Számokkal kezdjük — itt a számok sem szárazak: minden adat része egy induló életnek. Rövid szünet a beszélgetésben: „főorvos úr, szülünk!” A kis Kalauz Ági harsány sírással jelzi, hogy megérkezett, itt van, fogadják őt szferetettel. Szerencsére, most már nem­csak szeretettel fogadják a sír- dogáló jövevényeket, hanem korszerű felszereléssel, tökéle­tes környezettel is — ami nem volt mindig ilyen természe- les. 1953-ban 12 ággyal, egy át­alakított magánlakásban nyílt meg a szülőotthon. Lassan és sok nehézség árán fejlődött. Rosszul volt berendezve a szü­lőszoba, a műtő, a kórtermek, roskadoztak a melléképületek, a kezelőszoba a mostani steri­lizáló helyén volt, hiányzott a hideg-meleg víz még 1958-ban is! Azóta sok minden történt. Korszerűsítették az épületet, átrendezték a szülőszobát, a kórtermeket, új irodák épül­tek, nem zsúfolódott egy hely­re annyi minden, könnyebben lélegezhettek az intézet bete­gei — és dolgozói is. Felszere­lésük gyarapodott: az az inku­bátor például, amelyik alig néhány hónapja megmentette egy kis Zsuzsi életét, pontos mása a gdanski ötös ikrek in­kubátorának. A csecsemőhalá­lozás a minimumra csökkent — egyenlő a nullával. Képzett és összeszokott kollektíva dol­gozik dr. Lonkay László mel­lett, szülésznők, csecsemőápo­lók vigyázzák a mamák és a csöpp emberek minden moz­dulatát, a gyermekszakorvos naponta jön ellenőrzésre. Havonta 110—120 felvétel zajlik a szülőotthonban, a szü­lések száma ritkán kevesebb húsznál. A 15 ágyas kórház „forgalma” tehát nem kevés — éppen ezért örvendetes a változás, a korszerűsödés. Csend van. Koncz Imréné kis sóhajokkal sétál a szülő­szoba előtt, de mosolyog. Kis­lányt vár, néhány óra múlva, vagy talán hamarabb is, me­gint új élet születik. A bébi­szobában rácsos kiságyakban alszik már Kalauz Ági, a ko­rábban érkezett Rékával, Er­nővel, Beátával, Andreával. (Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Koncz Imréné nehezen várt kislánya, Ilona, megszüle­tett.) Köblön ez Zsuzsa Vidéken is szeretik a körösi kolbászt Húsvétra 14 mázsa sonkát küldtek a boltokba A húsvét szinte elképzelhe­tetlen főtt tojás és főtt sonka nélkül. S ha még ecetes tor­ma is párosul hozzá, máris megvan a húsvéti hangulat. A Szabadság Termelőszövet­kezet és az ÁFÉSZ közös hús­üzeme jól felkészült az ün­nepekre. Húsvétra 14 mázsa sonkát és más füstölt húst küldtek a körösi és a kocséri üzletekbe és erre az alkalom­ra 11 sertést vágtak. A kör­nyékben megszerették a kis vágóhíd termékeit, 15 nagykő­rösi és kocséri üzletet lát­nak el rendszeresen friss hur­kával, kolbásszal, húsboltjai­kat pedig sertéshússaL Az idei első negyedévi for­galmuk kétszerese a tava­lyinak. A körösi és kocséri fogyasztók mellett vidékre is szállítanak az ízes termékek­ből, sőt a kőbányai KÖZÉRT- nek is állandó szállítói. , Hetenként 20—27 sertést vágnak: többségét töltelék­árunak dolgozzák fel, a töb­bit húsboltokban mérik ki. Az elmúlt évben 1400 sertést vágtak. Az állatokat a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben hizlalták. zeli a Börzsönyt és a Duna­kanyar bal partját. Pedig nem erről van szó. Csak éppen a Duna jobb partja a felszaba­dulás előtt és az azt követő években is forgalmasabb volt, jobban szerette a kirándulók és turisták sok százezres tábo­ra, mint a szemben levő táj- szomszédot. Üdülőtelepek so­ra épült, a kirándulók töme­geit jobban vonzották Szent­endre és Esztergom műemlé­kei, múzeumai, Visegrád tör­ténelmi levegője, mint a bal part meghitt nyugalma, s a Börzsöny szinte páratlan fló­rája, gyönyörű tájai. A beru­házások is inkább a meglevő, sokszor kielégíthetetlen igé­nyekhez igazodtak. így a bal part fejlesztésére valóban ke­vesebb pénz jutott. Az elmúlt évtizedben fordult a kocka. A Duna jobb partja egyre zsú­foltabb lett, ezért mind többen keresték a vasúton egy óra alatt megközelíthető Bör­zsönyt és környékét. A Bör­zsöny javára írandó az is, hogy nemcsak nyáron keresik. Különleges klímája miatt né­hány pontján még olyankor is van hó, amikor a Mátrában, vagy a Budai hegyekben már csak emlegetik az elmúlt te­let. A Nagyhideg-hegyen pél­dául átlagosan 100 napig al­kalmas a hó sportolásra. Ugyancsak a javára szól, hogy a Börzsönyi Állami Gazdaság kezelésében levő erdei vas­úttal Királyrétig megoldott a turisták szállítása is. A Bör­zsönynek és környékének fej­lesztése napjainkban éppen olyan sürgőssé vált, mint jobb­parti szomszédjáé. Többek kö­zött a fejlesztési tervek össze­hangolása, megvalósulásuk segítése a feladata a Dunaka­nyar Intéző Bizottságnak, s a tavaly alakult bal parti szer­vezetének is. Ne szabdalják széjjel Nagyobb szabású terveket kovácsolni csak akkor érde­mes, amikor az alapvető igé­nyeket már kielégítették. Me­lyek is ezek? Gondoskodni kell a turisták ellátásáról, meg kell oldani a közlekedést. A turisták és az erdő védel­me szempontjából is fontos, hogy pihenőhelyeket, a völ­gyekben tisztásokban táboro­zó-, játszótereket alakítsanak ki. Mindezt olyan körültekin­téssel —: ahogy azt Balassa Gyula megfogalmazta —, hogy a Börzsöny tíz, húsz év múl­va is Börzsöny maradjon, le­vegőjét ne szennyezze kipufo­gógáz, az erdőt ne szabdalják szét az utak, fáit ne irtsák ki valami rosszul értelmezett fejlesztés ürügyén. Az a cél, hogy a Börzsöny ne csak ez­rek, de százezrek hétvégi pi­henőhelye legyen. Jövőre, valószínűleg még az év elején, parkerdővé nyil­vánítják a Börzsönyt. A rang­gal feladatok is járnak. Ké­nyelmes turistautakat vágnak, mellettük padokat, asztalokat állítanak fel. Néhány helyen máris készülnek az „esőbe­állók”, ahová a záporok, ziva­tarok elől menekülhetnek a hátizsákos turisták. Azonban ezeknél is sürgősebb feladat, hogy Királyrétről Nagyhideg- hegyig közút épüljön, folyta­tódjon a villamosítás és kiépül­jön a vízvezetékhálózat. A Börzsöny fejlesztésére az öt­éves tervben igen nagy össze­get, 110 milliót költenek. Igaz, ennek nagy részét, 100 milliót, elviszi az útépítés. Tehát jó- néhány nagyon fontos beruhá­zásra egyelőre nincs pénz. Vannak azonban kevésbé költ­séges — mégis hosszú évek óta vajúdó dolgok, ezek közül is a legfontosabb a nagyhideg-he- gyi sífelvonó. Hiába kínál a megyei tanács és a DIB 250 ezer forintos hitelt (ennyibe kerülne a berendezés), senki nem vállalja a gazda szerepét. Ha tovább tart a huzavona, a jövő télen sem működhet a sífelvonó Nagyhideg-hegyen. Legyen mindenkié Viszont egyelőre semmi sem akadályozza, hogy elké­szítsék a Börzsöny első turis­taközpontjának a tervét. Már a helyét is kijelölték a Ki­rályrét fölött, a Bajdázó-tó környékén. A körülbelül 30 holdnyi területen minden meglesz, amire az ide gyalo­goló turistáknak szüksége van: meleg étel, üdítő italok, sportpályák, játszóterek, s ami mégiscsak a legfontosabb: a gyönyörű környezet. Az első ilyen turistaközpontot — a DIB elképzelései szerint — idővel több hasonló követi majd. Kisebb pihenőterek — parking láncolat — tervei is készülnek a Dunakanyarba, az egyik éppen a Börzsöny aljá­ban, Kismaros határában épül meg. Ezek a következő évek tervei, de ezekből is jól látha­tó, hogy a Börzsöny a háti­zsákos turisták paradicsoma lesz. S az is marad. A drága luxusszállodák helyett olcsó turistaházak épülnek, először N agvh ideg-hegyen. S ami a DIB vezetőinek is titkon dédelgetett vágya: épüljön a Börzsöny ligetes ré­szein sok-sok faház, amelyet olcsón bárki kibérelhet, s ahol családok sokasága élvez­hetné nyaranta néhány hétig a pihenést. Csulák András olyan közös bemutatógazdasa­got, amely a homoki szőlő­gazdálkodást reprezentálná. A szőlő feldolgozása és érté­kesítése terén viszont már tettek lépéseket, egy laza együttműködési forma alakült ki. Az eredményesebb gazdál­kodás megköveteld a rend­szeres talajjavítást, a vízren­dezést és az öntözés bővítését. A fő- és mellékcsatornák ál­lapota megfelelő, a tavaszi és őszi csapadék néhány nap alatt elvezethető. Az elkövet­kező években kettőezer hol­don kell vízrendezést végre­hajtani. Indol-;olt volna két víztároló építése, mert ezáltal a nyársapáti Aranyhomok és a csemői Rákóczi tsz növelhetné öntözéses területét. A FEJLŐDÉS jelentős vál­toztatást követel a művelési ágaikban. Célul tűzi az erdö- és fagazdaság kiterjesztését. Bár a szántóterület ezáltal csökkenne, az intenzívebb gazdálkodás lehetővé tenné, hogy kisebb területen állítsák elő ugyanazt a terménymeny- nyiséget Az állattenyésztés jelentős' írészben más gazdaságoktól vásárolható takarmányokra alapul. Az évi negyvenezer hízót kibocsátó, jelenleg épíü- 10, csemői sertéskomibinóthoz a Ceglédi Állami Tangazdaság más kerületeiből gondosko­dik takarmányról. Növelni kell tehát a lucerna területét A rozs, a triticalé és a lu­cerna termőterületét emelni kell. Az őszi kalászosok és a lucerna termesztése komplex gépesítéssel oldható meg a legcélszerűbben. Az 1970-ben meglévő 3690 hold szőlővel szemlban a táv­latban mindössze 1500 hold­nyi területtel számolnak. A 40—60 mázsás holdanként! szőlőtermés ellensúlyozná a területcsöktkenést, A nagyüze­mi gyümölcsös 638 holdról 380 holdnyira zsugorodna. Kétszáz holdnyi területen dió­fák telepítését tartják helyes­nek. A TERVEK SZERINTI, több mint nyolcezer holdnyi, er­dőterület' ennek a határrész- mek az egyharmadát tenné ki. Ebből 1400 hold cellulóznyár lenne, továbbá a homokos ta­lajnál; megfelelő akác, fekete­fenyő stb. Az állattenyésztésiben az intenzív jühtartásra vár nagy szerep. A pecsenyehárány jól értékesíthető. A baromfite­nyésztést ezentúl is érdemes folytatni. A fejlődés és a magasabb eredmények elérésére való törekvés megkívánja, hogy a két szomszédos település ter­melőszövetkezeteit és anyagi erejét közösen használja fel. A szakemberek a sokoldalú együttműködésben látják e gazdaságok további erősödésé­nek lehetőségét. Tamasi Tamás CEGLED Ösztöndíjat kapnak a péktanulók A pék szakma nem tartozik a divatos mesterségek közé napjainkban, egyre kevesebb fiatal jelentkezik erre a pályá­ra. A Ceglédi Sütőipari Válla­latnál is gond a nyugdíjba vo­nuló szakmunkások utánpótlá­sa. Enyhítésére a segéd- és be­tanított munkásokból képez­nek szakmunkásokat. Az el­múlt három évben 25-en sze­rezték így meg a szakmunkás­bizonyítványt a vállalatnál. A vállalat a szeptemberben kezdődő tanévtől ösztöndíjat biztosít a jelentkező ipari ta­nulóknak. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents