Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

4 "“k/CíHop 1972. ÁPRILIS 18., KEDD FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Csendesek a hajnalok Bemutató a Mikroszkóp Színpadon .Csoban tera ovcsíce** Harmadik lett a tököli tamburazenekar Szobrot állítanak Erdei Ferencnek Kecskemét szobrot állít a nemrég elhunyt Erdei Ferenc­nek, a „Futóhomok’’ szerzőjé­nek, aki munkásságával, irány- mutatásaival nagyban hozzá­járult a sivár kiskunsági ho­mokföldek termővé tételéhez, a szocialista típusú mezőgaz­dálkodás kialakításához ezen a vidéken is. A kiváló tudóst és közéleti embert mindig erős szálak fűzték Kecskeméthez és Bács-Kiskun megyéhez. Erdei Ferenc bronzportréját a, városi tanács vezetőinek felkérésére a megyeszékhelyen élő fiatal szobrászművész, Pálfy Gusztáv mintázza meg. Lacházi zenebarátok A kiskunlacházi művelődési házban április 20-án fejező­dik be az Országos Filharmó­nia négy részből álló ifjúsági hangversenysorozata. Az utolsó előadás címé: „Századunk mű­vészete”. A ráckevei járási művelődési házban egy-egy előadáson 200—250 diák vesz részt, a nagy látogatottság elsősorban a községben mű­ködő zeneiskola népszerűsé­gének, valamint a zenetaná­roknak köszönhető. Hat fejezetre tagolódik a neves angol prózaíró, Chris­topher Isherwoodnak az Eu­rópa Könyvkiadónál most megjelent-,. ISTEN VELED, BERLIN című könyve. A fejezetek né­miképpen életrajzjellegű do­kumentumanyaggá állnak ösz- sze. Érdekességüket több „csa­torna” táplálja. Egyrészt az író egyéni látásmódja, kedves­fanyar, itt-ott meghökkentő humora, másrészt az a tény, hogy berlini tartózkodásának ideje 1931—1933 közé esik. Az a nehéz, végzetteljes időszak ez, amelynek elején a néme­tek többsége még nem vette komolyan a nemzeti szocializ­mus előretörésének veszélyét, amikor a munkásság a kom­munista forradalom kitörését várta, a vagyonosok pedig ret­tegéssel gondoltak ugyanerre a lehetőségre. Az első három fejezetben AZ ERDÉSZET FAGYÁRTMÁNYÜZEMÉBEN VERŐCÉN KÖTEGELT FAIPARI HÚLLADÍK 20 százalékos árengedménnyel KAPHATÓ V ' Gépkocsirakomány esetén házhoz szállítást is vállalunk. AZ OGV HEURÉKA GUMIGYÁR (Vác) FELVÉTELRE KERES- portást, salakozót, nőket betanított munkára,- vezető beosztású dolgozó mellé nagy gyakorlattal rendelkező gép- és gyorsirónőt,- tervelőadót, kalkulátort és általános adminisztrátort közgazdasági technikumi végzettséggel. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. A háború elválaszt az élet­től, a háború idegen mindat­tól, amit életnek neveznek. A fiatal szovjet író, Vasziljev háborúja a történelem bor­zalmas' pillanata, amikor az ember megfosztódik nembeli lényegétől. Ha továbbra is ugyanúgy szeretne élni, mint békében, elpusztul. Az ember békére született, tehát védte­len, kiszolgáltatott a háború­val szemben. Vasziljev kisregényét Gla- golin és Ljubimov ültette át a moszkvai Taganka Színház­ba. Ennek az előadásnak az alapján alkalmazta saját színpadára a darabot Komlós János. Észrevette e műnek — a színlap szerint történelmi rekviemnek — a szuggesztivi- tását, lelket felkavaró lírai- ságát, örökérvényű emberi igazságait. Felfedezte szá­mukra a darabot és — E. Gá­bor Éva sikeres fordításában — lehetővé tette, hogy az évad egyik legemlékezetesebb színházi produkciója szület­hessen meg. Megkönnyebbüléssel vesz- szük tudomásul, hogy még a hadsereg szolgálati szabály­zatát sem lehet a háborúra alkalmazni, még azt is csak békében lehet megvalósítani. Isherwood csupán egy-két szó­val utal a forrongó és mérkő­ző erőkre. Nagyon fiatal még, az idegen városban megélhe­tési és lakásgondjai kötik le. Ez a két fontos, személyes dolga — amely mint albérlőt a munkásokkal, munkanélkü­liekkel, női és férfi prostituál­takkal, s mint angol lecke­adót milliomosokkal és értel­miségiekkel hoz kapcsolatba — érdekes tapasztalatokat és élményeket eredményezett. Érzékletesen ábrázolja a több­ségükben különc fő- és albér­lőket, a reménytelen szegény­séget, de a német nyárspolgá- riasság és mesterségesen táp­lált faji öntudat félelmetes jelenségeit is. Kár, hogy fi­gyelmét nagy mértékben az aberrált emberek és viszonya­ik kötik le. Az utolsó fejeze­tek azonban, amelyek Hitler hatalomra jutásának eszten­dejében játszódnak, már jó­részt ennek az időnek ijesz­tő, döbbenetes tüneteit tárják az olvasó elé. Vázlatosságában is érdekes mű Réz Ádám kitűnő fordí­tásában, Würtz Adám stílsze­rű illusztrációival. A védőbo­rítóért és kötéstervént szintén őt illeti a dicséret. Ugyancsak az Európa Könyvkiadónál jelent meg Kajetán Kovic szlovén író SEM ISTEN, SEM ALLAT című kisregénye. Két szerelem története ez, a 35 éves Andrej két nagy érzelmi megrázkód­tatásának története. Az egyik szerelem már a múlté, a má­sodik előttünk kezdődik, s érik egy-két hét alatt betel­jesüléssé, majd szakad meg kicsinyes, de emberi ok miatt. A történetet indázatként fonják be Andrej gondolatai a szerelemről, az életről, a mun- káról és az emberi természet félig isteni, félig állati voná­sairól. „Mindinkább úgy tet­szett, hogy a természet az örök boldogságért, amelyet nem tudnánk elviselni, vala­mi emberségesebb ajándékot kínál cserébe, örökös utazást a pokolból a menyországig és vissza.” Talán ez a summája elmélkedéseinek, amelyek oly­kor érdekesek, olykor szokvá­nyosak, sok helyütt termé­szetesen következnek a törté- -netet összetevő apró mozza­natokból, néhol mesterkéltek is; úgy tetszik, azokat a fe­hér foltokat takarják, ame­lyeket nem szőtt be a két hős között kifeilődő kapcsolat so­vány anyaga. Mosolygóink, amikor egy kis faluban állomásozó néhány emberből álló egység parancs­noka, a törzsőrmester — egy élő szolgálati szabályzat — arra kéri parancsnokát, hogy olyan katonákat küldjön, akik nem isznak és akik nem... — nőznek. Meglepődünk a kitű­nő ötleten, hogy találtak ilyen katonákat; megjelenik egy raj, akik valóban nem isznak és nem nőznek, mivél: lányok, fiatalasszonyok. Jókedvünk kerekedik, amikor a törzsőr­mester riadt tehetetlensége közepette a női raj bájos tag­jai kiakasztják száradni in­tim ruhadarabjaikat, lepe­dőkbe burkolózva táncra ke­rekednek. A szolgálati sza­bályzat ezekre a rendkívüli esetekre nem ad eligazítást, ezért a törzsőrmester lassan- lassan a női raj speciális, íratlan szabályaihoz igazo­dik. Megható jelenetek sorá­ban leszünk tanúi annak, ho­gyan alakul ki a bombázások kellős közepén a háború sza­bályai alól mentes kis emberi közösség. A lányok — akik önkéntesek — tüzérek, dere­kasan és szakértelemmel lö­vik az ellenséges gépeket, bátrak, csak akkor pityered­A közeg, amelyben a kis­regény lejátszódik, valahogyan bizonytalan: Andrej és Márta otthona szinte a levegőben függ, mintha ki lenne szakít­va a valóságból; nyilván tu­datos elhatározás eredménye ez, jelképpé emelése az örök Ádám és Éva viszonyának. Tóth Ferenc pontos fordí­tásával és Sziráki Endre, a kötés és borítólap tervezője egyképpen jó munkát végzett. MEGNŐNEK A FÁK a címe Szinnyei Júlia új re­gényének, amelynek kerete egy kis falu és a hozzá közel fekvő kisváros. Sorsokkal zsú­folt regény. Ez az előnye — de hátránya is. Előnye azért, mert (mint az a fülszöveg nélkül is nyilvánvaló) az írónő otthonos mind a felszabadulás előtti, mind a felszabadulás utáni falu életében. Kár, hogy az alakok ábrázolása többségük­ben elhanyagolt. Drámai ese­mények sora pereg egymás­után — de szinte futószalagon és súlytalanul. Kevesebb ese- ményj elmélyültebb és diffe­renciáltabb ábrázolással regé­nye mélyebb nyomot hagyna az olvasóban. Ennek hiánya miatt éppen a falu nehéz elő­ítéletektől, indulatoktól, sűrű pletykáktól fűtött hátteréből kiemelt, a jövő felé forduló, s azt tudatosan alakítani és hor­dozni kívánó alakok váltak színtelenné — az írónő célja és jószándéka ellenére is. A tö­kéletes tanító és választott párja, a postamesternő: ér­dektelen figurák. Annál életteljesebb azon­ban két mellékszereplő: a haj­dani főjegyzőné, a dolgos, pénzt, bőséget teremtő, vér­mes, ételben, szerelemben egyaránt falánk Terus, akinek koporsóját volt szeretői állják körül. És a postamesternő húga, Dóra, a férj nélkül ik­reket szülő, könnyelmű, de szeretni való asszony, aki las­san a részegség, s a züllés út­jára csúszik. Jó és hiteles a körülötte táncoló, s gyengesé­gét kihasználó férfiak rajza is. Mindent összevéve: a Meg­nőnek a fák szórakoztató ol­vasmány, amit az olvasók bi­zonyára szívesen vesznek ke­zükbe. A regény a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában je­lent meg. Engel-Tevan István kötésterve s borítólapja mo­dem és tetszetős. Barát Endre nek el, aímikor véletlenül Be­csípik az ujjúkat... Vihar előtti, rezignált, ben­sőnket szétfeszítő, ideges jó­kedvvel szemléljük mindezt. Mert tudjuk: a háború sza­bályaihoz nem alkalmazkodás a pusztuláshoz vezet. A vég­zet el is jön: német fasiszták­ba ütköznek az erdőben, hő­siesen harcolnak és meghal­nak. Nem elidegenített halál ez, nem nézhetjük okos meg­fontoltsággal, sírnunk kell. Kezünknek ökölbe kell szo­rulnia. Mert ezek a kedves lányok azelőtt pusztultak el, mielőtt még élni kezdtek vol­na. Éppen, hogy felcsepered­tek — egyiknek a szüleit get­tóba zárták, másiknak a fér­je elpusztult, harmadiknak bontakozó szerelmébe csapott a tragédia — máris az élettől fosztották meg Őket. Ez a darab rekviem az éle­tért. Lírái, pátosszal teli emlé­kezés, kegyeletes sirbeszéd. Iglódi István kitűnő rendezé­se és díszlete: egyetlen háló a színpadon, amely áthatol­hatatlan erdő, feneketlen mo­csár — a hábomí hálójából' ki nem szabaduló emberek tra­gédiáját testesíti meg. Egyet­len mély lélegzetű, döbbene­tes lírai játék ez a sír szélén. Nem f/radt, kiégett, re­ménytelen játék, hanem fi­gyelmeztető, szenvedélyes, békéért kiáltó. Gera Zoltán törzsőrmestere kiváló alakítás. A háború sza­bályait az élet szabályaira cserélő kisember tragédiája. A lányok — Monori Lili, Dőry Virág, Ronyecz Márta. Káldi Nóra, Jobba Gabi — érzékle­tes egyéni figurák.. A Csendesek a hajnalok-zd több embernek kellene lát­nia annál, mint ahányan el­férnek a Mikroszkóp nézőte­rén egy héten egyszer, pénte­ken. Berkovits György Vendéglátóipari szak­középiskolás fiatalok verse­nyeznek oroszból, németből, üzemgazdálkodásból, ételké­szítésből és felszolgálásból április 21-től Keszthelyen a Vendéglátóipari Szakközép- iskolában. Néhány napot töltött szülő­hazájában korunk fizikájának egyik nagy egyénisége, a tava­lyi fizikai Nobel-díjjal kitün­tetett Gábor Dénes, a londoni Imperial College világhírű professzora, a Royal Society tagja, akadémiánk tiszteletbeli tagja. A neves tudós elutazása előtt elmondotta: 1947.-ben egy nagy cég megbízásából az elektronmikroszkóp tökéletesí­tésén dolgoztam. Ezek a kuta­tásaim vezettek a holográfia, elvének kidolgozásához. — Csaknem egy évtizednek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy a laserek megjelenésével kezünkbe kapjuk a hologra­mok készítésére alkalmas fényforrást. Ettől az időtől in­dult meg a holográfia nagy­arányú tökéletesítése, egyre bővülő tudományos és gyakor­lati alkalmazása. — Lényegében arról van szó hogy a több oldalról megvilá­gított tárgyból kíiövő hullámo- Vgt, amelvek három dimenzió­ban, tehát térben adiák a tárgyra vonatkozó összes in­formációkat, a hologramot úgy látjuk, mintha a tárgy a maga teljes valéssáo’ában állna ellőttünk. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége — a Röpülj, páva mozgalomhoz csatlakozva — idén is megren­dezte a II. délszláv népdal- és népzenei fesztivált. E ne­mes vetélkedőnek kettős cél­ja volt: egyrészt a hazai dél­szláv népművészéti hagyomá­nyok további kutatása és fel- használása, másrészt az önte­vékeny művészeti munka fel­lendítése. A fesztivál iránt a magyarországi délszláv lakos­ság körében már a területi döntőkön — Tökölön, Baján, Szalántán, Felsőszentmárton- ban, Molnáriban, Rábatótfa- lun és Peresznyén — igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, s ez a továbbiakban sem csökkent. Az országos döntőre — mint jelentették — szombaton este a MOM Szakasits Árpád Mű­velődési Házában került sor nyolc megye, valamint Buda­pest legjobbjainak részvéte­lével. A versenyzők különbö­ző kategóriákban mérték ösz- sze tudásukat, a közönség vas­tapssal jutalmazta a fellépő­ket. A program szerint elsőnek a tököli tamburazenekar (a ké­pen) — a budapestiekkel közö­sen — mutatta be műsorát, Milkovics Mihály és Kirch­ner István vezetésével, „Dél­szláv egyveleg” címmel. Han­gulatos dalaik — Uzmimi szrce (Fogadd el a szívem), Szvatovacski drmezs (Lako­dalmas rezgős), valamint a Csoban tera ovcsíce (A pásztor tereli nyáját) — méltán arat­tak nagy sikert. Az együttes legidősebb tagja a 79 eszten­dős Milkovics Mihály, vala­mint Kirchner István, a kul­Holográfiával vizsgálni, „fény­képezni” lehet hősugarakat, követni lehet nagy sebességű lövedékek útját és a rajtuk végbemenő jelenségeket is. A számítógépek, fejlesztésében, televíziós rendszerekben, a sztereomozi megvalósításában stb. — Hanghullámokkal is le­het hologramot készíteni. Eb­ben talán még az optikai ho- lográfoknál is nagyobb fantá­ziát látok. Komoly kilátás van arra, hogy pótolhatjuk, illetőleg ki­egészíthetjük vele a röntgensugarak nyújtotta lehetőségeket. A tudomány feladatairól szólva a következőkre muta­tott rá: — Korunkat a technikai-tu­dományos forradalom, a máso­dik ipari forradalom korának nevezik és méltán. Hajlamo­sak vagyunk azonban arra, hogy megittasuljunk a techni­kai lehetőségektől és elhanya­goljuk a veszélyeket. — Az egyik fő veszély, hogy az emberiség éppen a tech­nika gyors fejlődése nyo­mán igen nagy mértékben rombolja, szennyezi kör­nyezetét, ugyanakkor az ásványi kincs, elsősorban az olaj- és szénva­túrcsoport vezetője is örült az öltözőben a közönség elisme­résének. Elmondták: az együt­tes tagjai vasárnap délután szabad idejükben próbálnak. A megye határain túl is szíve­sen látják a tökölieket: az el­múlt hónapban zalai körúton vettek részt, s a nyáron min­den bizonnyal Jugoszláviába utaznak. Az est másik Pest megyei résztvevője a budakalászi Jur- kovics Pálné — aki a szóló­énekesek kategóriájában in­dult — ugyancsak megérde­melten fogadta fellépése után a gratulációkat. A késő esti órákban — mi­után a vetélkedő valamennyi résztvevője bemutatta műsor­számát — került sor az ered­ményhirdetésre. Nem volt könnyű a zsűri helyzete — amelynek elnöke dr. Kiss La­jos, az MTA kandidátusa, al- elnöke pedig Vujicsics Tiha­mér volt —, hiszen sok élve­zetes, színvonalas produkció közül kellett választaniuk. A zenekarok versenyében a tö­köli tamburazenekar a harma­dik helyre került. F. G. Centenáriumát ünnepli az idén a magyar műemlék- védelem. A centenáriumi évben a műemléki szervek az ország 32 jelentősebb mű­emlékének helyreállítását fejezik be, köztük a váci, Gombás-patak hídjának szobrait restaurálják, és az isaszegi római katolikus templomot. gyón pocsékolása olyan mére­tű, hogy számítások szerint a készletekből legfeljebb száz évre futja. —' Az energiahelyzet és az ásványkészlet szorosan össze­függ a másik nagy problémá­val, a túlnépesedéssel, amely egyes országokban, mint Ja­pán, India máris riasztó mére­teket ölt, de olyan tények sem hagyhatók figyelmen kívül, mint a plankton pusztulása, amelynek már mutatkoznak bizonyos jelei a világtengerek­ben. Ennek pedig fele sem tré­fa, hiszen a plankton szolgál­tatja a földi légkör oxigénjé­nek mintegy 75—80 százalékát. — A tudomány feladata te­hát a helyzet felmérése, a le­hetőségek pontos meghatáro­zása és az emberiség felvilá­gosítása. Hinnünk kell abban, hogy a meglevő óriási lehetősé­gek birtokában felülkere­kedik az emberi értelem, a ráció, amely a leskülönbö­zőbb területeken felhalmozó­dott rengeteg tudást, ragyogó részeredményeket szintézisbe fogva egyedül képes helyreál­lítani az összhangot az embe­riség szükségletei és lehetősé­gei köaiü — fejezte be nyilat­kozatán Gábor professzor. KÖNYVESPOLC Angol, szlovén, magyar író Plankton nélkül nincs oxigén A holográfia megteremtője az emberiség sorskérdéseiről Foto: Gábor »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents