Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-15 / 88. szám
1972. ÁPRILIS 15., SZOMBAT 3 Pest megye élelmiszergazdasága jól szolgálta gazdaságpolitikai céljainkat (Folytatás az 1. oldalról.) nak érdekében, hogy jobban vegyék figyelembe a területi adottságokat. Szigeti Ernő, az Állami Gazdaságok Központja Pest—Nógrád megyei főosztályának vezetője ismertette a megye állami gazdaságainak eredményeit, rámutatva, hogy igen differenciáltak és széles skálán mozognak itt az állami gazdaságok. Cserháti Pál, a hernádi Március 15. Tsz elnöke a baromfitenyésztés szabályozóinak felülvizsgálását sürgette. Szu- róczki István, az inárcsi Március 21. Tsz elnöke a termelőszövetkezetek melléktevékenységének helyzetével foglalkozott, Lakatos Tibor, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója az öntözési szakemberképzés meggyorsításának fontosságára hívta fel a figyelmet. A felszólalók mindegyike több más kérdést is érintett, így alakult beható munkaértekezletté ez a tanácskozás. Dr. Dimény Imre összefoglalója Ezt a munkaértekezlet-jelleget emelte ki vitazárójában dr. Dimény Imre miniszter is, aki mindenekelőtt elismeréssel szólt róla, hogy Pest megye élelmiszergazdasága az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődött. Tavaly ez a fejlődés meghaladta az országos átlagot, és egyértelműen megállapítható, hogy Pest megye élelmiszergazdasága jól szolgálta gazdaságpolitikánk, ezen belül agrárpolitikánk célkitűzéseit, s élni tudott a gazdaságirányítás adta lehetőségekkel. Olyan bázisról indulhat tehát tovább, amely segít megoldani a fejlődés további gondjait is. A további általános feladatokról szólva, a miniszter hangsúlyozottan mutatott rá arra, hogy lényeges kiindulásnak kell tekintenünk a X. pártkongresszusnak azt a célkitűzését, miszerint o mezőgazdasági dolgozók személyes jövedelme a munkásokéval azonos mértékben növeked/ '.1 A IV. ötéves tervben ezt mindenképpen érvényesítenünk kell, mert lényeges kérdése a munkás-paraszt szövetség erősítésének s így egész népünknek. Több tényezőt kell természetesen figyelembe vennünk. Mindenekelőtt azt, hogy igein nagyok a differenciák a termelőüzemek között, és ezek a különbségek a személyes jövedelmekben is kifejeződnek, jobban, mint ami társadalmilag, politikailag elviselhető. Ezért a differenciák szűkítése fontos politikai cél hosszabb távon is. A kiegyenlítődésről egyelőre még nem lehet szó, mert igazságtalanok lennénk azokkal a szövetkezetekkel, állami gazdaságokkal szemben, amelyekben előtérbe helyezik a hatékonyságot. Kitért a miniszter arra, hogy napjainkban sokat beszélünk a mezőgazdaság eredményei mellett a kialakult feszültségekről mind a beruházások, mind pedig a termeléspolitika egyes területein. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdaságban jelentkező feszültségeket megoldjuk, bizonyos jövedelmi átcsoportosításokat kell végrehajtani az üzemek között, másrészt a különböző mezőgazda- sági kultúrák, tevékenységek között. Ezt nagyon fontos kiindulásnak kell tekinteni. Közösen kell megkeresnünk a megoldásokat annak érdekében, hogy egyrészt ne legyenek olyan termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, amelyek nem kapják meg a társadalom előtt indokolt anyagi elismerést, de ne legyenek olyan termelési ágak sem, amelyekben ráfizetéses a termelés, és csak politikai öntudatból tartják fenn tevékenységüket, amelyre valójában népgazda- ságilag szükség van. — Ebben az irányban hatnak intézkedéseink — mondotta — és teszünk további lépéseket, amelyek azt is jelentik, hogy a szabályozás egyes elemei a jövőben is mozoghatnak e célkitűzések érdekében. Például a szarvasmarha-ágazat rentabilitását előtérbe kell helyezni és ennek megfelelően módosulhatnak a közgazdasági szabályozás egyes elemei. A közgazda- sági szabályozás mint rendszer bevált, de nem köthetjük meg magunkat úgy, hogy évekig egyáltalán nem változtatunk rajta. Az is jogos igény viszont, hogy évközben ne változtassunk, vagy legalábbis hosszabb időre alakítsunk ki tartós szabályozókat. A vitában többek által érintett ármozgásokra, áremelkedésekre utalva közölte: o minisztérium megvizsgálja, ha bárhol 10 százaléknál magasabb ármozgást tapasztal. Ezek ugyanis valószínűleg olyanok, amelyeket a kormányzat nem támogat. A cikkek egy bizonyos körénél tudomásul kell azonban venni a nagyobb arányú emelkedést, különösen azoknál, amelyek alapanyaga a tőkés országokból származik, mert ott az alapanyagárak tovább emelkedtek, mint ahogyan számítottunk rá. (így például az öntvények, alumínium stb.) Ami a fólia áremelkedését illeti: a zöldség termelői, fel- vásárlási áremelésénél már ezt bekalkulálták és éppen ezért azt is meg kell vizsgálni, hogyan emelkedett a jövedelmezőség a zöldségtermelésben, így ugyanis más lesz a kép. Beszélt dr. Dimény Imre o gyenge adottságú termelőszövetkezetekkel kapcsolatos gondokról is. Igen fontos annak megvizsgálása Pest megyében is, hogyan lehetne eredményesebbé tenni azt az állami támogatást és tevékenységet, amelyet a mostoha körülmények között dolgozó szövetkezetek érdekében kifejtünk. Nyilvánvalóan nem lehetséges a közgazdasági sza-' bályozókban olyan különbségeket kialakítani, amelyek valamennyi szövetkezet körülményeit figyelembe veszik. Olyan szabályozók kellenek viszont, amelyek jobban mérlegelik az adott tájon leggazdaságosabban termelhető termékek körét és azt megfelelően preferálják, dotálják. Ezzel összefüggésben szólt a gazdaságtalan termelés problémáiról is. Ez a mezőgazdaságban nem mindig az, amit nem szabad támogatnunk, hanem meg kell keresni az útjait, hogy a népgazdasági szükségletekkel összhangban gazdaságossá tegyük egyes termékek előállítását. Ezért születtek intézkedések a zöldség, a cukorrépa, a dohány, a komló termelésének gazdaságossá tétele érdekében. Nem várható egyik évről a másikra alapvető változás, de ha az emberek megértik az összefüggéseket, akkor a szövetkezetekben, állami gazdaságokban olyan termelés bontakozhat ki, amely a népgazdasági igényeket jobban számításba veszi. Mindez most jó irányban halad, mutatja a Pest megyei jó példa is, amely szerint a cukorrépában itt jelentős az előrehaladás. Az igen fontos szarvasmarha-tenyésztést elemezve, a miniszter elmondotta, hogy a kormány július második felében kívánja megtárgyalni az ágazat jövedelmezőségére vonatkozó javaslatokat. Minden remény megvan rá, hogy júliusban meg is hirdetik a megfelelő intézkedéseket függetlenül; attól, hogy a bevezetés időpontjáról hogyan döntenek. A szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak lesz majd idejük a felkészülésre. Ennek kapcsán kitért a vitában többek részéről is jelentkezett igényre, miszerint a végterméket kellene jobban dotálni. Ennek, az egyébként támogatható, elgondolásnak az érvényesítése azonban nem lehet egyértelmű, mert nagy a szóródás az egyes üzemek között a felkészültség terén. A végtermékszemlélet tovább erősítése viszont kétségtelenül előnyös kiDCM 3. Zöld utat... (A DCM-be kétlyukú híd alatt vezet az út, a híd pillérén ma is olvasható a megkopott, szürke betűsor: „Zöld utat a DCM-nek!” A KISZ-védnökség időszaka a gyár hőskora volt.) Védnökség - közösen Ördög Dénes, termelési osztályvezető 1960. augusztus elsején az egyetem padjából került a DCM-be. Kukoricaföldet már nem látott, megérkezésekor a gyár alapjait készítették. 1960-ban kezdődött a védnökség: — Az NDK- és a magyar fiatalok közösen vállaltak védnökséget a nagy mű fölött. Operatív bizottságot alakítottunk, kéthetente vagy havonta értekeztünk. A bizottság tagjai igazolványt kaptak, ezzel bármelyik gyárba, minisztériumba szabadon beléphettek. Rövid idő múlva nimbusza lett az igazolványnak, a vezetők úgy tárgyaltak a fiatalokkal, hogy érezni lehetett: komolyan veszik a védnökséget. — Mentünk, tanácskoztunk, vasat szereztünk, tűzálló anyagot, megkértük az igazgatókat, ne késsenek a szállítással, mert különben a munkások állnak. Nagyon jó hangulat volt, kitűnő kollektíva jött össze, a fiatalokat kiváló szakemberek vezették. Minden okunk megvolt a jó hangulatra, hiszen időre befejeztük a beruházást. — A KISZ-védnökség 1964- ben zárult, de ha az ember 1964—65-ben elment egy vállalathoz, s kimondta a bűvös szót: DCM — másképp álltak a dolgokhoz. 1966-tól mindenki elfelejtett mindent... (A KISZ Központi Bizottsága 1960. május 12-i ülésén határozatot hozott: „A cementmű jelentőségére való tekintettel a KISZ KB úgy határozott, hogy védnökséget vállal a Dunai Cement- és Mészmű (DCM) építése felett.) Nerpl Magdolna, a cementkiszállítási csoport vezetője: — 1962-ben gépkezelői tanfolyamon 54 fős gárdát képeztek ki. Megérkeztünk a gyárba, három-négy hónapig lapáttal, seprűvel, vödörrel takarítottunk. Február végén mindenki a helyére került, 63 májusában indult az őrlés. Hőskorszak volt ez. A német szerelők bejáratták az üzemeket, s jó fél év múlva magunkra maradtunk. A tandíjat meg kellett fizetni. Még 1964-ben is tanulgattunk, soA Magyar—Szovjet Barátság Tsz üvegházában Skultéti József tsz-elnök tájékoztatja a minisztert. (Foto: Gábor Viktor) hatásokkal járhat. Hangsúlyozottan mutatott rá a miniszter arra, hogy a szakosított szarvasmarhatelepek felépítésének meggyorsítását igen fontosnak tartja, és a bank ennek hitelszükségleteit biztosítja. A vitában többek által felvetett vertikális együttműködés kérdéseiről szólva a miniszter megerősítette azt a fejtegetését, amelyet a tsz-kong- resszuson adott elő. E szerint van előrehaladás már e területen, de kisebb mint amit napjainkra várni lehetett. Ennek oka egyrészt a még nem teljes jogi szabályozásban keresendő, másrészt az összes kiegészítő tevékenységek közül a legkisebb nyereség az élelmiszer-feldolgozási tevékenységben jelentkezik. Olyan intézkedések szükségesek tehát, amelyek az élelmiszeripari vállalati tevékenységben nagyobb nyereséget biztosítanak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak eltökélt szándéka, hogy elősegítse a vertikális kapcsolatokat. A több, más időszerű kérdést — mezőgazdasági szakemberek képzése, öntözéses gazdálkodás, a vadkárok elleni védekezés — felölelő nagy figyelemmel hallgatott felszólalása végén dr. Dimény Imre elismerését fejezte ki azért, hogy a Pest megye élelmiszer- gazdaságát képviselőkből ösz- szeült tanácskozás résztvevői élő, eleven problémákat vetettek fel és hasznosan segítették elő a további eredményeket. Látogatás Cegléden A tanácskozást követően dr. Dimény Imre Ceglédre látogatott Cservenka Ferenc- nének, dr. Mondok Pálnak, dr. Bíró Ferencnek és Kusza Bélának, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjének társaságában. Cegléden a város és a járás vezetői — Bdbinszki Károly, a városi pártbizottság titkára, Bállá János, a járási pártbizottság első titkára, Kürthy András, a városi tanács elnöke — fogadták, majd a vendégek felkeresték a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat vágóhídját. Ezt követően a Vörös Csillag Termelőszövetkezet évi 10 ezer hízósertést kibocsátó szakosított telepét tekintették meg, végül a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet teljesen automatizált üvegházait, négyhektáros virágkertészetét látogatták még. Mindhárom helyen a vállalat, illetve a szövetkezet vezetői nyújtottak részletes tájékoztatást munkájukról. kát kínlódtunk, de volt dicsőség: mi vagyunk a DCM- esek! (A védnökségvállalás célja: „Az építkezést mintaépítkezéssé akarjuk fejleszteni, elősegítve a legjobb módszerek bevezetését. Az építkezésen dolgozó fiatalokat politikailag, szakmailag és erkölcsileg úgy kívánjuk nevelni, hogy az építkezés befejezéséig többségük ifjú kommunistává váljon’’.) Irattár a cementpor alatt Ferenci Miklósné, az igazgatóság titkárnője 1963 tavaszán jött a DCM-be: — Ebben az időben a világ minden tájáról érkeztek vendégek a gyárba, kimonós nők, meg afrikaiak is. ötve- nen, hatvanan vettek részt az értekezleteken. A legemlékezetesebb fogadóst Tyitov elvtárs, a Szovjetunió nagykövete tiszteletére tartottuk. Legtöbbször előre megkaptuk, hogy ki, mikor jön, pontos forgatókönyv állt a rendelkezésünkre. Gyakran arra utasítottak bennünket, hogy csak hűsítő italt szolgáljunk fel. A cementiparra nem jellemző a rongyrázás ... (Horst Schumann, az FDJ Központi Tanácsának első titkára és Komócsin Zoltán, a KISZ KB akkori első titkára írta alá a német—magyar kooperációs szerződést. Az építkezés mellett nyári tábort szerveztek, amelyben kéthetenként hatszázan, ösz- szesen 2400-an dolgoztak.) István Kálmánnétól, a DCM KISZ-bizottságának titkárától a védnökség dokumentumait akartam megszerezni: — Sajnos, semmilyen jelentésünk, összefoglalónk nincs. Csak a régi dolgozók mesélnek néha a „Zöld utat.. ,”-ról. Pedig milyen jó lenne ilyen anyag, hiszen most készülünk a KISZ megalakulásának jubileumára ... Megnéztük az irattárat, itt tizenkét cementes zsákban hevernek a KISZ írásos anyagai. Mindent cementpor fed. (1960—61-ben 4800 egyetemista és középiskolás fiatal segítette az építést. A szombati és vasárnapi társadalmi munkákon 12 ezer budapesti, Komárom és Pest megyei fiatal félmillió órát dolgozott. 1960. július: a DCM ifjú építői és a KISZ Rózsa Ferenc önkéntes ifjúsági tábor lakói kedves vendéget fogadtak, meglátogatta őket dr. Mün- nich Ferenc, a Minisztertanács akkori elnöke.) Valóban nem aktuális? Koltai Imre, a DCM főmérnöke 1961. június 30-án érkezett a gyárba, diplomáján még alig száradt meg a tinta: — A „Zöld utat..koordinációs bizottság tagja voltam, szombat, vasárnap társadalmi munkásokat vezettem. Sokat tárgyaltunk a társcégek vezeHárom „átemelés" a Pest megyei szakaszon Kétszázon felül: bekötő út Az Építők Szakszervezetének kibővített központi vezetőségi ülésén dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elmondta: eddig több mint 150 elavult vasútállomást és csaknem 700 kilométer hosszú vasúti szárnyvonalat szüntettek meg, de a feladatok kétharmada még hátra van. Nem látványos, de nagyon fontos feladat a bekötő utak építése is. Néhány éven belül valamennyi 200 lakosú, vagy ennél nagyobb lélekszámú településnek bekötő utat kell kapnia, hogy minden faluba eljuthasson az autóbusz és a darabárut menetrendszerűen szállító tehergépkocsi. A 3-as számú miskolci utat a negyedik ötéves tervben teljesen rendbehozzák, a 4-es számú, debreceni út Pest megyei szakaszán most korszerűsítenek 30 kilométernyi útvonalat három, szintbeli keresztez ődésseL Egyházi vezetők a népfrontnál Egyházi vezetőknek és a Hazafias Népfront országos vezetőinek találkozójára került sor pénteken a Belgrád rakparti népfront-székházban. A találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és a hivatal több más vezetője. A vendégeket Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára tájékoztatta a mozgalom helyzetéről és az április végén összeülő népfront-kongresz- szusról. A tájékoztatót élénk eszmecsere követte, amelyben felszólalt dr. Bartha Tibor református püspök, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, dr, Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Ferencz József unitárius püspök, dr. Szeifert Géza, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke* Palotai Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke, dr. Bakos La- jós református püspök, dr. Berki Feriz, a magyarországi görögkeleti egyház esperesadminisztrátora, Balió István* az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese és Bugár Jánosáé, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár- helyettese. tőivel. Nagyon lelkes, eredményes időszak volt ez. A határidő előtti indulás a fiatalokat dicséri. — A KISZ-nek ez volt az első, igazán nagy kezdeményezése, a központi bizottság szervezőt küldött a beruházásra. Mindenhol komolyan vettek bennünket, az eredmények fokozták a lelkesedést. Persze az is előfordult, hogy a lakáskiutalás után csökkent a fiatal ambíciója ... — A védnökség nagyon hirtelen szűnt meg, lezajlottak a fényes ünnepségek, jöttek a napi, szürke problémák. Űj védnökségmozgalmak kezdődtek, de: amikor már majdnem minden városban van védnökség, akkor ez már nem olyan komoly dolog. — 1971 tavaszán felmentünk a KISZ KB-hoz, kértük: a tízéves jubileum alkalmából újítsák fel a védnökséget. Adják ki a mai jelszót: „Fiatalok! Állítsuk talpra a DCM-et!” Az ifjúsági mozgalom vezetői nem tartották aktuálisnak kérésünket ... + (A hárommílliárd forint értékű beruházás sikeréért 85 kooperáló üzem és vállalat KISZ-esei határozták el, hogy rövidítik a szállítási határidőket. Az építés során alkalmazott új módszerek, szervezési eljárások eredményeként 250 millió forinttal kevesebbe került a beruházás.) Fóti Péter (Folytatjuk)
