Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-15 / 88. szám

4 ™KMírhm 1972. ÁPRILIS 15., SZOMBAT NAGYOBB AKTIVITÁS Ifjúkommunisták a középiskolákban Tanév végi menetrend Véget ért a tavaszi szünet Pest megyében a KISZ-tag- ság jelentős hányadát a kö­zépiskolások képezik. Az ifjú­munkás KISZ-tagok száma 12 373 volt a legutóbbi adatok alapján, a diákok közül 11 328 a KISZ-tag, a középiskolások szervezettsége a legmagasabb, közel 70 százalékos. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen gondokkal, ne­hézségekkel küzdenek az if­júsági szervezetek a középis­kolákban. Szocialista demokrácia a padsorokban Napjainkban sok szó esik a szocialista demokrácia széle­sítéséről, azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek le­hetővé teszik a tömegek rész­vételét a ^zúgyek intézésé­ben. A Budapesti Ifjúsági Tanács korábban felmérést készített ezzel kapcsolatosan közel száz budapesti középiskolában. Az eredmény akkor még nem volt túl biztató, mivel — a Beérkezett ádatok szerint — az iskolák 44 százalékában egyáltalán nem hívták meg a KISZ-vezetöket a nevelőtes­tületi és az iskolatanácsi ér­tekezletekre; az iskolák 39 százalékában a KISZ-vezetők jelenléte formális volt. A megyére vonatkozóan múlt év novemberében ké­szült hasonló felmérés. Ennek adatai már sokkal kedvezőb­bek. Pest megyében 31 közép­iskola van, és ezek közül 3—4 helyen fordult elő, hogy a KISZ-vezetőket nem hívták az iskola életét tárgyaló érte­kezletekre. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozata sokat javított az addigi hely­zeten. A tanár, a diák és a KISZ Sok helyen megfigyelhető, hogy az alapszervezeti tag­gyűlések egybeolvadnak az osztályfőnöki órákkal, és gyakran maga az osztályfő­nök adja ki és kéri számon a feladatokat. Hangsúlyozni kell, az osz­tályfőnöknek ugyan feladata a KISZ-szervezetek segítése, de nem szükséges a KISZ- vezetőség helyett dolgoznia. Ugyanakkor a pedagógusok segítsége nélkül á KlSZ-veze- tőség képtelen lenne megfele­lő mozgalmi eletet szervezni. A kísérleti KlSZ-szervezetek- ben, ahol már nem az osz­tályközösségekre épül az alapszervezet, a legalkalma­sabb vezetők kiválasztódásá­ra is nagyobb lehetőség nyí­lik, és ez előnyösen befolyá­solja a szervezeti munkát. A megyében két helyen, a mo- nori József Attila gimnázium és szakközépiskolában és a ceglédi mezőgazdasági szak- középiskolában vezették be két évvel ezelőtt a KlSZ-szer­vezet vertikális átszervezést. Tapasztalatokat azonban csak a monori iskola eredményei alapján lehet leszűrni, mivel Cegléden személyi cserék mi­att az eddigi eredmények nem adnának valódi képet a kísér­letről. A mozgalom és az érdekvédelem A középfokú tanintézetek KISZ-szervezeteiben az ér­dekvédelmi funkció is sajáto­san jelentkezik. Ennek egyik legfontosabb területe ma a fi­zikai dolgozók gyermekei to­vábbtanulásának segítése. Pest megye 31 középiskolájában a fizikai dolgozók gyermekei­nek aránya 55 százalékos. Az 1970-es budapesti statisztika szerint a fővárosi gimnáziu­mokban a fizikai dolgozók gyermekeinek száma 24 száza­lék volt. Országosan tehát egyik legfontosabb feladat annak segítése, hogy a fizi­kai dolgozók gyermekei adott­ságaiknak megfelelő tanulmá­nyi eredményeket érjenek el, s állják a versenyt a kedve­zőbb feltételekkel induló ta­nulókkal. De nézzük meg a múlt évben továbbtanulásra jeleni kéz ők számát: az érett­ségizettek 7,4 százaléka jelent­kezett felsőoktatási intéz­ménybe, s ez kevés. A jelent­kezők 45 százaléka bejutott az egyetemekre, főiskolákra. Van tehát még teendője a KISZ-szervezeteknek ezen a téren. A megyei tanács és a KISZ Pest megyei bizottsága már tett lépéseket a helyzet javítására. Nyaranta megren­dezik az intenzív egyetemi előkészítő tábort, legutóbb Vácott került rá sor. A múlt évben először — az Eötvös Loránd Tudományegyetem KISZ-bizottságának kezde­ményezésére — Studium Ge­nerálét is szerveztek a megyei diákoknak, azonban ez sem hozott megfelelő eredménye­ket. Nem állíthatjuk, hogy ez csupán a KISZ-szervezetek feladata lenne hiszen a prob­léma csak társadalmi össze­fogással oldható meg, de jó szervezéssel, pedagógiai intéz­kedésekkel sokat tehet a KISZ és kell is tennie a munkás- és parasztszármazású gyer­mekek érdekében. Árokszállási Éva A NEMZETI GALÉRIÁBAN Kondor György festő emlék- kiállításán, a 24 évesen meg­halt művész — s riasztóan rövid életéből is több évet- börtönben töltő — minden fellelhető alkotása látható most. A képek többsége egy pályája kezdetén álló, sivár életkörülmények között élő fiatal indulásáról tanúskodik, de ezek az első lépések sem csak dokumentum jellegük miatt értékesek. Egységes, jól kitapintható világ, művészi és politikai érdeklődés árad a képekből, melyeknek legéret­tebb darabjai (például a Haj­nal a vonaton vagy a Vasúti feljáró) rendkívüli tehetségét is jelzik. v Kondor György 1921-ben született és a gimnáziumot megszakítva rajztanfolyamra, majd festőiskolába iratkozott (Vaszary János tanítványa is volt); 1936-ban (tehát 15 éves korában!) állított ki először a Nemzeti Szalon tárlatán. Goldmann György, az ugyan­csak mártírhalált halt szob­rászművész hatására kapcso­lódott be az illegális kommu­nista párt munkájába; művé­szi és mozgalmi tevékenysége összeforrod. Látogatta, majd A középiskolák nappali ta­gozatainak negyedik osztályai­ban május 8 lesz az utolsó ta­nítási nap, s ekkor tartják a ballagásokat is. Az írásbeli érettségiket május 11 és 19 között bo­nyolítják le. Elsőként — május 11-én — magyarból, majd 12-én mate­matikából, 13-án pedig a sza­kosított tantervű osztályok diákjai idegen nyelvből írásbe­liznek. A többi tantárgy írás­beli érettségi vizsgáinak idő­pontja: május 15—19. Nappa­li tagozatokon a szóbeli érett­ségi vizsgák jündus 1-én kez­dődnek. Az érettségi, illetőleg képesítő vizsgákat valameny- nyi gimnázium, szakközépisko­la és középfokú technikum nappali tagozatán június 24- ig be kell fejezni. A rendelke­zés nem érinti a zeneművészeti szakközépisikolák érettségi vizsgáira megállapított határ­időket. A dolgozók gimnáziumában a tanév végi érettségi vizsga írásbelii részéit május 28—jú­nius 3 között, szóbeli részét pedig június 12—július 5 kö­zött keli megtartani. Az idei tanév végén mintegy 56 ezer középiskolás — köz­tük több mint 29 ezer gimna­zista -p ad számot felkészült­ségéről a nappali tagozat érettségi vizsgáin. A gimnáziumi maturánsok érettségi vizsgarendje sem tartalmi, sem formai vo­natkozásban nem változik. A korábbi esztendőkhöz ha­sonlóan a cél elsősorban az, hogy a tanulók gondolkodá­suk önállóságáról tegyenek ta­núságot. Önállóan gondolkodó, kombi- natív készségét felhasználó, az összefüggéseket felismerő diá­kok nem kerülhetnek hátrány­ba a csupán lexikális ismere­tekkel rendelkezőkkel szem­ben. Tizennégy és fél ezer „gó­lyát” várnak az 1972—73-as tanév nappali tagozataira a felsőoktatási intézményekben. Nappali tagozatokra a fel­sőoktatási intézmények május 2-ig, esti és levele­ző tagozatokra pedig má­jus 15-ig fogadják el a je­lentkezési lapokat. A felvételi vizsigákat június 26 és július 31 között tartják. Az idén 138 000-en fejezik be az általános iskola VIII. osztá­lyát, közülük mintegy 58 ezren folytathatják tanulmányaikat a különböző középiskolák első osztályaiban, további 63—64 ezer fiatalt várnáik, a szakmun- ' kásképzők. A gimnáziumok­1940-ben harmadmagával ő szervezte újjá a Szocialista Képzőművészek Csoportját. 1942-ben a betiltott „Szabad­ság és Nép” című kiállítás után 3 évi börtönre ítélték. 1945-ben a dachaui táborban halt meg. AKIK ISMERTÉK Kondor Györgyöt, vagy akik életéről, törekvéseiről eddig is tudtak, nemcsak a képeket látják, hanem a képek mögött rej­tőző lehetőségeket is, a hite­lesítő emberi-művészi maga­tartás komolyságát. Kondor sokszínűségére, ér­deklődése, személyisége nyi­tottságára jellemző egy, a ki­állításon sem szereplő, tudo­másom szerint is ismeretlen, s a szakemberek számára fon­tos dokumentum, amelyre ta­lán nem felesleges — a kiál­lítás mindent felölelő jellege miatt — külön felhívni a fi­gyelmet. Az Ifjúság és Elet című, ismeretterjesztő, ter­mészettudományi, ifjúsági fo­lyóiratban megjelent egy cik­ke. A folyóirat 1943 áprilisá­ban közölte írását, talán ép­pen ismeretlensége miatt, hi­szen Kondor akkor már bör­tönben volt. Az újabb kőkor ban, valamint a gép- és gyors­íróiskolákban a felvételekről május 8-ig — illetve a fővá­rosban május 15-ig — dönte­nek, s ekkor küldik el a fel nem vett tanulók lapjait a második helyen megjelölt is­kolához. Szinte naponta kimondunk olyan szólásmondásokat, ame­lyek anélkül, hogy gondol­nánk rá, régi mesterségek, egykori gazdasági viszonyok szülöttei. Például a „benne van a csá­vában” kifejezés azért jelenti, hogy kellemetlen helyzetbe került valaki, mert a bőr ki­készítésének egyik mozzanata a csávázó lében, egy igen kel­lemetlen „illatú” oldatban tör­ténik. Vagyis a csávába kerül­ni nem tartozik éppen a leány­művelődéseinek emlékei Ha­zánkban című ismertetés Kondor rajzaival jelent meg: a „Dunamelléki nomád föld­művelés” idején készült edé­nyeket mutatja be, s ameny- nyire a terjedelem engedi, „a művelődések vándorlásait” követi a különféle változa­tokban, s a más tájakon — rokon kultúrákban — létrejött emlékekben. A látszólag tel­jesen poUliKamentes cikk is forradalmian internaciona­lista hangú lehetett az akkori folyóiratban. A BARÁTOK TANÜSAGA SZERINT nyílt, sokfelé tájé­kozódó, kétkedő-kérdező, sze­rény és gyöngéd fiatalember volt. Nem nyűgözte sem vak­hit, sem harsány „forradalmi” póz, művészi útkeresése sem indult konzervatív vagy dog­matikus tájak felé. Élete, bontakozó művészete tragikus véget ért, jellegzetes sors ju­tott neki, de lehetőségeihez képest, nemcsak elszenvedte, öntudatlan áldozatként élte meg ezt a sorsot, hanem gon­dolkodó-politizáló emberként választotta az ellenállás sza­badságát. Levendel Júlia Az általános és középis­kolák nappali tagozatain június 8 az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatók által meghatározott napon, június 12 és 17 között tartják. marok terjesztették el a „cser­ben hagy” kifejezést. A bőr cserzése ugyanis csersavba áz- tatással történik, s ha a bőrt időn túl benne felejtették a cseriében, akkor annak vége lett, tönkrement. Így érthető, hogy miért nem szép dolog, ha cserben hagyunk valakit. Az előbbi kettőnél sokkal kUlemetesebb lével, a hegy levével van kapcsolatban a „ha nem csurran, csöppen” mondás. A szőlészeti szak­nyelvből származik ez a, ma már átvitt értelmű kifejezés, tudniillik abból, hogy a prés­be került szőlő mennyire lé- dús, csurran-e belőle a must, vagy éppen cseppen. „Dögro­váson ’enni”, azaz komoly be­tegségiben szenvedni — e mon­dás viszont az állattenyésztés köréből ered. Bégen a pásztor a rábízott állatok számát úgy könyvelte el, hogy egy pálcá­ra rótta a darabszámokat ki­fejező jeleket. Külön pálci­kára véste az elhullott, elbi- tangolt állatok számát, s ezt a másik pálcát nevezték dög­rovásnak. A pásztoremberek csárdabeli étel-ital tartozását is pálcikára róva tartották nyilván: innen ered a „sok van a rovásán” kifejezés. Kádármesterek szókincsé­ből származik a „dugába dől” mondás. A duga a tájnyelvben dongát jelent, a dugába dőlt hordó pedig olyan hordót, amelynek abroncsa meglazult, dongái összedőltek. Ak'ik pe­dig a hordókhoz szükséges anyagról gondoskodnak, vagy­is a favágók, néha, bizony, „nagy fába vágják a fejszéjü­ket”. Ezt mi úgy értjük, hogy nehéz, veszélyes dologba kez­denek. A tűzgyújtás ősi mód­jával, két fadarabnak az ügyes, gyors mozdulattal való ös'sze- dörzsölésével magyarázzák a nyelvészek az „ég a keze alatt a munka” kifejezést. Az „egy füst alatt” kifejezés a régi adórendszerrel függ össze. Az egy fedél alatt lakó jobbágy­családokat háztartásonként adóztatták, vagyis' azok fizet­tek közösen adót, akik egy-egy családi tűzhelyhez tartoztak, egy füst alatt élteik. Intézmények, vállalatok! Közületeknek és viszonteladóknak, kiváló minőségben, fizetési kedvezménnyel készít és szállít a kívánt évnegyedben irodai, iskolai, üzemi, vendéglátóipari, kerti, műhely, öltöző, várótermi, laboratóriumi, műszerész, konyhai stb. fémvázas kárpitozott és falemezüléses székeket, csővázas padokat, csővázas álló ruhafogasokat, bolti és üzemi ruhatároló állványokat, valamint egyéb fémvázas berendezési tárgyakat egyedi elgondolások szerint is! TEKINTSE MEG BEMUTATÓTERMÜNKET! KOZMOSZ I. SZ. Bp. VI., Hajós u 25. Bp. 5. Pf. 447. INGATLAN ADÁSVÉTELI ÜGYEIVEL SZOMBATON is felkeresheti a Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállatat központját és kirendeltségeit. Központ: Budapest V., Kálmán I. u. 13. Telefon: 112-842. KIRENDELTSÉGEK Vác, Nagykáta, Széchenyi u. 9. Bajcsy­Tel.: 673. Zsilinszky u. 22. Duharaszti, Diósdi u. 34. Dózsa Gy. u. 61. Tel: 61. Gödöllő, Cyál, Szentendre, Dózsa Gy. u. 12. Bacsó B. u. 2. Kossuth L. u. 36. Tel.: 305. Tel: 96-24. MINDENNAP FÉLFOGADÁS ELADÓ INGATLANÁRA VEVŐT KERESÜNK Cegléd, Körösi u. 11. Tel: 261. Érd, Az ellenállás szabadságát választotta KONDOR GYÖRGY EMLÉKKIÁLLÍTÁSÁHOZ Makádi hagyományok Makádon a fiatalok a helyi tánccsoportban elevenítik fel a község hagyományait. A népviseletbe öltözött lányok már többször léptek sikerrel a közönség elé is. Foto: Urbán Egy füst alatt — Cserben hagyta MONDÁSOK ÉS MESTERSÉGEK ólmok közé. Ugyancsak a ti-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents