Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

MECtti 'v'/t/HaffJ 1972. MÁRCIUS 8., SZERDA FÓKUSZ WALDHEIM NAMÍBIÁBAN MAR RÉGEBJ felosztották egymás közt a meghódított af­rikai területeket a gyarmato­sító európai hatalmak, amikor a délnyugat-afrikai területnek még mindig nem akadt gazdá­ja. Sivatagos, terméketlen föld volt, nem sok értéket látszott rejteni. Végül is egy vállalko­zó szellemű német kaparintot­ta meg magának a területet, s a mai Namíbia német gyar­mat lett. AZ ELSŐ NÉMET nyomá­ban jött a többi: állatfarmokat rendeztek be maguknak, s az ott élő fekete lakossággal még embertelenebből bántak, mint a környező területeken a töb­bi gyarmatosító fehér náció. Hamarosan azonban az is ki­derült, hogy nem is olyan rossz az a föld: gyémántot rejt ma­gában ! így aztán a világ újrafelosz­tásáért vívott első világháború után a vesztes Németországtól elvették gyarmatait: a namí- biai terület a briteké lett. CSAKHOGY a fekete föld­részen a második világháború Után még nagyobb változások mentek végbe: Anglia meg­szűnt gyarmati hatalom lenni. S az egykori brit dominium s a brit nemzetközösség tagja, a Dél-afrikai Unió, amely immár független köztársaság, elfog­lalta magának Délnyugat-Af­rikét, azaz Namíbiát. Tudvalevő, hogy a Dél-afri­kai Köztársaság a földkerek­ség egyik legreakciósabb álla­ma: hírhedt apartheid rend­szere ma is valósággal állati, rabszolgasorban tartja az or­szág lakosságának túlnyomó többségét alkotó fekete afri­kaiakat. És ugyanezt teszi ön­kényesen annektált területén, Namíbiában. KEREKEN HÚSZ ÉYE már, hogy az ENSZ 1952-ben hatá­rozatot hozott: Namíbiának függetlennek kell lennie, a Dél-afrikai Köztársaság vonul­jon ki. A Vorster-rendszer azonban két évtizede szabotál­ja ezt a határozatot. Időköz­ben Namíbiában is nőtt az öntudatos feketék száma, leg­utóbb is sztrájkba léptek az embertelen bánásmód, a lehe­tetlen munkabérek ellen, mint­egy tizenháromezren. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára most a Dél-af­rikai Köztársaságba, illetve Namíbiába utazott. Nyilván szeretne valami ígéretet kicsi­karni a Vorster-rezsimtől, hogy a Namíbiára vonatkozó ENSZ-határozatnak érvényt szerezzen végre. Valószínűtlennek látszik azonban, hogy Vorsterék en­gednek namíbiai önkényükből. Még sok-sok sztrájknak kell ott végbemennie, a néhány éve már létező gerillamozgalomnak is alaposan meg kell erősöd­nie ahhoz, hogy amire az ENSZ eddig nem volt képes — meghátrálásra késztetni a faj­üldöző rezsimet —, azt a na­míbiai nép tudja majd kivívni. HARMADIK NAPJA tarta­nak az indiai választások, me1 lyek során a 21 szövetségi ál­lamból 16-nak helyi parla­mentjét választják újjá. A választás nem zavartalan: a rendbontásban eddig 18 em­ber vesztette életét, a sebe­sültek száma pedig több száz­ra tehető. LONDON Ismét megszakadtak a műkmtárgyalások Lord Carrington: „Most már nincs miről tárgyalni Mintoffal" Londonban is­mét megszakadtak Dóm Mintoff máltai miniszter- elnök és Carring­ton brit hadügy­miniszter tárgya­lásai az új katonai egyezményről, amely szabályozná a máltai támasz­pontok brit, illet­ve NATO-bárletét. Mintoff kedd dél­után még mindig Londonban tar­tózkodott, bár hét­fő este azt közölte, hogy hazautazik, és kikéri kormá­nya tagjainak vé­leményét. Felelős brit kormánykö­rökben újságírók kérdésére vála­szolva elmondották, hogy Min­toff „magánemberként" tar­tózkodik már Angliában, s nem tudnak arról, hogy ez idő szerint folytatni kívánja a megbeszéléseket. Lord Car­rington hadügyminiszter hét­főn kijelentette, hogy „most Mintoff máltai miniszterelnök (jobbról) és Heath angol kormányfő Londonban, a brit miniszterelnöki hivatal kapujában. már nincs miről tárgyalni Mintoffal”. Az angol kormány azt kö­zölte a máltai miniszterelnök­kel, hogy sem Nagy-Britcnnia, sem pedig a NATO nem haj­landó eltérni korábbi állásfog­lalásától. Legenda és a valóság A kormánykoalíció visszavágott Újból konszolidálódik a nyugatnémet belpolitikai helyzet A korábbi napokhoz képest keddre valamelyest lanyhult a nyugatnémet ellenzője pro- pagandaoffenzivájá és mér­séklődött a jobboldali sajtó hangvétele is. A CDU-CSU kijózanodásá­ban láthatóan szerepe van annak, hogy a kormánykoalí­ció felvette az odadobott kesz­tyűt és visszavágott a táma­dóknak. Herbert Wehner, az SPD alelnöke a Neue Ruhrzeitung keddi számának adott nyilatkozatában igen határozottan foglalt ismét ál­lást a keleti szerződések par­lamenti ratifikálása mellett. Ha a parlamentben ez még­sem sikerülne — mondotta figyelmeztetőleg —, akkor a szövetségi gyűlés üléstermé­ből nyomban a választók elé lépünk és ott fogunk harcolni a többségért A vezető szociáldemokrata politikus kijelentésének érté­két növeli, hogy hétfőn este három szabaddemokrata és egy szociáldemokrata képvi­selő (Helms, Gallus, Wurbs, ill. Müller) cáfolta meg azokat a feltételezéseket, amelyek szerint- mind a négyen át alkarnak állni a keresztényde­mokratákhoz. Helms kivételé­vel — aki egyes részkérdések tisztázását igényli meg — kijelentették, hogy a parla­mentben mindenképpen meg­szavazzák a ratifikációs tör­vénytervezeteket. A jobboldal kénytelen be­látni, hogy számításai nem váltak valóra: igen hamar be­bizonyosodott, hogy a kor­mánykoalíció gyors összeom­lásáról- szóló legenda nem ta­lál kellő számú hívőre. A jobboldal kezdi lassan belátni, hogy a parlamenti választásokkal való fenyege­tőzés kétélű fegyver, mert a CDU-CSU belebukhat e vál­lalkozásba. A CDU köreiben — mutatnak rá a keddi liberá­lis lapok — egyre erősödik az aggodalom, hogy a rendkívü­li választásokból a remélt megerősödés helyett erősen meggyengültén kerülnek ki. Hideg zuhanyként hatott a jobboldalra az is, hogy szerte a világon megbélyegezték a szerződések megbuktatására irányuló kísérleteket. A ked­di sajtó részletesen tájékoztat a szovjet, amerikai, angol és francia állásfoglalásokról, lap­véleményekről, amelyek a CDU-CSU törekvéseit felelőt­lennek minősítik. PSIUP A Proletáregység Olasz Szocialista Pártja Központi Bizottságának három tagja és az őket támogató frak­ció hétfőn közölte, hogy ki­lép a pártból és csatlakozik az Olasz Szocialista Párt­hoz, mivel nem ért egyet a vezetőség jelenlegi irányvo­nalával. A PSIUP választási tak­tikáját meghatározó múlt­heti vezetőségi ülésen nagy vita volt, hogy a kommu­nistákkal. vagy a szocialis­tákkal kössön választási szövetséget a párt. A nagy többség akkor Valori főtit­kár és az Olasz KP-val kö­tendő szövetség mellett fog­lalt állást. Az említett cso­port nem ért egyet a több­ség döntésével. A PSIUP vezetősége nyi­latkozatában a baloldali egység ügye elleni támadás­nak minősítette a frakció lépését és az OSZP maga­tartását, hangoztatta: váltó» zatlan a PSIUP-nak az a törekvése, hogy a balodali erők egységével teremtsen alternatívát a középbal kor­mányzattal szemben. NEW HAMPSHIRE Az első próbavé A New Hampshire-i előválasztásokon Nixon fölényes győ­zelmet aratott a két demokratapárti jelölttel, Edmund Muskie és George McGovern szenátorokkal szemben, 11—5—1 arány­ban. Az amerikai elnökválasztási hadjárat bemelegítőjének ha­gyományos első fordulóját kedden döntötték el New Hampshire állam választópol­gárai. Június 20-ig bezárólag összesen 23 államban rendez­nek próbaválasztást, amely­Negyedik hónapja a Mars körül... Negyedik hónapja kering a „vörös bolygó” körül a Mars —2 és Mars—3 szovjet auto­mata űrállomás. Az azóta el­telt időszakban több mint 230 alkalommal létesítettek velük rádiókapcsolatot, a földi köz­ponthoz nagy mennyiségű tu­dományos anyag érkezett, amelyek feldolgozása elősegíti a szomszédbolygó viszonyai­nak alaposabb megismerését. Az űrállomásokon elhelye­zett kamerák közelről (1200— 1500 kilométer) és távolról (15, 50 és 150 ezer kilométer távolságból) egyaránt felvéte­leket készítettek a Mars fel­színéről. Bár a kísérlet kez­deti szakaszában a -bolygó fe­lett dühöngő porvihar miatt kedvezőtlenek voltak a vételi viszonyok, a kamerák által sugárzott képek rendkívül ér­dekesek és sokoldalú tanulmá­nyozásra adnak lehetőséget A Mars felszínének jelenle­gi megfigyelése más típusú, fototelevíziós berendezések­kel történik, ezek ugyanis le­hetővé teszik, hogy az égitest mellett elhaladó űrállomásról a bolygó teljes látható felszí­nét egyszerre fényképezzék. Ez a berendezés a panoráma­kameránál tízszerte gyorsab­ban „írja le a képet”, amely­nek minősége így sokkal jobb, és lehetővé válik, hogy a tároló és a továbbító beren­dezést egy rendszeren belül helyezzék el. A Mars—3 fe­délzetén levő fototelevíziós berendezéseket több alkalom­mal felhasználták a holdfel­szín tanulmányozásakor. A Luna—3, a Szonda—3 és a Lima—12 űrállomások eseté­ben ezek a műszerek ugyan­csak jól beváltak. nek szabályai államonként különbözőek. A próbaválasztásokon a republikánus kormánypárti, illetve, demokratapárti, vagy független, ellenzéki jelöltek nem egymással mérik össze erejüket, hanem saját pártbe­li riválisaikkal. A próbaválasztások ered­ményei jelentősen befolyásol­hatják ugyan a pártok elnök­jelölő konvencióit, de nem döntik el kimenetelüket. Ami a republikánus kormánypár­tot illeti, Nixon elnök újraje- lölését már most elintézett ügynek tekintik, . amelyen csak — mint mondják — elő» re nem látható katasztrófa vál­toztathat. A szokatlanul nagy, mintegy tucatnyi pályázóval benépesí­tett demokratapárti mezőny­ben azonban még meglepe­téseket hozhatnak az előfuta­mok. Angela Davis megérkezik a San José-i bíróság épülete elé. Négy baszk po­litikai mene­kült egy pári­zsi templomba fészkelte be magát. Éhségsztrájkba kezdtek tiltakozásul az ellen, hogy a francia kormány ki akarja adni őket a Franco-rezsimnek. Éhségsztrájk - templomban Válságíianplat Angliában A londoni Trafalgar téroszlopán Nelson, a tengeri csaták nagynevű hőse sötétben áll. Angliában kialudt a villany, ki­hűltek a fűtőtestek, az elektromos kályhák, megállt a munka. Az utcákon bénult üresség honolt, mintha egyszerre lenne ka­rácsony és világháború. Anglia a sötétség kísártetországává változott. „Ezt Göring nem tudta a légierejével elérni” — írta a Daily Mail. Másfél hónapon át sztrájkoltak a brit bányászok; csaknem 300 ezren. Béremelést követeltek — legalábbis úgy tűnt, hogy csak ezt. A sztrájk ötödik hete hozta meg a bá­nyászok és a munkaadók nagy összeütközését. Hosszú tárgya­lások után a sztrájkolók győztek. A megbeszélések, az ese­mények menete azonban bebizonyította, hogy itt többről van szó, mint a fizetések felemeléséről. Bebizonyosodott, hogy a konfliktus sokkal mélyebb, semhogy ,egyetlen intézkedéssel meg lehessen oldani. A bányászsztrájkkal egybeesett á parlament maratoni Közös Piac-vitája. S az a tény, hogy az alsóház második olvasásban az EGK-ba való belépésre vonatkozó kerettörvényt csálc mini­mális többséggel fogadta el, megmutatta, hogy a konzerva­tív Heath-kormány politikájának ellenzői egyre nagyobb szám­ban megtalálhatók a parlament széksoraiban, sőt, magában a konzervatív pártban is. Tavaly év végén a Közös Piacba való belépést nagy többséggel'— 112 szavazattal — szavazták meg. Most, a legutóbbi véleménynyilvánításnál ez a többség nyolc szavazatra zsugorodott. A Heath-kormányt a vereségtől (és a megígért visszalépéstől) csak a liberális képviselők mentették meg. Anglia cppen csak elkerülte a kormányválságot — de távol­ról sem kerülte még el a gazdasági összeomlást. A politikai válság jelei is egyre szaporodnak. Tavaly egyik parlamenti beszédében „erős idegeket, határozottságot” ígért Heath Ang­liának. Ez volt -talán egyetlen ígérete, amelyet betartott — de a határozottság következtében éppen a brit választóknak lett szükségük erős idegekre. 1970 júniusa, hatalomrajutása óta a konzervatív miniszterelnök a kemény kezű államférfi szerepét játssza. Kikényszerítette, hogy Anglia — a választók többsé­gének idegenkedése ellenére — belépjen a Közös Piacba. A: ENSZ tiltakozása ellenére a fajüldöző Dél-Afrikának fegyver, kíván szállítani, és megpróbál kibékülni (ugyancsak minden ENSZ-határozatra fittyet hányva) a fajüldöző Rhodesiával. Katonáival szétvereti, -löveti az észak-írországi polgárjogi moz­galmat. (A Times Anglia Vietnamjának nevezte már Vlstert.) A szakszervezetek jogait különleges törvénnyel korlátozta. A m ni$z;ereiRök politikája hasonlóan élesen száll szembe a békemozgalmakkal. (Kormányrajutása óta hatalmas sztráj kok bénítják meg Nagy-Britanniában az életet: dokkmunkás sztrájk, az elektromos művek dolgozóinak sztrájkja, a postás sztrájk, most a bányászsztrájk.) A munkásság megmozdulása' annak ellenére, hogy két ízben már szükségállapotot hirdettek s katonákkal próbálták megtörni a sztrájkot — azért sikere sek, mert a rokonszakmák, a társadalom más területein dől gozók szolidárisak a béremelésért harcolókkal. így volt e- valamennyi nagy akciónál. E szolidaritás egyik mozgatója < konzervatív kormány elleni általános küzdelem. Húsz hónappal ezelőtt Heath azt ígérte; „A kormány rövi­desen mérsékli az árakat, meggyorsítja a termelést, és csök­kenti a munkanélküliséget.” Ehelyett mi történt? Másfél év alatt az árak kilenc százalékkal nőttek. Az ipari termelés in­dexe esik. (1971 utolsó negyedében négy százalékkal.) A ke­reskedelmi forgalom ez év februárjában több mint két és fé’ millió fonttal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A munka- nélküliek száma megközelíti a kétmilliót. A kormány bér- befagyasztási intézkedései — amelyek célja megállítani az úgynevezett ár—bér-spirált (magyarán az inflációt) — siker­telenek voltak. A bányászok bérgyőzelme látványosan törte át ezt a rendelkezés-falat. ÍA bányászsztráik jogosságára mu tat az, hogy egy angol vájár 'a bérintézkedés előtt kevesebbel keresett, mint egy mosdósnéni a British Leyland autókonszern­nél.) A legutóbbi parlamenti próba majdnem kudarccal végződött Heath számára. A Times azt Irta: a győzelmet Heath kemény­sége (az a kijelentése, hogy lemond, ha leszavazzák) hozta meg. E keménység — amely inkább makacsság, merevség, a min­dennel való szembenállás — azonban előbb-utóbb nagy ká­rokat okozhat még Angliának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents