Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

Mtu..' vVd «*« *s|J 1912. MÁRCIUS 4-, SZOMBAT FfojKUSZ Idegháború ÜJ ÉS MEGLEHETŐSEN veszélyes kampányt indított a nyugatnémet jobboldal a bonni kormánykoalíció ellen. Az el­lenzék — miután a szövetségi gyűlésben a „keleti szerződé­sek” ratifikációs vitájában er­kölcsi véreséget szenvedett — taktikát változtatott és most bizalmi válság felszításával igyekszik megrendíteni a szö­vetségi kormány helyzetét. Megfigyelők szerint számítani lehet rá, hogy az elkövetkező két hónapban (a Szovjetunió­val és Lengyelországgal kötött szerződéseik parlamenti szava­zásra bocsátásáig) a CDU— CSU felőrlő háborúba kezd a koalíció többségének szétbom­lasztására. A NYUGATNÉMET FŐVÁ­ROSBAN ezen a héten a leg­vadabb híresztelések terjedtek el, amelyek vezető politikusok, miniszterek lemondásáról, sza­baddemokrata, sőt szociálde­mokrata képviselők leköszöné­séről vagy a CDU-hoz történő átállásáról szólnak. Az ellen­őrizhetetlen pletykák annyira ellentmondásosak, hogy a meg­figyelők alig tudják áttekinteni a helyzetet, de pillanatig sem vitás, hogy a jobboldal tu­datos zavarkeltő manőveréről van szó. VANNAK OLYAN FELTE­VÉSEK IS, miszerint az ellen­zék — miként a múltban is tette —, kész „meghálálni” azoknak a képviselőknek jó­szolgálatait, akik mandátu­maikat is magukkal viszik a kereszténydemokrata táborba. Más hírek viszont ellenirányú mozgást is kilátásba helyez­nek, egyes kereszténydemokra­ták átlépését a kormánykoalí­ció soraiba. A KIROBBANT „IDEGHÄ- RORÜ” nagy tétre megy: a szerződések megbuktatására, sőt esetleg a kormány lemon­dásának kikényszerítésére. A nyílt konfrontációt a ge- tillahadviseléssalT; • felváltó jobboldal kétségtelenül nem esélytelen ebben a harcban. A kampány elsősor­ban a gyengébb koalíciós partner, az FDP felbornlasztá- sára irányul — az első jelek szerint sikerrel. Scheel nyugatnémet külügy­miniszter a Stuttgarter Zeitung pénteki számában nyomatékos figyelmeztetést tett közzé, amelyben ismét óva intette a parlamenti képviselőket a „ke­leti szerződések” elutasításá­tól. A ratifikálás kudarca „be­láthatatlan időre” megrontaná a viszonyt a kelet-európai szo­cialista országokkal és „elte­metné a megegyezés lehetősé­gét”. A nyugatnémetek — mondotta — szembekerülnének a világpolitikai fejlődéssel és az európai politikával és sú­lyos politikai és gazdasági kö­vetkezményeket idéznének elő. Veszélybe kerülne a nyugat­berlini rendezés érvénybelé­pése is. A GONDOKAT SÚLYOS­BÍTJA, hogy a jelek szerint a kormánykoalíción belül is tá­madtak véleménykülönbségek (a tervezett adóreform kérdé­sében), amelyeket az ellenzék igyekszik a maga javára ki­használni. Egyes hírek szerint szó volt Schiller gazdasági csúcsminiszter esetleges lekö­szönéséről, vagy legalább is a gazdasági és pénzügyminiszté­rium szétválasztásáról. Brandt kancellár időközben tárgyalt Schillerrel és hírek szerint megállapodott vele az eddigi irányvonal folytatásá­ban. Schiller lemondása, vagy legalábbis a két minisztérium szétválasztása a jelen pillanat­ban — sőt az 1973-as válasz­tásokig — nem járna jó hatás­sal és magát a keleti politikát is veszélyeztetheti. SOK SZŐ ESIK mostanában arról, hogy mi lenne a „keleti szerződések” parlamenti lesza­vazásának közvetlen belpoliti­kai következménye. Sokan valószínűnek tartják, hogy Brandt kancellár Heinemann szövetségi elnöktől a Bundes­tag feloszlatását és rendkívüli Választások kiírását kérné. A koalíció választási esélyei tokkal kedvezőbbek az ellen­zékénél, de a választások meg­tartása hosszú időre elhalasz- taná a „keleti szerződések” újabb parlamenti megvitatását és életbe lépését. EGYIPTOM A SiMktkßrm&nf mérlege Olajmezők a nyugati sivatagban Dr. Aziz Szidki egyiptomi miniszterelnök csütörtökön es­te televízióbeszédet mondott, s ebben megvonta a másfél hó­napja hivatalba lépett kor­mány tevékenységének eddigi mérlegét. Hat hét alatt nagy erőfeszítéseket tett a kormány a hadigazdálkodás bevezetésé­re, az ország harci felkészíté­sére, a nemzeti erőforrások mozgósítására, a polgári véde­lem erősítésére. Szidki egyebek között beje­lentette, hogy a kormány ál­tal bevezetett takarékossági intézkedések összesen 40 mil­lió egyiptomi font megtakarí­tását teszik lehetővé a jelenle­gi költségvetési évben. Az or­szág harci felkészítése azon­ban — mutatott rá — nem je­lenti azt, hogy a nép problé­máinak megoldását elhalaszt­hatjuk az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sáig; a nép problémáinak megoldása elválaszthatatlan a harci felkészüléstől. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az árak nem fognak emelked­ni, sőt lehetőség szerint azok csökkentésére törekszik a kor­mány. A közellátási és népjó­léti problémák megoldása a termelés növelésében rejlik. A nép problémáit illetően a kormány mindenekelőtt az élelmiszerellátásban és a la­kásépítésben törekszik a hely­zet javítására, a növekvő igé­nyek tökéletesebb kielégítésé­re. Szidki bejelentette, hogy a nyugati sivatagban mintegy 50—60 négyzetkilométernyi ki­terjedésű olajmezőt fedeztek fel, s ennek a hozama lehető­vé teszi, hogy Egyiptom négy éven belül az olajtermelő arab országok sorába emelkedjék. flnge’a Davis pere Hajsza McFee ellen Az Angela Davis ügyét tár­gyaló bíróság csütörtökön 12 személyt — köztük egy színes­bőrű asszonyt — jelölt ki az esküdtek feladatának betölté­sére. Az esküdtszék tagjainak kiválasztása azonban ezzel ko­rántsem zárult le, mert a 12 jelölt alkalmasságát tovább vizsgálják, s minden bizony­nyal sor kerül személycse­rékre. Az alkalmassági vizs­gálat legalább hat hetet vesz igénybe. ,Az Angela Davis kisza­badításáért küzdő orszá­gos bizottság” csütörtö­kön sajtóértekezletet tar­tott a San José-i börtön előtt. A sajtóértekezleten megjelent a néger kommunista filozófus tanárnő is. A bizottság képvi­selői nyomatékosan leszögez­ték, hogy az Angela Davis el- j leni per kifejezetten politikai célokat szolgál, s hogy a fia­tal kommunista, a néger pol­gárjogi mozgalom kiemelkedő harcosa a kaliforniai hatósá­gok fajgyűlölő, kommunista­ellenes üldözésének áldozata. Az amerikai és a külföldi sajtó képviselői előtt felszó­lalt Rodger McFee, aki mint ismeretes, kifizette az óva­dékot Angela Davis szabad­lábra helyezéséért. McFee el­mondta, hogy valóságos haj­sza indult ellene és családja ellen, amióta híre kelt annak, hogy a 102 500 dollár óvadék kifizetéséért elzálogosította birtokát. Ismeretlen személyek telefonon vagy névtelen levelekben azóta is na­ponta halállal fenyegetik őt és családtagjait, s a helyzet odáig fajult, hogy el kellett hagyniuk San Joa- quin-i otthonukat. Hiába for­dult a kaliforniai rendőrható­ságokhoz, azok semmiféle vé­delmet nem biztosítottak szá­mukra. ATOMAKNAK A NATO stratégiai atom- akna-övezetet akar létesíteni Olaszország területén, a jugo­szláv határ mentén. Mint az Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja közli, a NATO ka­tonai vezetői az úgynevezett nukleáris tervezés keretében dolgozták ki az elgondolást. Az atomaknákat az Alpok ke­leti részén, Jugoszlávia köz­vetlen közelében helyeznék el. A hír nagy nyugtalansá­got keltett a Friuli—Venezia, —Giulia tartomány lakosai között. Több polgármester kérte a hadügyminisztériu­mot, hogy adjon magyarása- tot. A hadügyminisztérium le­velében megerősítette, hogy, tervbe vették atomaknák el-, helyezését a Jugoszláviával, határos hegyvidéken. A HIVATALOS PAKISZTÁ­NI HÍRÜGYNÖKSÉG és a rádió bejelentette, hogy Zulfi- kar Ali Bhutto pakisztáni el­nök átszervezéseket hajtott végre a hadsereg vezetésében. Ingolstadti lángtenger A nyugatnémet- országi Ingol- stadtnál két olaj­szállító vonat összeütközött. Nagy terület valóságos lángten­gerré változott, három ember életét vesztette. A MUNKAHELY LÉGKÖRE Információ a gyárban (Termelési tanácskozás) Azt mondta Kovács Ferenc, az üzemi szakszervezeti bizott­ság elnöke, hogy keressem meg Cseri Lászlót, ő aktív ember, szocialista brigádveze­tő, régi bútordarab. Cseri László, a váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárában szer­számkészítő, nevetve mondja; — Nem vagyok én, kérem, brigádvezető... Nem is vol­tam. Emlékei ínséges nyarakra, telekre vezetnek, amikor há­rom bátyjával, anyjával apja ecetgyári fizetéséből éltek. Fölidézi egyetlen hízójuk ha­lálát, akkor sem tudtak jót enni, mert már kenyérre, bur­gonyára nem tellett. Egyik bátyja dühében kihajította az utcára a disznótorost Él ben­ne kifutófiúi lótás-futása 12 éves korában, hat elemi után, és a pillanat, mikor végre 16 éves korában inas lehetett egy autószerelőnél. Három év múlva szabadult, de azt mondja, minek, nem tudott a szakmájában elhelyezkedni, öntödébe került esztergályos­nak, onnan hívta a háború. Visszagondol a felszabadulás­ra, és nem koromfekete haját siratja, hanem lelkesedését. A Gamz-MÁVAG-ban dolgozott szerszámkészítőként, onnan ment Dunakeszire, a Jármű­javítóba, csapágyszerelőnek. Belépett a pártba, a szakszer­vezetbe, 1950-ben kinevezték művezetőnek. Nyolc év múl­va már nem bírta a gyomra az idegességet, lemondott, és el is jött Dunakesziről Vácra, a Híradástechnikába. 1962 má­jusában becsapták, egy órán belül kilépett, de az igazgató­tól úgy búcsúzott, ahogy le­lohad a mérge, visszajön, mert szereti a gyárat. Fél év múlva újra megszokott gépén dolgo­zott. Most ferritszerszámokat készít, fizetése 2800 forint. Minden termelési tanácskozá­son felszólal. — Mit mondott legutóbb? — Régen volt. Nem emlék­szem már, mit mondtam. Gyakrabban kellene termelési tanácskozást tartani. Ismer­tetni a programot a dolgozók­kal, véleményt kérni tőlük. — Javaslatai megvalósul­nak? — Azok igen. melyek hely­ben elintézhetők. A többi? Nehezebben, többszöri felvetés után talán. Nem biztos. A vállalatvezetés nem eléggé becsüli az ittenieket. Lehet, azért, mert nem vagyunk ter­melőüzem. A gyár párttitkára. Fejes István szerint a termelési ta­nácskozások mindinkább be­töltik szerepüket a gyár éle­tében. Gyakorlatilag negyed­évenként tanácskoznak, de előbb a műszaki konferencián felkészítik a vezetőket, tájé­koztatják őket arról, mit vár­nak el tőlük, mi a feladata üzemüknek. A párttitkár ta­pasztalata; hogy ha az előadó nemcsak számokat közöl, ha­nem érdemben beszél a mun­káról, akkor a dolgozók ak­tívak, felszólalnak, javaslato­kat tesznek, véleményt mon­danak. Fejes István úgy tart­ja. hogy a termelési tanácsko­zás az üzemi demokrácia kulesfóruma: alkalom a bele­szólásra, a véleménynyilvání­tásra s egyben lehetőség, hogy segítséget, támogatást kérjenek a vezetők a felada­tok megvalósításában. Meg­tudja a munkás, mit miért csinál. Régebben nagyhirte- len készültek fel az előadók a beszámolókra, száraz adat­áradat hangzott el az értekez­leteken, most az elv — meg­Üzenet: távoli világok értelmes élőlényeinek Startolt a Japüer-szonda Hatszoros sebesség — 67 millió dollár Kapcsolat öt éven át Irány a Jupiter... Magyar idő szerint pénte­ken hajnalban útnak indítot­ták a Jupiter felé a Pioneer —10 amerikai űrszondát. A Pioneer fellövése, amelyet háromszor halasztottak el, si­került, az űrszonda 11 óra 40 perccel fellövése után átha­ladt a Hold földkörüli pályá­ján és folytatja útját a Jupiter felé. Ugyanezt a távolságot — mintegy 385 ezer kilomé­tert — az Apollo űrhajók há­rom nap alatt tették meg. A NASA (Amerikai Orszá­gos Űrhajózási Hivatal) köz­lése szerint a Pioneer—10 fe­délzetén elhelyezett vala­mennyi berendezés működik. Az űrszonda útja 639 na­pig tart. Ekkor ér a Jupiter körzetébe, ahonnan a tervek szerint fényképeket küld visz- sza a Földre és — több mint százezer kilométeres távol­ságból — megpróbálja „fel­térképezni” a bolygó felszínét, mielőtt kirepülne Naprend­szerünkből. Az amerikai tu­dósok azt remélik, hogy a Ju­piterhez vezető kétéves úton kívül még öt évig tudják tar­tani a kapcsolatot a Pioneer —10-zel, amely ily módon adatokat szolgáltathat a Naprendszerünkön túli vi­lágegyetemről. Az űrhajó út­jának legveszélyesebb sza­kasza az áthaladás az Aszte­sz ól altatni az embereket És ehhez feltétlenül szükséges a megfelelő előkészítés és a mi­nél több egymás közötti be­szélgetés, közel kell kerülni az emberekhez, őszintén elmon­dani a gondokat bajokat. Fe­jes István azt mondja; a fő feladaton nem lehet vitatkoz­ni, az van, azt teljesíteni kell. Hogyan, milyen formában — itt kapcsolódik be a dolgozó véleménye. * 1955-ben gyakorló techni­kusként az Orion ban dolgozott Kovács Ferenc, a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rának mostani szb-elnöke s egyben a szerelvénygyártó üzem vezetője. Akkoriban a termelési tanácskozások napi­rendjén politikai kérdések sze­repeltek. Esetleg a tervszámo­kat ismertették, és zúgó taps köszöntötte a 150—200 százalé­kot teljesítő munkásokat. A hozzászólók az elhangzottak­kal mindig egyetértettek, és elmondták, hogy öntudatosan kell továbbra is dolgozniuk. Mikor 1958-ban Kovács Ferenc Vácra jött, 250-en dolgoztak a gyárban. A laboratóriumba került, ahol mintaszerű terme­lési tanácskozásokat tartottak, bátran, személyre szólóan bí­ráltak, és nem volt letorkolás. — 1959-től vagyok tagja a szakszervezeti bizottságnak. Tavaly, mivel a vállalati szak- szervezeti bizottság képtelen volt átfogni a csaknem másfél ezer embert foglalkoztató gyá­rat, létrehoztuk az üzemi és az osztály szakszervezeti bizottsá­GLECCSER-ÍTÉLET A pénteki svájci lapok közölték a vispi bíróság íté­letét a matimarki duzzasz­tógát építésénél 1935-ben bekövetkezett tragédia 17 vádlottjának ügyében. Több napi tárgyalás után a bíró- ; ság felmentő ítéletet hozott. ^ A bíróság elé 17 mérnök, technikus, hivatalnok és vállalkozó került, akik a duzzasztógát építkezését irányították. A mattmarki duzzasztógát munkálatai­nál, az építkezés fölött a hegyekben levő gleccser széttört és a lezúduló, mint­egy fél millió köbméternyi jéglavina 88 munkás életét követelte, ötvenhat olasz, 23 svájci, 4 spanyol, 2—2 nyugatnémet és osztrák, va­lamint egy román munkás vesztette életét, a vád sze­rint azért, mert nem he­lyeztek el olyan műszereket a gleccsermezőn, amelyek jelezték volna a veszély kö­zeledtét. Még 1965. augusztus 30- án történt a szörnyű tragé­dia, de a svájci bíróság csak most tárgyalta az ügyet. A felelősség elmu­lasztása miatt az állam­ügyész is csak ezertől két­ezer svájci frankig terjedő pénzbírság kiszabását kérte a vádlottakra. gokat. A termelési tanácskozá­sok formálisak voltak, a jegy­zőkönyvek grafikonokkal, táb­lázatokkal a beszédeket tük­rözték, nem ismertük eléggé a munkások gondjait, meg is szüntettük a jegyzőkönyvek bekérését. Most csak azoic a javaslatok kerülnek ide, ame­lyekre helyben nern tudnak érdemi választ adni. Ezekre a dolgozó a következő termelési tanácskozáson kap feleletet. — Mi előzi meg a termelési tanácskozásokat? — A vállalati négyszögérte­kezleten, melyet rendszeresen megtartunk, bejelentik a mű­szaki konferencia összehívását. A konferenciára eljönnek a műszakiak, az üzemvezetők, a szakszervezet, a KISZ képvi­selői és az alapszervezeti párt­titkárok. Utána az üzemi négy­szögülésen beszélik meg a konferencián elhangzottakat, majd kitűzik a termelési ta­nácskozás dátumát. A felső vezetés is részt vesz ezeken a tanácskozásokon. Sokszor fó­rummá válnak, ahol a dolgozó azonnal hallja a választ véle­ményére, javaslatára. — Kik általában a felszóla­lók? — A törzsgárdatagok. És in­kább a férfiak. A nők lámpa- lázasabbak, félnek, hogy meg­mosolyogják őket. Azárt kell kialakítani közvetlen, baráti légkört, hogy feszályezettságü- ket feloldjuk. A gyűléseken a dolgozók 95 százaléka vesz részt, átlagosan 12 százalékuk szólal fel. Javaslatokat mon­danak a munka könnyebbé, a termelés hatékonyabbá tételé­re. A produktív területen ke­vés a hozzászólás. Az emberek roid-övezeten, de a tudósok remélik, hogy sikerül átjutnia a meteorok között. Az űrkísérlet 67,5 millió dollárba kerül. A Pioneer—10 túljutva Naprendszerünk ha­tárán, elméletileg akár több millió éven át is száguldhat a térben és a tudósok azt remé­lik, hogy egy távoli világ ér­telmes élőlényei rátalálhat­nak. Ezért az űrhajó fedél­zetén egy, a viszontagságok­nak ellenálló, arannyal be­vont plakettet helyeztek el. Ez többek között egy meztelen férfit és nőt ábrázol, valamint tudományos vázlatrajzokat, amelyek megmutatják a Föld helyét, és mivel az üzenet a Naprendszeren kívüli lények­nek szól, Naprendszerünket is. Az ábrán feltűntetett pul- zárcsillagok jeléből az esetle­ges „megtalálók” nemcsak bolygónk helyét állapíthat­ják meg, hanem még azt is, mikor lőtték fel az űrhajót.

Next

/
Thumbnails
Contents