Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

1972. MÁRCIUS 4., SZOMBAT A megye sajátosságaiból adódó kedvezőtlen körülmények nehezítik a munkásság kulturálódását Ülést tartott az SZMT eln öksége A munkásosztály általános, politikai és szakmai művelt­ségéről készült vizsgálat anyagát vitatta meg tegnapi ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. A tanácsko­záson részt vett Cöndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára és Asztalos Jánosnó, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának munkatársa. 3 s~ . , i , A monori Járási Szolgáltató Sz5­StartVI7SPá O vetkezet gyömrői műszerészrész- O legében akkumulátor startvizsgáló készüléket szerkesztettek. A műszer nagy segítséget nyújt az elromlott akkumulátorok javításához. Foto: Gábor Tagfelvétel — tanulságokkal Az ajánlás: felelősség A munkások általános, po­litikai és szakmai műveltsé­gének elemzésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni a sa­játos körülményeket — álla­pította meg az elnökségi ülés. — Ismeretes, hogy Pest megye az ország legsűrűbben lak _. t települése, majdnem kiler.c- százezren élnek itt; a népes­ség 16 százaléka városban, a többi falun, tanyán. A lakos­ság növekedése — évente tíz­ezer — az országban a leg­nagyobb. A megyében élők 40 százaléka az iparban, 35 szá­zaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Naponta mintegy 200 ezer ember utazik lakó­helyéről Budapestre, de a me­gyén belül is jelentős az in­gázás. Sajátosság az is, hogy Pest megyének nincs megye- székhelye, s községeinek 33,5 százaléka a főváros agglome­rációs övezetét alkotja. Az utóbbi tíz évben bekö­vetkezett gyors ütemű gazda­sági fejlődéssel együtt erőfeszítéseket tettek a lakosság jobb életkörül­ményeit szolgáló kommu­nális és szolgáltató ága­zatok fejlesztésére. A. felépülő 46 200 lakás, 788 kórházi ágy, 4518 bölcsődei és óvodai hely, 134 új iskolai tanterem, 1000 kilométer út, 800 kilométer vízhálózat, s az üzletek nagy száma sem tud­ta kielégíteni az igényeket. A megye közművelődési in­tézményei zsúfoltak, a napkö­zi otthonokban az ellátás szű­kös, még mindig sok képesítés nélküli pedagógus tanít. A szakmunkásképzés külön gondja a megyének. A tanu­lók többsége — a felnőttekhez hasonlóan — ingázik és csak nagy erőfeszítéssel, fizikai­pszichikai fáradsággal tud ele­get tenni tanulmányi kötele­zettségeinek. Jó részük lemor­zsolódik és a fővárosi üzemek segédmunkás utánpótlását je­lenti. itt saját gépükkel, az anyagel­látással vannak elfoglalva. Vé­lemények a negyedévi tervvel kapcsolatban hangzanak el, helyi problémákat ismertet­nek, saját sérelmeiket próbál­ják orvosoltatni. Szó esik még a bérezésről, a fluktuációról. A vélemények zöme azonban nincs szoros kapcsolatban a munkával! * — A termelési tanácskozáso­kon a vállalati követelmények­kel foglalkozunk, üzemrészek­re vonatkoztatva. Először rö­vid általános ismertetőt ad az előadó, majd rátér az üzemi feladatokra. Ekkor már részle­tezi a programot. Akkor kez­dődnek az izgalmasabb per­cek, mikor elhangzanak a fel­szólalások, és kialakulnak a párbeszédek. A tőkés piac ha­tását erősen érezzük, jelentős az exportunk, s gyakran kell a rendeléseknek megfelelően átcsoportosítani a munkaerőt. Ezt pedig mechanikusan nem lehet megoldani — csak meg­győzéssel. így is sokan meg­sértődnek, számolnunk kell a veszteséggel. A termelési ta­nácskozásoknak szerepük van a meggyőzésben, hiszen el­hagyni a megszokott munka­helyet, rosszabb esetben felad­ni a megszokott életritmust egy áthelyezés miatt, nem ép­pen kellemes. Igyekszünk megértetni a munkásokkal en­nek szükségességét. Régebben közölték velük, „holnaptól itt dolgozik...’’, ők pedig azt mondták, „akkor tudtam örül­ni ..és vették a munka­könyvüket. Most önkéntes ala­A nehézségek ellenére az utóbbi évtizedben nőtt az ál­talános iskolát végzőit mun­kások száma, sokan érettségi vizsgát tettek. Figyelmeztető azonban, hogy az utóbbi tanévben is 10 százalék azoknak a tankö­teles gyerekeknek az ará­nya, akik nccn fejezik be általános iskolai tanulmá­nyaikat. Az objektív feltételek hiányán túl,, része van ebben a szülők igénytelenségének és a szak­képzet-lenül is elérhető jó ke­reseti lehetőségnek. A fizikai munkásoknak mindössze 14,5 százaléka ren­delkezik szakmunkásképző is­kolai végzettséggel. A jelen­legi felnőttképzés a munkál­tatók és a dolgozók közöm­bösségét, érdektelenségét bi­zonyítja. Az általános iskola esti és levelező tagozataira mindössze 1811-en járnak, a középiskola tagozataira 4240- em. A megyében minden csa­ládnak van rádiója, és ezer lakosból 228 rendelkezik tele­vízióval. A napilapokat 103 156-an fizetik elő, az isme­retterjesztő előadások hallga­tóinak száma több mint száz­ezer. Az önképzést meghatá­rozza a művelődési intézmé­nyek színvonala. A könyvtári kölcsönzés aránya országosan a leg­alacsonyabb. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a könyvellátott­ság is az utolsó helyen áll: egy lakosra másfél kötet jut a megyében. Olyan nagy mun­kástelepülésnek például, miint Százhalombatta, nincs könyv­tára. A politikai képzés lehetősé­gei kedvezőbbek. A pártokta­tásban részt vevők nagy há­nyada fizikai munkás, akik rendszeres hallgatói a külön­böző fokozatú tanfolyamok­nak. A szakszervezetek sze­pon próbáljuk megoldani az ideiglenes áthelyezéseket. Per­sze, gyakran nincs az embe­reknek kedvük még rövidebb időre sem otthagyni régi he­lyüket, hosszú időt vesz igény­be a meggyőzés, de rettentően nagy szükség van a munkás­kézre. Elsősorban az a célunk a termelési tanácskozásokon, hogy kibillentsük az embere­ket létbizonytalansági hiedel­mükből, amennyiben áthelye­zésükkor úgy érzik, nincs szük­ség munkájukra. Vezetőink vi­szont fáradtak, föllelhető a mechanikus szemlélet, s egy­más idegeit is sűrűn próbára teszik. Az emberek pedig igénylik, hogy megmagyaráz­zák, mit akarunk tőlük. Bross Sándor, műszaki igaz­gatóhelyettes-főmérnök, a hoz­zászólásokkal kapcsolatban még azt mondja, ahol sclk a gond, s rendeléshiány, lét­számhiány akadályozza a fo­lyamatos munkát, ott aktívab­bak az emberek. Ahol min­den olajozottan megy, nyu­godtan ülnek, végighallgatják a beszámolót és hazamennek. « Szigeti Sándor, a szerszám- készítő üzem vezetője sem hisz a termelési tanácskozások hatékonyságában. Tavaly szep­temberben tartottak utoljára tanácskozást, e maradt az utol­só és az első negyedévi érte­kezlet is. Üzemében külön be­széli meg a bi igádokkal a ter­melési feladatokat, úgy véli, jobb így, mintha az egész műhelyt összehívná, inkább beszélnek az emberek a ki­sebb nyilvánosság előtt. Ter­mináriumaira 25 ezren jár­nak. Nehéz szervezni azonban a bejáró munkásokat, akik szabad idejük jó részét uta­zással töltik. A megoldás a lakóterületi képzés lehet, ez azonban még kevés helyen hozott eredményeket. A megye dolgozóinak poli­tikai érdeklődésé gyakran csak a különböző rendezvé­nyeken való részvételig ter­jed, az aktivitás koirlátozott. Egyre több üzemben tartanak kisgyűl áseket, csoportos be­szélgetéseket, kevésbé hasz­nálják ki azonban a politikai felvilágosításnak, nevelőmun­kának ezt a módját. A politikai nevelésnek, az általános képzésnek és a kommunista magatartás kialakításának nagyobb eredményeket nyújtó for­mája a szocialista brigád­mozgalom. A megyében 3971 brigádban 56 ezren versenyeznek. A tapasz­talatok szerint azonban a bri­gádmozgalomban rejlő lehető­ségek kihasználatlanok. Az ország gazdaságii helyze­tének ismeretében sok kérdés foglalkoztatja a munkásokat. A megye dolgozói joggal vetik fel a kedvezőtlen áruellátást, a munkásköz­lekedés zsúfoltságát, kul- turálatlanságát. Feszültséget idéz elő a megye kommunális ellátottságénak színvonala. Mindez a dolgozó családanyák helyzetét nehezí­ti, akik a munka, az ingázás, a rossz lakásfeltételek mellett gyermeket • nevelnek, háztar­tást vezetnek s él sem jutnak a művelődés, a tanulás igényé­nek felismeréséig, vagy ha igen, akkor is nehéz realizálni azt. A vitában elhangzott hozzá­szólások hasznos javaslatokkal egészítették ki az SZMT vizs­gálatának anyagát. Pest megye — állapította meg végül az SZMT elnöksé­gének ülése — objektív körül­ményeiből adódóan, olyan közigazgatási területe az or­szágnak, amely gondjai meg­oldásához központi támogatást igényel. melésd tanácskozásokon ugyanazok az emberek, ugyan­azokat a problémákat mond­ják el évek óta. Amit itt hely­ben nem tudnak megoldani, arra a gyár vezetői nem rea­gálnak, a termelési tanácsko­zásnak úgyszólván kevés te­kintélye van. — Arra is volt példa, hogy a vállalatvezetés ígéretet tett és elfelejtette betartani. Két évvel ezelőtt elnyertük a szo­cialista címet. Ekkor úgy volt, hogy a gyárban megszüntetik a maglapgyártást, műhelyünk­ben pedig 30 százalékban eh­hez készítettünk szerszámo­kat. Ügy egyeztünk meg ak­kor a vezetőkkel, hogy ehe­lyett eladásra csinálnak ki­sebb berendezéseket, s telje­sen önálló egységgé válunk. A munkások lelkesedtek, fel­ajánlották segítségüket Most mind a kettő megy, a maglap- gyártáshoz is eladásra is ké­szítünk szerszámokat, azonos létszámmal, háromszor annyit, mint öt évvel ezelőtt. Mun­kánkat nem méltányolják eléggé, a dolgozók szájíze ke­serű a vállalkozásokkal kap­csolatban. Hat éve, hogy itt dolgozom, ez idő alatt csak egy gyalugépet kaptunk. Hosszú fejlesztési munka eredményeként olyan kivágó szerszámot készítettek a fény­csőfojtó maglapok sajtolásá­hoz, melynek bélyege és vá­gólapja is keményfém. Ez a világon egyedülálló. A szer­számot eddig 3—4 műszak után élezni kellett, most pedig 60 műszakot is kibír. A régi kivágón 0,4 millimétert, a ke­Tanfolyamzárás Aszódon A tegnap délelőtti konzultá­cióval befejeződött Aszódon a Pest megyei Tanács oktatásfes továbbképzési iskolájában a nagyközségi tanácselnökök há­romhetes tanfolyama. A három hét során a részvevők előadá­sokat hallgattak meg az új ta­nácstörvény, a nagyközségi ta­nácsok feladatai, valamint a nagyközségi tanácsok és a kü­lönböző társadalmi szervek kö­zötti együttműködés témakö­réből. Az előadásokat a Pest megyei Tanács, a szakigazga­tási szervek, a járási hivata­lok vezetői és a Tanácsakadé­mia előadói tartották. A ta­nácselnökök a tanfolyamot hasznosnak, az előadásokat magas színvonalúnak ítélték, s az elhangzott vélemények sze­rint a megszerzett ismeretek jelentős mértékben hozzájárul­nak a mindennapi munka ha­tékonyságához. Beszélgetésünk Menkó Ist­vánnal, a kőröstetétleni kö­zös tsz-községi pártszervezet szervező titkárával a pártépí­tő munkáról folyt és nem ígért semmi meglepetést. Az 56 tagú alapszervezet titkárát a termelőszövetkezet függetlenítette. Jelenleg ép­pen a Balatonnál van, nem üdülni — „fejtágítón”. Ehhez az alapszervezethez tartoznak — az állami gazdaság dolgo­zóit kivéve — a község összes kommunistái: a tanács, az ÁFÉSZ dolgozói, a pedagógu­sok és — természetesen — a tsz-tagok. Mivel a község ta­nácsát összevonták a szom­szédos Jászkarajenőével, a két település alapszervezetei­nek munkáját csúcsvezetőség irányítja. A szervezeti szabályzat — törvény A párttagnevelés itt is munkaterv szerint történik; a tagfelvételre alkalmasnak lát­szó dolgozó munkahelyén ményfémiből készült szerszá­mon csak századmillimétere­ket kell leköszörülni. — Felajánlottuk, készítünk exportra is — mondja Szigeti Sándor. — De félnek, hogy akkor nem látjuk el a gyárat kivágószerszámmal. Nem fej­lesztik a műhelyt, nem becsül­nek minket eléggé. A termelé­si tanácskozások felszólalá­sainak semmivel sem nagyobb a súlya, mintha az illető bár­hol elmondaná a véleményét. Ritkán jönnek a vezetők meg­hallgatni az ittenieket. Én meg ismerem gondjaikat. Harcolok értük elégszer, sok a herce­hurca, van amit megoldanak, van amit nem, válasz kérdé­seinkre nem érkezik. Elhang­zik a beszámoló, az emberek elmondják mi. nincs, mi kéne, én hallgatom őket, formális ez így, ismétlése az ismert hiá­nyosságoknak. Harminc szak­munkásunk elment, helyettük betanítottak, segéd-munkások állnak a gépek mellett. Molnár István, az MSZMP Vác Városi Bizottságának ipa­ri osztályvezetője szerint az üzemi demokrácia közvetlen formája a termelési tanácsko­zás. — Fontos szerepe lenne, hogy ne csak a végrehajtás megszervezésénez kérjék ki a dolgozók véleményét, hanem a feladatok megszabásában is. A tanácskozásod időnként csak panasznapok, ahelyett, hogy lényegi kérdésekkel foglalkoz­nának. Tamás Ervin megbíznak egy kommunistát, hogy foglalkozzon a „jelölttel”, nevelje, tájékoztassa. — Tavaly három tagfelvé­telt terveztünk — magyaráz­za Menkó elvtárs —, mind a három meg is történt. Az egyik ugyan jócskán elhúzó­dott, le is vontuk az esetből a tanulságot. Ez az a pillanat, amikor a szokványosán indult beszélge­tés, a „sima információ” kezd igazán érdekessé válni. Tag­felvétel — tanulsággal? — Tavaly január elején ke­rült hozzánk gyakornoknak egy fiatal agrármérnök, a gö­döllői Agrártudományi Egye­temről. D. Kálmánnak hívják. Már a nyár folyamán kérte felvételét, a pártba. Egyik ajánlója az az F. Pál — a pártvezetőség gazdasági fele­lőse — lett, aki az első perc­től kezdve figyelemmel kí­sérte D. Kálmán munkáját, fejlődését, magatartását. A tagfelvételi kérelmet a csúcs- vezetőség visszaküldte. Egy­részt azért, mert D. Kálmán túlságosan rövid időt töltött akkor még közöttünk ahhoz, hogy igazán megismerhessük. Ráadásul elmulasztottunk in­formációt kérni korábbi ma­gatartásáról, mozgalmi tevé­kenységéről előző munkhelyé- ről, az egyetem KlSZ-bizott- ságától. Végül, elkerülte a figyelmünket a szervezeti sza­bályzatnak az a pontja amely kimondja: ...(A jelentkező­nek) „Kérelméhez két olyan párttag írásbeli ajánlását kell csatolnia, akik legalább há­rom éve tagjai a pártnak és közös tevékenység alapján is­merik.” F. Pál elvtárs pedig maga is csak egy éve volt tagja alapszervezetünknek. A megfonVt előkészítés — a’ajf'Ité’el Formalitás? Túlzott óva­tosság? Nem mindegy, hogy mennyi ideje párttag az ajánló? Nem mindegy, hogy mennyi ideje ismerik egy­mást? Nem bizony, hiszen a szer­vezeti szabályzat idézett pasz- szusa így folytatódik „... Az ajánlók felelősek az ajánlott A hazai építőanyag-ellátás egyensúlya érdekében alakult meg nyolc minisztérium és or­szágos főhatóság, valamint a Magyar Nemzeti Bank képvi­selőiből az építőanyag-ipari szakmai bizottság, amely Si- mor János építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhelyet­tes elnökletével megkülönböz­tetett figyelmet fordít a leg­fontosabb építőanyagok piaci helyzetére. Rendszeresen érté­politikai és emberi magatar­tásáról adott véleményükért”. Mármost: hogyan vállaljon fe­lelősséget valaki alig egy esz­tendős pártmunkás tapasz­talatai alapján, mindössze né­hány hónapi ismeretség után?! — D. Kálmánt azóta a ter­melőszövetkezet véglegesítet­te munkakörében, a pártszer­vezet pedig felvette tagjai kö­zé. Személy szerint rászolgált a bizalmunkra, az eset mégis arra int bennünket: nem árt időnként újra1 ■''■■fellapozni' # párt szervezeti szabályzatát. Ha másért nem, legalább azért, hogy ne tegyünk ki sen­kit a tagfelvételi eljárás elhú­zódásának. A io'ölság nem ajánlólevél Az idén „fiatalításra” ké­szül az alapszervezet. — Két esztendeje vettünk fel — KISZ-ajánlással — két ifjú kommunistát, most is ezt tervezzük. A párttagság átlag- életkora ugyanis elég magas. — Nincs ellenkezés az idő­sebbekben a fiatalok felvéte­lével szemben? — Ellenkezőleg! Itt egy per­cig sem volt vita a korhatár leszállítása körül. „Tán az öregekből toborozzunk párt­tagokat? Ha fiatalon nem hú­zott hozzánk a szívük, öreg korban már nehezen fog” — azt mondják. Minél több fia­talt, de csak akkor, ha méltó rá. A fiatalság önmagában még nem ajánlólevél, amint erre is volt már példa. Tavaly történt, hogy egy 35 év körüli tsz-tag be akart lép­ni a pártba. A tagfelvételi űr­lapot meg is kapta, hanem ajánlójának senki sem vállal­kozott. — Akihez fordult, mind a szemébe mondta: sem a munkában, sem a magánélet­ben nem bizonyult méltónak a párttagságra. Vajon hány alapszervezet­ben történik meg hasonló eset? Vajon hányónkban van annyi erkölcsi bátorság, hogy szemébe mondjunk nemet an­nak, akit méltatlannak tar-í tunk a párttagságra?! Nyiri Éva kelik az ellátásra ható ténye­zőket, feltárják a termékfor­galmazás kritikus pontjait, és termékmérlegekkel alapozzák meg az éves népgazdasági terv valóra váltását. Véleményezik a legfontosabb építőanyagok exportját, importját, s a bi­zottság tagjai saját hatáskö­rükben intézkednek az indoko­latlan dollárkiadások megaka­dályozásáról, megelőzéséről is. ÉPÍTŐANYAG-IPAR! SZAKMAI BIZOTTSÁG á

Next

/
Thumbnails
Contents