Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
narr MGcrei acJCtrlap 1972. MÄRCIUS 24., PÉNTEK Fővárosi színházi esték Két új magyar bemutató K ét új magyar színpadi mű először került közönség elé Budapesten az elmúlt napokban. Az egyiket ugyan regényként már ismerhettük: Tersánszky Józsi Jenő egy fiatalkori alkotását mutatta be színpadi átdolgozásban a Pesti Színház. A másik egy mai fiatal író, Csurka István műve a Thália Színházban. Viszontlátásra drága Álomképek felidézésével kezdődik a Pesti Színház előadása, a sötét színpad hátterében egy-egy reflektorfényláb kíséretével elvonulnak — eltáncolnak, Bácskai György érzelmes zenéjére — a férfiak, akikkel a hősnőnek, Nelának kapcsolata volt. S aztán a fény Nela törékeny alakjára esik — többször is az előadás folyamán — elszakítva őt környezetétől, ilyenkor az író, Tersánszky Józsi Jenő plasztikus mondatai, monológokba fűzve, érzékeltetik a meg- világítatlan színpad titkait. Nela monológjai jelentik az előadás gerincét, a színpadi helyzetek csupán illusztrálják ezt. Űjból visszaálmodjuk a nemrég elhunyt Tersánszkyt, ahogy Maár Gyula tette, a Pesti Színház színpadára állítva az író egyik első, 1917- ben született, fiatalkori művét, amely regénynek íródott. Ez a regény nemcsak korrajz — Lengyelországban játszódik, az első világháborúban —, hanem emberi önvizsgálat is, amely megrázkódtatások idején mindig elvégezhető. Megrázkódtatások pedig bőven érték az emberiséget, torzulásokat okozva testben, lélekben, önvizsgálatok is bőven születtek, Tersánsz- kyéhoz hasonlóak is. Vajon mi lehet az oka annak, hogy Maár Gyula és a színház éppen Tersánszkyt használta fel, hogy a háború okozta tragédiákra emlékeztessen ? Tersánszkynál az elfojtott érzelmek valóban igazi érzelmek formájában és nem eltorzult, „elidegenedettsé- gükben” — ahogyan az ma divatos — jelennek meg. Itt a szerelem a klasszikus értelemben szerelem, a szexualitás, a képmutatás, a csalás és öncsalás, a hit és tisztaság, a hazugság és kegyetlenség, a cinizmus és kietlenség mind-mind önmagával egyenlő. Ezek természetes tulajdonságokként törnek elő, s nem beteges emberroncsokba sűrítve. Nela és a többiek az emberronccsá válásnak még a kezdetén állnak. Lehetőségük van, hogy első megrázkódtatásaik után meggyógyuljanak. Mindez azonban elsősorban nem tőlük függ, hanem a körülményeiktől. Maár — Tersánszkyval — arra figyelmeztet, hogy az emberi tragédiák nem önmagukban rejlenek, hanem a körülmények hatására születnek és zajlanak. Érzelmeket felkeltő előadást produkált Marton László rendező. Az aprólékosan kimunkált szituációk előadását. Minden jelenet írói világához hozzátette a saját rendezői elképzelését, amelyet mikropontossággal végrehajtott. A hangsúlyt a háború okozta érzelmi válságra tette, összeütközteti egymással a különböző figurák eltorzult érzelmi világát. Az ütközőpont Nela, aki végig idomulni kénytelen partnereihez. Ennek az idomulásnak a katarzisát követi nyomon aprólékos műgonddal a rendező. Nela szerepében Venczel Vera szereposztási telitalálat. Érzékeny műszer minden férfi kezében, s önmaga számára. Tiszta lányként hamvas, elesett nőként szívet- lelket megindító. Páger Antal (a nagyapus) a klasszikus értelemben vett komédiást alakította, aki egyszerre három alakban is jelen van a színen: Págerként, nagyapusként és komédiásként. Élvezi a játékot, önmagát alakítja, egy nagy színész számtalan bravúrjaként. Oszter Sándor (Nyikoláj, Nela szerelme) illúziót keltőén helytáll. Néhol darabos, néhol túl erőszakos, néhol erősen erőltetett az arcjátéka. Ernyey Béla meglepően érett és színvonalas alakítást nyújtott a trénőr- mester cinikus szerepében. Tahi Tóth László feltűnő tehetsége most is megmutatkozott. Fábri Zoltán látszólag magától értetődő díszletei egy sok mindenhez értő művész inven- ciózus alkotásai. Jánoskúti Mária jelmezei egyszerűen jellemezték a hősöket. Kár lenne meditálni rajta, hogy az előadás — Maár Gyula j adaptációja — mennyiben maradt hű Tersánszkyhoz. A cél lehet az eredeti mű legjobb kiaknázása is. Az ihletett előadás ezt biztosította. Szék, ágy, szauna A szék: tekintélyes, fekete bőrfotel, a terpeszkedő hatalom jelképe. Az ágy: kétszemélyes, igen széles heverő, s mert nem az használja, akit megilletne, ezért az impotencia jelképe. A szauna: a jólét, az életnívó jelképe. Vagyis: jólétben fürdik az impotens hatalmasság. Rajkai György díszlettervező jóvoltából, valóban bámu- latraméltó, ahogyan Tyukodi Lukács vezérigazgató lakik. Luxusotthon ez a javából. Tyukodi Lukácsné ruhatárát talán csak Elizabeth Taylor nem irigyelné meg, mert ő bizonyára nem szeret maskarababát csinálni magából. Mial- kovszky Erzsébet jelmezeivel gúnyolta ki a vígjátéki „újgazdagok” , papagáj-feltűnési viszketegségét. Tehát karikírozás, gúny, frivol jelképek. Csurka Istvánnak, a Thália Színházban bemutatott új darabja — a Szék, ágy, szauna — bővelkedik az odamondogatásban. Nevetünk is, szórakozunk is, néha már a könny is majdnem kicsordul szemünkből'. Sainp5:gzqnban):a szomorúságtól. Az író legutóbbi sikeres, színvonalas vígjátéka (Döglött aknák) után különösen nem vártuk, hogy eny- nyire leegyszerűsíti a problémákat, leszűkíti a karikatúrára, a jó bemondásokra, felújított vígjátéki patronokra, sémákra, A sémák a következők: A tröszt-vezérigazgató összeköttetései révén tartja magát pozícióban, a vezetéshez és általában semmihez sem ért Ezzel önmaga, családja, barátai, ismerősei is tisztában vannak. Ráadásul ez a Tyukodi Lukács nemcsak a vezetésben, a házaséletben is impotens. Ez a tényező annyira eluralkodik a darabban, hogy a legfőbb motívummá lép elő. Felesége fiatal szeretőt tart — sőt kitart —, miközben egy másikkal ágyának kapcsolata révén tartja férjét pozícióban. A vígjáték vígjátéki fantáziát követel, képtelen helyzeteket és jellemeket is megtűr, de törvényei között nem szerepel az önmagát semmitől sem zavartató, parttalan fantázia. Csurkát elragadja képzelete, nem tud gátat szabni ötleteinek, amelyek elszabadulva felbomlasztják a darab egységét. Szüksége van egy tsz-re is, amelynek vezetőivel bikákat tenyésztőt, szüksége van. arra, hogy Tyukodi Lukácsot még- jobban karikatúrába rajzolja: magyar bikaviadalt szerveztet vele. De ez sem elég: lebuktatja, és a kerületi Női Hazafias Arcvonal vezetőjévé teszi. De még itt sem kiáltott az író magára: tovább kuszái ja a szálakat, Tyukodi Lukács pártfogója disszidál, tehát biztosra lehet venni, hogy Lukács még tovább bukik, ezért felesége elhagyja. Csurkának még arra is van gondja, hogy kiderítsük: főhősének azért adta a Tyukodi nevet, hogy a darab végén elénekelhessék: „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás...” Fontos társadalmi problémát vett célba az író: a tehetségtelen vezetőt, élősködő családját, a rangyrázást, a korrupciót. Kár, hogy nem tudta kitölteni ötletét nemes vígjátéki szituációkkal. A darab második részében szinte a szereplő- gárda és a közönség is összezavarodik. A szereplők azért, mert nem tudják, miért is mennek ki, vagy jönnek be. A közönség azért;' mert harsány nevetése közben is érzi, buborék-kacaj ez, súlytalanul elszáll, mint egy vicc. Léner Péter rendező besétált Csurka hálójába, benne hadakozott, vergődött. Igaz: jói pergő előadást igyekezett kimunkálni, de — főként a második rész — minden igyekezete ellenére szétesett. Rátonyi Róbert Tyukodi Lukács bőrében dicséretes visszafogottsággal kezdett, de később a frivol vígjátéki szituációknak nem állhatott ellen, s mankókba Süllyedt. Hacser Jó- zsa a démon-séma-feleség szerepében állta a harcot, s nem csúszott rossz emlékű varieté megoldásokba, Harsányt Gábor jó értelemben aknázta ki a huligán fiatalember lehetőségeit, bár azonosulni nem tudott szerepével, Szilágyi Tibor és György László remek karikatúrát rajzolt a korrupt tsz- vezetőkről. Keleti László nagyhasú, nyugdíjas „torreádor”- jelőlije ötletesen megformált figura. Csurka jelképei — a szék, az ágy, a szauna — kitűnő ötletek. Ám a vezérgondolatot mindenképpen hiányoltuk. Rerkovits György Színes, érdekes füzet Évenként három-négy alkalommal jelenteti meg a Dunakanyar Intéző Bizottság igényes, színvonalas füzetét, a Dunakanyar Tájékoztatót. Az idei első szám ezekben a napokban került ki a nyomdából. Három megye, Pest, Komárom és Nógrád megye legkülönbözőbb szakterületeinek kiváló és neves értőd kínálnak tartalmas és összességében sokszínű olvasnivalót. Elsőként dr. Erdélyi Zoltán, a Tájékoztató felelős szerkesztője foglalja össze a DIB novemberi elnökségi ülésén elhangzottakat, s Dunakanyar fejlesztési terveit. Az üdülőterület tervezésének 10 évéről ad áttekintést Bállá Tibor, a Dunakanyar volt főépítésze Szilas Károly és Szabó István erdőmémök. Sürgető szót emel a kiadvány egy erdészeti-vadászati múzeum létrehozása érdekében, amely a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság keretében működhetne, s amelynek helyéül Visegrád látszik a legalkalmasabbnak. Bíró Béla gimnáziumi igazgató a váci, Korcsmáros László iskolaigazgató, az ipolydamósdi török kori vár múltjáról ír. Pest megye legszebb fekvésű községének, Csabánkénak múltját és jelenét, szépségeit festi sok-sok szeretettel Szombathy Viktor. A Dunakanyar Tájékoztatót mindössze 600 példányban adják közre, árusításra nem kerül. A köszönet és a további segítségkérés: jeléül kapják azok az intézmények, szervek, személyek, akik a Dunakanyart szeretik. D. G. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Thurzó Gábor írónak 60. születésnapja alkalmából írói munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes csütörtökön adta át. Záróülés a nőkérdéssel foglalkozó újságírók európai találkozóján Tihanyban csütörtökön befejeződött a nőkérdéssel foglalkozó újságírók európai találkozója. Szó volt a konferencián az európai biztonsági értekezlet ez' évi összehívásának szükségességéről, s az újságírók, mint a közvélemény szószólód, megvitatták azt is, hogyan tehetnének többet a nők egyenjogúságáért. Megkezdődött a művelődésin tthon-vezetők harmadik országos konferenciája Mintegy 400 résztvevővel csütörtökön, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Tárogató úti központi iskolájában megkezdte munkáját a műve- lödésiotthon-vezetők harmadik országos konferenciája. A háromnapos tanácskozáson részt vesznek a különböző kulturális intézmények vezetői, a népművelés irányító szerveinek képviselői, a közművelődés hivatásos és önkéntes munkatársai, a társadalmi és tömegszervezetek küldöttei. A tanácskozáson Pest megyét hét művelődési ház igazgatója — Lühr István ceglédi, Katona István jászkarajenői, Ofella Sándor tápiószecsői, Pá- kolitz Mihály pomázi, Pelczé- der Tibor váci, Perjési Barnabás szentendrei és Sápi Péter hernádi — képviseli. A megnyitó ülésen megjelent Hku Pál művelődésügyi miniszter, Molnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője, Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Hantos János, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, politikai és kulturális életünk számos kiválósága. A rendező szervek nevében Virizlay Gyula, a SZOT titkára üdvözölte a résztvevőket, majd Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést a művelődési otthonok tevékenységét bemutató írásos dokumentumokhoz. Garamvölgyi József előadását vita követte. Selyemzászló a kaputorony ormán öt évvel ezelőtt a váci Géza király téren új gimnáziumot építettek. Az épület alapozásánál sok várfalmaradványra és egy kaputoronyra bukkantak. Az Országos Műemléki Felügyelőség az eredeti várfalmaradványokat kijavíttatta, konzerválta, márványtáblával látta el, a városi tanács pedig az intézmény udvarán romkertet létesített. Itt látható Boldog Vác remete szobra és Kiss István szoborkompozíciója a Végvári vitézek. Vácot I. Géza alapította, rövid uralkodása alatt (1074— 1077). A Bécsi Képes Krónika erről így emlékezik meg: „Géza, László és Ottó hercegek azonban és mind e velük lévő sereg Vác táján állapodott mieg. Nagy erdőség volt ott, senki sem lakott benne, csak egy Vác nevű szentéletű remete. Erről nevezte el utóbb Géza herceg a várost, amely ott épült. Lászlónak ekkor látomása volt. Égből szállt angyal koronát hozott, amelyet Géza fejére helyezett. Géza akkor fogadalmat tett, hogy ameny- nyiben legyőzi a trónért vívott- jogos harcában Salamont, a látomás helyén várat és székesegyházat épít” — mondja tovább a Krónika. A mogyoródi csata győzelemmel végződött, és felépült a vár, a székesegyház. Kardclrc hányatta Gézát öccse, László, követte a trónon, ő fejezte be a székesegyház építését, s bátyja kérésiét teljesítve oda temet- tette el az alapítót. A váci vár falai évszázadok során sokat láttak. Sejbán tatár kán 1241. március 17-én feldúlta a várat, az ide menekült asszonyokat és gyerekeket kardéire hányatta. A helyreáll,tás nem tarthatott sokáig, mert ÍV. Béla már 1255-ben, az újjáépült kővárba hívta össze Nógrád, Hont és Gömör megyéket, hogy az ország rendjét és birtokviszonyait megbeszéljék. Garai Miklós nádor 1422-ben bírói széket ült a várban. Zsigmond király többször megfordult itt, akárcsak Hunyadi János, aki egykori barátját és harcostársát, Szilassi Vince püspököt látogatta meg. Látták e falak Mátyás királyt kibékülni Griska huszita vezérrel, akit az előbb említett püspök nyert meg a fekete sereg számára. Podjebrad Gyi/rgy cseh király is megjelent a vár palotájában, hogy a pápai küldött jelenlétében kibéküljön Mátyás A tízszögű kaputorony romját királlyal. A torok félhold árnyéka ekkor már' előrevetődött. Tízezer török Brodanics püspök ugyan tartotta még a várat egy dara. big, de ormára mégis kitűzték a próféta zászlaját. Sokszor volt törö.s végvár a vád, hisz a törököt többször visz- szavérték Drégely és Nógrád vidékéről, és ilyenkor itt kapaszkodott meg. Az állandóan javított várban 10 000 török katonát tudtak elhelyezni, akik a dukai dombokon, még vízmüvet is létesítettek, és innen csöveken jött a friss ital. Savoyai Jenő szabadította fel a várat 1684. július 24- én, Nagymaros felől vonulva ide. Ekkor lett kapitánya Bottyán János, még, mint császári tiszt. O is újjáépítette a várat, munkálataiba bevonta a rácokat és németeket Üs. (A Rákóczi-szaibadságharc idején éppen a rácok gyújtották féL) A fejedelem vörös és kiék színű selyemzászlót küldött a városnak, e színék nagyobb ünnepeken ma is a városházát díszítik, es újabban a restaurált kaputorony ormán is ott lengenek. Migazzi lebontatta Az omladozó várfalakat Afi- gazzi Kristóf püspök bontatta le, a várárkokat betömette, hogy az 1764 augusztusában érkező Mária Teréziát és férjét, I. Ferenc római császárt szép, rendezett város fogadja. A még itt maradt várfalakat Lipót császár bontotta le. A örmeléken gaz nőltt, gyermekek játszadoztak rajta, csak imitt-amott bukkant fél egy- egy kő, szobor, urna, kard, melyeket a helyi Vak Bottyán Múzeum őriz. A vár omladékán házak épülték. Bíró Béla Foto: Tahin Gyula Jelentkezés öntőiparí tanulónak Gyárunk az öntödei szakmunkás-utánpótlás érdekében, az 1972. iskolai évtől új ösztönzési szabályzatot vezet be az öntőipari tanulók részére. Az új szabályzat értelmében az öntödei Ipari tanulókat — függetlenül a tanulmánytól függő ösztöndíjtól — társadalmi tanulmányi ösztöndíjban részesítjük. Az I. éves öntödei ipari tanuló 500 Ft, a II. éves öntödei ipari tanuló 600 Ft, a III. éves öntödei ipari tanuló 700 Ft társadalmi ösztöndíjat kap, közvetlenül gyáregységünktől. Jelentkezés: o Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. sz. gyárának munkaügyi osztályán: Vác, Csikós József u. 18. *
