Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

narr MGcrei acJCtrlap 1972. MÄRCIUS 24., PÉNTEK Fővárosi színházi esték Két új magyar bemutató K ét új magyar színpadi mű először került közönség elé Budapesten az elmúlt napokban. Az egyiket ugyan re­gényként már ismerhettük: Tersánszky Józsi Jenő egy fiatal­kori alkotását mutatta be színpadi átdolgozásban a Pesti Szín­ház. A másik egy mai fiatal író, Csurka István műve a Thália Színházban. Viszontlátásra drága Álomképek felidézésével kez­dődik a Pesti Színház előadá­sa, a sötét színpad hátteré­ben egy-egy reflektorfényláb kíséretével elvonulnak — el­táncolnak, Bácskai György érzelmes zenéjére — a férfiak, akikkel a hősnőnek, Nelának kapcsolata volt. S aztán a fény Nela törékeny alakjára esik — többször is az előadás folyamán — elszakítva őt kör­nyezetétől, ilyenkor az író, Tersánszky Józsi Jenő plasz­tikus mondatai, monológok­ba fűzve, érzékeltetik a meg- világítatlan színpad titkait. Nela monológjai jelentik az előadás gerincét, a színpadi helyzetek csupán illusztrál­ják ezt. Űjból visszaálmodjuk a nemrég elhunyt Tersánszkyt, ahogy Maár Gyula tette, a Pesti Színház színpadára ál­lítva az író egyik első, 1917- ben született, fiatalkori mű­vét, amely regénynek író­dott. Ez a regény nemcsak korrajz — Lengyelországban játszódik, az első világháború­ban —, hanem emberi önvizs­gálat is, amely megrázkódta­tások idején mindig elvé­gezhető. Megrázkódtatások pe­dig bőven érték az emberisé­get, torzulásokat okozva test­ben, lélekben, önvizsgálatok is bőven születtek, Tersánsz- kyéhoz hasonlóak is. Vajon mi lehet az oka annak, hogy Maár Gyula és a színház ép­pen Tersánszkyt használta fel, hogy a háború okozta tra­gédiákra emlékeztessen ? Tersánszkynál az elfojtott érzelmek valóban igazi ér­zelmek formájában és nem eltorzult, „elidegenedettsé- gükben” — ahogyan az ma divatos — jelennek meg. Itt a szerelem a klasszikus érte­lemben szerelem, a szexuali­tás, a képmutatás, a csalás és öncsalás, a hit és tiszta­ság, a hazugság és kegyetlen­ség, a cinizmus és kietlen­ség mind-mind önmagával egyenlő. Ezek természetes tu­lajdonságokként törnek elő, s nem beteges emberroncsok­ba sűrítve. Nela és a többiek az emberronccsá válásnak még a kezdetén állnak. Le­hetőségük van, hogy első megrázkódtatásaik után meg­gyógyuljanak. Mindez azon­ban elsősorban nem tőlük függ, hanem a körülményeik­től. Maár — Tersánszkyval — arra figyelmeztet, hogy az emberi tragédiák nem ön­magukban rejlenek, hanem a körülmények hatására szület­nek és zajlanak. Érzelmeket felkeltő előadást produkált Marton László rendező. Az aprólékosan ki­munkált szituációk előadását. Minden jelenet írói világá­hoz hozzátette a saját ren­dezői elképzelését, amelyet mikropontossággal végrehaj­tott. A hangsúlyt a háború okozta érzelmi válságra tet­te, összeütközteti egymással a különböző figurák eltorzult érzelmi világát. Az ütköző­pont Nela, aki végig ido­mulni kénytelen partnerei­hez. Ennek az idomulásnak a katarzisát követi nyomon aprólékos műgonddal a ren­dező. Nela szerepében Venczel Vera szereposztási telitalá­lat. Érzékeny műszer min­den férfi kezében, s önmaga számára. Tiszta lányként hamvas, elesett nőként szívet- lelket megindító. Páger Antal (a nagyapus) a klasszikus ér­telemben vett komédiást ala­kította, aki egyszerre három alakban is jelen van a színen: Págerként, nagyapusként és komédiásként. Élvezi a játé­kot, önmagát alakítja, egy nagy színész számtalan bra­vúrjaként. Oszter Sándor (Nyikoláj, Nela szerelme) il­lúziót keltőén helytáll. Néhol darabos, néhol túl erőszakos, néhol erősen erőltetett az arcjátéka. Ernyey Béla meg­lepően érett és színvonalas alakítást nyújtott a trénőr- mester cinikus szerepében. Tahi Tóth László feltűnő te­hetsége most is megmutatko­zott. Fábri Zoltán látszólag ma­gától értetődő díszletei egy sok mindenhez értő művész inven- ciózus alkotásai. Jánoskúti Má­ria jelmezei egyszerűen jelle­mezték a hősöket. Kár lenne meditálni rajta, hogy az előadás — Maár Gyula j adaptációja — mennyiben ma­radt hű Tersánszkyhoz. A cél lehet az eredeti mű legjobb ki­aknázása is. Az ihletett előadás ezt biztosította. Szék, ágy, szauna A szék: tekintélyes, fekete bőrfotel, a terpeszkedő hata­lom jelképe. Az ágy: kétsze­mélyes, igen széles heverő, s mert nem az használja, akit megilletne, ezért az impotencia jelképe. A szauna: a jólét, az életnívó jelképe. Vagyis: jó­létben fürdik az impotens ha­talmasság. Rajkai György díszletterve­ző jóvoltából, valóban bámu- latraméltó, ahogyan Tyukodi Lukács vezérigazgató lakik. Luxusotthon ez a javából. Tyukodi Lukácsné ruhatárát talán csak Elizabeth Taylor nem irigyelné meg, mert ő bi­zonyára nem szeret maskara­babát csinálni magából. Mial- kovszky Erzsébet jelmezeivel gúnyolta ki a vígjátéki „újgaz­dagok” , papagáj-feltűnési viszketegségét. Tehát karikírozás, gúny, fri­vol jelképek. Csurka István­nak, a Thália Színházban be­mutatott új darabja — a Szék, ágy, szauna — bővelkedik az odamondogatásban. Nevetünk is, szórakozunk is, néha már a könny is majdnem kicsordul szemünkből'. Sainp5:gzqnban):a szomorúságtól. Az író legutób­bi sikeres, színvonalas vígjá­téka (Döglött aknák) után kü­lönösen nem vártuk, hogy eny- nyire leegyszerűsíti a problé­mákat, leszűkíti a karikatúrá­ra, a jó bemondásokra, felújí­tott vígjátéki patronokra, sé­mákra, A sémák a következők: A tröszt-vezérigazgató össze­köttetései révén tartja magát pozícióban, a vezetéshez és ál­talában semmihez sem ért Ez­zel önmaga, családja, barátai, ismerősei is tisztában vannak. Ráadásul ez a Tyukodi Lukács nemcsak a vezetésben, a há­zaséletben is impotens. Ez a tényező annyira eluralkodik a darabban, hogy a legfőbb mo­tívummá lép elő. Felesége fia­tal szeretőt tart — sőt kitart —, miközben egy másikkal ágyának kapcsolata révén tart­ja férjét pozícióban. A vígjáték vígjátéki fantá­ziát követel, képtelen helyze­teket és jellemeket is megtűr, de törvényei között nem sze­repel az önmagát semmitől sem zavartató, parttalan fantá­zia. Csurkát elragadja képze­lete, nem tud gátat szabni öt­leteinek, amelyek elszabadulva felbomlasztják a darab egysé­gét. Szüksége van egy tsz-re is, amelynek vezetőivel bikákat tenyésztőt, szüksége van. arra, hogy Tyukodi Lukácsot még- jobban karikatúrába rajzolja: magyar bikaviadalt szerveztet vele. De ez sem elég: lebuktat­ja, és a kerületi Női Hazafias Arcvonal vezetőjévé teszi. De még itt sem kiáltott az író magára: tovább kuszái ja a szálakat, Tyukodi Lukács párt­fogója disszidál, tehát biztosra lehet venni, hogy Lukács még tovább bukik, ezért felesége elhagyja. Csurkának még arra is van gondja, hogy kiderítsük: főhősének azért adta a Tyuko­di nevet, hogy a darab végén elénekelhessék: „Te vagy a le­gény, Tyukodi pajtás...” Fontos társadalmi problémát vett célba az író: a tehetség­telen vezetőt, élősködő család­ját, a rangyrázást, a korrup­ciót. Kár, hogy nem tudta ki­tölteni ötletét nemes vígjátéki szituációkkal. A darab máso­dik részében szinte a szereplő- gárda és a közönség is össze­zavarodik. A szereplők azért, mert nem tudják, miért is mennek ki, vagy jönnek be. A közönség azért;' mert harsány nevetése közben is érzi, bubo­rék-kacaj ez, súlytalanul el­száll, mint egy vicc. Léner Péter rendező besé­tált Csurka hálójába, benne hadakozott, vergődött. Igaz: jói pergő előadást igyekezett kimunkálni, de — főként a második rész — minden igye­kezete ellenére szétesett. Rátonyi Róbert Tyukodi Lu­kács bőrében dicséretes vissza­fogottsággal kezdett, de később a frivol vígjátéki szituációk­nak nem állhatott ellen, s ma­nkókba Süllyedt. Hacser Jó- zsa a démon-séma-feleség sze­repében állta a harcot, s nem csúszott rossz emlékű varieté megoldásokba, Harsányt Gábor jó értelemben aknázta ki a huligán fiatalember lehetősé­geit, bár azonosulni nem tu­dott szerepével, Szilágyi Tibor és György László remek kari­katúrát rajzolt a korrupt tsz- vezetőkről. Keleti László nagy­hasú, nyugdíjas „torreádor”- jelőlije ötletesen megformált figura. Csurka jelképei — a szék, az ágy, a szauna — kitűnő ötle­tek. Ám a vezérgondolatot mindenképpen hiányoltuk. Rerkovits György Színes, érdekes füzet Évenként három-négy al­kalommal jelenteti meg a Du­nakanyar Intéző Bizottság igé­nyes, színvonalas füzetét, a Dunakanyar Tájékoztatót. Az idei első szám ezekben a na­pokban került ki a nyomdá­ból. Három megye, Pest, Ko­márom és Nógrád megye leg­különbözőbb szakterületeinek kiváló és neves értőd kínálnak tartalmas és összességében sokszínű olvasnivalót. Első­ként dr. Erdélyi Zoltán, a Tájékoztató felelős szerkesz­tője foglalja össze a DIB no­vemberi elnökségi ülésén el­hangzottakat, s Dunakanyar fejlesztési terveit. Az üdülőterület tervezésé­nek 10 évéről ad áttekintést Bállá Tibor, a Dunakanyar volt főépítésze Szilas Károly és Szabó István erdőmémök. Sürgető szót emel a kiad­vány egy erdészeti-vadászati múzeum létrehozása érdeké­ben, amely a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság keretében működhetne, s amelynek he­lyéül Visegrád látszik a leg­alkalmasabbnak. Bíró Béla gimnáziumi igazgató a váci, Korcsmáros László iskolaigaz­gató, az ipolydamósdi török kori vár múltjáról ír. Pest megye legszebb fek­vésű községének, Csabánké­nak múltját és jelenét, szép­ségeit festi sok-sok szeretet­tel Szombathy Viktor. A Dunakanyar Tájékozta­tót mindössze 600 példányban adják közre, árusításra nem kerül. A köszönet és a to­vábbi segítségkérés: jeléül kapják azok az intézmények, szervek, személyek, akik a Dunakanyart szeretik. D. G. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Thurzó Gábor írónak 60. születésnapja alkalmából írói munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhe­lyettes csütörtökön adta át. Záróülés a nőkérdéssel foglalkozó újságírók európai találkozóján Tihanyban csütörtökön be­fejeződött a nőkérdéssel fog­lalkozó újságírók európai ta­lálkozója. Szó volt a konfe­rencián az európai biztonsági értekezlet ez' évi összehívásá­nak szükségességéről, s az új­ságírók, mint a közvélemény szószólód, megvitatták azt is, hogyan tehetnének többet a nők egyenjogúságáért. Megkezdődött a művelődésin tthon-vezetők harmadik országos konferenciája Mintegy 400 résztvevővel csütörtökön, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa Tároga­tó úti központi iskolájában megkezdte munkáját a műve- lödésiotthon-vezetők harmadik országos konferenciája. A há­romnapos tanácskozáson részt vesznek a különböző kulturális intézmények vezetői, a népmű­velés irányító szerveinek kép­viselői, a közművelődés hiva­tásos és önkéntes munkatár­sai, a társadalmi és tömeg­szervezetek küldöttei. A tanácskozáson Pest me­gyét hét művelődési ház igaz­gatója — Lühr István ceglédi, Katona István jászkarajenői, Ofella Sándor tápiószecsői, Pá- kolitz Mihály pomázi, Pelczé- der Tibor váci, Perjési Barna­bás szentendrei és Sápi Péter hernádi — képviseli. A megnyitó ülésen megje­lent Hku Pál művelődésügyi miniszter, Molnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osz­tályának helyettes vezetője, Borbély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, Hantos János, a Fővárosi Ta­nács elnökhelyettese, politikai és kulturális életünk számos kiválósága. A rendező szervek nevében Virizlay Gyula, a SZOT titká­ra üdvözölte a résztvevőket, majd Garamvölgyi József mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes fűzött szóbeli kiegészítést a művelődési otthonok tevé­kenységét bemutató írásos do­kumentumokhoz. Garamvölgyi József előadá­sát vita követte. Selyemzászló a kaputorony ormán öt évvel ezelőtt a váci Géza király téren új gimnáziumot építettek. Az épület alapozásá­nál sok várfalmaradványra és egy kaputoronyra bukkantak. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség az eredeti várfalma­radványokat kijavíttatta, kon­zerválta, márványtáblával látta el, a városi tanács pedig az in­tézmény udvarán romkertet lé­tesített. Itt látható Boldog Vác remete szobra és Kiss István szoborkompozíciója a Végvári vitézek. Vácot I. Géza alapította, rövid uralkodása alatt (1074— 1077). A Bécsi Képes Krónika erről így emlékezik meg: „Gé­za, László és Ottó hercegek azonban és mind e velük lévő sereg Vác táján állapodott mieg. Nagy erdőség volt ott, senki sem lakott benne, csak egy Vác nevű szentéletű re­mete. Erről nevezte el utóbb Géza herceg a várost, amely ott épült. Lászlónak ekkor látomása volt. Égből szállt angyal ko­ronát hozott, amelyet Géza fejére helyezett. Géza akkor fogadalmat tett, hogy ameny- nyiben legyőzi a trónért ví­vott- jogos harcában Salamont, a látomás helyén várat és székesegyházat épít” — mond­ja tovább a Krónika. A mogyoródi csata győze­lemmel végződött, és felépült a vár, a székesegyház. Kardclrc hányatta Gézát öccse, László, követte a trónon, ő fejezte be a szé­kesegyház építését, s bátyja kérésiét teljesítve oda temet- tette el az alapítót. A váci vár falai évszázadok során sokat láttak. Sejbán ta­tár kán 1241. március 17-én feldúlta a várat, az ide me­nekült asszonyokat és gye­rekeket kardéire hányatta. A helyreáll,tás nem tartha­tott sokáig, mert ÍV. Béla már 1255-ben, az újjáépült kővár­ba hívta össze Nógrád, Hont és Gömör megyéket, hogy az ország rendjét és birtokvi­szonyait megbeszéljék. Garai Miklós nádor 1422-ben bírói széket ült a várban. Zsigmond király többször megfordult itt, akárcsak Hunyadi János, aki egykori barátját és harcostár­sát, Szilassi Vince püspököt látogatta meg. Látták e fa­lak Mátyás királyt kibékülni Griska huszita vezérrel, akit az előbb említett püspök nyert meg a fekete sereg számára. Podjebrad Gyi/rgy cseh király is megjelent a vár palotájá­ban, hogy a pápai küldött je­lenlétében kibéküljön Mátyás A tízszögű kaputorony romját királlyal. A torok félhold ár­nyéka ekkor már' előrevető­dött. Tízezer török Brodanics püspök ugyan tartotta még a várat egy dara. big, de ormára mégis kitűz­ték a próféta zászlaját. Sok­szor volt törö.s végvár a vád, hisz a törököt többször visz- szavérték Drégely és Nógrád vidékéről, és ilyenkor itt ka­paszkodott meg. Az állandóan javított várban 10 000 török katonát tudtak elhelyezni, akik a dukai dombokon, még vízmüvet is létesítettek, és innen csöveken jött a friss ital. Savoyai Jenő szabadítot­ta fel a várat 1684. július 24- én, Nagymaros felől vonulva ide. Ekkor lett kapitánya Bottyán János, még, mint csá­szári tiszt. O is újjáépítette a várat, munkálataiba bevonta a rácokat és németeket Üs. (A Rákóczi-szaibadságharc idején éppen a rácok gyújtot­ták féL) A fejedelem vörös és kiék színű selyemzászlót küldött a városnak, e színék nagyobb ünnepeken ma is a városhá­zát díszítik, es újabban a restaurált kaputorony ormán is ott lengenek. Migazzi lebontatta Az omladozó várfalakat Afi- gazzi Kristóf püspök bontatta le, a várárkokat betömette, hogy az 1764 augusztusában érkező Mária Teréziát és fér­jét, I. Ferenc római császárt szép, rendezett város fogadja. A még itt maradt várfalakat Lipót császár bontotta le. A örmeléken gaz nőltt, gyerme­kek játszadoztak rajta, csak imitt-amott bukkant fél egy- egy kő, szobor, urna, kard, melyeket a helyi Vak Bottyán Múzeum őriz. A vár omladé­kán házak épülték. Bíró Béla Foto: Tahin Gyula Jelentkezés öntőiparí tanulónak Gyárunk az öntödei szakmunkás-utánpótlás érdekében, az 1972. iskolai évtől új ösztönzési szabályzatot vezet be az öntőipari tanulók részére. Az új szabályzat értelmében az öntödei Ipari tanulókat — függetlenül a tanulmánytól függő ösztöndíjtól — társadalmi tanulmányi ösztöndíjban részesítjük. Az I. éves öntödei ipari tanuló 500 Ft, a II. éves öntödei ipari tanuló 600 Ft, a III. éves öntödei ipari tanuló 700 Ft társadalmi ösztöndíjat kap, közvetlenül gyáregységünktől. Jelentkezés: o Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. sz. gyárának munkaügyi osztályán: Vác, Csikós József u. 18. *

Next

/
Thumbnails
Contents