Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
1972. MÁRCIUS 21., PÉNTEK PMT MEG* KI >1 AI«VAII A VILÁláBAJXOK A fekete-fehér billentyűk mesterei ■•írja, kérem!” — naponta 70—30 ezerszer hangzik el ez a felszólítás gyárakban, hivatalokban, intézményekben, szerkesztőségekben, s "a „gép- íróhadsereg” elkezdi a munkát. — A gépírók számát csak becsülni tudjuk — mondja Kiss Károly, a Magyar Gépes Gyorsírószövetség titkára —, s lehet, hogy egy-két ezret tévedtem. Az bizonyos, hogy hazánkban évente húszezren tanulnak és kétezren vizsgáznak is. A nemrégen elkészített statisztika szerint évente minden állampolgárra 44 kiló papírfelnasználás jut, s ebben elértük a világszínvonalat. A IV. ötéves terv végére már 60 kiló körül lesz az a papírmennyiség, s ebből legalább 40 kilányira írnak is. Amit pedig írni kell, azt gépírók fogják lekopogni. A szakma iránt óriási a kereslet. Hirdetések a lapokban ... Érettségizett gép- és gyorsírót keresünk, jogtanácsos mellé. 62 974 jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe... Gyors- és gépírót keres kutatóintézet... Gyors- és gépírót alkalmazunk megfelelő bérezéssel. Jelentkezés: Fővárosi Kézműipari Vállalat... A Bartók Színház titkársága gyakorlott gépírót keres, napi 7 órás munkára... Gépírót keresünk: Fáy András Szakközépiskola... Egyetlen nap, egyetlen újságban 11 gyors- és gépíró állást hirdetnek. Kapósak a fekete-fehér billentyűk meste- íreft... Még a kezdők is! a szakmát ? — A kisebb keresetű családok gyerekei jelentkeznek leginkább — ezt állítja sokéves tapasztalatai alapján Bárdos Béláné, a Wesselényi utcai gép- és gyorsíróiskola igazgatója. — Nem mindegy ugyanis, hogy 2 vagy 4 év alatt végiez a fiatal. A növendékek egy része gyengébb tanulmányi előmenetele miatt választja ezt a pályát, mondván, ezt könnyebben elvégzem. Csak egy egészen kis csapat jelentkezik felvételre azzal: „Szeretem ezt a foglalkozást!” Pedig, mint kiderül, nemcsak a gép- és gyorsírás, hanem már a tanulása is nehéz. — Fiúk egyáltalán nem jelentkeznek? — kérdezem, és az igazgatónő mosolyogva válaszolja: — Ez csak nőknek való foglalkozás. Az országban ugyan akad egy-két idősebb férfi gépíró, még a régi kereskedelmi iskolák valamikori növendékeiből, de fiatal fiú ezen a páiyán ritka, mint a fehér holló. A technika alig változott A gépírást ugyanúgy tanítják, mint 30 vagy 50 évvel ezelőtt. Az írógépek jobbak, gyorsabbak, de alapjában véve az írás technológiája maradt a régi. Az üzemékben, hivatalokban lassan tért hódít a villanyirógép. amelyen könnyebb írni. de azért ez nehéz munka maradt. — Régebben azt tartottuk, a gépíró üljön egyenes derékkal, a székhez nem támaszkodva — magyarázza az igazgatónő. — Most inkább olyan széket javasolunk, amelyhez derékkal lehet támaszkodni. Így talán jobb... Kiss Károly szerint is nehéz, fáradságos munka a gépírás. Moszkvában, még a háború alatt, a kalóriaigény megállapításához besorolták a szakmákat: a bányász, a hengerész, s más. rendkívül nehéz munkák után a gépírás az ötödik helyre került. Egyik intézményünkben az egyes osztályokon levő gépírókat egy szobába csoportosították — meséli —. s ífey a napi 8 órát kihasználva, egyfolytában gépelhetlek. Nemsokára 20 százalékuk íngyulladást kapott „Belyukad a hátunk”! — panaszolták, ami azt bizonyítja, a gépírónak naponta többször kell néhány perces szünetet tartania, hogy szervezete újra munkaképes legyen. — Sajnos, ennek a munkának a technikai könnyítésével senki sem foglalkozik — mondja a szövetségi titkár. — Sem a gépek, sem a gép- asztalok. sem a székek nem változtak jelentősen, pedig biztosan lehetne itt is újítani, a munkavégzésen könnyíteni. Miért szeretik? Mégis sok a jelentkező. Kún Irén és Kún Erzsébet csak névrokonok, a Népszabadság kiváló gépíród, versenyeken is rendszeresen részt vesznek. Kún Irén 20 évvel ezelőtt vizsgázott, ma az élőbeszédnél gyorsabb diiktálást is le tud jegyezni, írógépen pedig percenként 450 betűt üt le. 1970-ben második, 1971- ben harmadik díjat nyert. Kún Erzsébet negyedik lett a huszonegy legjobb magyar gépíró vetélkedőjén. ' Nézem Kún Irén lepkekönnyű ujjait, amint szédületes gyorsasággal siklanak a „klaviatúra” fölött Közben hallgatom szavait: „Naponta 60 oldalnyi szöveget írok le... persze, nem folyamatosan ... Óránként 12 oldalt tudok hibátlanul leírni ” Időnként a gépírók, gyorsírók nemzetközi versenyeken is részt vesznek: dr. Ba- czony László, a gyorsírás1. Fenyvesi Mária, a gépírás nemzetközi klasszisa, mindketten az MTI munkatársai. Máhrer Klára 1957-ben Milánóiban második lett, Rajkai Artúrné, a Tervhivatal. Tóth Györgyné, a Külkereskedelmi Bank tisztviselője is a szakma „nagymenője”. A kissé csodálkozó büszkeség itt is elfoghatja az embert: Tarmé Varga Erzsébet a Nehézipari Minisztérium dolgozója abszolút világbajnok. Mit tud? Percenként 503, sőt talán még ennél is több betűleütést. „Világklasszis!” — mondja róla Kiss' Károly. Gyorsan végeznek a gépes gyorsírást tanulók, ám később lassan haladnak előre a fizetési skálán. A nagyobb tudás gyakran nincs „anyagilag alátámasztva”. Pedig a jó, hibátlan gépírás gyorsítja a vállalati ügymenetet is. „Kérem, diktálom!” — naponta 70—80 ezerszer hangzik a felszól;tás, és a gépek kopogni kezde nek ... Szüts Dénes Műbőrkelme Vácról - Győrbe A Váci Kötöttárugyár nemcsak korszerű felsőruházati termékeket g’-'árt — a jól ismert tréningruhákat, szintetikus alapanyagú otthonká- kat, szabadidő-ruhákat —, hanem műbőr alapkelmét is. A Győri Pairni ^szövőgyárba szállítják ezt az alapanyagot, ahol autókárpitot, a bútor- és cipőipar részére bélést, s egyéb kellékeket készítenek.. Egy évben összesen 800 tonna műbőrkelme indul a váci gyárból Győrbe. Munkában a hortobágyi „juhfodrászatok” Az ország legnagyobb juhtenyésztő gazdaságában, a Hortobágyi Állami Gazdaságban munkához láttak a juhnyírók. A puszta különböző részein az állattenyésztő telepeken csaknem ötvenezer birkát szabadítanak meg bundájától. Összesen 23—25 vagon gyapjúra számítanak. Az idei enyhe telet követően sokkal hamarabb kezdődött meg a juhok „szépítése”, mint más esztendőkben. Az időjárás kedvezett: nemcsak magasabb gyapjúhozamra számítanak, hanem jobb minőségre is. Kevés a női főkertész Egyre több a felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakember A MÉM-ben felmérés készült a termelőszövetkezetek szakember-ellátottságának helyzetéről. Megállapították, hogy a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakemberek száma elérte a 6600-at. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszergazdaság felsőfokú végzettségű szakembereinek 40 százaléka a közös gazdaságokban dolgozik. Legtöbb az agrármérnök, ösz- szesem 3570 dolgozik a tsz- ekben, a kertészmérnökök száma meghaladta a 400-at és 250 állatorvos is tevékenykedik a gazdaságokban. A felmérés szerint az elmúlt négy évben az agrármérnökök száma csaknem megkétszereződött. A gazdaságokban foglalkoztatott főkertészek több mint 60 százalékának van diplomája. Figyelemre méltó ellenben, hogy a kertészetekben kevés a női vezető, az összes fő- kertésznek csak három százaléka. Az állatorvosok száma emelkedik a szövetkezetekben, de a kívántnál lassúbb mértékben. Hiány van gépészmérnökökből és kevés a felsőfokú számviteli képzettséggel rendelkező főkönyvelő. Két évvel ezelőtt 2300 hold- nyi szántóterület jutott egy felsőfokú végzettségű szakemberre a gazdaságokban, ma már csak 1200 hold, ami fejlődést jelent. A szakemberekből azonban nem mindenüvé „jut”. Budapesten és környékén a tsz-ek vezetőinek 60 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, Zalában, Szabolcsban és Somogybán azon-1 ban csak 18—19 százaléka. ELKÉSZÜL: 1973-RA A Győr megyei Építőipari Vállalat 1971-ben kezdte meg a közlekedési és távközlési műszaki főiskola építkezéseinek előkészületeit. A terv szerint 1973-ban a Rába-parti ,.iskolaváros” minden épülete a tanulók rendelkezésére áll. Kevés a cirokseprű Nem veszik a szappant Jöhet a tavaszi nagytakarítás A közelgő tavasz a nagytakarítás szezonjának kezdetét is jelzi, ennek megfelelően az érintett vállalatok felkészültek a megélénkülő forgalomra. A háztartási boltok feltöltött raktárakkal várják a vásárlókat. Idén nem lesz hiánycikk a jó minőségű falfesték, mert 40 vagonnyi a felhalmozott készlet, ötször nagyobb az elmúlt évinél. Árusítják a könnyen kezelhető praktikolor falfestéket is, felhasználásához nem kell • ■ különösebb- szakértelem. Az újjáfestett lakások padlóihoz elegendő Tango beeresztő, Bölovit és Vilupál kapható. A festés kellékein — korongecset, mázolóecset, lakkecset — kívül a tavaszi nagytakarítást megkönnyítő egész sor cikk vásárolható, többek között szőnyegtisztító hab, portaszító bútorfényező és tűzhelytisztító. Kevés viszont a cirokseprű. A sok új mosószer hatására csökkent a kereslet a mosószappan iránt. Talajművelő robot Olasz gyártmányú talajművelő „robotgépet” próbálnak ki a. Tiszasülyi Állami Gazdaság változatos talajain. A nyolcvanöt mázsa önsúlyú gép egy traktorvezető közreműködésével, csaknem négy és fél méter munkaszélességben egyszerre hét művelési feladat elvégzésére alkalmas. A szuperkombinátor — a talaj természetétől és a munka mélységétől függően — 0,7—1,5 hektár földet művel meg óránként. A sokoldalú gép elektrohidraulikus vezérlését — gombnyomással — a vontató traktor vezetője irányítja. Az állami gazdaság szerelőműhelyében megkezdték egy önálló tankolókocsi kialakítását. Az SZK—3 típusú kombájnból szerkesztett tankolókocsi feladata lesz, hogy munka közben gépi erővel feltöltse a szuperkombinátor nágy befogadóképességű tartályait. VINCZE GYÖRGY: 4/wa& Értesítjük Érd és környéke vásárlóközönségét, hogy március 21-én 11 órakor ÉRDEN (az új autóbuszpályaudvaron) megnyitottuk Készruha- Méteráruéi Divatáru-szaküzletünket Nagy áruválasztékkal és udvarias kiszolgálással várjuk vásárlóinkat. Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Út a pokolból 8. Furcsa kábulatból ébredt Korompai, amikor elindult vele a rabszállító kocsi. Kevés fény szűrődött be. Pedig most szeretett volna kirohanni a napra, mélyen levegőt venni és megkönnyebbülni. Azonban ebben a homályban még a gondolkodás is nehéz volt. Azt azonban már fel tudta fogni, amit a bíró mondott: két és fél évi szabadságvesztés. Latolgatta. Nem is találta soknak. A börtöngazdaságban jó dolga volt. Legalábbis így mondta a többi elítélt. Azt a feladatot kapta, hogy a felszereléseket tartsa rendben. Kötelezettségének mintaszerűen eleget tett. Egy alkalommal a nevelőtiszt hívatta. Egy idő után megkérdezte: — Most mi van a családjával? — A gyerekek intézetbe kerültek. — És az asszony? — Küldtem neki beszélőt, de i?m jött el. Az apám, amikor ■'gutóbb itt volt, azt mondta, Magdi kijelentette: „Nem érdekli az a börtöntöltelék.” — Mármint én....( — Gondolkozzon, maga hogyan viselkedne az ő helyében? — Nehéz erre válaszolni. De mit érek azzal, ha tovább vádolom magam... — Beszélek a feleségével. Mi a véleménye erről? — Nem tudom. — Ugyanis hamarosan kikerül az életbe. Megharmadolták a büntetést. Ezt mi javasoltuk. „Megharmadolták?” — gondolta Korompai. örülni szeretett volna, de nem tudott. Inkább félt. Mihez kezd? Mit csinál?... És persze az asz- szony. Nélküle fél karú. — Köszönöm, ha beszél a feleségemmel — mondta a nevelőtisztnek. ... Reggelente már ködös az idő. Korompai mögött bezárult a börtönkapu. Most nem dübörgőit, mint amikor belépett rajta. Tompa huppanást érzett az agyában. Ez volt minden, amit felfogott. Aztán állt az utcán. Ballonkabátját fázósan összehúzta magán. Elindult, nem tudta merre megy, csak ment. Agya zsibongott. Enyhe fejfájást érzett. Az állomásra indult. Fázott. A restiben tolongtak az emberek. Jócskán volt idő a gyors indulásáig. Zsebében négyezernyolcszáz forint. Ezt kapta a munkájáért, a levonások után. A pénztárhoz lépett és blokkot kért egy pár tormás virslire. Nagyon ízlett, még két párat bekebelezett. A vonat ingott a síneken. Az ablakot apró szemű eső csapkodta. Belülről olyan volt, mintha akváriumból nézné a tájat. Időnként letörölte kezével a párát az ablakról. A táj, amerre a vonat suhant, ismerős volt, emléket ébresztő. Nem akart a fájó, sebet hagyó emlékekre gondolni. Valahogy biztosan lesz. Egészen biztos. Most utazik, a vonat kellemesen ringatja. Sokáig szeretne utazni, valahová a végtelenségbe. Olyan hosszan, hogy soha ne érkezzen meg. A vonat lassított. Megérkezett. Hazaérkezett. Haza? ★ A kórteremben pókháló úszkált. A radiátortól felszálló meleg levegő mozgatta. Volt ideje mindent végiggondolni. Hanyatt feküdt az ágyon. Sajnálta az időt, amelyet itt tölt. Cselekednie kellene, hogy talpra álljon. Az orvos is azt mondta, hogy akaratra van szükség. Nagy, nagy akaratra. Már elkezdte. Ezért jelentkezett a rendőrségen is, egyhetes ivászat után. Azt kérte a rendőrtiszttől: segítsék elhelyezni elvonókúrára. Nem akar többé vétkezni. S ha nem iszik, akkor sikerül is tartania ezt a szándékát. A felesége ... Nagyon szereti. Tudja, hogy megbántotta, megalázta. De nagyon szereti. Nélküle nehéz két lábra állni. Hihetetlen, hogy a nevelőtiszt nem tudta Magdit meggyőzni... Talán majd most az orvos. Fenyves doktor úrnak hatékonyabb lesz a szava. Egy hete hivatta be Magdit a kórházba, és elmagyarázta neki, hogy férje talpraállítására segítség kell, Magdi nem mondott határozott igent, de nemet sem. Azt válaszolta: „Majd meglátjuk”, Gondolatban elismerte Korompai, hogy Magdinak igaza van. S amíg ezen töprengett, elfáradt. Csend volt a kórteremben. Olyan csend, amely alkalmas számvetésre, és elhatározásra. — Hazamegyek a szüléimhez — mondta Fenyves doktornak. — Igyekszem megerősödni, aztán, ha megért majd Magdi, akkor helyreállítjuk az elrontottak — Csak akarat kérdése _ mo ndta az orvos. — Csak akarat... Gondolom, érti. (Vége) * v
