Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
19*2. MÁRCIUS 24., PÉNTEK ““'^/CíHap 3 \ Légvédelmi ütegek harcászati gyakorlaton A magyar néphadsereg egyik légvédelmi tüzérségi alakulata ezekben g napokban tartja harcászati gyakorlatát. Egyik legizgalmasabb feladatukra — repülőgépek megsemmisítésére — csütörtökön került sor. Gyakorlatukat megtekintette a magyar néphadsereg több magasrangú parancsnoka. Az éleslövészet feladatait jó eredménnyel oldották meg a legkorszerűbb automatikus műszerekkel irányított légvédelmi ütegek — állapították meg a . gyakorlaton részt vett parancsnokok. Emelkedett a termelékenység Biztosítottak a tavaszi munkák feltételei Országos Közművelődési Tanács alakul A kormány elfogadta az illetékes miniszterek jelentéseit ötven 20 tonnás konténer Vácról A Szegedi MÁV-igazgatóság csütörtökön konténeres szállítási bemutatót és tanácskozást rendezett Szegeden. A tanácskozáson bejelentették, hogy a főváros, illetve Misjtolc, Debrecen és Győr után Szeged is bekapcsolódik az országos konténeres szállítóláncba. A vasút ehhez jelenleg 70 darab 20 tonnás és 257 öttonnás szállítótartállyal rendelkezik. A 20 tonnás konténerekből jelenleg újabb 50 készül a 'váci hajógyárban, s rövidesen ezeket is átadják rendeltetésének. (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács tegnapi ülésén a továbbiakban a kormány meghallgatta és elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését az 1971. évi munkaügyi helyzetről. A szabályozók módosításai, valamint a központi és a vállalati intézkedések hatására javult a munka termelékenysége. A foglalkoztatottak száma az iparban némileg csökkent, az építőiparban emelkedett. A munkabérek és a személyi jövedelmek az iparban a terv szerint alakultak. A népgazdaság többi ágában az átlagbérek növekedése mérsékeltebb. A munkaügyi helyzetben mutatkozó fejlődés az előző évekhez képest általában kedvező, de nem minden tekintetben kielégítő. Továbbra is elsőrendű feladat a vállalaton belüli tartalékok feltárása, az ösztönzőbb bérezés megvalósítása. Mindezekhez hathatós segítséget nyújthat a vállalati munka- és üzem- szervezés színvonalának gyors ütemű emelése. A kormány meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a tavaszi mezőgazda- sági munkákra való felkészülésről. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy az üzemek, termelőszövetkezetek dolgozói lelkiismeretesen végezték el az őszi és a téli munkákat, s felkészültek a további tennivalókra. A tavaszi munkák időbeni teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételek ösz- szességükben megfelelőek. A mezőgazdasági gépek beszerzésénél a helyzet az előző évinél kedvezőbb, az alkatrészeknél és egyes anyagoknál lényegesen jobb. A tavaszi vetésekhez rendelkezésre álló műtrágya és növényvédőszer mennyisége . meghaladja a tavalyit. ' A következő hetek jelentős feladatainak megoldása az erők koncentrálását követeli a gazdaságoktól, a termelő- szövetkezetektől. A kormány felhívta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, továbbá az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok eredményes végrehajtásához — különösen az öntözésre való szervezett felkészüléshez — a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács módosította a közületi szervek elhelyezéséről szóló kormányrendeletet. A most elfogadott jogszabály a közületi szervek elhelyezését szabályozó rendeletet a tanács- törvénnyel, az új lakásügyi és a helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezésekkel hozza összhangba. A ■ kormány az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a tanácsi egészségügyi és szociális intézményekről. A határozat szabályozza, hogy a különböző szjntű tanácsok milyen egészségügyi és szociális intézetet létesíthetnek. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az Országos Közművelődési Tanács létrehozására. Az Országos Népművelési Tanács a különböző szervek közművelődési tevékenységét hangolta össze. A megnövekedett feladatok az eddiginél hatékonyabb és magasabb szintű művelődéspolitikai munkát kívánnak meg. A kormányhatározat értelmében a jövőben a Minisztertanács elnökhelyettesének irányításával működő Országos Közművelődési Tanács biztosítja, hogy a különböző állami szervek, társadalmi szervezetek és szövetkezetek művelődéspolitikai célkitűzéseiket megvalósító közművelődési tevékenységüket egységes alapelvek szerint végezzék. ÉSZAK-PEST MEGYE TAVASZI TÁJAIN (3) Málnaszörp a Börzsöny aljáról Eredmények és gondok a bogyósok termesztésében Püspökhatvanról Rádnak menet egy ízben könnyedén eltévedhet az utas; mi is csak akkor kapunk észbe, midőn a „Nógrád megye” föliratú út menti tábla elénk bukkan. Keréksanyargató utak visznek dombnak föl, dombnak le, még egy ősi várrom is föltűnik — egyszóval kissé regényesnek is mondható bizvást ez a vidék. Talán egyszer a málna regényét is megírja valaki: akad jócskán konfliktus, ami térhódítását kíséri. Mindjárt ezzel is kezdem a beszélgetést IMtíkőmch' Miklóssá!, ,a "fád! Üj ' Élet Tsz "el"-' nőkével': mi a legfőbb gond megítélése szerint a málnatermesztésben? — A növényvédelem! Értékesítési gond nincs, sőt árprobléma sincs... Egy összegező tanácskozás Ami, jól tudom, önmagában nagy szó. Ezen a tájon a kos- di, a bernecebaráti, a perőcsé- nyi termelőszövetkezet foglalkozik még bogyósokkal, a szobi gyümölcsfeldolgozó közös vállalkozásról már korábban hallottam. Mindez elegendő témát adott legutóbb egy kisebbfajta szimpozion- hoz is, amelyet a perőcsényi szövetkezetben rendezett meg az Észak-Pest megyei Tsz-Szö- vetség. Kovács Zoltán, a szövetség titkára tartotta ott a beszámolót. Miről beszélt a titkár? Ismertette a múltat, így azt, hogy a Börzsöny vidékének bogyósgyümölcs-kultúrája lényegében a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően jutott a fellendülés szakaszába. Amíg Magyarországon a háború előtti utolsó békeévben a bogyósok mennyisége alig éri el a 2300 tonnát, s az 1951—55-ös évek átlaga is csak ötezer tonna, addig 1966-ban már 34 ezer, s 1970- ben 44 807 tonna bogyósgyümölcsöt értékesítettek a gazdaságok. A tsz-szövetség minapi közgyűlésére kiadott dokumentumban is ez olvasható, de Kovács Zoltán már azon a tanácskozáson hangsúlyozta: nem a termelői árakkal van a probléma, de még csak a forgalmazó szervekkel sem, mivel a többcsatornás értékesítési rendszer — legalábbis e gyümölcsök esetében — megszüntette az egyes vállalatok monopolhelyzetét. Hát akkor mi a gond? „A termelési szférában kell keresnünk a problémákat.” Vagyis ez rímel azzal, amit a rádi tsz-elnök most mond. Kitekintés a megyéből A termelési gondok következményeként ma már nem lehet arról beszélni, mint évekkel ezelőtt, vagyis hogy a bogyósgyümölcsök termesztése Pest megyére korlátozódnék, 1970-ben az ország málnaültetvényeinek területe 6246 hold volt, s a megyék között Pest megye az ötödik helyen álilt akitor 686 holdjával. Megelőzte Pest megyét Veszprém 872, Nógrád 806, Szabolcs-Szatmár 738 ésGyőr- Sopron 726 holdjával. Igaz, ami a betakarított termést illeti már csupán Nógrád megye előzött meg bennünket, s málnából 1970-ben Pest megye az első helyen állt. De csak úgy, hogy a korábbi negyven százalékkal szemben mindössze 24 százalékkal részesedett. Azon a tanácskozásán fölszólalt a minisztérium, a kertészeti egyetem, a konzervipar, a hűtőipar, a Kertészeti Kutató Intézet képviselője. A vámosmikolai tsz főmezőgazdásza például a rossz útviszonyokkal is magyarázta a bogyósok minőségi romlását, Kusza Béla, a megyei tanács osztályvezetője pedig figyelmeztetett: „Felmerült, hogy a családi művelés bizonyos technológiai folyamatokat zavar. A bogyóstermesztésben viszont végzetes lenne, ha a családi művelést nélkülöznénk. E művelési mód hiányában a termesztésiben előrelépni nem lehet...” Feldolgozás: helyben Ma már valószínűleg mindenki egyetért ebben, jóllehet másfajta dilemmát is fölvet a részes művelési mód. A tsz- szövetség váci közgyűlését követően az ebédnél jegyezte meg az egyik elnök: a málnaszedésért járó bért csak egy személyre számfejthetem, bár a szüretben szinte az egész család részt vesz. A statisztikában aztán úgy szerepel ez az összeg, hogy egy mezőgazdasági dolgozó egy munkanapra ennyit és ennyit keresett... E sokszoros kitérő után térjünk vissza Rádra, ahol a tsz-nek 124 holdnyi málnása és 20 hold fekete ribizlije van. Itt is a részes művelés dominál — van-e hozzá munkaerő? — Igen — állítja Laczkovich Miklós, aki 1962—67 között főmezőgazdász volt a szövetkezetben, azóta elnökként tevékenykedik. (Hogy ez milyen sűrű elfoglaltsággal jár, arról rövidke látogatásom alatt meggyőződhettem: telefon a járástól, gyűlés a vezetőknek, aláírni a papírokat, és így tovább.) — 1970-ben rekordtermésünk volt: 72 mázsa átlaghozammal fizetett a Findus nevű svéd fajta, s attól tartottam, hogy nem lesz aki leszedje. De nem azzal volt a baj, hanem a jéggel, amelynek következményeként tavaly csak kilenc mázsa volt a ho- 1 zam. Nagyrészt saját maguk dolgozzák fel a termést. A szövetkezet termelési értéke 34 millió forint volt tavaly, ebből a málnafeldolgozás hétmilliót tesz ki, plusz maga a málna is egymilliót ad. A szörp 90 százalékát a budapesti Füszért veszi meg; itt egy palack, csinos, némileg kivágott ruhás hölgy mosolyog rajta, s szívogatja szalmaszálon a szörpöt. A címke fölirata is ez: Rádi meggyszörp — mert hiszen nem pusztán málnát dolgoznak föl. (Van külön rádi narancsízű szörp is — ez már „melléküzemágnak” is mondható, hiszen hol terem Rádon narancs? De nem is valami gazdaságos, drága az alapanyag, s inkább veszik a fogyasztók a málnát.) i Bíznak a málnában! Tavaly 50 vagon szörpöt — ebből 34 vagon volt a málnaszörp — adott el a termelőszövetkezet, s bár maga a bogyós gyümölcs jó pénzt hoz a konyhára, az átlagjövedelem csak 18 ezer forintra rúgott tavaly. A magyarázat abban keresendő, hogy a rádi szövetkezet 1969-ben egyesült a pencivel, amely pedig korábban állami dotációból vegetált A dotáció megszűnt, a személyes jövedelem Rádon megcsappant Pencen megnőtt — miként az effajta egyesülések után szokásos. De bíznak a málnában; az idén 35 holdat ültetnek el, hetvenszázalékos támogatás jár a költségekhez, ami hatezer forint holdanként. Az úgynevezett gurulós málnát a hűtőiparnak adják át, amely most már közel van: Székesfehérvár helyett csak ide, Dunakeszire kell vinni, megköttetett rá a szerződés. A közelmúltban éppen a hűtőház igazgatója, Szabó József mutatta azt a térképet, amely az üzemmel kapcsolatba lépett tsz-eket tünteti föl — lám, Rád is köztük van. A termelőszövetkezet úgy ítéli, hogy korrekt partneri viszony teremtődik a hűtőnázzal. Június 20. táján kezdődik a málnaszezon, *s tart egészen július végéig. Hogy a legfőbb gond, a növényvédelem miként alakul, arra is bizalommal tekint Laczkovich Miklós: — Sokat várunk egy új növényvédő szertől, amelyet a Chinoin gyár készít, és a Phy- laxia kisüzemi kísérleteket végzett vele. Most mi a nagyüzemben próbáljuk ki a Fun- dazolt, amely belső biológiai védekezést ad a málnának. Talán ez lesz az a „csodaszer”, amely újból föllendíti a Börzsöny-vidék, sőt talán az ország málnatermesztését, bo- gyósgyümölcs-kultúráját?!... Keresztényi Nándor A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, a munkaügyi miniszternek és a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának együttes előterjesztését a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában rendezést igénylő kérdésekről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hangulat és valóság Czerkesztcségünlk sok le- ^ velőt kap. A legkülönbözőbb ügyekben tollat fognak, és írnak az olvasók. La- kásbajaikrál, nyugdíjfolyósítási kérdésekről, munkaviszony tisztázásáról; szociális juttatásaik elintézésében és még nagyon sok mindenben kérik segítségünket. Mindez jele a lap iránti ragaszkodásnak, de ezen túlmenően kifejezése annak a bizalomnak, amely a mi politikánknak szól. Tanúsága annak, hogy legyen bármilyen gond, probléma, azt nyíltan el lehet mondaná, vagy papírra vetni, és bármely hivatalos' szervhez, vagy szerkesztőséghez elküldeni. Az emberek biztosak abban is, hogy kérésük, megjegyzésük, nem marad válasz nélkül. Marosak azért sem, mert törvén nyelt szabályozzák a válaszadást. Ennek az egészséges és izmosodó véleménynyilvánítási készségnek további bővítése és erősítése valamennyiünk feladata. Érdemes ezt az örvendetes folyamatot egy másik nézőpontból is boncolgatni. A politika és a tömeghangulat összefüggéseire rámutatni, mert e tekintetben némi zavar is tapasztalható közéletünkben. J elentkeznek panaszok és kifogások — ez a közügyek és az egyéni ügyek iránit érdeklődő tíz- és tízezrek közéleti figyelmét fejezi ki. E vélemények és panaszok — jogosak és jogtalanok —, lényeges tényezői, de nem meghatározó elemei a politikának. Gyakran előfordul: hangulati elemeket, véleményeket úgy fogunk föl, hogy azok politikánk meghatározó faktoraiként kezelendők. Ez azért rossz, mert a politikát, a politika megformálását tudományos alapon határozza meg a párt és az állam vezető szerve, a marxista—leninista világnézet viszonyainkra való alkalmazásával. Ez érvényes politikánk egészére, tehát bel- és külpolitikánkra, gazdasági és művelődéspolitikánkra stb. Azzal a megjegyzéssel, hogy politikánk egészét nem lehet részekre bontva minősíteni, például elfogadni a belpolitikát, de megkérdőjelezni a külpolitikát, vagy fordítva. A mi politikánk egységes egészet képez. Miért fontos ezt a kérdést így megközelíteni? Azért, mert kétféle felfogás burjánzik körülötte. Az egyik szerint a valóságra, tudományos: előrelátásra épített politikának nem is kell számolnia a tömeghangulat elemeivel. Ez a vélemény azért luimis, mert figyelmen kívül hagyja a valóságnak azt a tényét, hogy a politikát a tömegek valósítják meg. S a gyakorlati végrehajtás a próbája minden elméleti elképzelésnek. A kedvező es a kedvezőtlen jelzésekből szükséges — gondos elemzés útján — megfelelő következtetéseket levonnunk a gyakorlat számáEmlékülés a pacsai véres vásár 40. évfordulója alkalmából 1932 tavaszán, a magyarországi agrárválság tetőpontján, véres esemény zajlott le a Zala megyei Pacsa községben. Az adófizetésre képtelen, nyomorgó zalaszentmihályi kisparasz- tok marháit a végrehajtó lefoglalta adóba, s a február 18-i pacsai vásárra hajtatta. Az elkeseredett tömeg a dobra vert állatok gazdáinak védelmére kelt, botokkal, üvegekkel fenyegette a végrehajtót és a csendőröket. A többségében szegény parasztokból álló vásári tömeg a falu felé indult. A község főteréhez közeledve, a csendőrök tüzet nyitottak, 2 ember meghalt, sokan megsebesültek. A pacsai véres vásár 40. évfordulója alkalmából csütörtökön tudományos emlékülést tartottak. ra. Ha ezt elmulasztjuk, akár a legkisebb helyen is, ahol emberi közösségek élnek és dolgoznak, akkor a jogos és a jogtalan megállapításokból, egyoldalú tájékozottságból, megfelelő tudati tényezők hiányából származó nézetek és érzések felhalmozódnak és feszültségi tényezők keletkeznek. Márpedig, ha sók helyen és különböző szinteken feszültségi tényezők lépnek színre, létük nehezíti a tudományosan megalapozott politika érvényesülését, gyakorlati megvalósítását. Ezért a hangulati elemeket nem lehet sehol, a legkisebb párt- vagy állami szervben sem lesöpörni az asztalról. A másik felfogás már ál- talán osabb: a hangulati tényezők túlértékelése, hatásuk és következményük ész- szerűtlen kezelése. Valamiféle misztifikálás érzékelhető helyenként, egészen addig jutva, hogy a spontán hangulati hullámzáshoz igazod jék a politika elképzelése. Egyetlen tény ehhez: na emberek ösz- szejönnek beszélgetni, az ötödik mondat után gyakran elkezdenék egymásnak panaszkodni. Ezt mindenki tudja, aki emberek között él és mozog. Sajnos, nem elég általános, hogy a sokszínű és indíttatású panaszáradattal szembefordítsuk megalapozott elvi politikánk tényeit Azért, mert kényelmesebb hallgatni vagy a panaszokat szaporítva azonosulni a többiekkel. Pedig a mi politikánknak annyi erénye és eredménye van, hogy hazánkban sehol, senkinek sincs szégyenkezni valója. Akár termelési és gazdálkodási tevékenységünket akár életszínvonal-politikánkat és szociálpolitikánkat vesszük szemügyre. Ez a kis ország történelme sarán soha sem volt olyan konszolidált politikai és anyagi viszonyok között, mint most, a munkásba balom idején. Anélkül, hogy a sok jogos észrevételt és panaszt megkérdőjeleznénk (mert Igen. van sok gondunk és bajunk), mégiscsak e negyedszázadnyi időben teremtettünk itt elfogadható életet és hazát S ezt tudományosan megalapozott marxist% politika gyakorlati végrehajtásával, milliók önfeláldozó, szorgalmas munkájával értük el. Nem a panaszok hazája, hanem az élet és a fejlődés országa a mi hazánk. Nem az ösztönös hangulati elemek hullámzására épített politika kormányozza sorsunkat, hanem a párt határozott politikája. Tdőszerű ezekről a kérdé- -*■ sekről beszélgetni párt-, állami szervek, üzemek és termelőszövetkezetek vezetőségeiben. De még időszerűbb vitatkozva, és ahol kell, segítve érvelni, tudatosabban és felelősebben. Mert csak ezáltal tudják érdemben és jobban szelektálni a jogos és jogtalan panaszokat. S ezzel is' segíteni a tudatos politikai gyakorlat érvényesítését. J. S. \ i
