Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

19*2. MÁRCIUS 24., PÉNTEK ““'^/CíHap 3 \ Légvédelmi ütegek harcászati gyakorlaton A magyar néphadsereg egyik légvédelmi tüzérségi alakulata ezekben g napokban tartja harcászati gyakorlatát. Egyik legizgalmasabb felada­tukra — repülőgépek megsem­misítésére — csütörtökön ke­rült sor. Gyakorlatukat megte­kintette a magyar néphadse­reg több magasrangú parancs­noka. Az éleslövészet feladatait jó eredménnyel oldották meg a legkorszerűbb automatikus műszerekkel irányított légvé­delmi ütegek — állapították meg a . gyakorlaton részt vett parancsnokok. Emelkedett a termelékenység Biztosítottak a tavaszi munkák feltételei Országos Közművelődési Tanács alakul A kormány elfogadta az illetékes miniszterek jelentéseit ötven 20 tonnás konténer Vácról A Szegedi MÁV-igazgatóság csütörtökön konténeres szállí­tási bemutatót és tanácskozást rendezett Szegeden. A tanács­kozáson bejelentették, hogy a főváros, illetve Misjtolc, Deb­recen és Győr után Szeged is bekapcsolódik az országos kon­téneres szállítóláncba. A vasút ehhez jelenleg 70 darab 20 ton­nás és 257 öttonnás szállítótar­tállyal rendelkezik. A 20 ton­nás konténerekből jelenleg újabb 50 készül a 'váci hajó­gyárban, s rövidesen ezeket is átadják rendeltetésének. (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács tegnapi ülésén a továbbiakban a kor­mány meghallgatta és elfogad­ta a munkaügyi miniszter je­lentését az 1971. évi munka­ügyi helyzetről. A szabályo­zók módosításai, valamint a központi és a vállalati intéz­kedések hatására javult a munka termelékenysége. A foglalkoztatottak száma az iparban némileg csökkent, az építőiparban emelkedett. A munkabérek és a személyi jö­vedelmek az iparban a terv szerint alakultak. A népgaz­daság többi ágában az átlag­bérek növekedése mérsékel­tebb. A munkaügyi helyzetben mutatkozó fejlődés az előző évekhez képest általában kedvező, de nem minden te­kintetben kielégítő. Továbbra is elsőrendű feladat a vállala­ton belüli tartalékok feltá­rása, az ösztönzőbb bérezés megvalósítása. Mindezekhez hathatós segítséget nyújthat a vállalati munka- és üzem- szervezés színvonalának gyors ütemű emelése. A kormány meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter je­lentését a tavaszi mezőgazda- sági munkákra való felkészü­lésről. A Minisztertanács meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy az üzemek, termelőszö­vetkezetek dolgozói lelkiis­meretesen végezték el az őszi és a téli munkákat, s fel­készültek a további tenniva­lókra. A tavaszi munkák idő­beni teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki feltételek ösz- szességükben megfelelőek. A mezőgazdasági gépek beszer­zésénél a helyzet az előző évinél kedvezőbb, az alkatré­szeknél és egyes anyagok­nál lényegesen jobb. A tava­szi vetésekhez rendelkezésre álló műtrágya és növényvé­dőszer mennyisége . meghalad­ja a tavalyit. ' A következő hetek jelentős feladatainak megoldása az erők koncentrálását követeli a gazdaságoktól, a termelő- szövetkezetektől. A kormány felhívta a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, továbbá az érintett minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok eredményes végrehajtásához — különösen az öntözésre való szervezett felkészüléshez — a szükséges intézkedéseket te­gyék meg. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a Miniszterta­nács módosította a közületi szervek elhelyezéséről szóló kormányrendeletet. A most elfogadott jogszabály a közü­leti szervek elhelyezését sza­bályozó rendeletet a tanács- törvénnyel, az új lakásügyi és a helyiségek bérletére vo­natkozó rendelkezésekkel hoz­za összhangba. A ■ kormány az egészségügyi miniszter előterjesztése alap­ján határozatot hozott a ta­nácsi egészségügyi és szociá­lis intézményekről. A határo­zat szabályozza, hogy a külön­böző szjntű tanácsok milyen egészségügyi és szociális in­tézetet létesíthetnek. A művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott az Országos Közművelődési Ta­nács létrehozására. Az Or­szágos Népművelési Tanács a különböző szervek közmű­velődési tevékenységét han­golta össze. A megnövekedett feladatok az eddiginél haté­konyabb és magasabb szintű művelődéspolitikai munkát kívánnak meg. A kormányha­tározat értelmében a jövőben a Minisztertanács elnökhe­lyettesének irányításával mű­ködő Országos Közművelő­dési Tanács biztosítja, hogy a különböző állami szervek, társadalmi szervezetek és szö­vetkezetek művelődéspoliti­kai célkitűzéseiket megvaló­sító közművelődési tevékeny­ségüket egységes alapelvek szerint végezzék. ÉSZAK-PEST MEGYE TAVASZI TÁJAIN (3) Málnaszörp a Börzsöny aljáról Eredmények és gondok a bogyósok termesztésében Püspökhatvanról Rádnak menet egy ízben könnyedén eltévedhet az utas; mi is csak akkor kapunk észbe, midőn a „Nógrád megye” föliratú út menti tábla elénk bukkan. Keréksanyargató utak visz­nek dombnak föl, dombnak le, még egy ősi várrom is föltű­nik — egyszóval kissé regé­nyesnek is mondható bizvást ez a vidék. Talán egyszer a málna regényét is megírja valaki: akad jócskán konflik­tus, ami térhódítását kíséri. Mindjárt ezzel is kezdem a beszélgetést IMtíkőmch' Mik­lóssá!, ,a "fád! Üj ' Élet Tsz "el"-' nőkével': mi a legfőbb gond megítélése szerint a málnater­mesztésben? — A növényvédelem! Érté­kesítési gond nincs, sőt ár­probléma sincs... Egy összegező tanácskozás Ami, jól tudom, önmagában nagy szó. Ezen a tájon a kos- di, a bernecebaráti, a perőcsé- nyi termelőszövetkezet fog­lalkozik még bogyósokkal, a szobi gyümölcsfeldolgozó kö­zös vállalkozásról már ko­rábban hallottam. Mindez ele­gendő témát adott legutóbb egy kisebbfajta szimpozion- hoz is, amelyet a perőcsényi szövetkezetben rendezett meg az Észak-Pest megyei Tsz-Szö- vetség. Kovács Zoltán, a szö­vetség titkára tartotta ott a beszámolót. Miről beszélt a titkár? Ismertette a múltat, így azt, hogy a Börzsöny vidékének bogyósgyümölcs-kultúrája lé­nyegében a mezőgazdaság szocialista átszervezését köve­tően jutott a fellendülés sza­kaszába. Amíg Magyarorszá­gon a háború előtti utolsó bé­keévben a bogyósok mennyi­sége alig éri el a 2300 tonnát, s az 1951—55-ös évek átlaga is csak ötezer tonna, addig 1966-ban már 34 ezer, s 1970- ben 44 807 tonna bogyósgyü­mölcsöt értékesítettek a gaz­daságok. A tsz-szövetség mi­napi közgyűlésére kiadott dokumentumban is ez olvas­ható, de Kovács Zoltán már azon a tanácskozáson hangsú­lyozta: nem a termelői árak­kal van a probléma, de még csak a forgalmazó szervekkel sem, mivel a többcsatornás értékesítési rendszer — leg­alábbis e gyümölcsök eseté­ben — megszüntette az egyes vállalatok monopolhelyzetét. Hát akkor mi a gond? „A ter­melési szférában kell keres­nünk a problémákat.” Vagyis ez rímel azzal, amit a rádi tsz-elnök most mond. Kitekintés a megyéből A termelési gondok követ­kezményeként ma már nem lehet arról beszélni, mint évekkel ezelőtt, vagyis hogy a bogyósgyümölcsök termeszté­se Pest megyére korlátozód­nék, 1970-ben az ország mál­naültetvényeinek területe 6246 hold volt, s a megyék között Pest megye az ötödik helyen álilt akitor 686 holdjá­val. Megelőzte Pest megyét Veszprém 872, Nógrád 806, Szabolcs-Szatmár 738 ésGyőr- Sopron 726 holdjával. Igaz, ami a betakarított termést il­leti már csupán Nógrád me­gye előzött meg bennünket, s málnából 1970-ben Pest me­gye az első helyen állt. De csak úgy, hogy a korábbi negyven százalékkal szemben mindössze 24 százalékkal ré­szesedett. Azon a tanácskozásán föl­szólalt a minisztérium, a ker­tészeti egyetem, a konzerv­ipar, a hűtőipar, a Kertésze­ti Kutató Intézet képviselője. A vámosmikolai tsz főmező­gazdásza például a rossz út­viszonyokkal is magyarázta a bogyósok minőségi romlását, Kusza Béla, a megyei tanács osztályvezetője pedig figyel­meztetett: „Felmerült, hogy a családi művelés bizonyos technológiai folyamatokat za­var. A bogyóstermesztésben viszont végzetes lenne, ha a családi művelést nélkülöz­nénk. E művelési mód hiá­nyában a termesztésiben elő­relépni nem lehet...” Feldolgozás: helyben Ma már valószínűleg min­denki egyetért ebben, jóllehet másfajta dilemmát is fölvet a részes művelési mód. A tsz- szövetség váci közgyűlését kö­vetően az ebédnél jegyezte meg az egyik elnök: a málna­szedésért járó bért csak egy személyre számfejthetem, bár a szüretben szinte az egész család részt vesz. A statiszti­kában aztán úgy szerepel ez az összeg, hogy egy mezőgaz­dasági dolgozó egy munkanap­ra ennyit és ennyit keresett... E sokszoros kitérő után tér­jünk vissza Rádra, ahol a tsz-nek 124 holdnyi málnása és 20 hold fekete ribizlije van. Itt is a részes művelés dominál — van-e hozzá munkaerő? — Igen — állítja Laczkovich Miklós, aki 1962—67 között fő­mezőgazdász volt a szövetke­zetben, azóta elnökként tevé­kenykedik. (Hogy ez milyen sűrű elfoglaltsággal jár, arról rövidke látogatásom alatt meg­győződhettem: telefon a járás­tól, gyűlés a vezetőknek, alá­írni a papírokat, és így to­vább.) — 1970-ben rekordter­mésünk volt: 72 mázsa átlag­hozammal fizetett a Findus ne­vű svéd fajta, s attól tartot­tam, hogy nem lesz aki le­szedje. De nem azzal volt a baj, hanem a jéggel, amelynek következményeként tavaly csak kilenc mázsa volt a ho- 1 zam. Nagyrészt saját maguk dol­gozzák fel a termést. A szövet­kezet termelési értéke 34 mil­lió forint volt tavaly, ebből a málnafeldolgozás hétmilliót tesz ki, plusz maga a málna is egymilliót ad. A szörp 90 szá­zalékát a budapesti Füszért ve­szi meg; itt egy palack, csinos, némileg kivágott ruhás hölgy mosolyog rajta, s szívogatja szalmaszálon a szörpöt. A címke fölirata is ez: Rádi meggyszörp — mert hiszen nem pusztán málnát dolgoznak föl. (Van külön rádi narancs­ízű szörp is — ez már „mel­léküzemágnak” is mondható, hiszen hol terem Rádon na­rancs? De nem is valami gaz­daságos, drága az alapanyag, s inkább veszik a fogyasztók a málnát.) i Bíznak a málnában! Tavaly 50 vagon szörpöt — ebből 34 vagon volt a málna­szörp — adott el a termelőszö­vetkezet, s bár maga a bogyós gyümölcs jó pénzt hoz a kony­hára, az átlagjövedelem csak 18 ezer forintra rúgott tavaly. A magyarázat abban keresen­dő, hogy a rádi szövetkezet 1969-ben egyesült a pencivel, amely pedig korábban állami dotációból vegetált A dotáció megszűnt, a személyes jöve­delem Rádon megcsappant Pencen megnőtt — miként az effajta egyesülések után szo­kásos. De bíznak a málnában; az idén 35 holdat ültetnek el, het­venszázalékos támogatás jár a költségekhez, ami hatezer fo­rint holdanként. Az úgyneve­zett gurulós málnát a hűtő­iparnak adják át, amely most már közel van: Székesfehérvár helyett csak ide, Dunakeszire kell vinni, megköttetett rá a szerződés. A közelmúltban ép­pen a hűtőház igazgatója, Sza­bó József mutatta azt a térké­pet, amely az üzemmel kap­csolatba lépett tsz-eket tünteti föl — lám, Rád is köztük van. A termelőszövetkezet úgy ítéli, hogy korrekt partneri viszony teremtődik a hűtőnázzal. Jú­nius 20. táján kezdődik a mál­naszezon, *s tart egészen július végéig. Hogy a legfőbb gond, a nö­vényvédelem miként alakul, arra is bizalommal tekint Laczkovich Miklós: — Sokat várunk egy új nö­vényvédő szertől, amelyet a Chinoin gyár készít, és a Phy- laxia kisüzemi kísérleteket végzett vele. Most mi a nagy­üzemben próbáljuk ki a Fun- dazolt, amely belső biológiai védekezést ad a málnának. Talán ez lesz az a „csoda­szer”, amely újból föllendíti a Börzsöny-vidék, sőt talán az ország málnatermesztését, bo- gyósgyümölcs-kultúráját?!... Keresztényi Nándor A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, a munkaügyi miniszternek és a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának együttes előterjesztését a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában ren­dezést igénylő kérdésekről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hangulat és valóság Czerkesztcségünlk sok le- ^ velőt kap. A legkülön­bözőbb ügyekben tollat fog­nak, és írnak az olvasók. La- kásbajaikrál, nyugdíjfolyósí­tási kérdésekről, munkavi­szony tisztázásáról; szociális juttatásaik elintézésében és még nagyon sok mindenben kérik segítségünket. Mindez jele a lap iránti ra­gaszkodásnak, de ezen túlme­nően kifejezése annak a bi­zalomnak, amely a mi politi­kánknak szól. Tanúsága an­nak, hogy legyen bármilyen gond, probléma, azt nyíltan el lehet mondaná, vagy pa­pírra vetni, és bármely hiva­talos' szervhez, vagy szerkesz­tőséghez elküldeni. Az embe­rek biztosak abban is, hogy kérésük, megjegyzésük, nem marad válasz nélkül. Mar­osak azért sem, mert törvén nyelt szabályozzák a válasz­adást. Ennek az egészséges és iz­mosodó véleménynyilvánítási készségnek további bővítése és erősítése valamennyiünk feladata. Érdemes ezt az ör­vendetes folyamatot egy má­sik nézőpontból is boncolgat­ni. A politika és a tömeghan­gulat összefüggéseire rámu­tatni, mert e tekintetben némi zavar is tapasztalható közéle­tünkben. J elentkeznek panaszok és kifogások — ez a köz­ügyek és az egyéni ügyek iránit érdeklődő tíz- és tízez­rek közéleti figyelmét fejezi ki. E vélemények és panaszok — jogosak és jogtalanok —, lényeges tényezői, de nem meghatározó elemei a politi­kának. Gyakran előfordul: hangulati elemeket, vélemé­nyeket úgy fogunk föl, hogy azok politikánk meghatáro­zó faktoraiként kezelendők. Ez azért rossz, mert a politi­kát, a politika megformálá­sát tudományos alapon hatá­rozza meg a párt és az állam vezető szerve, a marxista—le­ninista világnézet viszo­nyainkra való alkalmazásá­val. Ez érvényes politikánk egészére, tehát bel- és kül­politikánkra, gazdasági és művelődéspolitikánkra stb. Azzal a megjegyzéssel, hogy politikánk egészét nem lehet részekre bontva minősíteni, például elfogadni a belpoliti­kát, de megkérdőjelezni a külpolitikát, vagy fordítva. A mi politikánk egységes egé­szet képez. Miért fontos ezt a kérdést így megközelíteni? Azért, mert kétféle felfogás burján­zik körülötte. Az egyik szerint a valóság­ra, tudományos: előrelátásra épített politikának nem is kell számolnia a tömeghan­gulat elemeivel. Ez a véle­mény azért luimis, mert fi­gyelmen kívül hagyja a való­ságnak azt a tényét, hogy a politikát a tömegek valósít­ják meg. S a gyakorlati vég­rehajtás a próbája minden el­méleti elképzelésnek. A kedvező es a kedvezőtlen jelzésekből szükséges — gondos elemzés útján — meg­felelő következtetéseket le­vonnunk a gyakorlat számá­Emlékülés a pacsai véres vásár 40. évfordulója alkalmából 1932 tavaszán, a magyaror­szági agrárválság tetőpontján, véres esemény zajlott le a Za­la megyei Pacsa községben. Az adófizetésre képtelen, nyomor­gó zalaszentmihályi kisparasz- tok marháit a végrehajtó le­foglalta adóba, s a február 18-i pacsai vásárra hajtatta. Az el­keseredett tömeg a dobra vert állatok gazdáinak védelmére kelt, botokkal, üvegekkel fe­nyegette a végrehajtót és a csendőröket. A többségében szegény parasztokból álló vásá­ri tömeg a falu felé indult. A község főteréhez közeledve, a csendőrök tüzet nyitottak, 2 ember meghalt, sokan megse­besültek. A pacsai véres vásár 40. év­fordulója alkalmából csütörtö­kön tudományos emlékülést tartottak. ra. Ha ezt elmulasztjuk, akár a legkisebb helyen is, ahol emberi közösségek élnek és dolgoznak, akkor a jogos és a jogtalan megállapításokból, egyoldalú tájékozottságból, megfelelő tudati tényezők hiányából származó nézetek és érzések felhalmozódnak és feszültségi tényezők kelet­keznek. Márpedig, ha sók helyen és különböző szinteken feszültsé­gi tényezők lépnek színre, lé­tük nehezíti a tudományosan megalapozott politika érvé­nyesülését, gyakorlati megva­lósítását. Ezért a hangulati elemeket nem lehet sehol, a legkisebb párt- vagy állami szervben sem lesöpörni az asztalról. A másik felfogás már ál- talán osabb: a hangulati tényezők túlértékelése, hatá­suk és következményük ész- szerűtlen kezelése. Valami­féle misztifikálás érzékelhető helyenként, egészen addig jut­va, hogy a spontán hangulati hullámzáshoz igazod jék a po­litika elképzelése. Egyetlen tény ehhez: na emberek ösz- szejönnek beszélgetni, az ötö­dik mondat után gyakran el­kezdenék egymásnak panasz­kodni. Ezt mindenki tudja, aki emberek között él és mozog. Sajnos, nem elég általános, hogy a sokszínű és indíttatá­sú panaszáradattal szembe­fordítsuk megalapozott elvi politikánk tényeit Azért, mert kényelmesebb hallgatni vagy a panaszokat szaporítva azo­nosulni a többiekkel. Pedig a mi politikánknak annyi erénye és eredménye van, hogy hazánkban sehol, senkinek sincs szégyenkezni valója. Akár termelési és gaz­dálkodási tevékenységünket akár életszínvonal-politikán­kat és szociálpolitikánkat vesszük szemügyre. Ez a kis ország történelme sarán soha sem volt olyan konszolidált politikai és anyagi viszonyok között, mint most, a mun­kásba balom idején. Anélkül, hogy a sok jogos észrevételt és panaszt meg­kérdőjeleznénk (mert Igen. van sok gondunk és bajunk), mégiscsak e negyedszázadnyi időben teremtettünk itt elfo­gadható életet és hazát S ezt tudományosan megalapo­zott marxist% politika gya­korlati végrehajtásával, mil­liók önfeláldozó, szorgalmas munkájával értük el. Nem a panaszok hazája, hanem az élet és a fejlődés országa a mi hazánk. Nem az ösztönös hangulati elemek hullámzásá­ra épített politika kormányoz­za sorsunkat, hanem a párt határozott politikája. Tdőszerű ezekről a kérdé- -*■ sekről beszélgetni párt-, állami szervek, üzemek és ter­melőszövetkezetek vezetősé­geiben. De még időszerűbb vitatkozva, és ahol kell, segít­ve érvelni, tudatosabban és felelősebben. Mert csak ez­által tudják érdemben és jobban szelektálni a jogos és jogtalan panaszokat. S ezzel is' segíteni a tudatos politikai gyakorlat érvényesítését. J. S. \ i

Next

/
Thumbnails
Contents