Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

BONN Kohl és Bahr ismét találkozott Szerdán Bonnban folytatták a német államközi tárgyaláso­kat az NDK és az NSZK álta­lános közlekedési szerződésé­ről. Michael Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancel­lári hivatal államtitkára dél­előtt az általa vezetett küldött­ségek tagjainak és szakértők­nek a bevonásával kezdte meg tárgyalásait, majd — a DPA jelentése szerint — négyszem­közti konzultációra vonult vissza. Ezzel párhuzamosan megbeszéléseket tartottak a szakértők. A két német állam küldöttei csütörtökön folytat­ják megbeszéléseiket. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felújult a diplomáciai kapcsolat hazánk és Pakisztán között A Magyar Népköztársaság kormánya és a Pakisztáni Isz­lám Köztársaság kormánya el­határozta diplomáciai kapcso­lataik felújítását. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1972. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Rendkívüli biztonsági intézkedések Limasszolban tr Ifjabb fordulóponthoz érkezett a ciprusi válság Az ortodox egyház három püspöke ragaszkodik Makariosz lemondásához? Szerdára újabb fordulópont­hoz érkezett a ciprusi válság. Az ortodox egyház három püs­pöke, akik kedden és szerdán zárt ajtók mögött tanácskoz­tak Limasszol városában, el­készítették újabb levelüket Makariosz érsekhez. Bár a le­vél tartalmát szerda délutánig nem hozták nyilvánosságra, hírek szerint a püspökök kö­zölték az államfővel: ragasz­kodnak az államelnöki tisztről való lemondásához, illetve ah­Sajtótájékoztató a Parlamentben Március 29-én össze a II. tsz-kongresszus A kormány Tájékoztatási Hivatalának rendezésében szer­dán a Parlamentben tartott sajtótájékoztatót Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. Társaságá­ban jelen volt az értekezleten dr. K. Nagy Sándor, a TOT fő­titkára és dr. Nyíri Béla, a TOT titkára. Lakatos Ernő, a Tájékoztatási Hivatal általános elnök- helyettese nyitotta meg a sajtótájékoztatót, majd Szabó István vázolta a három napig, március 29—30—31-én tanácskozó tsz- kongresszus előkészületeit és feladatait. A tájékoztatón a mezőgaz­dasági szövetkezetek II. kong­resszusáról volt szó (az egysé­ges szövetkezeti törvény beso­rolása alapján ebbe a kate­góriába tartoznak a szakszö­vetkezetek, valamint a halá­szati szövetkezetek is.). Mint­egy háromezer közös gazdaság található a mezőgazdaság szö­vetkezeti szektorában, közü­lük mintegy 700 tsz kedve­zőtlen természeti és közgaz­dasági feltételek közepette működik. A szövetkezeti mezőgazda­ság aktív keresőinek szá­ma apad: az összes kere­sőkhöz képest 1967-ben 25,5 százalékot, 1970-ben 23,4 százalékot tett ki ez a szám. A mezőgazdaság összes kere­sőinek százalékában azon­ban növekvő az arányuk: az 1967. évi 85,2-ről 1970-ben »9,6 százalékot értek el. A mezőgazdaság összes terme­lési értékének hozzávetőleg háromnegyed részét — 1971- ben a 72,5 százalékát — a szövetkezeti közös gazdasá­gokban termelik meg. Ez az összeg 1971-ben 77 milliárd forintra rúgott — az I. kong­resszus idején, vagyis 1967- ben még csak 70,2 milliárd forint volt a szövetkezeti gazdaságokban előállított me­zőgazdasági bruttó termelési érték. Valamelyest nőtt a háztájiban produkált termé­kek értéke is: 23-ról 24,3 milliárd forintra. Szabó István elmondta, hogy egymillió 30 ezer tag tömörül a szövetkezetekben. A kong­resszusi küldöttek jelölése­kor ügyeltek arra, hogy a jó adottságú gazdasá­gokon kívül a közepes, va­lamint a kedvezőtlen adottságúak képviselői is eljussanak az országos fó­rumra, hallathassák sza­vukat. A kongresszuson ott lesznek az MSZMP Politikai Bizott­ságának, valamint a kormány­nak a képviselői is; meghív­ták a megyei pártbizottságok első titkárait, a megyei ta­nácsok elnökeit, továbbá a szövetkezeti mozgalomhoz kö­zelálló írókat, tudósokat. A vendégek száma előrelátha­tóan 150—200 lesz. Miről lesz szó a kongresz- szuson? A szövetkezetek mű­ködésének, a gazdálkodás fel­tételeinek áttekintése a cél, s nem kívánják megkerülni a kényes kérdéseket, jóllehet mértéktartó, tárgyilagos hang­nemre kívánják buzdítani a fölszólalókat. Munkakongresz- szust készítettek elő, ezért külföldi delegációkat nem is hívták meg — kerülik a rep­rezentációs megnyilvánuláso­kat. A háromnapos tanácsko­zássorozaton megvitatják az érdekképviselet munká­ját, módosítják a TOT alapszabályát, továbbá sor kerül az új elnökség és a tisztségviselők titkos megválasztására. A korábbi gyakorlattól elté­rően már a területi küldött- gyűléseken megválasztották a TOT tagjainak zömét. Ezt a testületet az eddigi 101-ről 125 tagúra bővítik, s hozzáve­tőleg 60 százalék erejéig új arcok, új emberek kerülnek a tanácsba. A területi tanácskozásokról szólván Szabó István elmond­ta, hogy azokon sok közér­dekű gondolat hangzott el. Szövetkezeti szemlélet jelle­mezte ezeket az értekezle­teket, amelyek jelentékeny he­lyi politikai eseménnyé váltak, így a párt- és állami szerve­ket is arra késztette ez az alkalom, hogy áttekintsék ide­vágó munkájukat. Ezeken a gyűléseken felerősödött a munkás-paraszt szövetség el­mélyítésének igénye, sok szó esett a szociális helyzet­ről, a társadalombiztosítási hátrányokról, s határozott til­takozás nyilvánult meg a bü­rokratikus előírásokkal szem­ben. Főleg az újonnan be­vezetett számviteli rendszert bírálták sokan, amely 25—30 százalékkal növelte az ad­minisztrációt, de így sem ne­vezhető jónak. Beszélt Szabó István a köz­véleményben elterjedt téves hiedelmekről is. így sokan azt tartják, hogy a munkaerőhiányért a szövetkezeteket terheli a felelősség. A kormány vi­szont leszögezte: ennek a nézetnek nincs semmi alapja. Mások az állami vállalatokat a szövetkezetek fölé helyezik, mondván, hogy az állami ér­dekeket ezek képviselik. Ma már ez is pusztán egyéni vé­leménynek mondható, amely nem találkozik a párt és a kormány megítélésével. A TOT elnöke kérte az újságírókat — akiknek munkáját a kong­resszus előkészítésében nagy­ra értékelte —, hogy szánja­nak szembe az efféle túlzott leegyszerűsítésekkel. A Pest megyei Hírlap munkatársának kérdésére válaszolva Szabó István elmondta, hogy az úgy­nevezett jövedelem-növek­mény adót olyanképpen módosítják, hogy az ne keresztezze a kormányzati törekvéseket. Eddig ugyanis az volt a hely­zet, hogy a veszteséges tsz-ek- ben csak a jövedelem 80%-át lehetett kiosztani, aminek egyik következménye az lett, hogy az élőmunkát igény­lő növényektől — cukorrépa, zöldség — igyekezett megsza­badulni a tsz. Most a TOT, a MÉM, s az MNB között egyet­értés alakult ki arról, hogy ahol növelik a munkaigényes növényeket, ott ez a nyolcvan százalék túlléphető. K. N. hoz, hogy ha az állami funk­ciót meg kívánja tartani, mondjon le egyházi pozíciójá­ról. Bár a három püspök vála­szának szövege nélkül a lapok egyelőre csak találgatásra van­nak utalva, a délutáni órák­ban már azt írták, hogy a püs­pökök közölték újságírókkal: továbbra is Makariosz lemon­dását követelik. Vezető ciprusi politikusok az MTI különtudósítójának kije­lentették: Makariosz lemondá­sa beláthatatlan következmé­nyekkel járna a szigetország­ban, és nincs kizárva, hogy adott esetben fegyveres össze­ütközésekre vezetne a görög közösségen belül. A feszült hangulatot jelzi, hogy Limasszolban, ahol a püspökök tanácskozásra gyűl­tek össze, rendkívüli biztonsá­gi intézkedéseket léptettek életbe, nehogy a Makariosz- párti tüntetők megtámadják a tanácskozást. A SZOT delegációja a Lihacsov Autógyárban Európa egyik legnagyobb gépkocsiipari nagyüzemébe, a Lihacsov Autógyárba látogatott el szerda délelőtt a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá rak delegációja, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével a szovjet szakszervezetek XV. kongresszusa alkalmából tar­tózkodik a Szovjetunió fővá­rosában. A Moszkva központjától mindössze néhány kilométerre fekvő hatalmas üzem igazga­tóságán a 85 ezer dolgozót fog­lalkoztató egyesülés szakmai és szakszervezeti vezetői tájé­koztatták a vendégeket a Li­hacsov Autógyár múltjáról és jelenéről, főbb termékeiről, exportjáról, a dolgozók mun­ka- és életkörülményeiről. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára átnyújtotta a gyár ve­zetőinek a magyar szakszerve­zetek ajándékát — a Magyar Tanácsköztársaság szoborem­lékművének kicsinyített má­sát. Keserű Jánosné a Pest megyei pártbizottságon Szerdán az MSZMP Pest megyei Bizottságára látogatott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter. A Pest megyét érintő időszerű könnyűipari kérdésekről folytatott vele megbeszélést Cservenka Fe- rencné, a Pest megyei párt­bizottság első titkára, dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Takács Éva, a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának mun­katársa. A megbeszélésen áttekin­tették a megye könnyűipari üzemeinek, vállalatainak hely­zetét, különösen a rekonstruk­ciós fejlesztési problémákat és a szervezeti, a belső mechaniz­mus korszerűsítésével össze­függő teendőket. Az öntözés és talajvédelem az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ülésének tegnapi napirendjén A korszerű mezőgazdasági termelés két hatékony mód­szerének, az öntözésnek, va­lamint a talajvédelmi, javí­tási és vízrendezési felada­tokat jelentő úgynevezett me­liorációnak a helyzetéről, fej­lesztési kérdéseiről tárgyalt tegnap dr. Bélák Sándor el­nökletével az országgyűlés — programvezérléssel 1,6 milliárdos forgalom a kis tárcsái VILLÉRT-telepen Naponta 120—130 teherautó fordul meg itt. Színtelen, hosz- szú és alacsony házak. Bennük — milliók. A Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat kistarcsai raktára 24 ezer négyzetméteren fekszik. — Import és belföldi 'anya­gokat forgalmazunk. Kábele­ket, elektromos berendezése­ket, motorokat, kis- és nagyfe­szültségű gépeket — tájékoz­tat a telep forgalmi főosztály- vezetője, Ullmann Nándor. — A Szovjetunióból, Koreából, Csehszlovákiából, Albániából érkeznek vagonok és kamio­nok a kistarcsai VILLÉRT- raktártelephez. A VILLÉRT-nek Szentesen, Szegeden és Győrben is van­nak raktárai, de a kistarcsai bonyolítja le a vállalat forgalmának egy- harmadát, évi 1,6 milliárd forintot — csak a közvet­len vevőknek! Ebbe az összegbe nem számít a közületi boltoknak szállított mennyiség. Közel húszezerféle terméket raktároznak Kistar- csán, ahol a raktárkombinát öt telepre tagozódik. Külön he­lyet kapnak a kisfeszültségű berendezések, a zománchuza­lok, az egyéb huzalok és kábe­lek, az elektromos szerelési anyagok, s a motorok, nagy- feszültségű berendezések. — Heti kiszállításunk értéke 35—40 millió forint között mo­zog, tonnában napi 70—80 ton­na árut eresztünk ki kocsikon, vagonokban. Vevőkörünk 3—4000 ki- sebb-nagyobb vállalatból áll, a nagy megrendelők száma mintegy 400, közöttük van az ÉVIG, az ik- ladi Ipari Műszergyár, a RÁ- VILL s az elektromos és gép­ipari vállalatok egész sora — mondja a főosztályvezető. Idei tervük hat százalékkal nagyobb, mint a tavalyi. A raktárkombinátban 180-an dol­goznak, az anyagmozgatás fé- lig-meddig gépesített, sokat se­gít a 30 villástargonca, no meg a raklapok. Áru az import- termékeken kívül 300 hazai vállalattól érkezik a VILLÉRT kistarcsai raktárába. — Jövőre kezdődik meg az építése, s a negyedik ötéves terv végére készül el Kisitar- csán egy olyan automatizált magasraktár, mely teljesen programve­zéreit lesz. mindegyik áru saját számot kap, s lyukkártyák segítségé­vel „keresik meg” a gépek. A tervek szerint itt csak két em­ber dolgozik majd, egy a rak­tár elején, s egy a végén. Eb­ben a „csodaraktárban”, ha el­készül. a most Kistarcsán tá­rolt termékek 30 százaléka fér el. T.E. Foto: Urbán mezőgazdasági bizottsága. Az ülésen — amelyen dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is részt vett —, dr, Gergely István mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes és Brenich Mik­lós, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökhelyettese tájé­koztatója alapján vitatták meg a két fontos témakört. A vita során Mateovics Jó­zsef Pest megyei képviselő hangoztatta, hogy az AGRO- KER raktáraiban az öntöző- berendezésekből jelentős kész­let halmozódott fel. A Pest megyeinél például 116 gép­csoport található, 10 000 fo­lyóméter cső és 4000 öntöző­szórófej, ugyanakkor a szö­vetkezetek pénzügyi nehéz­ségek miatt visszamondják megrendeléseiket. A mezőgaz­dasági bizottság másik Pest megyei országgyűlési képvi­selő tagja, dr. Baskay Tóth Bertalan felszólalásában a szántóföldi műveléssel csak nehezen hasznosítható föld­területek gépesítésével fog­lalkozott. A vitában felszó­laltak még dr. Molnár Béla, Lakatos András, Nieszner Fe­renc és dr. Zsiday László or­szággyűlési képviselők. KOZELET Hazaérkezett Milánóból Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára. Mindketten az Olasz Kommunista Párt XIII. kongresszusán vettek részt. Táviratban fejezte ki jókí­vánságait Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke Zulfikar Ali Bhutto elnöknek, a Pakisz­táni Iszlám Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából. Hivatalában fogadta dr. Aj- tay Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese Michael Köble angol kereskedelmi minisztert, és megbeszélést folytatott vele a két ország kereskedelmi kap­csolatairól, valamint a gazda­sági, ipari műszaki és tudo­mányos együttműködés né­hány kérdéséről. Elutazott hazánkból H. Pa- najotov bolgár nehézipari mi­niszter, aki dr. Szekér Gyula nehézipari miniszterrel folyta­tott tárgyalásokat a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseiről.

Next

/
Thumbnails
Contents