Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

1972. MÁRCIUS 19., VASÄRNAP 7 2E23E3E1E TECH NIK A Icvcgőszennyezodcs hatása A városok légszennyeződése olyan méreteket ölt, hogy lé­nyegesen megváltoztathatja a városi ember anyagcserefolya­matát. Városlakó és dohányos em­bernél a narkózis fenntartá­sához nagyobb adag gyógy­szerre van szükség, mint fa­lusiaknál — mutatta ki egy erre vonatkozó vizsgálat. Nyil­vánvaló, hogy a szennyezett levegővel, valamint a ciga­rettafüsttel nagyobb mennyi­ségben kerülnek a szervezet­be azok az enzimek, melyek a gyógyszerek lebontásához szükségesek. Bizonyítja ezt az is, hogy a fejlődő országok­ban a betegek szokatlanul erő­sen reagálnak minden nyug­tatószerre. A mezőgazdasági lakosságnál tapasztalható sztoikus magatartást a sebé­szek azzal magyarázzák, hogy szervezetük a gyógyszereket lassabban bontja el és így náluk már kis mennyiségű gyógyszerrel megfelelő hatást lehet elérni. Rekonstrukció a győri Richardsban Tv-műsor — képlemezről Táskafúrógép Nem mindig van rá lehető­ség, hogy a fogát fájlaló sze­mély felkeresse a jól berende­zett fogorvosi rendelőt. Gon­doljunk csak az ágyhoz kötött, vagy mozgásképtelen betegek­re, különféle expedíciók rész­vevőire, a világtól elzárt vidé­kek lakóira, stb., akiket épp­úgy elővehet a kínzó fogfájás, mint másokat. A volgográdi orvosi műszergyár táska-fúró­gépe éppen ilyen beavatkozá­sokhoz készült. A nyakba akasztható burkolatban, a fú­rófejet spiráltengely segítségé­vel forgató elektromotor fog­lal helyet, mely hálózati árammal működik (újabban készül telepes és akkumuláto­ros kivitelben is). Az egyes fordulatszámokat a fúrógép kezelője egy több fokozatú kapcsoló segítségével állíthatja be. A motor és a flexibilis tengely, valamint a fúrófej és a fúrókészlet egy kisebbfajta bőröndben is elfér, az egész súlya nem több 4 kg-nál. Fog- technikusok, gravírozók és más finommechanikai munká­kat végzők is hasznosíthatják ezt a fúrásra, csiszolásra alkal­mas készüléket. — Az igazsághoz tartozik — ad felvilágosítást Ligei Imre, a gyár vezérigazgatója —, hogy a kevert alapanyagú, sa­ját mintázatú szövetek festését a régi gépeken is el lehet vé­gezni. A nagy nemzetközi versenyben viszont gyorsnak, pontosnak kell lenni, és ami ugyancsak nagyon fontos, ki­váló árut szükséges szállítani. Ezért a kevert anyagú szövet festéséhez a legalkal­masabb svájci gépet vásárol­ták meg. A IV. ötéves terv rekonst­rukciós programjában 3 mil­lió forintért megvásárolt gép a régivel szemben háromszor termelékenyebb. A munkafo­lyamatokat a szakemberek könnyen elsajátítják. S a há­romszoros teljesítményhez egy-egy műszakban nem tíz, hanem csak öt munkás szük­séges. Az új Jatt-festőapparát tisz­tagyapjú- és kevert szövetek egyszínű festésére szolgál. Azonban bizonyos festékekkel a kelmében levő szintetikus anyagokat — egy folyamatban —, több színre is festi. Az ország egyik legnagyobb szövetgyára — immár hagyo­mányosan — elsősorban a Szovjetuniónak, Angliának, Svédországnak, Franciaország­nak exportál. Természetesen a hazai keresletet is minden zökkenő nélkül igyekszik jó minőségű áruval kielégíteni. A képen az új gépsor egy részlete látható. A gép költsé­ge csaknem három esztendő alatt megtérül. Nincs messze az idő, ami­kor a tv képernyőjén megje­leníthetjük majd a készen vett filmeket, műsorokat, vagy saját felvételeinket. A világ legnagyobb elektronikával foglalkozó cégéi már sike­resen túljutottak e „műsor- konzervek” rendszereinek és készülékeinek fejlesztési ne­hézségein. Helyenként gyárt­ják és árulják az ún. video- rekordereket, . a magnetofon­hoz hasonló, de annál jóval Láda — papírból Hazánk köztudomásúan ipa­rilag feldolgozható fában sze­gény ország. Érthető tehát, hogy minden kezdeményezés, ami a fa pótlását célozza, te­temes importunk csökkentését ígéri, megkülönböztetett fo­gadtatásra talál. A felhozható sok példa (bútorlapok fafor­gácsból és pozdorjából, nyí­lászáró szerkezetek alumíni­umból, acéltámaszok a bá­nyafa helyett, fémből való épületállványzatok stb.) közül egy kevésbé ismertet raga­dunk most ki, a fának a cso­magolástechnikában betöltött szerepét, illetve annak meg­változását az elmúlt évek so­rán. Az új televízió, mosógép vagy hűtőszekrény boldog tu­lajdonosa bizalmatlanul né­zegeti a hullámpapírból ké­szült, az árucikk megvédésé­re és szállítására szolgáló do­bozt. Azután rájön, hogy vé­konysága ellenére- milyen jól megfelel a célnak, pedig iga­zán tetemes terhelésnek van kitéve, öt-tíz évvel ezelőtt az ilyen nagyságú és súlyú áru­cikkeket még faládába zár­ták, vagy lécketrecben szállí­tották. A hullámlemez és a hullámdoboz térhódítása fel­tartóztathatatlan. Igaz, hogy a hozzá szükséges papíranyag is fából készül, de kevésbé ér­tékes fából, ami szép meny­MEGTRÉFÁLT SZÁMÍTÓGÉPEK A műszálból készült ruhanemű és szőnyeg zavart okozhat a számítógépek működésében, egy radarberendezés pedig al­kalmas lehet arra, hogy törölje a gép tárolt információit. A statikus elektromosság gyenge kisüléseit nylon, perion és más műszálból készült ruhanemüek fel- vagy levételénél magunk is tapasztalhatjuk, amikor gyenge sercegést hallunk. Ha pedig olyan komputerkezelő érinti a számítógép valamely fémkapcsolóját, akinek műszál ruhaneműjében elegendő elekt­romosság halmozódott fel, komoly zavar keletkezhet a számító­gép működésében. Ezt a tényt H. Eastwood, a leedsi egyetem számítóközpontjának vezetője is megerősítette. ■ Eddig az ilyenfajta zavaró tényezőknek nem volt jelentő­ségük, mert a nagy komputerek teljesen klimatizált és szabá­lyozott páratartalmú helyiségekben vannak elhelyezve. Csak a ki- és bemeneti perifériális berendezések irodákba való kap­csolásának térhódításával jelentkeztek e hibák zavaró mérték­ben. Megállapították például, hogy 30 százalékos relatív pára­tartalmú száraz levegőben műszál szőnyegen járkáló személyek akár 5000 volt feszültségű elektromos töltést is felhalmozhat­nak, de már 2000 volt erősségű kisülés is zavart okozhat egy számítógép működésében. Elsősorban a legmodernebb elektro­nikus be- és kimenetek, valamint az optikai berendezések ér­zékenyek erre. nyiségban rendelkezésünkre áll. A hullámpapír sajátos szendvicsszerkezetű csoma­golóanyag. A háromrétegű hullámpapír úgy készül, hogy két sík papírréteg közé egy harmadik, nullámosítottat erősítenek be ragasztással. E szerkezeti elv többszörözésé­vel öt és hét rétegű hullám- papírokat is gyártanak. Minő­ségük sok mindentől függ, a papírrétegek szakítószilárd­ságától, a ragasztóanyag jó­ságától stb., de az sem mind­egy, hogy később milyen irá­nyú terhelésit kap a hullám­papír, a hullámok irányára merőlegeset, vagy azokkal párhuzamosat. A legmodernebb húllámpa- pírgyártó gépek ún. forró ol- vasztásos viaszragasztási fo­lyamattal egyesítik a hullá- mosított és a külső papírréte­get. Az egyesítést vízzel, hi­deg levegővel vagy cseppfo­lyós hidrogénnel való gyors lehűtés követi. A korszerű technológiának ez a fázisa fe­leslegessé teszi a korábban alkalmazott szárítókamra használatát, ennek köszönhe­tő az, hogy míg a régebbi gépsorok a 100 méteres hosz- szúságot is elérték, addig az új gépek csupán 8—10 méter hosszúak. A korszerű gépek gyártási sebessége percen­ként 45—50 méter hullámpa­pír, 1,4 méteres szélességben. A fejlesztés egyik fő irá­nya: korszerű, nagy víztaszító­képességű hullámlemezek ké­szítése. Az egyik megoldás szerint a papírgyártó gépen levő mázoló berendezéssel műanyag diszperzióval vonják be a hullámlemez fedőréte­gét. Egy másik eljárással a méretre szabott hullámdobo­zokra paraffin-olvadékot hor­danak fel. Az előbbi „vízle­pergető” hatást ad a termék­nek, az utóbbival teljes és tartós víztaszítóképesség ér­hető el ugyan, viszont a do­boz lezárásához használt ra­gasztóanyag egyelőre nem ta­pad a dobozfelületre. Hazánkban a hullámdoboz- felhasználás jelenleg fejen­ként évi 7—7,5 kg, míg a fej­lett nyugati országokban — ahol pedig fa is bővebben áll rendelkezésre — eléri a 13— 14 kg-ot is. A Csepeli Papír­gyárban, a hullámpapír ter­mékek egyedüli előállítási he­lyén, modern gépek beszerzé­sével jelentősen növelik a gyártási kapacitást. Ezzel megoldható lesz több, a hul- lámpapír-csomagolás iránt ed­dig alig érdeklődő iparágnak az ellátása is. Külföldi min­tára, várhatóan a gyümölcs­ös zöldoégiszá 11 ításra használa­tos farekeszeket is fel fogják váltani a hullámpapír dobo­zok (a narancsot és a banánt ilyen csomagolásban kapjuk a tengerentúlról is), s gyűjtő­csomagolásra sokkal nagyobb mennyiség áll majd rendelke­zésre a konzervipar számára is. A műszer- és híradástech­nikai iparban is számos ter­mék áruszállító csomagolását oldhatják majd meg faládák helyett hullámdobozban. A hullámpapírlemezből ké­szült dobozok használatának gazdaságosságához aligha fér kétség. A dobozok kiürítésük után összehajtva, kis hely­igénnyel szállíthatók vissza az üzemekbe, a kereskedelem­be. Jó néhány fordulót kibír­nak teljes elhasználódásukig. bonyolultabb és drágább kép­visszajátszó készülékeket. A szakemberek nagyobb jö­vőt jósolnak a műanyag fóliá­ból készült lemezről vissza­játszható felvételeknek. A le­mezek tömeggyártásban ké­szülhetnek, és viszonylag egy­szerű a lejátszó berendezés is. A képlemezek barázdasűrüsé- ge milliméterenként 120—140, mindegyik teljes körbarázda egy képet tartalmaz, s mivel a tv-készülék egy másodperc alatt 25 képet produkál, a le­meznek percenként 1500 for- dulatnyi sebességgel kell fo­rognia. A lejátszófej egy piezo-keramikus jelátalakító­ból áll, amely mechanikai el­mozdulás nélkül érzékel. A lejátszókart egyébként egy vezetőszerkezet viszi odébb, fordulatonként egy barázdányi szélességgel (0,008 mm). A képlemezlejátszónak nincs le­mezforgató korongja, egy köz­ponti orsó forgatja a fólia­lemezt, egy álló korong fö­lött, s a kettő között vékony légpárna van. A forgás leállí­tásakor a készülék álló képet ad. A sebesség változtatásá­val gyorsítható vagy lassítható a képmozgás. Egy 300 mm-es átmérőjű képlemezre több mint 15 per­ces műsor ] ér. Lemezváltó se­gítségével több órán keresztül is folyamatosan működhet a képlemezjátszó. A kétórás programhoz például nem egészen 5 mm vastag lemez­csomag szükséges. Kutya helyett — gázdetektor A föld alatti gázvezetékek, üzemanyag-vezetékek szivár­gási helyeinek megkeresésénél hosszú ideig a külön erre a cél­ra idomított kutyák nyújtották a legjobb „hatásfokot”. Újab­ban a képen látható gázdetektor vette át a kifinomult szaglású kutyaorr szerepét. A készülék elektrokatalitikus elven működő érzékelője reagál a paraffin-szénhidrogénekre, az olefinekre, az alkoholokra, az aldehidekre, az éterekre, a halogénszármazé­kokra. az aminokra és sok más vegyülctre, már jóval a robba­násveszélyes koncentráció elérése előtt. A gázdetektor villogó fénnyel és a koncentráció mértékével arányosan erősödő hang­jelzéssel jelzi a rendellenességeket. A 12 kg súlyú műszer áram­forrása 20 órán át való folyamatos üzemeltetéshez nyújt táp­energiát. É l k A Richards-szövetek nem­csak belföldön, hanem világ­szerte is közismertek. Azt azonban kevesen tudják, hogy a győri gyár kollektívája mi­lyen szerteágazó mintaterve­zési és műszaki fejlesztési te- végenységet végez. Hiszen ah­hoz, hogy lépést tarthassanak egy-egy új divatirányzattal, jelentős technológiai fejlesztés szükséges, i

Next

/
Thumbnails
Contents