Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
sts^ÚHap 1972. MÁRCIUS 19., VASÄRNAP rA Déryné Színház Bemutatója Darvas József: Pitypang Görbe tükör. Szövetkezeti életünk görbe tükörben, akár ez lehetne Darvas József Pitypang című vígjátékának alcíme. Egy-egy rossz tsz vezetősége önmagában is tragikus, illetve komikus szituációk teremtésére adhat alkalmat, hátha még görbe tükröt is tartunk eléje, így cselekszik az író, így éri el, hogy kettős torzulás áldozataivá válnak hősei — így lesznek vígjátéki figurák. önmagában, torzítás nélkül is komikus, hogy a csapnivalóan gyönge közös gazdaságok vezetői mennyire szakértelem híján vannak, s ez a hozzá nem értés — és az ebből fakadó szervezetlenség, visz- szaélések, protekció, összeköttetés keresések — saját magában hordozza a vígjáték lehetőségét. Társadalmi vígjátékét, mert valóban égető és -eleven probléma a gazdasági életben a rossz vezetés. A vígjáték Pitypang szövetkezetének elnöke hiába kezd nyúltenyásztésbe, nem ért hozzá, ezért vállalkozása csődbe jut. Ám a katasztrófát meg kell akadályozni — hiszen senki sem szívesen bukik le —, mivel elképzelése, mentőötlete nincs, felfogad egy „vándor apostolt” (ma úgy neveznénk, gazdasági tanácsadó), hogy hozza rendbe a szövetkezet szénáját. Csakhogy a gazdasági „szakértők” egy része sem ért ahhoz, amihez tanácsokat osztogat, de azt gondolván, hogy a sok dilettáns között ő is lehet egy ügyeskedő, gátlástalanul „tervezi” meg a kivezető utat, amely még nagyobb csőddel fenyeget. A főkönyvelő buta, szolgalelkű, kisstílű, felelőtlen aktakukac, csak azzal törődik, hogy neki semmi baja se légyén,. AT jogtanácsos nagyobb stílű, de szélhámos, akinek csak arra van gondja, hogy megszedje magát. A fő- agronómus meg küzd, de fiatal, kezdő, nem sokat tehet, csak ha ő is cselhez folyamodik. Ez a csel a vígjáték alap- koncepciója. A csellel állítja torz tükör elé aá író az amúgy is komikus alaphelyzetet. A fiatal, tennivágyó, tehetséges agro- nómus, hogy bele ne fulladjon a tehetségtelenség posványába, kieszel egy tervet: elhíreszteli, hogy magas összeköttetései vannak. Ennek révén hirtelen mindenki félni kezd tőle, mindenki szövetséget ajánl, az agronómus ezt el is fogadja. Látszólag. A látszat minden vígjáték ősi alapeleme. Sikerül is felülkerekednie, mert ráadásul a nép — a szövetkezeti tagság — is vele van, s különösen egyik képviselőjük, Rozi néni pártolja. Rozi néni az agyafúrt népi hős típusa, a népmesék világából lép a mai gazdasági csatározások porondjára, s ez újabb vígjátéki forrás. A téma feldolgozása a morális publicisztika példája. A közönség együtt él, együtt érez a hősökkel, hiszen őket maga közül valónak fogadja el, talán a „való életben” éppen az imént került kapcsolatba ilyen „hősökkel”. A rendezés Lacina László munkája, nem megnyugtató. A világos vonalvezetésű darabot, eléggé homályossá tette. Az egyes szituációk nem elég kidolgozottak, a dramaturgiai fordulatok esetlegeseknek tűnnek. Sokszor a színészek sem tudják, hogy mit csináljanak, hova nézzenek, milyen mozdulatokat tegyenek. A színészek közül Dombóvári Ferenc agronómusa a legegyenletesebb alakítás. Sallay Kornélia Rozi néni szerepében rutinos megoldásokat alkalmaz, a közönség kedvence lesz, de túl karikirozóan játszik. Az elnök megszemélyesítője, Szalai Károly, ihletett pillanataiban megfelelően eltalálja a figurát, alakítása azonban nem egyenletes. Ugyanezt mondhatjuk a „vándor apostol” megszemélyesítőjéről, Tordai Gáborról, aki néhányszor igazán meglepően jó, de ugyanennyiszer olcsó megoldásokat alkalmaz. A jogtanácsost alakító Tunyo- gi István megjelenésével illúziót keltő, de merev. Bessenyei Zsófia, az agronómus menyasszonya, nemesebb eszközökkel próbált az együttesbe illeszkedni. Antal László professzora szereposztási tévedés. A díszletek — Gergely István — és a jelmezek — Vág- völgyi Hona — a színháztól megszokott szívonalas ötletekkel szolgálták a társadalmi mondanivalójában fontos vígjátékot. B. Gy. Júliusban nyit a szentendrei Teátrum Népitánc• és énekfesztivál a Galga mentén A VANEMUINE BUDAPESTEN A Tragédia - észtül A tartui Vanemuine észt állami akadémiai színház magyarországi vendégjátékáról tájékoztatta a társulat főrendezője, Kaarel írd szombaton a Magyar Sajtó Házában az újságírókat. A Vanemuine együttesének magyarországi látogatása a Szovjetunióban ' tavaly megrendezett magyar színművészeti fesztivállal kapcsolatos. Ezen 75 szovjet színház vett részt, 25 klasszikus és mai magyar darabbal. A Magyar Nép- köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma a Vanemuine együttesének ítélte oda az első díjat, Madách Imre művének, Az ember tragédiájának szín- reviteléért. Mint a híres tartui színház főrendezője, Kaarel írd, a Szovjetunió Állami-díjas kiváló művésze elmondotta: a Vanemuineban 1917 óta bemutatott magyar művek száma meghaladja a negyvenet; 1963- ban Kodály Zoltán Háry János című daljátékát Kaarel írd rendezte. Bemutatták Bartók Fából faragott királyfiját is. A vendégtársulat Budapesten a Thália Színházban március 21-én Az ember tragédiáját, 22-én Juhan Smuul — a tavaly elhunyt észt szerző — A kapitány című zenés színjátékét, 23-án ismét Madách Értesítjük Érd és környéke vásárlóközönségét, hogy március 21-én 11 órakor ÉRDEN (az új autóbuszpályaudvaron) megnyitjuk Készruha- Méteráruéi Divatdru-szaküzletünket Nagy áruválasztékkal és udvarias kiszolgálással várjuk vásárlóinkat. Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat művét adja első. A fővárosi bemutatkozást Székesfehérvárott a Vörösmarty Színházban március 25-én a Tragédia színpadra vitele követi. A Veszprémi Petőfi Színházban március 27- én a már említett Kapitány és 28-án Az ember tragédiája kerül színre. Az idén tovább növekszik Pest megyének, az ország legnépesebb megyéjének idegen- forgalma. A vendégek és természetesen a megye lakói számára gazdag kulturális programot állítottak össze. A legtöbb esemény színhelye a Dunakanyar lesz. A legrangosabb rendezvény a szentendrei Teátrum július 7-én kezdődő előadássorozata lesz. Az idei évadban ismét a Botcsinálta bölcsek és A szüzesség acéltüköre, valamint a Comico tragoedia s a Pikko hertzeg és Jutka Perzsi című régi magyar darabok kerülnek műsorra. Jó szórakozást ígér az augusztusban Vísegrádon megrendezendő országos színjátszó napok műsora, 'valamint a Fóti Ősz rendezvénysorozata. A zene kedvelőinek két alkalommal rendeznek hangversenyt a vácrátóti botanikus kertben. Ezenkívül Vácott a Musica Humana ad műsort, Szentendrén pedig barokk muzsikát hallhatnak az érdeklődők. Májusban rendezik Pomázon a szerb napokat, amelyen sok látványosságot ígér a népi tánccsoportok és kórusok bemutatója, valamint a nemzetiségi kiállítás. Augusztusba« tartják Szentendrén a szerb kiölő ünnepet, Pilisvörösvárobt a Pilis-völgye napokat, Szobon pedig a határ menti nemzetiségi találkozót. A Dunakanyarban rendezendő kiállítások közül kiemelkedik a szentendrei képzőművészek tárlata, a virágkiállítás, Vácott pedig a csehszlovák grafikusok bemutatkozása. A megyei tanács budapesti székházában augusztusban rendezik meg a „Röpülj, páva!”-körök országos bemutatóját. Nagyszabású ünnepség színhelye lesz júniusban Cegléd: Dózsa György születésének 500. évfordulójáról emlékeznek meg, s felavatják a parasztvezér szobrát. A népművészetéről híres Galga mentén májusban tartják a népitánc- és énekfesztivált, Abonyban kerül sor a falusi zeneiskolák országos találkozójára, Apaj pusztán pedig a kiskunsági lovas- és pásztornapok látványos műsorára. Az őszi események közül kiemelkedik az Arany János .halálának 90. évfordulója alkalmából Nagykőrösön rendezendő ünnepség. Kedden, a képernyőn Pályaválasztás Pest megyében Pest megyei vonatkozású műsort ad a televízió március 21-én, kedden délután 17.20 órai kezdettel. A „Melyiket az ötezerből?” című műsor bemutatja a Pest megyei Pálya- választási Intézetet és megismertet három úgynevezett hiányszakmával. A mintegy 20 perces filmösszeállítást a stúdióban egyenes adásban vita követi, amelyben többek között részt vesz dr. Rév János, a Pest megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője és Petik István, a Halásztelki Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola igazgatója. Fotóművészet Almás! László fotóművész sportképeiből nyílt Budapesten, a Fényes Adolf teremben. kiállítás Örkény —1919 A Pest megyei Levéltárban őrzik Örkény község 1919-es dokumentumait. A jegyzőkönyvek a forradalom hétköznapjairól szólnak. ELSŐ JEGYZŐKÖNYV Felvétetett 1918 július 21-én, a községi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése alkalmával: Az elöljáróság a közlakosság általános panaszát ismerteti a közgyűléssel. Örkény tele van a községbe szállásolt beteg katonákkal — legtöbbjük tüdővészes — s az udvarokon szenvedő sebesültek fekszenek. Amíg a háború negyedik évében a lakosság a legmesz- szebbmenő áldozatokra képes, addig orvost a lakosság nem kap. Nincs, aki a szegény szenvedő betegek helyzetén segítene. Pálóczi Horváth István, a község földesura a bosnyák beteg katonák Örkényből máshová való kitelepítését indítványozza. MÁSODIK JEGYZŐKÖNYV Felvétetett az Örkényi ötven tagú munkástanács 1919 április hó 7-én tartott alakulógyűléséről. Boday Sándor, a község eddigi tanácselnöke felkéri a tanácstagokat, hogy jól megfontolva a jelen eseményeket, lelkiismeretesen viseljék szívükön a község ügyeit, mert ellenkező esetben a forradalmi törvényszék ítéletének lesznek kitéve. Az ötös tagú directórium tagjaivá Botíay Sándor, Bózsik András, Deák Mihály, Rakó Nándor és Lakos Bálint egyhangúlag megválasztatott. Lesz- kovszky adóügyi jegyzőt megbízza a munkástanács hivatalának további vezetésével, napi harminc korona fizetéssel, mindazideig, míg az ellene felmerült vádak alól magát nem tisztázza. A czeglédi agrárbank tulajdonát képező csurgai és István-major birtokoknak tulajdonba vétele és annak szövetkezetszerű berendezése tárgyában a munkástanács bizottságot küld a földművelésügyi népbiztos úr elé, hogy még az őszi munkálatok előtt a község tulajdonába kerülhessen. Vacsról vásárolt gabonát Bózsik András és Szeibert Mihály tanácstagok a községbe leszállíttatják, hol az árpávái egyenlő arányban lesz az ellátatlanok között kiosztva — megjegyezve, ha vetőárpára,. valakinek szüksége van, az kaphat, de igazolni kell, hogy azt elvetette. Kiosztással Deák Mihály directó- riumi tag bizatott meg. HARMADIK JEGYZŐKÖNYV Felvétetett az Örkényi munkástanácsnak 1919 április hó 9-én tartott rendkívüli gyűléséről. Boday Sándor, directóriumi elnök kifogásolja Deák Mihály directóriumi tagnak erélytelenségét az árpa kiosztásánál, mert a részben vetőmagnak szánt árpa olyanók kezébe is került, akik azt már nem vetik el és ezzel az ellátatlanok nagy kárt szenvednek. Ezért megrója Deák Mihály tanácstagot és gyengének minősíti az ilyen fontos állás betöltésére. Deák Mihály directóriumi tag lemond, helyette Winkler István tanácstag választatott meg. Az elnök felolvassa Békési elvtárs- nak a munkástanácshoz intézett levelét, melynek értelmében a tanácstagságról lemond. Egyben kijelenti, hogy a telepről megválasztott tíz tanácstag nem volt szabályszerűen kandidálva, mert azt nem a telepi szocialista kör jelölte, hanem csak két telepi egyén. Pászti elvtárs kijelenti, hogy a levélben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, mert a tíz tagot az ottani szoczialista körnek az erre kinevezett választóbizottsága jelölte Boday Sándor elnök elvtárs indítványozza, hogy Békési elvtárs jöjjön el személyesen és a tanács előtt adja elő a levélben foglaltakat, mert mint megválasztott tanácstag ez kötelessége. NEGYEDIK JEGYZŐKÖNYV Felvétetett az ’ Örkényi munkástanácsnak 1919 április hó 21-én tartott rendes gyűléséről. Elnök jelenti, hogy nincs élelem a község lakosainak, s ennek orvoslását kéri. Indítványozza, hogy írják össze mindenkinek az élelmiszerkészletét és a fölösleges mennyiséget hozzák be. Pászti. elvtárs megtámadásban részesült Békési elvtárs részéről — a levelet felolvassa, melynek tartalmát a tanács elveti és megszavazza a bizalmat. ÖTÖDIK JEGYZŐKÖNYV Felvétetett 1919 május hó elsején a munkástanács rendes gyűléséről. Boday elvtáns sajnálattal jelenti, hogy Winkler István directóriumi tagot kénytelen volt megbüntetni úgy pénzbírsággal, mint állásának felfüggesztésével, mert mint hivatalosan kiküldött tanácstag, ittas állapotba került és a lakosokkal gorombán viselkedett. Kéri a tanácsot, a fenti megbüntetését hagyja jóvá. Többek hozzászólása után a tanács az ítéletet elveti, helyette megdorgálja Winkler elvtánsat. Boday elvtárs kijelenti, hogy éppen itt volt egy politikai megbízott, aki nem ezt a büntetést akarta rámérni, hanem forradalmi törvényszék elé akarta állítani, tehát az ő büntetése még gyenge volt. Határozat a község részére kiutalt csizmák tárgyában: a csizmákat kapják meg a tanácstagok, tekintve gyakori hivatalos kiküldetésüket. HATODIK JEGYZŐKÖNYV Felvétetett az Örkényi munkástanács 19T9. május hó 2-án tartott rendkívüli gyűléséről. Be day elvtárs kijelenti, hogy kénytelen volt újra összehívni a gyűlést, mert a munkástanács határozatát Winkler István ügyében jól átgondolta és azt nem fogadhatja el. ö, nrnt a directórium elnöke, nem érzi már magát ezentúl elég erősnek, hogy ítélkezzen a további ügyekben, mert szerinte az erkölcsi erőt a munkástanács a kezéből kivette, hogy Winkler Istvánt a vád alól felmentette. Állásáról lemond. Sztancsik István elvtárs a lemondást nem fogadja el, mert szerinte Boday elvtársinak az ítélethozatal előtt és nem utána kellett volna a gyűlést ez ügyben összehívni. Reichardt elvtárs hasonlóan nem fogadja el a lemondást, mert kritikus napokat élünk, most a helyén kell maradni mindenkinek. Nem lesznek bizalmatlanok az elnökhöz, sőt támogatni fogják. Boday elvtárs a bizalmi szavazatban megnyugodott és lemondását visszavonta. Az elnök indítványozza, hogy a községház nyugati részét ültessék be fával. A tej árát 1 korona 80 fillérben állapítják meg. Döntenek az óvoda ' rendbehozatalának tárgyában. HETEDIK JEGYZŐKÖNYV Felvétetett az Örkényi munkástanácsnak 1919. május hó 26-án tartott rendes gyűléséről. Megjelentek: a járási intézőbizottság elnöke, Nagy Tamás elvtárs és a belügyi népbiztosság kiküldöttje. Boday elvtárs jelenti, hogy a járás- bíróság átírt, hogy a bírósági tárgyalásokra tíz tag választandó meg a munkástanács soraiból, kik felváltva kötelesek közreműködni. A tanács a választott tagokat elfogadja. Első törvénynap június 3-án lesz. Nagy Tamás járási elnök beszéde: rámutat arra, hogy a járásban egyszerű munkásemberek dirigálnak, akik szívükön viselik a szegény emberek sorsát. Kérik a tanácsot, hogy dolgozzon és támogassa üdvös munkájával a Tanácskormányt, mert csak így lesz teljes a győzelmük. A belügyi népbiztosság megbizottja üdvözli a tanácsot és rámutat a múlt bűneire, hogy a szegény ember milyen
