Pest Megyi Hírlap, 1972. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-17 / 65. szám
«ST HECVEI 'Zfiíríap 1972. MÁRCIUS 17., PÉNTEK HAZÁNKBA LÁTOGAT A VANEMUINE SZÍNHÁZ Rövidesen Magyarországra érkezik az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Vörös Zászló Renddel kitüntetett Vanemuine állami akadémiai színháza. A tartui együttest tavaly a Szovjetunióban megrendezett magyar színművészeti fesztiválon az MNK Művelődésügyi Minisztériuma első díját kapta Madách Imre: Az ember tragédiájának szín- reviteléért. Észt vendégeink három előadást tartanak Budapesten: március 21-én és 23-án Az ember tragédiáját, március 22-én pedig az észt Juhan Smuul: A kapitány című zenés színjátékát adják elő a Thalia Színházban. Március 25-én Veszprémbe látogatnak és az ottani Vörösmarty Színházban mutatják be Madách drámai költeményét. Március 27-én és 28-án a Kapitánnyal és Az ember tragédiájával ismertetik meg a veszprémi színházlátogatókat. Háry: Sinkovits Április elején mutatja be a Bábszínház Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát. Háry János figurájának Sinkovits Imre kölcsönöz hangot. A JUBILEUM JEGYÉBEN NyoScszáz pályaművet küldtek az egyetemisták A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen nyitották meg a tudományos diákkörök X. országos konferenciáját A KISZ központi bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a felsőoktatási intézményeket irányító minisztériumok, s a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanácsa és KISZ-bi- zottsága rendezésében tegnap délelőtt Gödöllőn, az Agrár- tudományi Egyetem aulájában megnyitották a tudományos diákkörök X. országos konferenciáját. A diákköri mozgalom 20 éves jubileuma alkalmából rendezett tanácskozáson mintegy 500, más felsőoktatási intézményből érkezett oktató és hallgató is részt vett. Az elnökségben helyet foglalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, dr. Jánossy Lajos akadémikus, az MTA alelnöke, dr. Polinsz- ky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes, dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára, dr. Pethő György, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, és dr. Lőkös László, az egyetem párt- bizottságának titkára. A megnyitón Arpási Zoltán, az egyetem KlSZ-bizottságá- nak titkára köszöntötte a vendégeket, majd dr. Dimény Imre mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a tudományos diákkörök működését 1952-ben szabályozta először hazánkban miniszteri utasítás: j ekkor indult meg már kezdetben nagy erővel, a diákköri mozgalom. 1955-ben rendezték az első országos TDK-fconferenciát. A KISZ védnöksége alatt álló diákkörök célja a tudományos munka iránti érdeklődés felkeltése, az egyéni képességek Múzeum a gimnáziumban Iskolás falukutatók A ráckevei Ady Endre gimnáziumban tíz évvel ezelőtt alakult meg a honismereti szakkör. Az iskolás falukutatók ez idő alatt szorgalmas munkával dolgozták fel a járás községeinek történelmi múltját, s kutatták fel e múlt emlékeit. Az Árpád-múzeum szakmai segítségével már egy kiállításra való anyagot gyűjtöttek össze a tárgyi emlékekből és írásos dokumentumokból. Falusi házak poros padlásain ma már alig ismert szerszámokra bukkantak. Ezek közé tartozik például a mángorló, a fafogú karapoló, a gereblye „őse”, s a gyűjtemény érdekes darabjai a különböző edények és ívókorsók. Az írásos emlékek között őrzik egy áporkai nemesi család 1848- ból származó leveleit és okmányait, amelyeket az egykori kúria padlásán találtak. Dr. Kovács Józsefné tanárnő irányításával a szakköri tagok népdalokat, mondákat, meséket is gyűjtenek a falvakban. A járás múltjával, s ezen keresztül az ország történelmével is behatóan ismerkedő fiatalok közül minden évben sokan vesiznek részt a megyei és országos honismereti pályázatokon, eredményeiket több első helyezés is fémjelzi. Most kiálliiásra készülődnek: az iskolában, berendezett kis múzeumban tíz év falukutató munkájáról adnak majd számot kifejlesztése, a tudományos utánpótlás nevelése volt. E célok azóta sem változtak, de a lehetőségek nagymértékben kibővültek. A rriiniszter ezután elmondotta, hogy a X. országos tudományos diákköri konferenciára több mint 800 pályamű érkezett be. Nagy részük a gyakorlattal való szorosabb kapcsolat jegyében konkrét, a termeléssel összefüggő tudományos feladatok megoldását tűzte ki célul. Ezután Szűcs Istvánná, a KISZ KB titkára köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd megemlékezett 1848, 1919 és 1945 kiemelkedő történelmi eseményeiről, s méltatta a KISZ újjáalakításának jelentőségét. A diákköri mozgalom 20 év alatt elért eredményeiről szólva elmondotta, hogy azok ékesen bizonyítják az alapelv helyességét. Szólt a diákkörökre váró feladatokról. Hangsúlyozta: legfontosabb feladata a diákköri mozgalomnak, hogy a tudományos egyesületekkel, társaságokkal, kutatóintézetekkel kiszélesedjenek a kapcsolatok. E szerveknek a jövőben jobban kell támogatniuk a tudományos diákköröket. Ennek érdekében a diákkörökre vonatkozó miniszteri utasítás felülvizsgálatát, átdolgozását javasolta. Az irányelv és szabályzat elkészült, azt a TDK X. országos konferenciájának szekcióülésein megvitatják. A konferencia a marxizmus —leninizmus. a közgazdaságtudományi, kémiai, orvostudományi, a társadalomtudományi, élelmiszer- és fagazdasági, valamint műszaki szekciókban folytatja munkáját befejezéséig, április 23-ig, az ország különböző felsőoktatási intézményeiben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen e héten a marxizmus—leninizmus és a közgazdaságtudományi szekció ülésezik. P. A. KÖNYVESPOLC .Hajszálgyökerek Borsos Miklós: Visszanéztem íélutamból A SZOBRÁSZMŰVÉSZ, vallomásának befejező részében, hajszálgyökerek ezreiről szól: honnan szívták az éltető nedveket? v Honnan? — A szülőhelyről, Nagyszebenből. Közelében a vízaknai sóstó. A vízaknai csata után abba dobták az elesett 48-as honvédek holttestét. A sós víz konzervált mindent, időnként felvetett egy honvédet, kék egyenruhában. Teljesein ép volt... Egy, történelemóráinkból kimaradt múltat és szellemet idéz fel Borsos Miklós Nagyszeben rajzában. Művelt, hangverseny- termeket megtöltő, Bartókot ünneplő, Európára ablakot nyitó magyar, szász városlakókat, gyermeküket középiskolába járató, zenére taníttató mesterembereket, kiknek házában este mesemondás járta, családmegtartó asszonyokat. Ifjúkori utazásaiban megismert, sajátosan egyéni szellemmel lélegző olasz városokból, ahol az emberi érintkezésbe „grácia vegyült”, tengerparti, némán néptelenedő dél-francia falvakból, amelyeken úgy vándorolt át, hogy öreg plébániákon mindig csak egy darab kenyeret kért. A reneszánszból, amellyel első olaszországi tartózkodásakor oly szomjasan telítődött, hogy egy napon eszébe jutott, hetek óta nem ezaz Van-e lehetősége a közös fenntartásnak? Három brigád hat járás művelődési házaiban Jelentkezés öntőipari tanulónak Gyárunk az öntödei szakmunkás-utánpótlás érdekében, az 1972. iskolai évtől új ösztönzési szabályzatot vezet be az öntőipari tanulók részére. Az új szabályzat értelmében az öntödei ipari tanulókat - függetlenül a tanulmánytól függő ösztöndíjtól — társadalmi tanulmányi ösztöndíjban részesítjük. Az I. éves öntödei ipari tanuló 500 Ft, a II. éves öntödei ipari tanuló 600 Ft, a III. éves öntödei ipari tanuló 700 Ft társadalmi ösztöndíjat kap, közvetlenül gyáregységünktől. Jelentkezés: a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. sz. gyárának munkaügyi osztályán: Vác, Csikós József u. 18. .Lapunkban hírt adtunk már arról, hogy három munkabrigád járja a megye hat járását — budai, ceglédi, da- basi, gödöllői, nagykátai és váci —, s két kérdésre keresi a választ: ahol már megvalósították, bevált-e a művelődési házak közös fenntar- tása, illetve hogyan lehetne tovább növelni azoknak a művelődési házaknak a számát, amelyeknek fenntartásáról már nem csupán a helyi tanács gondoskodik. A vizsgálatok eddigi tapasztalatairól beszélgettünk Vince Tamás- néval, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadójával. — Brigádunk eddig a budai járás két községében járt, Pátyon és Zsámbékon. Mindkét helyen mások az adottságok és a tapasztalatok is. — Pátyon? — A művelődési otthon jelenlegi állapotában alkalmatlan a népművelés alapvető követelményeinek biztosítására is. Egy óvónő látja el ötszáz forint tiszteletdíjért az igazgatói tisztet — nem rajta múlik, hogy nem nagyobb sikerrel. A tervekről érdeklődve a falu tanácselnöke nem I sok jóval biztatott. Nincs pénzük az épület rendbehozatalára, mondotta, legfeljebb ha a termelőszövetkezet segítene, mivel saját építőbrigádjuk is van. Bár ebben nem bízik, mivel a termelőszövetkezet saját tagsága részére megteremtette a kulturálódás lehetőségét. — És a termelőszövetkezet vezetői? — Beszéltünk Lőrincz Miklóssal, a gazdaság elnökével. A termelőszövetkezeteknek saját színházterme, klubja, könyvtára van. Ennek ellenére nem zárkóznak el az elől, hogy segítsenek rendbehozni a falu művelődési otthonát. _ Ha csak ennyi volt felmérő munkánk eredménye, elmondhatjuk, hogy pátyi látogatásunk nem volt eredménytelen. — És Zsámbékon? — Itt is előbb a község tanácselnökével beszélgettünk. A művelődési ház épülete megfelelő, a berendezése, felszerelése azonban nagyon hiányos. A tanácselnök szerint, ha a megye több pénzt} adna, Zsámbékon is korszerűbb otthona lehetne a kultúrának. A község jelenleg évi ötvenezer forintot biztosít üzemeltetéséhez. — És a termelőszövetkezet? — Itt már nemcsak a termelőszövetkezet elnökével, hanem a helyi Műanyagipari Vállalat, az ÁFÉSZ és a ktsz vezetőivel is beszélgettünk. Megtudtuk, hogy. a termelőszövetkezet és a Mű- anyagipari Vállalat évi tíztízezer, az ÁFÉSZ és a ktsz pedig évi négy-négyezer forinttal támogatja a falu művelődési házát. Így a művelődési ház függetlenített igazgatója összesen hetvennyolcezer forint dotációt kap minden esztendőben. Ez már biztos alap az egész évi, fennakadás nélküli munkához. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a termelőszövetkezet vezetősége nem zárkózna el a közös fenntartás gondolatától sem, ha erre a községi tanács igényt tartana. És akkor — minden bizonnyal — a többi helyi vállalat is hatékonyabb segítséget nyújtana. — Az első tapasztalatok tehát kedvezőek? benvéháköt ,— Feltétlenül. Bízunk ne, hogy az esztendő gére újabb művelődési zak kpzös fenntartására majd szerződést a helyi tanács a helyi gazdasági egységekkel. p. p. Avar határtelepülés A Heves megyei Feldebrő község már a VII. században jelentős település volt — erről vallanak azok a leletek, amelyeket most egy ősi temető föltárása közben találtak. Az egri Dobó István Vármúzeum régészei dr. Nagy Árpád irányításával az elmúlt napokban 14 sírt bontottak föl. A föld alól ezüst ruhadíszek, öntött csatok s egyéb használati tárgyak kerültek elő. A sírokban talált díszes agyagedények ügyes kezű fazekasmester vagy mesterek alkotásai. A temetkezés maradványai — a régészek megállapításai szerint — a VII—VIII. századból valók, és néprajztörténeti szempontból szinte felbecsülhetetlen értékűek. Az ősi temető arra is fényt vet, hogy Feldebrő az avar birodalom egyik határtelepülése volt. KELL A JÓ KÖNYV" Eddig nyolcvanezer versenyző az MSZBT olvasópályázatán Az elmúlt hónapokban 80 ezerre nőtt a „Kell a jó könyv” mozgalomban részt vevők tábora. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság tavaly októberben meghirdetett egyéves olvasópályázatára eddig zömmel munkásfiatalok, diákok neveztek be — mondották el csütörtökön a Barátság Házában, ahol az olvasópályázat országos szervező bizottsága összegezte az eddigi tapasztalatokat és a további terveket. A nagy érdeklődésre való tekintettel a könyvtárak külön polcokat rendeztek be az akcióban „részt vevő” 43 szovjet könyv számára. A tervek szerint az Európa Könyvkiadó a közeljövőben 9 javasolt művet ad ki. Az Irodalmi Színpad premierre készül: áprilisban szovjet szép- irodalmi összeállítást mutat be, amelyet a fővárosban, majd vidéken is műsorra tűznek. A filmszínházak áprilistól tíz nagy sikerű szovjet filmalkotást mutatnak be. Az országos vetélkedő keretében a televízió júniusban hatrészes irodalmi versenyt indít. A műsorban 19 megye és 22 budapesti kerület háromhárom tagú csapatai mérik össze tudásukat beszélt. Hajszálgyökerek reiről szól: honnan szívja éltető nedveket? Mint a növény, az ember, a művész is a múlt mélyéből, és a fényből kapja azt, amiből a jelent alakítja, valósítja meg — írja vallomásának zárószavában Borsos Miklós. Rajzainak fő alkotóeleme, a fény ott vibrál szobrain is, szobrai is fölfogták a fényt... Sikerült elérnie a magasságot, ahová oly sokan nem jutottak fel. Az alkotásnak, a művészetnek titkosabb része ez: mitől maradt az egyik mű élettelen — hatástalan, vak és süket, s mitől sugáraik a másik? A TEHETSÉG érvényesítésének útján kísérjük őt, de az érvényesítés saját módja mögött, amelybe beavat, törvényeket észlelünk. A kisvárosokban, ahol Borsos ifjúkorát töltötte, fel-felbukkantak művészek, festők is, többnyire omlatag csokornyakkendővel. A nyárspolgár e nyakkendőkben azt látta, ami után talán maga is vágyakozott, de megélni nem merte: a szabadosságot, az úgynevezett bohém- séget Földnél is mélyebbre hulló művészsorsok bizonyították aztán a bohémség mögötti erkölcsi szűkölködást, a szétszórtságot. Borsos órásmester-apja ettől az élettől féltette, tiltotta fiát. De nem azért indult ő mesteremberek közül, nem azért tanulta meg az életre szóló függetlenséget biztosító vésnökséget! Nem véletlen ifjúi fogékonysága sem az egykor önálló olasz városokra, „lovagi és művtes, vásáros elevenségükre”. Fegyelmet tartott minden dolgában. „Nem úgy éltem, mint a festő- vagy szobrászművészek, hanem úgy, mint a mesteremberek. A laza, szeszélyes időbeosztású művészélet egyébként is csak a céhek megszűnté Utah, a szabadon, illetve magára hagyott művész idejében alakult ki, nem több, mint száz éve. De a mesterek, akikkel találkoztam, egy sem volt bohém. Mindig a műhelyben láttam őket. Mind szeretett dolgozni.” MEGALKOTTA SAJÁT FEGYELMÉT. Nem kívülről ráerőszakolt, de belülről épült fegyelem ez, egyúttal az ő szabadsága is. Mert alkotói szabadságát feladni nem volt hajlandó. Szabadságából fakadt biztonsága: nem havi fizetésbe, kamatozó összeköttetésekbe, összkomfortba, hanem önmagába vetette a horgonyt. Az úton, amelyen vezet, nem alkusznak kereskedőkkel. Ebben az elhatározásában, kitartásában a művészet- történet mindig szorgalmas tanulmányozása, és a kortárs képzőművészet mélyreható ismerete is segítette. A műkereskedelemtől piacra reklámozott termékáradatból biztos szemmel választja ki a kevés értékeset. Művészsorsok serege bizonyítja számára, a tiszta forrás nem tűri a rabló- gazdálkodást: vize megzava- rosodna. Divattal, kelendőséggel, szomszédban látott, tűnőbukó irányzatokkal mit sem törődve, de a valódi művek igazságát mindig befogadva alkot öntörvényei szellemében. AZ IGAZSÁG újabb, s újabb befogadására kész művész, fogékony tanítványi alázatra tanít. Igaz, tanítványként sem, tanárként sem tűrte magán soha a vaskalapot: ezért buktatták ki a szolga- szellemű győri egyházi középiskolából, ezért két ízben is, a főiskolai tanárságból. De értéktisztelő, őszinte tanítványi alázatra tanít már tízévesen, amikor egy érett férfi biztonságával választ, és utasít el. Az érett férfi, érett művész szavaiból pedig tisztán kihallani egy tízéves fiúnak — egyúttal egyszerűségből és közérthetőségből is leckét adó — csengő angyalhangját. Mindig tanulásra, befogadásra készen, nem katedráról, de műben, példában, s most írott vallomásában is, tanít alkotásra, művészetre. Kedvet csinálva tanít a rendes emberségre. Padányi Anna ,
