Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
1972. FEBBUÄR 6., VASÁRNAP 7 l'fcíi NEC* sbKírttM* Növényfalak - por és zaj ellen Óriás rakodógép Szicíliát mintegy három kilométer szélességű tengerszoros választja el az anyaországtól, az „olasz csizma” déli csücskétől. Már régebben tervezik, hogy híd vagy alagút segítségével állandó kapcsolatot létesítenek a két földdarab között. A tengerfenékben haladó alagút terve hamar kútba esett, tekintettel a szoros 100 méteres vízmélységére. Ha híd épülne, annak a világ legnagyobb fesztávú hídjának kellene lennie, tehát rendkívüli technikai feladatot kell megoldani. Az összeköttetés megteremtésének egy közbenső megoldását a mellékelt ábra szemlélteti. Szelvényekből összeállított alagutat horgonyoznának le kb. 40 méter mélyen a víz alatt, amit a benne levő levegő felhajtóereje tartana lebegésben. A szelvények száraz- dokkban építhetők, utána a végükön légmentesen elzárva kerülhetnek a helyükre, ahol rögzítés után a víz alatt kapcsolnák össze őket. Ez az elképzelés nemcsak olaszországi viszonylatban lehet érdekes, hanem például a La Manche-csatorna, a Gibral- tári-szoros közúti és vasúti forgalmának a megteremtésekor is számításba jöhet. A kivilágított párizsi Champs-Elysées. Város a sivatagban Türkméniában a világ két nagy sivataga — a Kara-Kum és a Kizil-Kum —1 találkozásánál új várost építenek. Az új város mintegy összeköti a Nebit—Dag—Csardzsou útvonalon felépítendő kőolajvezetéket. Körülbelül ezer kilométert tesz meg ezen az úton Nyugat-Türkménia kőolaja a feldolgozóhelyekig. Már véglegesen meghatározták a létesítendő város helyét is: Csard- zsoutól 80 kilométerre északra, a vasútvonal közelében. A fejlődő város lakóházainak száma a 150 ezret is elérheti. Az építészek sajátos mikroklímát akarnak létrehozni a városban — csatornákkal, szö- kökutakkal, vízmedencékkel, mozgó öntözőkészülékekkel, Az Amu-Darja folyása menté-,\ 18—20 kilométerre lefelé üdülőzónát — turistabázist, úttörőtábort, horgászházakat stb, hoznak létre. FÉNYÉPÍTÉSZET A fény. ráz élet elsőrendű feltétele. A barlanglakó ősembernek egyedül a napfény jelentette az életet mindaddig, amíg a tűz — az első mesterséges fényforrás — segítségére nem sietett. A tűz fényt, meleget adott számára, és elűzte a sötétség „gonosz szellemeit”. A történelem folyamán a fáklyán, a gyertyán és a gázlámpán keresztül az elektromos izzóig és xenonlámpáig sokféle fényforrás világított az ember számára. Változtak a fényforrások, és nőtt az ember fényigénye. Napjainkban a fény dekoratív hatása is egyre jobban előtérbe kerül az építészetben, városok, műemlékek, kertek, vízesések stb. kivilágításánál. A képzőművészek és az építészek mindig is számoltak a fényhatásokkal. De egy középkori székesegyház tervezője természetesen csak azt vehette számba, hogy az épület mit mutat a felkelő és a lenyugvó Varsó Lengyelország ipari térképén Híd vagy alagút? Az összehajtható kerékpárok egycsapásra meghódították a piacot. Az eddigi típusokat kiegészíti az új: a „Pelikan”, amely úgyszólván a gyermekkel együtt képes „növekedni”. Nyerge és kormánya ugyanis a 6—14 éves gyermekek test- magasságához alkalmazható, sót: felnőttek is használhatják. A szárnyas Pegazust, a „Romét” kerékpárgyár védjegyét a világ több tucatnyi országában ismerik, amiből a byd- goszczi üzem termékeinek minőségére és műszaki színvonalára következtethetünk. A ke- rékpárgyár hagyományos exportpartnere az Egyesült Államok, Kanada, Anglia és a Német Szövetségi Köztársaság. velűek jobb hatásúak a többinél. Ennek megfelelően legjobb hatásúnak a hegyi juharfákat tartják, és ugyanakkor egyáltalán nem ajánlják fásításhoz a japán akácot és fűzfát. A fásításra kijelölt terület éghajlati és talaj adottságait is figyelembe kell venni. Olyan fákat kell telepíteni, amelyek igényeinek megfelelőek az adottságok, különben nem fognak megfelelően fejlődni. Ez nálunk különösen nagy gondot jelent, mert sok a magas sótartalmú szikes és a száraz, vizet alig tartó homoktalajú terület. Ezeken a területeken a mostoha viszonyokat is tűrő fafajokat kell telepíteni még akkor is, ha kevésbé mutatósak. Ennek megoldásához nagy segítséget jelentene a kedvező természeti adottságok figyelembevételével előállított új hárs és más fafajták. Zárt fasorok elektronikai iparban 50%, a szerszámgépiparban közel 90%, az automatikában és a mérőműszergyártásban 64%. A varsói ipar exportértéke elérte az 1,1 milliárd deviza- zlotyt. A termelés fontos ágát képviseli a belföldi piacra kerülő, a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő cikkek előállítása, amely értéke meghaladja az évi 30 milliárd zlotyt. A legutóbbi két esztendőben a lengyel főváros, Varsó, az ország harmadik legnagyobb ipari központja több termelési ágon belül, mint pl. automatika, mérőműszergyártás, járműgyártás és elektronika — feltört az első helyre. Míg a varsói ipar össztermelése a fenti időszakban több mint 25%-kal emelkedett, az említett ágakban a növekedés jóval nagyobb mértékű volt: így pl. a gépjárműiparban 75%, az Az 1969—1970-es időszakban a lengyel főváros iparvállalatai 5,8 milliárd zlotyt fordítottak beruházásokra. Ennek az összegnek 71%-a új berendezések és gépek vásárlását szolgálta. Ennek eredményeképpen sikerült korszerűsíteni számos technológiát, termelési eljárást és terméket. A varsói üzemek a megelőző évekkel összevetve jóval több korszerű gépkocsit, elektronikus mérő- berendezést, matematikai gépelemet és magnetofont juttatnak a piacra. TECH N IK A Sok gondot okoz a porképződés, ami különösen azért káros, mert a porszemekkel együtt rengeteg kórokozó szervezet, többek között számtalan betegségokozó baktérium is a levegőbe kerül. Ezenkívül egyre fokozódik a zajártalom veszélye is, mivel a gépesítéssel, a mind sűrűbb településekkel, a közlekedés fejlődésével egyre emelkedik a zajszint. Azonban a porképződés és a zajszint is jelentősen csökkenthető megfelelő fásítással, mert így mintegy fal képezhető a talajt szárító napsugarak, a száraz talajfelszintet felkavaró szél és a zajforrások ellen. Tisztább levegő Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok szerint a lombfelületek árnyékában rendszerint kb. 4 C fokkal alacsonyabb a lég- hőmérséklet a meleg nyári napokon, mint az árnyék nélküli területeken. Ugyanakkor a fák lombkoronája akár felére is csökkentheti a szintén szárító hatású és port kavaró szél erejét. A mégis levegőbe kerülő por nagy része megtapad a leveleken, ahonnan a csapadékvíz visszamossa a talajra, és így tisztább lesz a levegő. Ezenkívül a lombos fák a rájuk eső hangenergiának körülbelül egynegyedét elnyelik, és a többit visszaverik, szétszórják, ezért nagymértékben korlátozzák a zaj terjedését és kedvezőtlen hatásait. Ennek eredménye, hogy a fákkal betelepített utcákban csaknem ötszörte kisebb zajszint mérhető. Megfe'elő fákat! A fásítás kedvező hatása még fokozható is a legmegfelelőbb fafajok telepítésével. Már az eddigi megfigyelések is bizonyítják, hogy a nagy, erős lombú fák, cserjék és közülük is a széles, nem hasogatott leAz a legjobb, ha a fákból nagy területen, jelentősebb megszakítás nélküli és egészen a földig érő, zárt, tömött lombfal alakul ki. Ezért különösen káros, ha többé-kevésbé indokolatlan fakivágásokkal megbontják a már meglevő fa- sávot. A fák alá legalább az egyik oldalon, a baj-, illetve porforrás felől, sűrű növésű cserjéket is célszerű telepíteni, A kedvező hatás leghamarabb gyors növekedésű és már koronás állapotban, földlabdával telepített fákkal érhető el. Ahol nincs mód fasáv kialakítására, ott az élősövénnyel is helyettesíthető. Egy húsz méter széles vegyes fa- és cserjesáv hatása ugyanis rendszerint elérhető azonos hosszúságú, de csak egy-két méter széles, magas sövénnyel. A földkitermelés, rakodás, törmelékeltakarítás fárasztó munkáját egyre nagyobb teljesítményű gépekkel oldják meg. E „góliátok” közül való a képen látható különlegesen nagy emelőmagasságú rakodógép, amelynek 1 köbméter térfogatú markolókanala 6,5 tonna (!) anyagot emelhet fel egyszerre. Hathengeres Diesel-motor az erőforrása a nem mindennapi teljesítményű gépnek, amelynek a hátsó kerekei kormányozhatok. Legnagyobb közlekedősebessége 40 km/óra, négy sebességfokozattal mind az előre-, mind a hátramenetben. A kormányzás és a teheremelés hidraulika segítségével történik. MsgapoHsz — svéd módra „Nagy-Stockholm” tervei már kezdenek kibontakozni a tervezőintézetek rajzasztalain. 1971-től ugyanis egész Stockholm és az összes külvárosok, továbbá az új szputnyikváro- sok egy egységet fognak alkotni. Megszűnik az eddigi laza kapcsolat az egyes városrészek közigazgatási, városépítési, kommunális szolgáltató szervei között. A közlekedés, a lakásépítés, a betegápolás, parkok és zöldövezetek létesítése kerül az egyes községi szervek — így a mai Stockholm városa — kezéből s egységes irányítás alá kerül. Ennek a rendelkezésnek legnagyobb hatása az építkezésre, a városkép kialakítására lesz, továbbá a közlekedésre. A nagyjából már elkészült Skürholmen szputnyikváros- ban az autókat már csak a föld alatt szabad parkolni, az üzletekbe széles gyalogjárókon, forgalmas csomópontokon szabadban elhelyezett mozgó járdákon jut a vevő, a mozgó járdák állandóan, még télen is közlekednek. A belvárosban viszont oly módon oldják meg a parkolási problémákat, hogy a díjakat felemelik és parkolni rövidesen a legnagyobb luxus lesz. Stockholm óvárosában ősztől kezdve megszűnik az autóközlekedés. Az áruszállítást délelőtt 11-ig le kell bonyolítani. A svéd fővárosban úgy tervezik, hogy a fő közlekedési eszköz a földalatti vasút lesz. A földalatti hálózata jelenleg 64 kilométer hosszú, ehhez további 30 kilométert építenek oly módon, hogy senkinek se kelljen 500 méternél többet gyalogolnia az egyik megállótól a másikig. Egymillió csengős jármű A bydgoszczi „Romét” Kerékpárgyár ebben a termelési ágban Európa legnagyobb üzemévé lépett elő. A gyár az idén egymillió sport-, turista-, gyermek- és versenykerékpárt, ifjúsági és összehajtható kerékpárt állít elő. nap,, vagy esetleg 5 fáklyák fényében. A mai fény építészetnek az a célja, hogy reflektorok segítségével kihangsúlyozza az épület egyes részleteit, másokat pedig visszafogjon. Az építész ma fényekkel, árnyékokkal, színekkel játszik. így mutathat meg egy-egy szobor, műemlék, székesegyház, vár stb. architektúrájából olyan finom árnyalatokat, amelyek évszázadokon át ott voltak, de az ember nem látta a mű monumentális mérete vagy talán túl gazdag díszítése miatt. Fényhatásokkal természetesen nemcsak építészeti emlékeknél, de a természet szépségeinél is élni lehet. Művészi megvilágítással emeli ki az ember a festői vízesést, egy- egy kert részleteit, sziklakép■ződményt, érdekes alakú fákat stb. A hatvanas évtizedben a fényépítészet Európában nagy fejlődésnek indult. Franciaországban például egy bizottság foglalkozik az ország műemlékeinek kivilágításával. A bizottság építészekből, képzőművészekből, elektromérnökökből és műemlékvédelmi szakemberekből áll. Hazánkban a budai Vár, a fővárosi múzeumok jól sikerült kivilágítása bizonyítja, hogy a fényépítészet nálunk is jó úton halad. Napjaink építésze már az épület tervezésénél figyelembe veszi, hogy éjszakai fényben hogyan hat majd az épület. A korszerű fényépítészet azonban az elmúlt századok művészi épületeinek részleteit is kiemelve tárja a ma embere elé.
