Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 31. szám
6 '"“k/CuHop 1972. FEBRUAR 6.. VASÄRNAP Pejt megyei bura n goíáóob 7. PILISCSABA A hatalmas méretű piliscsabai plébániatemplom Gábor Viktor felvétele Csak egy jó fntamodás Piliscsaba Tinnyéről — különösen gépkocsin —, a két községet közös tanács vezeti, Piliscsaba székhellyel, közelmúltjuk hagyományai azonban eltérően formálták a mezs- gyés szomszédközségek arculatát A múlt századi Tinnyéhez, Kossuth Lajos néhány éves ©tt-tartózkodásával kapcsolatban, a reformkor haladó hagyományainak emléke fűződik. Históriai személyek, históriai események bizonyos mértékig alakíthatják, s többnyire alakítgatják is a kisebb- nagyobb közösségek képződését. Alig néhány évtizeddel azelőtt, hogy Kossuth, politikai meggondolásokból, birtokot szerzett Tinnyén (a XIII. századbéli Mots nádor földes- uraságának letűnte óta, s a török hódoltságot kivéve), az egyfolytában apácabirtok Piliscsaba Habsburg-tulajdonba került, s József nádor uradalmainak központja lett. Nem valószínű, hogy a piliscsabaiakat különösképpen érintette volna a változás, amikor apácajobbágyokból Habsburg-job- bágyokká váltak. A budai kla- risszák és a margitszigeti döntés apácák se több, se kevesebb robotot nem követeltek, dézsmát nem szedtek, mint a Habsburg-főhercegek, s a „mi- sera plebs contribuens”-et, a nyomorult adózó népet nem vigasztalta, hogy templomot, kolostort építettek kisajtolt verejtéke árán, s fásult keserűségét már nem növelte, ha a hűbéri jövedelmet új gazdái fényes udvartartásra, cécókra, dínom-dánomokra verték el. Időknek változása: a Szabadság téren emelkedő, régi klarisszaszállás, a későbbi vendégfogadó — ma a Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet rezidenciája. Odébb, az egykori lazarista kolostor, az uradalmi központ felújított épületében Piliscsaba—1Tinnye községek tanácsának irodái. Csak a XVIII. század végén épült hatalmas méretű, méltóságos arányaival, művészi homlokzatkiképzésével a falusi istenházák közül messze kiemelkedő katolikus plébániatemplom őrizte meg egyházi rendeltetését és az egykori piliscsabai jobbágyok emlékét, akik a magyarországi barokk építészet e figyelemre méltó alkotásának költségvetéseit ki verejtékezték... Amikor a Pestre járó pi. liscsabai vándormunkások felől érdeklődöm, dr. Zvada András vb-titkár furcsán mosolyog. — Persze, vannak, akik a fővárosban dolgoznak — mondja —, de a Haladás Tsz elektrotechnikai melléküzem- ága, amely külföldi cégeknek is készít tv-alkatrészeket, nem mindennapi helyzetet teremtett. Vgyanis szakmunkásainak, műszaki vezetőinek egy része Budapestről utazgat ki dolgozni Piliscsabára. Ez a képlet egyébként a téeszen kívül is található. A község fejlődésének gyorsításához szükséges helyi szakembereknek szűkében vagyunk. Akik a fővárosból idejönnek dolgozni, azoknak letelepedését elsősorban a lakáshiány lassítja vagy gátolja. Így aztán hajnalban ki Piliscsabára, este haza Budapestre, egyelőre jó néhányon kényszerülnek erre a fordított vándoréletre... Harmadfél kilométer hosz- szú vadgesztenyefasoron kocsizunk ki a korábban önálló igazgatású, újabban Piliscsa- bához tartozó Klotildligetre. Alapítása idejére iránymutatónak vehetjük a XVIII. században épült templomát, kialakulására pedig nevét, amit Klotild szász-kóburg-góthai hercegnőtől, 1864 óta József nádor piliscsabai földesúr hitvesétől kapott keresztségbe. Az elragadó tájon, erdős völgyben, a fővárostól 25 kilométerre levő Klotildliget, különösen, hogy strandfürdője megépült, kedvelt nyaralótelep. A hajdan vásárolt parcellákon kopottas, ódivatú villák, s köztük egy-egy modern vonalú, friss építésű házacska. Az erdőszélen most is parcelláznak, s a mai családi és víkendházdivat idején Klotild- ligetet alighanem jobban „megszállták” volna a pestiek, ha ellátási helyzetét, szórakozási lehetőségeit kicsit fel lehetne tornászni. Az egyik szű- kecske mellékútvonal mentén egy ütött-kopott, kiszolgált, kereketlen autóbusz. Jelenleg ez ad otthont nyáron Klotildliget vendéglátóipari üzemének. Bizony elég sajnálatos, s bár nem szeretnék fogadatlan prókátor lenni, mégsem tudok elhallgatni egy szerény észrevételt. A helyi termelőszövetkezet és a fővárosi vendéglátóipar nyilván előnyös lehetőséget kaphatna arra, hogy a szezonban csinos, tiszta élelmiszerboltokat, egy kis bisztrót, táncos-zenés (az automata lemezjátszó se rossz megoldás!) eszpresszót — nem szeretem szóval szólván: — „üzemeltessen”. A környező hegyek kopár lejtőinek 70 ka- tasztrális holdját telepítette eddig újra fenyővel Dévényi Antal, az Esztergomi Parkerdőgazdaság vezetője, a fák barátja, védelmezője. A sűrűsödő erdő édes-tisztává szűri a levegőt, bőséges búvóhelyet, táplálékot ad a szarvasoknak, a vaddisznóknak és a muflonoknak. Helyeslem: jöjjenek csak ide a külföldi vadászok, fizessenek kemény valutát a kilőtt nemesvadért, szállítsunk az őshazájában már kipusztulófélben levő muflonállomány felfrissítésére pilisi muflont Szardíniába vagy Korzikába, de az emberekre is gondoljunk, örvendeztesse, pihentesse őket is a friss erdő, üdültesse, szórakoztassa az ölében fekvő nyaralótelep, s teremtessenek meg mindehhez a körülmények, amik a munkából való kikapcsolódás jó közérzetéhez fejlődésünk mai fokán elengedhetetlenül szükségesek. Klotildligeti barangolásom közben effélék jutottak eszembe, s még valami. A hagyomány szerint, amelynek forrására nem tudtam eddig rájönni, Piliscsaba neve, mint talán Csabacsüdé, Békéscsabáé, a csehszlovákiai Csabaházáé és a Csabagyöngye édesboré is — a mondabeli Attila-sarj: Csaba hun királyfitól származik. Klotildliget keresztanyja pedig Klotild főhercegnő, akinek másik, telekspekulációs emléke: a pesti Klotild-palota, már rég elhagyta nevét. Általában a történelmi helynevek megőrzésének híve vagyok. S mégis megtenném a javaslatot: változtassuk az értelmét vesztett Klotildliget elnevezést — Csa- baligetre. Békés István Nagyobb zsilip a Sión Biztonságosabb vízszint a Balatonon Az idén megkezdődik a Balaton vízszintjének szabályozásában különösen fontos Siózsilip bővítése. Az a cél, hogy a jelenlegi másodpercenkénti 40-ről 80 köbméterre növeljék a zsilip vízáteresztő kapacitását, mert így biztonságosabban lehet magasabb vízszintet tartani a Balatonban. A bővítés lehetővé teszi, hogy szükség esetén — gyorsabban apasszák majd a Balatont, nem kell tehát túl korán megnyitni a zsilipet, jobban gazdálkodhatnak a tó vizével. Az idei fejlesztési terv intézkedik még a Balaton-parti települések csatornahálózatának bővítéséről, a partfalépítésről, a Balaton vízminőségi vizsgálatok fejlesztéséről, az ellenőrzés szigorításáról és a tómeder eliszaposodásának csökkentését célzó kutatások, ellenőrző munkák kiterjesztéséről is. INFÚZIÓ Zsoldos Sándor rajza CSÚCSÚ, DUDI, GUMI Monológ a lötyogőkről Üjsághír: Autólopásért indított bűnvádi eljárást a ceglédi rendőrkapitányság J. Péter 17 éves segédmunkás és két fiatalkorú társa, Gy. Lajos (gúnynevén: Dudi) 16 éves foglalkozásnélküli és D. László (gúnynevén: Gumi) 17 éves árukihordó ellen. Az autótolvajokat letartóztatták. — Amióta kitöröltem a csipát a szememből, nekem az autó az első számú sláger. Kis csóró koromban már el- zötyögtem a traktoron. Tavaly vettem egy kismotort, autót is vezettem. A melóhelyeimen, a ceglédi Volántelepen és a pesti ÉPFU- nál mindig kiszúrtam egy- egy járgányt, körbeügettem vele az udvaron, akkor jól éreztem magam. „A zsebemben volt egy kiló kulcs“ — A balhé csak úgy jött, magától. Lötyögök hazafelé a ceglédi bulváron, amikor összehoz a sors két atyai haverommal: Dudival és Gumival. Ök is tinédzser gyerekek, odavannak az autóért, hát mondom nekik, akkor talán beszállnánk valamelyikbe. A zsebemben volt egy kiló kulcs, nincs az a KGST-autó, amelyiket ne nyitná valamelyik. Megpattantottunk egy Warszawát, a tulaj egy üzletből pislogott utánunk. Végigkergettük a városon, de csak ócska nyolcvan kilométerrel ment, ott is hagytuk egy sarkon. Másnap a kenyérgyárnál egyedül beültem egy másik Varsóba, zihált a motorja nagyon, egy kilométer után már nem is érdekelt. Letettem a kultúrháznál. Később Dudival visszajöttem egy Volgáért, ez már jobb volt. Lesöpörtünk Csemőig, aztán irány Nagykőrös — százhússzal. Az országúton szétment a sebváltó, elfolyt az olaj, gyalog kellett lelé- celnünk. Mindegy, legalább addig jól éreztük magunkat. De semmi karambol meg ilyesmi. Egyszóval, Csúcsúban lehet bízni. Csúcsúnak engem becéznek, valamivel rendesebb nevemen, J... Péterként kevés srác ismer. „Más szórakozásunk nincs“ — Az autózáson kívül más szórakozás nincs is ebben a városban. Este előjönnek a gyerekek, körbemásszák az utcákat meg a parkokat, unalmukban néhányan megpofozzák egymást, esetleg jól berúgnak az első kocsmában. Ilyenekkel mi nem haverkodunk. Mi hárman nem vagyunk bunyós gyerekek. Egyszer történt csak, hogy kinyújtott karral jártam és nekiszaladt egy szemtelenke- dő gyerek, betört az orra. Emiatt kilöktek az általánosból. Néha befut egy jó hecc, az egy időre feldobja a társaságot. A Buci például a múltkor cilinderben ült naphosszat a presszóban, le is fényképezték. Pár srác meg köveket tett a református templom ajtajához. Befelé nyílt az ajtó, aki kilépett, annak a lábára estek a kövek... Karácsonykor nekem is konfliktusom volt az egyházzal. A templomnál nagy ünnepségre készültek a karácsonyfa előtt, hát mire jöttek az emberek, sehol se volt a karácsonyfa... Persze, mivel hogy ott állt már az én szobámban. — Emlékszem, Dudi eldobta magát azon az estén. Meghívtam hozzánk. Az anyja ugyanis négyéves korában lelépett tőle, most a nagy- mutterja neveli, hát gondoltam, jobb lesz neki a karácsony haveri körben. Egyszer- csak hopp, eltűnt. Mentem utána, hát otthon bőgött a nagyanyja ölében, mert hogy nálam annyi ajándékot látott, ő meg nem kapott semmit. Hát ilyen a Dudi... * „így mentem el szó nélkül“ — A nagymutter ja különben elég szigorúan fogja. Nálam nincs ilyen. A fater boltvezető, ha kérek, ad pénzt, a mutter pedig akkor se szól, ha kiszaladok cigarettáért és két nap múlva jövök vissza ... így mentem el Pestre is, szó nélkül. Meguntam Cegléden a segédmelót, egy reggel felvettem a pénztárnál a havi dud- vát, aztán uccu Pestre. Felvettek az ÉPFU-telepre. Reggelenként bementem az irodába, a könyökvédősök felírták, mit óhajtanak reggelizni, én meg felcipeltem nekik a kosz- tot. Ez ment 9 óráig. Aztán fizettem egy húszast egy nyugdíjas sírásónak, hogy söpörje ki helyettem az udvart, és már ott se voltam. Ezer ruppót fizettek havonta. — Lötyögtünk, a pesti új haverokkal, szórakoztunk, mert Pesten annyi a szórakozóhely, mint Cegléden a házszám. Nézegettem a frankó kocsikat. A legjobb nálam a Simca: dőlt motor, spirál rúgó — szóval itt kezdődik az autó... Pesten minden jó. Megyek a körúton, szembejön ezer ember, azt se tudják ki vagyok, mert tényleg nem is érdekes. Cegléden viszont, ha végigdöcögök az utcákon, rögtön rámugatnak az ismerősök, a csajomat pedig lezsürizík. — Fél év múlva jöttem haza. Na, gondoltam, lesz itt meglepetés, hiszen dunsztjuk se lehetett, hova tűntem. Találkoztam a malterral,’ azt mondta: „Jó estét!” Jött a fater egy vödörrel, meglátott, „Jó estét!”, mondta ő is. Ez volt az egész. Meg akartam némi a házszámot, jó helyen járok-e... „Annyi mindent akartam mondani neki“ — Dudival és Gumival untuk a várost, a többi lötyögővei együtt lejártunk egy falusi KlSZ-klubba táncolni. Na, az se volt jobb. Jött valami helyi főnök, aki azzal kezdte, hogy ő ilyen korban még jegyre ette a kenyeret, aztán a filozófiáról beszélt. Tele volt a szöveg idegen szavakkal. Csak ültünk és néztünk, mint a moziban. Frankón zavart a dolog, nem bírom, ha nem értek valamit, ha én egy idegen szót hallok, rögtön megnézem a lexikonban. Az illető amikor már azt hitte, nekünk, hosszú hajúnknak is adott világnézetet, megkérdezte, van-e kérdés. Jelentkezett egy srác: — „Bekapcsolhatjuk a lemezjátszót? ’.., Hát, ez ment minden szerdán. — Amikor egyetlen szórakozásunk, az autólopás után Dudiékkal elkaptak, meglehetősen lelombozódtam. Most már csak az tudna feldobni kissé, ha megnézhetném egy Wankel-motor tervrajzát... A letartóztatás után bejött a mutter. Sírt, meg minden, én meg alig nyögtem ki egy-két 6zót. Pedig annyi mindent akartam elmondani neki, de úgy történt, mint máskor: leültünk és nem tudtunk egymásnak mondani semmit. Lejegyezte: Szitnyai Jenő MUNKAERŐFELVÉTEL Ili w A KÖZGÉP 2. sz. gyára Cegléd XIV., Külső Kátai u. 35Ja. lakatosokat, hegesztőket keres felvételre FIZETÉS ÉS KEDVEZMÉNYEK A KOLLEKTIV SZERZŐDÉS SZERINT
