Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-06 / 31. szám

1972. FEBRUAR 6., VASÄRNAP “WßrteP 5 Községfejlesztési és -szépífési versenyfelhívás A Hazafias Népfront Pest megyei Elnöksége és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága által meghirdetett községfejlesztési és -szépítési versenyfelhívás évről év­re kedvező visszhangra talál, a versenybe évről évre Pest megye egyre több lakosa kapcsolódik be, jelentő­sen hozzájárulva ezzel lakóhelye szépítéséhez, gazdagí­tásához. A mozgalom szélesedését, általánossá válását bizonyítják a számok is. Pest megye lakossága 1968- ban 56 millió, 1969-ben 60 millió, 1970-ben 125 millió forint értékkel gazdagította lakóhelyét. Az 1971. évi tel­jesítések értékelése, összegezése ezekben a napokban folyik, de annyi már most megállapítható, hogy a vég­eredmény ismét jelentősen meghaladja az előző évét. A Hazafias Népfront Pest megyei Elnöksége és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága a társadalmi szervekkel egyetértésben 1972-re ismét meghirdeti a községfejlesztési és -szépítési versenyt. Az idei verseny célkitűzése: széles körű társadalmi támogatás szerve­zése a lakóhely gyarapítására, szépítésére, a lakóhely fejlesztési tervének megvalósítására. A verseny győztesei, a kimagasló eredményt elérő vá­rosok és községek az alábbi pénzjutalomban részesül­nek: Az I. helyezést elért város díja: 250 ezer forint. A nagyközségek versenyében I. díj: 180 ezer forint, II. díj: 120 ezer forint. A 3000 lélekszám feletti községek versenyében I. díj: 120 ezer forint, II. díj: 85 ezer forint. A 3000 lélekszám alatti községek versenyében I. díj: 85 ezer forint, II. díj: 60 ezer forint. A díjakat 1973. április 4-én adják át a nyerteseknek. Felkérjük megyénk minden lakosát, lakóhelyét sze­rető állampolgárát, a társadalmi szervezetek, vállala­tok, szövetkezetek, intézmények dolgozóit, szocialista brigádjait, hogy vegyenek részt e nemes versenyben, járuljanak hozzá annak sikeréhez. A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága DABAS Két találkozó és a szövetségi politika A pedagógusnapra rende­lőik meg a VI. országos peda­gógus képzőművészeti kiállí­tást, amelyet megyei tárlatok előznek meg. Pest megyében hatvan pedagógus foglalkozik a képzőművészet valamilyen ágával. Nemrégiben felkérték őket: alkotásaikkal vegyenek részt a kiállításon, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete azért rendez, hogy a pedagó­gus-képzőművészek munkás­ságát is megismerhesse a közönség. A jelentkezés le­venni; a rendszert, „a feje­seket” miért ne szidnak, hi­szen messze vannak, de a szomszédnak, az ismerősnek azt mondani, hogy... igen, ahhoz bátorság kellene. Ge­rinc. Szív. Vagy egyszerűen: emberség. Egy névtelenül érkezett le- yéiDol: „Mostanában többször ol­vasunk az újságban olyan cikkeket, amelyek a társadal­mi tulajdont sértő emberek leleplezéséről szólnak. Úgy gonuolom, ez is nagyon jó intő példa lehet sokait sza­mára. Un, egyszerű emoer úgy kepzelem, ha alakulna egy olyan szerv, ahová bizalommal fordulhaitna a becsületes nép, vagy tálán meg a nevtelen leveleket is felülvizsgálnák, nagyon-nagyon sok homályos ügyre fény derülne, sok-sok milliót visszakapna az álla­munk abból, ami őt illetné, de ami kézen-közön eltűnik.” Hazánkban bármely állam­polgár szóban és írásban be­jelentést és panaszt tehet: a helyi és megyei tanácsnál, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalánál; a tanácstagok és országgyűlési képviselők fo­gadóóráin, beszámolóin; a nyilvános tanácsüléseken, fa­lugyűléseken, a népfront-ren­dezvényeken; a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok­nál, a megyei, a központi né­pi ellenőrzési bizottságnál; a pártszervezeteknél és pártszer­veknél, egészen a Központi Bizottság panaszirodájáig; ál­lami szervek esetén az állami felügyeletet ellátó hivatalok­nál vagy minisztériumoknál, egészen a miniszterig; a saj­tó, a rádió, a televízió szer­kesztőségeiben ... a szakszer­vezeteknél ... Kellene egy újabb fórum? Minek? zárult. A szakszervezet me- gyebizobtságáh ocz 118 pálya­művet küldtek be. A fest­ményekből, szobrokból, gra­fikákból, réaplasztiikákbó.l és batikolt munkákból álló anya­got a képző- és iparművészeti lektorátus zsűrizte. A bizott­ság 50 pályaművet fogadott el, ebből nyolc részt vesz az or­szágos kiállításon is. A Pest megyei anyagot február 20-án Dabason, a járási hivatal nagytermében állítják ki, és egy hétig tekinthető meg. Nem újabb fórum kellene; több megszólaló! Gál István, Tököl, Pozsonyi úti lakos leveléből: „Még 1968. augusztus 17-én közölte a Pest megyei Hírlap azon levelemet, amely Tökö­lön a Pozsonyi utcáról szólt. A községi tanács elnöke vá­laszlevelet írt, amelyet októ­berben közölt a lap. A többi között azzal, hogy az 1969-es évi költségvetésben szerepel a tanács tervei között a Mes­ter utca vízelvezetése. (Ti. a Mester utca vize az árokrend­szeren átfolyik a Pozsonyi utcába, s éppen a lakásom előtt meg is áll.) Azóta magam már igyekeztem tisztítani az árkot, amely az utca túlsó oldalán van, hogy ne kelljen magamnak és másoknak sár­ban közlekedni. Emiatt vi­szont nézeteltérésem támadt az utca túloldalán lakó szom­széddal, mert az árok az ő telke mellett húzódik... Ha elgondolom, hogy ma már 1972-t írunk és még min­dig nem történt semmi, akkor sem mérgelődöm már...” Nem mérgelődik, csak a be nem váltott ígéretre gondol­va gázol a sárban. S ha újra toll után nyúl, hogy valami­lyen ügyben levelet írjon, va­lami érdekében felszólaljon, a mozdulat könnyen félbema­radhat. Mert kitekint az ut­cára, látja a sártengert, s óhatatlanul kimondja: érde­mes? „A szocializmus építésének előbbrevitele az államappará­tusban tevékenykedő kommu­nistáktól, minden dolgozótól politikánk következetesebb ér­vényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb képviseletét, a kormány rendelkezéseinek FAKUTATÖK Az Erdészeti Tudományos Intézet észak-dunántúli, sár­vári kísérleti állomása foglal­kozik a fenyőfa szaporítási problémáival. A négy év óta működő állomás már eddig is nagy segítséget nyújtott a ma­gyar papír- és cellulózegyár- tásnak. A palántanevelésben az egyik fontos feladat az eszkö­zök higiéniájának biztosítása, a fiatal növények megvédése a kórokozóktól Melyek a mag­vetések, palántaágyak kóroko­zói ? Részben a vetőmaggal ter­jedő vírusok, baktériumok, gombák, részben a talajból tá­madó gombák, amelyek leg­gyakrabban a csíranövény pusztulását és palántadőlést okoznak. Ennek megakadályo­pontos végrehajtását kívánja, helyes vezetési módszert, jó közigazgatást, hatékony, ope­ratív és jó ügyintézést köve­tel. Az államigazgatási szerve­zet tökéletesítése, a pontosan körülírt hatáskör, a személyes felelősséggel végzett jó ügyin­tézés egyúttal a leghatásosabb harc a bürokrácia ellen. Ez a harc állandó és elemi köteles­ségünk, mert elhanyagolása fékezi fejlődésünket.” „A köztisztviselő az állam képviselője és a köz szolgáló­ja. Magatartása, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az államhatalom­ról kialakuló álláspontját; az ügyintézés ezáltal válik poli­tikává.” (A párt Központi Bi­zottságának beszámolója a X. kongresszuson.) Levelek; ehhez a cikkhez, más cikkekhez, s csak úgy, cikk nélkül. A szerkesztőség postájának legmegbecsültebb küldeményei. S levelek más­hová, pártbizottságokhoz, ta­nácsokhoz, a párt vezetőihez címezve, felszólalások gyűlése­ken ... Vannak, sokan vannak, akik érzik és gyakorolják, hogy minden ügyben ott rejlik a közös érdek, a közös tenni­való. Sokan vannak, de még mindig nem elegen. Ahhoz, hogy egyszerű dol­gaink, eseteink, amelyek ma még nem is olyan egyszerűek, valóban azok legyenek, sok minden szükséges. Gál Istvá­nok és Némethnék, világos fe­lelősségi rendszer, több tisz­tesség, nagyobb igyekezet. Ám a legfőbb, a legfontosabb még­is az: bármiről legyen is szó, ne másoktól várjuk, hogy szól­janak, cselekedjenek. Mészáros Ottó Napjainkban mind szük­ségesebbé válik olyan fóru­mok megteremtése, amelyeken — az érdekazonosságokon kí­vül — felszínre kerül szegyé­nek, csoportok, rétegek, osz­tályok érdekeinek állandó változása. Itt őszinte, nyílt be­szélgetések keretében szóba kerülhetnek a problémák, a kisebb-nagyobb feszültségek formái. A ráckevei járásban két fi­gyelemre méltó fórumon fog­lalkoztunk e témával, a szö­vetségi politika érvényesülé­sével és helyzetével. Az első munkás-paraszt találkozó volt Dömsödön, a Dózsa Tsz- ben, mintegy 30 ipari munkás és termelőszövetkezeti dolgo­zó részvételével. A második a Ráckevei Járási Hivatal he­lyiségében volt, ugyancsak 30 résztvevővel. Ide kik jöttekel? Gyárvezetők, jogászok, peda­gógusok, az agrárértelmiség képviselői, ipari szövetkezeti vezetők, tanácsi és más alkal­mazottak, párttitkárok, az apparátus dolgozói. Ügy íté­lem, hogy az itteni tapasztala­tok nem csak érdekesek, de — helyi jellegük mellett — bizo­nyos mértékben általánosítha­tók is. A munkás-paraszt talál­kozó vitaindítóját dr. Dobi Fe­renc, az SZMT megyei ve­zására megelőző védekezésként a magcsávázást, a talaj, a pa­lántaágy, a láda és egyéb esz­közök fertőtlenítését el kell végezni. A Pest megyei növényvédő állomásnak az a tanácsa, hogy fertőtlenítés előtt 1—2 nappal célszerű a talajt megöntözni. Ettől a kórokozók fejlődése megindul, és ilyenkor a keze­lés eredményesebb. A talajfer­tőtlenítést magvetés előtt 1—2 héttel végezzük. A kémiai védekezésen kívül a palántaágyi betegségek meg­akadályozása céljából gondot kell fordítani a föld hőmérsék­letére, öntözésére, szellőzteté­sére, a vetés sűrűségére, vala­mint a már fertőzött egyedek, illetve foltok földdel együtt történő maradéktalan meg­semmisítésére. Ilyen esetben a Zineb-hatóanyagú készítmé­nyek alkalmazandók. A szaporítás megkezdése előtt a termesztőberendezése­ket, a ládákat, eszközöket is fertőtleníteni kell. Varrótanfolyam a lurai asszonyoknak Nemrégiben fejezték be a tú­rái asszonyok azt a szabás­varrás tanfolyamot, amelyet a művelődési ház vezetősége a községi tanáccsal együtt most már évente megrendez. A tan­folyam hallgatói viszonylag rövid idő alatt eltanulják mindazt, ami a szabás-varrás­hoz szükséges. A hallgatók nagy része a tekercselő­üzemben dolgozik, de voltak olyanok is, akik az otthoni sza­bad időt áldozták fel azért, hogy megtanuljanak varrni, és a háziipari szövetkezettől be­segítő munkát tudjanak vállal­ni. A szervező Csányi István, a művelődési ház igazgatója el­mondta, hogy elégedett volt a hallgatók számával és szorgal­mával, s nem utolsósorban a munkájával is. Póck Aladárné nyugalmazott tanárnő vezeté­sével most már évek óta van téli tanfolyam, de olyan jól még egy sem sikerült, mint ez. Ügy tervezik, hogy márciusban is­mét szerveznek szabás-varrás tanfolyamot a túrái asszonyok részére, mégpedig haladó tago­zattal azoknak, akik a télen ta­nultak bővítését akarják. G. J. zető tátikára tartotta. A többi között elmondotta, hogy van­nak egymás kölcsönös nem ismeréséből fakadó, vélt, de ténylegesen is létező ellenté­tek, félreértések. Az egyik kérdés így fogalmazódott meg: vajon bekövetkezett-e az, amit a munkásosztály a pa­rasztságnak ígért, vagyis a szövetkezés valóban az a szo­cialista út-e, amely mind egyé­nileg, mind társadalmilag a leghasznosabb, egyedül he­lyes út? A válasz minderre egy­értelmű igen volt. Sőt, a vita arra is utalt, hogy a paraszt­ság jövedelmi átlagszínvona­la elérte a munkásokét. A jövedelemképződés forrásai­ról azonban már akadtak el­térő vélemények. Ezért Is fontc« egymás kölcsönös meg­ismerése. A mezőgazdaság új helyzetének elemzőbb bemu­tatása olyan szükségszerűség­gé vált, amely tisztábbá teheti a látást, s az értelmezést. Bi­zonyos torzulások, egyesek félrelépése, helytelen gyakor­lata nem sújthatja a becsüle­tes paraszti tömegeket és nem gyengítheti a sok törté­nelmi próbát kiállt munkás­paraszt szövetséget. Az emlí­tett találkozón végül is azon­ban a felszólalók megálla­pították, hogy mindennapi gyakorlattá vált a két osztály szövetsége. Ennék bizonyíté­kaként felelevenítették a kö­zelmúlt történelmét: a föld­osztást, a földreform vívmá­nyainak megvédését, a terme­lőiszövetkezeti mozgalom ki­bontakozását, az egységes pa­raszti osztály kialakulását, és így tovább. Mindezek a té­nyek forrásai a parasztság megnőtt életnívójának, ami­nek elérése viszont a mun­kásosztály jelentős érdeme. Ez egyszersmind a szövetség alap­ja, ami pedig mindkét osz­tályt a szövetség erősítésére kötelezi. Mi ennek az útja? Először az őszinte, nyűt viták folyta­tása az érdeklődésekről, a változó társadalmi igények­ről, majd az egységes, egyér­telmű fellépés, A szocialista demokrácia erősítése, újabb gazdasági eredményék élérése csak ily módon valósulhat meg. A dömsödi fórumon, talál­kozón elhangzott legfontosabb követelmény: rendszeres ősz- szejövetelekre van szükség, olyanokra, amelyeken egymás termelési terveiről, munkavi­szonyáról, illetve a gondokról esik szó. Az értelmiségi találkozó vitaindítójában igyekeztem a mindennapi élet példáinak se­gítségül hívásával is elemezni a munkás és a paraszt, a fizikai és a szellemi dolgozó, az idős és a fiatal, a férfi és a nő, a nemzetiségiek, a különféle szakmák, az eszmei, ideológiai felfogások közötti kapcsolatok és érdekek összefüggéseit. A vita az ifjúság nevelése, a ha- zafiság, a szakképzettség, a továbbtanulás, a társadalmi hasznosság, az anyagi érde­keltség, az erkölcsi megbecsü­lés, az ösztöndíjrendszer, a szociális fejlesztés, a népsza­porulat, a családok helyzete, a kulturális élet, az ismeretter­jesztés, a népművelés témáiról folyt, alakult ki. Ezen a találkozón is kifeje­zésre jutott, hogy sok fontos cél csak egységes akarattal és cselekvéssel valósulhat meg, és ennek egyik eszköze a jó szövetségi politika; szinte mindenki részéről érződött a felelősség a társadalomért, a társadalom jövőjéért; a rész­vevők nagy jelentőséget tulaj­donítottak a termelés korsze­rűsítésének, amelynek előfel­tételeként a szakkéozettséget és az általános műveltséget je­lölték mes. De az anvaei elis­merés mellett az erkölcsi meg­becsülés iaénye is nagy hang­súlyt kapott. Mindez arra enged követ­keztetni, hogy a helyes politi­kai megfogalmazás is biztosít­ja a jó szövetség kialakulását, valamint a dolgozók részvéte­lét a társadalmi célok, felada­tok megoldásában — világné­zetükre, életszínvonalukra és foglalkozásukra való tekintet nélkül. A két találkozóról összefog­lalóan megállapítható, hogy a vélemények nemcsak az egyén, hanem a képviselt csoport, ré­teg, osztály szempontjából hangzottak el, s ha nem is sza­batosan, de kicsengett belőlük az MSZMP X. kongresszusán elfogadott irányelv ,-A lenini szövetségi politika a szocialis­ta nemzeti egység eszméje, a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgálja. E politika helyes alkalmazásának a tár­sadalom további fejlődésében, a dolgozó osztályok, a külön­böző rétegek közötti együtt­működés erősítésében döntő jelentősége van, s közelebb visz nagy társadalmi célunk­hoz, a szocialista Magyaror­szág felépítéséhez.” Fontos feladat hárul a szövetségi politika erősítésé­ben a Hazafias Népfrontra is, amely, mint politikai tömeg- mozgalom, hivatott a széles néprétegek összefogására. A Hazafias Népfront által szer­vezett két találkozó tehát fel­tétlenül hasznos volt, és re­mélhetően az újabbak is ha­sonlóak lesznek — ezt a for­mát célszerű rendszeresebbé tenni. Dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára tüzelőolaj-árusítás Isaszegen A Pécel-lsaszeg ÁFÉSZ értesíti Isaszeg és környéke lakóit, valamint a körzetben levő közületeket, hogy FEB HÍJ Ált S-TÓE megkezdi a tüzelőolaj árusítását Isaszegen, a Rákóczi úton létesített töltőállomáson. Nyitvatartás: munkanapokon 8-tól 12-ig és 13-tól 17-ig. Időszerű növényvédelem Fertőtlenítés a palántanevelésben Pedagógus képzőművészek kiállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents