Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
1912. FEBRUAR 29., KEDD KUSZ Itáliai „tiszavirág" Giulto Andreotti, a tisztán kereszténydemokratákból álló, tiszavirág-életű kormány miniszterelnöke hétfőn délelőtt felkeresi Giovanni Leone köztársasági elnököt, hogy formálisan átnyújtsa neki lemondását. AZ ANDREOTTI-KORMÁNY szenátusi vereségével és formális lemondásával megkezdődött Olaszországban áz esedékesség előtti általános politikád választásokhoz vezető intézkedések sorozata. A köztársasági elnök — mint várható volt — a szenátusi szavazás és a miniszterelnök lemondása után felkérte Andreottit és kereszténydemokratákból álló kormányát, hogy maradjon hivatalban a folyó ügyek vitelére. Hétfőin aláírta a parlament feloszlatását és a választási bizottságok összehívását tartalmazó rendeleteket. Az alkotmány értelmében a parlament feloszlatását követő hetven napon belül — jelen esetben — május 7-én — megrendezik az új általános politikai választásokat. LEONE köztársasági elnök vasárnap a kormány előterjesztésére aláírt egy rendeletet is, amely kitűzte a válási törvény eltörlését célzó népszavazás időpontját Miután e népszavazás szükséges feltételeit az alkotmánybíróság még januárban rendben levőnek találta, a kormány előterjesztése és a köztársasági elnök rendeleté szükségszerű és elkerülhetetlen aktus volt Nem jelenti azonban a népszavazásnak az eredetileg kitűzött időpontban való megrendezését. Az alkotmány rendelkezései szerint ugyanis a törvényhozás feloszlatása automatikusan elhalasztja a már kiírt népszavazást. Mivel egy éven belül nem lehet politikai választásokat és referendumot is rendezni, a válásellenes népszavazásra csak a májusi választások után egy évvel, 1973-ban kerülhet'sor. — A középbal kormányzat súlyos válsága közepette az idő előtti általános választások megrendezése, mint ideiglenes megoldás, valamennyi párt egyetértésével született. A döntés egyrészt lehetőséget nyújtott a kizárólag reakciós, konzervatív célokat szolgáló válásellenes népszavazás elhalasztásához. Másrészt nyitva hagyja a lehetőséget — a választások eredménye ilyen irányú kibontakozást sugall majd — a középbal politika folytatására. Nem kétséges azonban, hogy a kereszténydemokrata párt, amelynek sikerült kizárólagosan megkaparintania a végrehajtó hatalmat a választási kampány és a választások lebonyolítása idejére, jobboldali fordulatra készül,' és kellő „helyzeti előnnyel’’ indul célja eléréséhez. Egyúttal a megoldásra váró problémák sora, az aggasztó gazdasági helyzet, az előkészületben levő agrárreform, iskolareform, az egészségügyi ellátás reformja mindmind háttérbe szorul most, s újabb halasztást szenved. az olasz köztársaság ötödik törvényhozási időszaka, amely vitán felül a legválságosabb időszakot jelentette az ország háború utáni történetében, immár véget ért, és a pártok már a választási kampányra készülnek. Az Olasz Kommunista Párt vezetői vasárnap tartott beszédeikben rámutattak, hogy a törvényhozás idő előtti feloszlatásáért elsősorban a kereszténydemokrata párt a felelős, és felhívták a választókat, hogy szavazataikkal segítség elő egy demokratikus alternatíva megteremtését. Negyedik napja tart Izrael libanoni agresszióin A Palesztina! ellenállási szervezet bejrúti irodája hétfőn közölte, hogy az izraeli szárazföldi haderő a légierő támogatásával tovább folytatja hadműveleteit Délkelet-Libanon- ban. A harcok a bejelentés pillanatában Habbarija és Rasaja Al-Fukhar községek körzetében folytak. A libanoni kormányt Fran- gié elnök rendkívüli ülésre hívta össze az elnöki ‘ palotába! A negyedik napja folytatódó izraeli agresszióról a Tel Aviv-i sajtó bőséges — de nem izraeli forrásból származó'— beszámolókat közölt. A hivatalos Izrael továbbra is hírzárlatot tart a hadműveletek részleteiről. Erűnek ellenére ■ a hétfőn réggel megjelenő izraeli lapok úgy tudják, hogy a Libanonban „operáló” alakulatok elfoglalták az egész „Fatah-vi- déket” és elérték a Hazbani folyót. (A „Fatah-vidék” a Hazbani és Litani folyók, valamint a Hermon hegység által határolt' terület Az 1969. évi libanoni—palesztin megállapodás értelmében ezen a területen létesültek gerilla-támaszpontok.) Addisz Abeba Szudáni békeokmány Hétfőn délelőtt Addisz Abe- bában rövid ünnepség keretében aláírták a khartúmi kormány és a dél-szudáni lázadók másfél évtizedes konfliktusának befejezéséről rendelkező okmányt. A megállapodás, önkormányzatot biztosít a négerlakta Dél-Szudánnak, tíznapos Addisz Abeba-i tárgyalássorozat eredménye. A megállapodás létrejöttében szerepe volt az etióp kormánynak és az egyházak világtanácsának is. Az okmányt mindkét szerv aláírta. KÉSIK A PIONÍR—10 Anortozitot hozott a Holdról a Luna-20 XW“* CSAK RÖVIDEN HÉTFŐN NYUGAT-BER- LINBEN az NDK külügyminisztériumának és a nyugatberlini szenátusnak a szakértői megbeszélést folytattak a húsvéti és a pünkösdi látogatásokról. UOUGLES-HOME brit külügyminiszter vasárnap este háromnapos hivatalos látogatásra Madridba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Gibraltárról. Dougles-Home az első angol külügyminiszter, alti tizenegy év múltán Spanyol- országba utazott. BOHUSLAV CHNOUPEK csehszlovák külügyminiszter a szovjet kormány meghívására vasárnap Moszkvába érkezett. II. ERZSÉBET angol királynő hétfőn reggel a ma- laysdai Kota Kinabaluba érkezett egynapos látogatásra. VASÁRNAP CARACASBA érkezett Alejandro Lanusse argentin elnök, hogy Rafael Caldera venezuelai elnökkel tanácskozzon. A Lima—20 a leszállás színhelyén. A Szovjet Tudományos Akadémia különleges laboratóriumában vasárnap, nagy számú bonyolult művelet elvégzése után, ami csaknem 14 órát vett igénybe, felnyitották a Luna—20 holdfcalajmin- tákat tartalmazó acélkamráját. A meghívott újságíróknak bemutatták a titokzatos: porszerű Világosszürke, harmiszá- nű részecskéket, amelyek között viszonylag nagyok is vannak. Színükből és egyéb ismertetőjegyekből ítélve az anortozit ásványra hasonlítanak/— amely a tudomány által eddig ismert legősibb kristályos anyag. A korábban a Hold felszínéről szerzett talajminták tanulmányozása során . megállapították: az anortozit kora több mint há- romimilliárd év. A holdkontinensről hozott anyag külsőleg lényegesen világosabb a Föld természetes kísérőjének tengereit borító anyagnál. A korábban hozott talajmintákat nemcsak a Szovjetunióban tamuknányoizták, ha:-:n Magyarország, az NDK, Franciaország, az Egyesült Államok. és Csehszlovákia tudósai is megvizsgálták. Közös erővel új vonást sikerült feltárni a Hold természetét illetően.* A tengerek talajának vizsgálata során a legváratlanabb esemény volt, amikor olyan tisztaságú vasat mutattak ki, ami még a földi légkör hatására sem rozsdásodik. Az elemzések során a földön nem található ásványokra bukkantak, és megvizsgálták azokat Tanulmányozták a Hold síkságait borító talajféleségek kémiai és fizikai tulajdonságait. Feltételezhetően bolygónk útitársának egész felszínét lényegében bazaltfélék borítják. A Holdon bizonyára sajátos „bazalttartományok” találhatóik, amelyek vegyi és ásványi összetétele geológiai régiók, szerint eltérő. A Viharok Óceánjában több mint tíz százalék titán—oxigén vegyü- letet tartalmazó bazaltra leltek A Hold hegyes vidékeit még titok övezi. A Luna—20 által a Földre juttatott anyagminták elősegítik a Hold természetének tanulmányozását. Fontos körülmény, hogy a Luna—20 a kitűzött programnak megfelelően, a Luna—IS leszállási körzetétől 100 kilométer távolságban levő t tér- ségből hozott talajmintákat. Ez lehetővé teszi általános törvényszerűségek kimutatását a holdfeiszínen megtalálható vegyi elemek kiterjedését illetően. ★ Hétfő estére halasztották annak az Atlasz- Centaur rakétának a felbocsátását, amellyel az amerikai űrkutatók Kenne- dy-fokról a Jupiter felé akarják eljuttatni a Pionír—10 űr- laboratóriumot. A hivatalos indoklásban a Kennedy-fokxm végigsöprő heves szél, továbbá a rakéta áramellátásában keletkezett zavar szerepel. Rajz az amerikai Pionír— 10 űrhajóról, amely két hónap alatt ér naprendszerünk legnagyobb bolygójának közelébe. Egy hét Kínában - kísérőzenével Vasárnap Nixon amerikai elnök Kínai Népköztársaságban tett egyhetes hivatalos látogatásának utolsó napján, kínai— amerikai közös közleményt hoztak nyilvánosságra Sanghajban a két ország vezetőinek tárgyalásairól. Az 1500 szavas dokumentumból kitűnik, hogy a kínai és az amerikai tárgyaló fél a két ország kapcsolatait és a világpolitikát érintő több kérdésben megegyezésre jutott, de a közlemény tanúsága szerint számos fontos kérdésben továbbra is lényegesek a különbségek a két fél álláspontja között. Csou En-lajnak, az amerikai elnök tiszteletére ‘rendezett bankettjén a tengerentúlról érkezett újságíróhad, de maga Nixon is a legnagyobb gyönyörűséggel hallgatta a kínai zenekar számait. „Sehol a világon ilyen tökéletesen amerikaiul nem játsszák az amerikai dalokat” — áradoztak a vendégek. Nixon egyhetes tartózkodása után, az első összegezésfélénél óhatatlanul ez a szituáció ötlik fel az emberben. Peking, a hivatalos Kína hamar rátalált az amerikai hangnemre, szinte átmenet nélkül azután, hogy jó két évtizeden keresztül mindenfajta kínai dokumentumban, cikkben igencsak más, har- ciasabb, az imperialista papírtigrist átkozó és ellene végső harcra hívó nótát zengtek az üstdobok. Igaz, a másik oldal sem járt el másképpen. Nixon, és tulajdonképpen az egész hatalmas amerikai propagandaapparátus elásta a Peking ellen és Tajvan érdekében eleddig — vagy mondjuk, legalábbis a múlt év közepéig — oly harcias csatakiáltások kíséretében forgatott hadibár- dokat, és a békés, jószándékú, a józan megegyezésre kész Amerika mosolygó arcát mutatta. S meg kell adni, hogy Nixon nem lebecsülhető ügyességgel, az amerikaiak és a kínaiak pszichológiája iránti érzékkel csinálta végig ezt a különös mosoly-diplomáciai utat. A tiszteletére rendezett banketten elmondott pohárköszöntőt tanítani lehetne az amerikai üzletember-iskola azon tanszakán, amely így hangzik: „Hogy szerezzünk jó megrendeléseket cégünk- nak”? Még Maot is idézte, méghozzá nem a politikust, hanem a bölcsélkedő költőt: „Oly sok égbekiáltó tennivalónk van, s minden tennivaló sürgős. A világ tovább forog. Az idő múlik, ki kell használni minden napot, minden órát”. Így Nixon, illetve Mao!... Egyébként ez a készség, sőt erős törekvés a megértésre a két tárgyalópartner között teljesen érthető és normális. Ha már elhatározták magukat ilyen szokatlan fordulatra, mint amit az amerikai elnök pekingi látogatása jelent, ebből ki akarják hozni a lehető legtöbbet — mindegyik a maga érdekében. S két ilyen világhatalom szóértése, különösen a békés egymás mellett élés olyannyira kívánatos — /Nixon, az Egyesült Államok elnöke, befejezte egyhetes kínai látogatását, a sanghaji repülőtérről hétfőn hazain- dult. Képünkön: Nixon kínai vendéglátóitól búcsúzik a repülőtéren. egyébként Peking által, ha mások gyakorolják, árulásnak titulált — elve alapján, kedvező lehet az egész világbéke, a feszültségek csökkentése és a lehetséges összeütközési felületek lesimítása szempontjából. Feltéve persze, ha az ilyen szóértés valaminek — a béke, a biztonság körzeteinek kiterjesztése — érdekében történik, s nem valaki vagy valakik ellen irányul! Ilyen bizalmatlansági kísérő- zöngéi ugyanis voltak ennek a pekingi vizitnek. S a bizalmatlanul fürkésző tekintetek egyaránt irányultak Nixonra és Maora, illetve Csou En- lajra. A tokiói Aszahi Simbun című lap múlt szombati vezércikkében megjegyezte, hogy több ország — nevezetesen a két Vietnam és a két Korea — kifejezte gyanakvását és bírálatát a kínai—amerikai tárgyalásokkal kapcsolatban. A japán napilap szerint az Egyesült Államok és Kinő jobban tenné, ha „inkább a kis országokra bízná a döntést saját jövőjükről”. A lap alighanem a nem is kicsi Japánra is gondol ... S hogy teljes legyen a kép, ehhez hozzátehetjük, hogy a VDK-ra és méginkább Indokínára a bombák a múlt héten is hullottak, bár a kínai—amerikai közös közleménybe Peking bevétette, mint a térség békéje megteremtésének feltételét az amerikaiak indokínai jelenlétének megszüntetését, miközben Nixon is belevehette a maga ezzel ellentétes álláspontját. A közös közleménynek egyébként legfigyelemreméltóbb megállapítása, egyben az amerikaiak újabb nagy engedménye Pekingnek, amit a tajvani kérdésről mond. Az Egyesült Államok elismerte, hogy a tajvani szoros két oldalán élő „összes kínai számára csak egy Kína létezik, Tajvan Kína része”. Igaz, Pekingnek tudomásul kellett vennie, hogy az amerikai haderő meghatározott ideig még Tajvanban marad, bár a végső cél a csaT patok kivonása és a támaszpontok felszámolása. Megint csak az igazság, az általános haladás, a szocializmus ügye szempontjából örvendeni lehet, hogy az Egyesült Államok idáig, a szocialista világ régi követelése elismeréséig módosította áz álláspontját. Ez önmagában az imperialista világ vezető hatalma politikai kudarcának beismerése, csak éppen azonnal megérinti az embert a gyanakvás fuvallata: mi az ellentétel? Vajon azonnal vagy legalábbis perspektívában kecsegtető haszon nélkül belement-e Nixon egy ilyen engedménybe. S ez tulajdonképpen a nagy kérdés, sőt rejtély, ami újra és újra feltolul a kínai—amerikai közös közlemény olvastán, csakúgy, mint az egész utazás megítélésekor Egy elvontan, önmagában pozitívnak értékelhető esemény — ez esetben két nagyhatalom vezető politikusainak legfelsőbb szintű eszmecseréje — valóságos értelmének, értékének megítélése csak a körülménvekbe beágyazva végezhető el. S ha azok az, ennek a cikknek az elején említett pekingi zenekarok orosz dalokat 3s legalább hasonló tökéllyel tudnának, illetve akarnának játszani, mint, az amerikaiakat, akkor sokkal egyszerűbb volna az ítélkezés ... Mi tehát a Nixon-látogatá* mérlege? Az óvatosság nem felesleges az értékelésnél, hiszen, amint ezt Nixon is kifejtette, egy több szakaszos folyamat kezdetén vagyunk csak. A körülmények, mindenekelőtt a legközelebbi jövőben az indokínai népek harci feltételeinek alakulása mutatja majd meg, mire jutottak Pekingben. De a kísérőzene nem teszi feleslegessé a szkeptikus tartózkodást. Nemes János MOST VEGYEN ( CIPŐT: MOST MÉG OLCSÓBB! 50-70%-os árengedménnyel kaphatók cipők a PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ALKALMI ÁRUK BOLTJÁBAN: Vác, Március 15. tér 23.
