Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
rest liter» 1978. FEBRUAR 89., KEDD 's^Cirhip S VEZETÉS HÉTKÖZNAPJAI Beszélgetés Kovács Sándorral, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatójával Az ország legnagyobb tartósítóüzeme, az élüzem cím sokszoros birtokosa, a Miniszter- tanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajának elnyerője hat ízben, négyszer szerzi meg a szocialista munka vállalata címet... Majd' három és fél ezer ember kenyéradója, több mint 800 millió forint értékű termék előállítója ... Az eredmények tiszteletre méltóak: a gondok sem lebecsülhetők. Az élelmiszer-gazdaságban napjainkban sokféle feszültség érezhető, s ez alól nem vonhatja ki magát a gyár sem. • Idei felkészülésük legfőbb Jellemzője? Elsősorban a zöldségtermesztésre vonatkozó kormányhatározatra gondolok ... — A határozat szükséges és helyes, de mivel a múlt év utolsó napjaiban született, a 72-es esztendőt lényegesen már nem befolyásolja. A jó határozathoz ma még hiányzik az érintett szervek felkészülése, így például a hitelpolitikában nem tapasztalható a preferenciák érvényesítése. Az átmenet a termelőket várakozásra késztette. Eddig októberben befejeztük a szerződéskötéseket, most két-három hónap az eltolódás.^ Ehhez társul, hogy módosul a költségszerkezet, ez gazdasági terveink gyökeres átdolgozását követeli meg. • Az árak ezen az Iparterületen I968f 6ta változatlanok. A fogyasztónak ez jó, de jó-e a gyárnak? — Egyre nehezebb teher. Az anyagárak — így például az üveg-, a papíripar termékeinek árai — emelkedtek, az éves bérfejlesztések is növelték 1 a költségeket, ahogy a többi között az is, hogy átvállaltuk a paradicsom esetében a növényvédelmi kiadásokat, magasabb árat fizetünk szezon elején és szezon végén .,. Végül is az eszközarányos nyereség ma már alig két-hárotn százalékra rúg, ami alacsony, hosszabb távon a fejlesztés akadályává válik. Számlák végösszege • A végrehajtott rekonstrukció költségeit törleszteni kell... . — Évente 35 millió forint beruházási hiteltörlesztésünk van, s ez nemcsak az amortizációt, hanem a nyereségből képzett fejlesztési alapot is leköti. • Általános panasz mindenütt, de az állam finanszírozta hitellehetőségek is végesek. — Az utolsók között lennék, aki ezt kétségbe vonja. Inkább azt tartom megfontolandónak: valóban minden esetben odakerül-e a hitel, ahová a gazdasági ésszerűség irányítaná? S egy másik szempont. Sorra kapjuk a leveleket, amelyekben a partnerek közlik: emelik a termelői árat. Ha ezeknek az összegét egyszerre kell kiegyenlíteni, úgy érzi az ember, hogy „agyonnyemja” a teher. Túlságosan csendben mennek végbe ezek a termelői áremelések, s míg szükség- szerűnek tartom, hogy az árak tükrözzék a társadalmilag szükséges munkaráfordítást, addig... ' • ... mostanában túl sok levél fogalmazódik még csendben, mondhatni, diszkrét értesítésként. — Igen. Ennek is betudható, hogy míg korábban minden esztendő februárjára készen volt a koordinált vállalati terv, most, február közepén még koordinálatlan tervünk sincsen. A rang kötelez • Magam sűrűn leírtam, másoktól emlegetni hallom, hogy Körös példát mutat a többi között abban Is, mit tehet egy gyár a település fejlődéséért, az iparterülct haladásáért... — Néha úgy érezzük, hogy a rang már-már teher. Néhány mipőségi mutatót — például a szervezettségi fokot — tekintve, magas szintre jutottunk, tapasztalatcseréket bonyolítunk le, kísérletek finanszírozói és résztvevői vagyunk, így például az élelmiszeriparon belül má vágtunk neki elsőként a DH, azaz a dolgozz hibátlanul mozgalom bevezetésének, a sajátos körülményekre való alkalmazásának ... , • Nem gondoltak még arra, hogy túl sok mindenben részesek? Egyszerűbb lenne csak termelni, ahogy sok vállalat csinálja. — Csinálja. Rosszul teszi. A termelés rém kétszerkettő. A gyár, a vállalat organizmus, amely más szervezetekkel — más váüalatokkal, a településsel, a vele kapcsolatban álló termelőkkel stfo. — állandó kölcsönhatásban van. Valamikor — hogy példát mondjak — váüalati higiéniai napokat rendeztünk; hasznosnak, szükségesnek tartottuk. Ma mi vagyunk a megrendezői az országos élelmiszer-higiéniai napoknak, ami — tagadhatatlan — jelentős többletmunkát követel. Ne vállaljuk? Megtehetnénk, ettől még a nyereségünk nem lenne kisebb. De nem lehet csak forintban gondolkozni. Közvetlen értékesítés • Forint.*. Ügy tudom," értékesítési kapcsolataik jelentősen változtak. Akadt megorroló partner . • . — Három éve 10—15 üzletből álló mintabolthálózatot hoztunk létre. Kontaktust kerestünk a fogyasztóval. A mintaboltok példája viszont arra ösztönözte a kiskereskedelmi vállalatokat, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsenek - a gyárral... Ez viszont néhány nagykereskedelmi vállalatot „felidegesített” A Budapesti Füszért Nagykereskedelmi Vállalat például egyik napról a másikra fölbontotta a szerződést, mivel mi „szóba álltunk” a kiskereskedelemmel. Évente 800 vígon árut Vitt el ez a vállalat,'- nem Volt tehát könnyű új partnereket keresni. • A több csatornás értéke- sftés, a közvetlen beszerzés új helyzetet teremtett, néhány nagykereskedelmi vállalat úgy érezte, hogy léte kerül veszélybe. — Jó, hogy nem nekem kellett kimondani... A változások nemcsak egyetértőket szülnek. Ellenkezőket is. Persze: nem volt könnyű gyáron belül megteremteni az új értékesítési rendszer feltételeit. Sikerült, amiben közrejátszott az is, hogy rendkívül jó kapcsolatot alakítottunk ki áz autóközlekedéssel, az 1. sz.i Vállalat mindenben segítségünkre volt. Végül is, bár a legnagyobb vevőt elveszítettük, a múlt esztendőben is növeltük a belföldi értékesítést. • Amiből a hasznuk ... — ... annyi, hogy megszilárdultak a gyár értékesítési kapcsolatai. A nagykereskedelmi árrést ugyanis nem tartjuk meg, visszaadjuk a kiskereskedelemnek. Ami nem kis pénz. Egy-egy vállalat esetében több százezer forint. Szilárd elvek • Létezhet tehát önzetlen vállalati cselekedet? Ritkán tapasztalom manapság... — Igazgatóként, országgyűlési képviselőként módom van | sokféle összevetésre. Veszélyesnek tartom azt a gyakorlatot, hogy a kedvező változás egyben szükségszerű is, a kedvezőtlen pedig szükségtelen. Fonák „kétnyelvűség” alakulhat így ki a vállalati meg az irányítási posztók betöl- | tői között. Van hajlam arra, hogy a vállalati nehézségeket dramatizálják, holott meggyőződésem, hogy az elkövetett hibákon osztozkodni kell. Van,, ámi az irányítás, van, ami a vállalatok számíáját terheli. .Az állami intézkedések jó része törvényszerű,, s nem szabad attól függővé tenni, hogy nekem, mint vállalati vezetőnek. kedvező-e vagy kedvezőtlen. m Realista álláspont, a nem nevezhető általánosnak. — A vezetés az időbeni fölismerés, és a kellő cselekvés egysége, akár vállalati, akár szélesebb körben. • Sokan vannak, akik valamiféle állandóságot áhítoznak. Gyanítom, hogy ez a változásoktól való irtózást takarja. — A mai irányítási rendszer: folyamat Szükségszerű változásokkal, hiszen maga az össztársadalmi érdek is változik. A gazdaságpoHtika elvei legyenek szilárdak, s gyakorlata rugalmas, változó. Ne mindenáron • Az állandóság tehát a szükségszerű változások foglalata? — Igen. Nem az a baj, ha a vállalatok tiltakoznak valami miatt, hanem, ha nem ismerik fel a szükségszerűt, s amiatt is szót emelnek. Példát: a túl gyakori vállalati meg tröszti át- és visszaérkezések — meggyőződésem — szükségtelenek voltak. Jogos a méltatlankodás. Az üzem- és munkaszervezés napirendre kerülése szükségszerű, hiba tehát a tiltakozás. • Azaz ne mindenáron akarjon a vállalat elérni egy korábban kitűzött célt. — Pontosan. Például a középtávú vállalati terv esetében. Nem az a fontos, hogy mit követel a papír, hanem az, mit követéi az élet. Van, amit hátrább kell sorolni, van, ami előbbre kerül, s olyan is, amit elhagyunk. Az érdekek elvi egyezősége a gyakorlatban csakis így közeledhet. Nem a naptár kötelez arra, hogy előre lássunk. Mészáros Ottó A lakóterületi ifjúsági munka A KISZ Pest magyei Bizottsága kibővített ülésének nap rendjén Tegnap a KISZ Pest megyei Bizottsága, kibővített ülést tartott, amelyen a KISZ agitációs munkájának továbbfejlesztésével, valamint a lakóterületi ifjúsági munka fejlesztésével es a KISZ ezzel kapcsolatos feladataival foglalkoztak. A résztvevőkből különösen az utóbbi téma váltott ki rendkívül nagy érdeklődést: kilenc felszólalás hangzott el Csak a lakóterületi KISZ-munkával kapcsolatban. A megyei pártbizottságot Angyal Karoly, a párt- és tömegszervezeti osztály helyettes vezetője képviselte a tanácskozáson. Munkaverseny az Árammérőben Nagy feladatok várnak idén a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárának dolgozó kollektívájára. A múlt évinél 4 százalékkal nagyobb a terv, több, mint 256 millió forint értékű terméket kell előállítaniuk. A növekedés 73 százalékát termelékenységgel, 27 százalékát létszámemeléssel kívánják fedezni. E főbb célok megvalósítása ' érdekében hirdették meg a gyárban az idei munkaversenyt. A szocialista brigádokat részletesen tájékoztatják a vállalási és értékelési feltételekről. Versenyt hirdettek a produktív és improduktív részlegek, műhelyek között. Résztvesznek a munkaversenyben a műszaki fejlesztési és a gazdasági adminisztratív osztályok is. Külön »verseny t hirdettek a KISZ-fiatalok részére, megfelelő díjazással. Görgős fúrók A Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban évekig tartó kísértet eredményéként előállították az első hazai görgős rendszerű kőzetfúrókat, amelyek vetekszenek a legjobb külföldi típusokkal. A nagykanizsai gyár a hazai olajkutatók igényeinek kielégítésén túl külföldre is szállít. A gyár képviselői legutóbb Indiában folytattak versenytárgyalást, amelynek eredményeként a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár kapta az indiai rendelést. Megalakult a munkások és középfokú szakemberek továbbképzési kutató intézete A munkások és középfokú szakemberek továbbképzésének elősegítésére, az egységes továbbképzési rendszer kialakítása és fejlesztése érdekében — a kormánytól nyert felhatalmazás alapján, egyetértésben a Magyar Tudományos Akadémia elnökével — országos kutaitóintézet létesítésére adott ki utasítást a munkaügyi miniszter. „A Munkaügyi Minisztérium Munkások és Középfokú Szakemberek Országos Továbbképzési Kutató Intézete’’ elnevezésű új intézmény Budapesten, a VIII. kerület Berzsenyi utca 6. szám alatt kap otthont. Rövid megjelölése: Országos Továbbképzési Kutató Intézet. TV-KLINIKA A PEST MEGYEI 1. SZ. SZOLGÁLTATÓ ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT SZERVIZÉBEN AZ ELEKTROMOS KISGÉPEK MELLETT HAVONTA 150 TV- KÉSZÜLÉKET IS KIJAVÍTANAK A JÁRÁS TERÜLETÉRŐL. A KORSZERŰ SZIGET- SZENTMIKLÖSI MŰHELYBEN NYOLCÁN DOLGOZNAK. Foto: Urbán Tettekre serkentő tanácskozások A februári népírontvá- lasztások, a falugyűlések ismét módot adtak arra, hogy a lakosság a nyilvánosság előtt mondjon véleményt a közügyekről, gyakorolja a szocialista demokráciát. Éltek-e ezzel a lehetőséggel a falugyűlések részvevői? Jegyzetfüzetemből kitűnik, hogy maga a kifejezés a népfronttitkárok, -elnökök beszámolóiban többször is szerepelt. Szerepelt mindenekelőtt akkor, amikor a tavalyi pezsgő légkörű országgyűlési képviselői és tanácstagi' jelölő gyűlések kerültek szóba és szerepelt akkor, amikor a helyi népfrontbizottságok feladatairól esett szó. Valahogy t'így fogalmazták meg az ezzel kapcsolatos célokat: minél több fórumot kell teremteni ahhoi, hogy a lakosságnak módja legyen még az eddiginél is inkább véleményét nyilvánítani a közügyekben;szorgalmazni és támogatni kell a lakosság kezdeményezőkészségét, tolmácsolni" a javaslatokat, az illetékes szerveknek és nyomon kell követni azok sorsát. A falugyűléseken a szocialista demokráciát a lakosság gyakorolta. Élt a lehetőséggel. Hosszan lehetne sorolni a példákat: az egyik nagyközség falugyűlésén azt vitatták meg a résztvevők, miként lehetne a rendelkezésre álló pénzből — figyelembe véve az építőanyag- árak mozgásait — ugyanannyi lakást felépíteni, mint azt eredetileg tervezték. Maradjon el a központi fűtés bevezetése és helyette olajkályhákkal fűt- sék a lakásokat? Igenám, de négyemeletesek lesznek az épületek, ez nem olyan egyszerű dolog. Itt most nem az a fontos, hogy végül is milyen megegyezés született, vagy születik ezután, hanem, hogy még a döntés előtt hallatták véleményüket az emberek. Egy másik községben a parkokról esett szó. Kiderült, építkezünk, építkezünk és közben szinte észrevétlenül elfogynak most már a községek belterületéről is a zöld területek... •T átszólag formaságnak tűnik, ami az egyik nagyközség falugyűlésén történt. Olyan nagyközségben, ahol szinte mindenki ismer mindenkit, de — mint kiderült — a közösség ügyeit intéző vezető, és nem vezető embereket mindenképpen. A népfrontelnök a munka összegezése során személy és név szerint is értékelte a leköszönő elnökség tagjainak tevékenységét. Egyikükről megemlítette: bár közismerten lelkes munkása a közügyeknek, éppen ezért, számtalan vállalt feladata miatt a népfront elnökség munkájában az elmúlt négy évben nem tudott megfelelően részt venni, s így a jelölő bizottság az elnökségbe őt nem javasolja. őszinte, egyenes beszéd volt ez, nagy tapsot kapott. Mindez a gyűlés elején történt. Befejező napirendként került sor a választásra. A jelölő bizottság elnöke negyven nevet olvasott fel — őket javasolják az új községi népfrontbizottságba. És ekkor a zsúfolt nagyteremben valaki felállt. „Elvtársak! Egy órával ezelőtt arról esett szó, hqgy X. Y. nem tudta megfelelően ellátni feladatát, s akkor most .hallom, hogy az ő neve mégis javaslatba került. Kérdem: végül is el tudja látni a feladatát, vagy nem!? Ha lehet, ő maga adja meg a választ!” Helyeslő zúgás futott végig a nagyteremben. A jelölt az ablak mellett ült. Felállt, előre ment az elnöki asztalhoz, hogy mindenki lássa. „Őszintén örülök, hogy ez a dolog szóba került. Köszönöm. Mindenekelőtt azonban egy valamit szeretnék tisztázni: más feladattal jár elnökségi és más feladattal jár bizottsági tagnak lenni. Az elnökség jóval gyakrabban ülésezik, mint a bizottság, nagyobb munka is hárul rá. Való igaz, hogy a múltban nem tudtam úgy dolgozni az — elnökségben, miként azt magam is szerettem volna, úgy érzem azonban, • hogy mint bizottsági tag, el tudom látni a feladatot. Úgy érzem, hasznos munkát tudok végezni, lesz időm — ami nálam a legnagyobb gond —, és erőm hozzá”. A falugyűlés, most már ellenvetés nélkül egyetértett a jelölő bizottság jár vaslatával. L’ gyik városunkban a nagygyűlés csupán a bizottságot választotta meg, az elnökséget már a bizottság, nyomban a nagygyűlés után megtartott első ülésén. (Erre az előírások ’ehetőséget adnak, mindenütt helyben dönthették el, melyik formát választják.) Nos, itt a jelölő bizottság elnöke tizenkét köztiszteletben álló személyt javasolt elnökségi tagnak. Van- e valakinek észrevétele? — hangzott a kérdés. Volt. Egy bizottsági tag felállt. „Javaslom, hogy páratlan számú legyen az elnökség,. „ hiszen az egyes, esetleg vitatott ügyekben a döntéshez szükséges az egyszerű szavazattöbbség”. A felszólalóval mindenki egyetértett. És ekkor kivetkezett a kérdés, amit — emlékezzünk csak a nem is olyan régmúltra — általában néma csend szokott követni, hogy hát akkor kit javasolnának az elvtársak! Csend volt néhány percig most is. A felelősségteljes gondolkodás csendje. Aztán elhangzott egy név. Mégpedig egy olyan személy neve, akit a bizottság . nemcsak hogy az elnökségbe, hanem alelnöiknek is megválasztott. IT ét részletesebb példa volt ez a sok közüL Semmiképpen sem hinném, hogy a szocialista demokratizmusnak csupán a formai vonatkozásaira példák. Nagyon is lényegi kérdés lehet, konkréten a kisebb közösség, de a nagy közösség szempontjából is, hogy a népfrontmegbizatást valaki ellátja-e vagy nem, s ha igen, milyen érzelmi töltéssel, milyen hatékonysággal. Vagy hogy esetleg egy- egy sokezer embert érintő ügy netán szavazategyenlőség miatt lelassul, megfeneklik, vagy sem. De úgy gondolom, a példák mindezeken is túlmutatnak! Jelzik, hogy községeinkben, városainkban egyre inkább kialakulóban van egy olyan légkör, amelyben a közösség minden kis és nagy ügye egyúttal minden ember magánügye is. Egy olyan légkör, amely a mindig többre, a mindig jobbra — tettekre serkent! Ez az előrehaladás záloga. Deregán Gábor TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉTEZER OLAJKÁLYHA A múlt évben kötöttek először társadalmi szerződést Törökbálinton a Mechanikai Művek KISZ-esei és a gyáregységek gazdasági vezetői. A fiatalok vállalták, hogy azokon a helyeken, ahol elmaradás mutatkozik a termelésben, délutáni műszakok szervezésével segítenek a szerelésben, esetleg a gyártásban. A szerződés! 1972-re Is megkötötték. Az elmúlt másfél hónap alatt máris ötezer forintot kapott s KISZ-szervezet az alkatrész- és szerelő-gyáregységben végzett munkájáért. Nem kétszerkettő
