Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
«st iiegybi űrlap 1972. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP Fiatal pedagógusok tanácsa alakul Régi tapasztalat, hogy az oktató-nevelő . munkával szemben támasztott követelmények növekedése a pályakezdő pedagógusokat fokozottan érinti. Mindezeket figyelembe véve — s tekintettel a SZOT legutóbbi kongresszusának a rétegpolitika kialakítását szorgalmazó határozatára — a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége úgy döntött, hogy tanácsadó testületéként létrehozza a fiatal nevelők tanácsát. A mintegy 25 —30 tagú tanács a Pedagógusok Szakszervezetéhez tartozik. A döntés értelmében fiatal nevelők tanácsát a megyei bizottságok is alakíthatnak. A tanácsnak két szakbizottsága lesz, az egyik a pedagógus- képzők hallgatóinak, a másik pedig a pályakezdőknek a szakbizottsága. Valóban rossz a gyerek? Nevelési tanácsadók a váci járásban Évek óta működik a váci járási hivatalban nevelési tanácsadó, ahol pedagógus, gyermekorvos és pszichológus ad segítséget a neveléshez az úgynevezett problémás gyermekek szüleinek. Ennek mintájára a közelmúltban Dunakeszin és Gödön is életrehívtak egy közös nevelési tanácsadót. Keretében egy pedagógus, egy gyermekorvos és két pszichológus, mindkét községben hetenként egyszer, az iskolák ajánlása alapján, a tanácsháaám fogadja a nehezen nevelhető gyermekeket és szüleiket. Egy fogadási napon átlag 5—6 gyermekkel, s szüleikkel beszélgetnek. ■ Az eddigi tapasztalatok szerint az édesanyák, édesapák szívesen, fogadják a nevelési tanácsadó segítségét. A kedvező eredmények után, a tervek szerint Szobon is megszervezik a nagyközség és a környező községek részére a nevelési tanácsadó szolgálatot „Katonáit még élő húsa vai megetették Az 1514-es felkelés a korabeli dokumentumok tükrében 99 A magyar történelemkutatás fontos forrásmunkával gazdagodik a közeljövőben: az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közös kiadványként készíti elő az 1514-es parasztfelkelés okmánytárának anyagát. A munkát javarészt Fekete Nagy Antal, a nemrég elhunyt levéltáros állította össze. Az első magyar parasztháborúra vonatkozó levéltári feldolgozásban mintegy 300 okirat szerepel. A többségében latin nyelvű dokumentumok közül számos már eddig is ismert volt, jónéhány azonban csak most kerül első alkalommal a nagy- közönség elé. A kutatások a hazai levéltárakon kívül kiterjedtek Csehszlovákia, Románia, Nyugat-Németország, Jugoszlávia, Spanyolország, a Vatikán, Velence és Bécs levéltáraira is. A Dózsa György korából származó hivatalos iratok között ’akadnak adománylevelek, pápai bullák, birtokbeiktató levelek, megyei vizsgálati levelek, valamint úgynevezett „bevallási levelek is”, amelyekkel Magyarországon a közjegyző funkcióját is FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Fekete Sándor: Hőség hava Uj magyar darab a Huszonötödik Színházban A HUSZONÖTÖDIK SZÍNHÁZ kezd kilépni a csecsemőkorból, jellemvonásai egyedivé, sajátságossá alakulnak. Ez a színház politizál. Nem rejti véka alá szándékait, nyíltan politizál, nem áttételesen —t■ mint ahogy azt a színházvagy más művészetekben általában megszoktuk. Agitál. cla forradalom néhány híres és hírhedt, de mindenképpen kiemelkedő alakjának sorsában igyekszik minderre választ adni. Illetve nem is választ, csupán korképet, mert a választ a klub tagjaira —.vagyis,a vitapartner nézőkre — bízza. Érdekes, frappáns mindaz, amivel az író bombázza közönségét. Kitűnő alanyokat talál Közönségének nem esztétika . , , . _ , , , , iránti fogékonyságát használja fel agitaciojaban, hanem tar- sadalmi-politikai érzékenységére apellál. A nézőket meggyőzendő vitapartnernek , tekinti, a színháztermet klubnak. Ez utóbbit annál is inkább teheti, mert nem sokkal többen férnek el benne — alig százan —•, mint egy klubban. Ebben a kis közösségben Végzi el agitációs-politikai munkáját, szenvedélyesen. A szenvedélye hiten, meggyőződésen alapszik. Elkötelezettségén. Elkötelezettsége marxista forradalmi ideológia. „Igazgatói színház” ez — mint ahogy Saint-Justben, az árulás mintaképében, Joseph Fouché- ban, vagy a terrort megelégelő Billaud-Varenne-ben és Collot d’Herbois-ben. A SZERZŐ, Fekete Sándor, vérbeli publicista, aki publi- ciszlikus eszközeivel nem írhatott drámát, nem teremthetett katarzist. Agitációs terepet hozott létre. Hőseinek — inkább modelljeinek — sorsát átélni nem engedi. De eszközei sem elégségesek ehhez. Átélni, átérezni, vagy hideg fejjel átgondolni? Ez itt a dilemma, melyik a célravezetőbb. a film egyik irányzatát eine- Az emberiség nagy problémái- vezték szerzői filmnek —, s az igazgató Gyurkó László író, tanulmányszerző, országgyűlési képviselő. író-politikus színház ez, amely ebben az idényben már második alkalommal — a Jancsó—Hernádi: Fényes szelek után — a forradalom természetrajzával foglalkozik. A DARAB, Fekete Sándor darabja, a Hőség hava a nagy francia forradalom idején, 1794 —95-ben játszódik. Illetve ma. Néhány fiatal összejön vitatkozni a forradalmakról, s elő- cj.lálják a francia forradalom példáját, annak is egyik legvéresebb időszakát, a hőség havát, vagyis a thermidort. Vitatkoznak egymással, úgy, hogy forradalmáraik alakjaiba bújva idézik tetteiket, felvázolják sorsukat — s egyben a forradalom sorsát. A vitaest izgalmas szellemi játék. Fekete Sándor — a Folyosói szüm- pozion című kötetéhez és a Távvezérlő kalauz című elmélkedéseihez hasonlóan — felállít egy képletet, s több lehetséges választ ad rá. Vádol, véd, felment — mint a bírósági tárgyalásokon —, esetleg kívülállóként destruál. Alapkérdése: lehet-e forradalom tévedések, hiábavaló áldozatok, terror, vér nélkül? Illetve: az egyén felelőssége meddig terjed. Vagy: az érdekcsoportokon belüli harc és a pártok egymással való küzdelme önmagáért van-e, vagy a nép, a forradalom érdekében? Egyáltalán, miért van forradalom, s miért ilyen, amilyen? A franra adott művészi válaszok azért hathatnak teljes — vigasztaló vagy vigasztalan — válaszként színpadról, filmből, költészetből, regényekből, festészetből, mert az emberre a megtisztulás erejével, hatnak. A publicisztikának az a nagy hátránya, hogy ezt nem érheti el. Gondolatokat elindíthat, tisztázhat bizonyos kérdéseket. Ez a darab is gondolkoztat — de nem tisztáz semmit. Nem is volt célja. Talán csak a forradalmi gondolat ébrentartásáért adták elő. A RENDEZŐ, Mezei Éva egyszerű, puritán, lényegretö- rő. Vitaklubot hozott színre. A színészek nem bújnak bele egy-egy hős alakjába. Inkább előadják. Erre szokták azt mondani, hogy „előadóművészét”. Világosan és szépen mondják a szöveget mindnyájan, Haímann Péter, Jeney István, Jobba Gabi, Kristóf Tibor, Zala Márk. Berkovits György betöltő egyházi testületek lát-! ták el a kérelmezőt. Az első híradás A legkorábbi híradás a XVI. századból Héderfáy Barlabási Lénárt erdélyi alvajda Szeben város uraihoz intézett levele, amely már 1507-ben. „közveszélyesnek” titulál egy bízó- j nyos Dózsa György nevű székelyt. Az 1514-es felkelés előzményeivel, megindulásával kapcsolatosan egyik legfontosabb dokumentum X. Leó pápa több mint ezersoros bullája, amelyet. 1513. szeptember 13-án keltezett és amelyben Bakócz Tamás esztergomi érseket bízza meg a keresztesháború megszervezésével. Ebben X. Leó azt is előírja, milyen egyházi jövedelmeket lehet a hadviselés céljaira fordítani. Először — teljes szöveggel A Dózsa-féle híres ceglédi proklamációt a XVIII. századi szerzők közül iá többen kiad-1 tök, de a most megjelenő okmánytárban szerepel először teljes szöveggel. Itt a kereszteshad főkapitányát Székely Györgyként emlegetik, „csak mint a király és nem mint az urak alattvalóját”. Dózsa a ránk maradt feljegyzés tanúsága szerint felhívással fordult a mezővárosok, falvak szegényeihez, zászlói alá szólítva őket. Egy másik oklevélben Ulászló király azt parancsolja a kereszteshadba jelentkező parasztoknak, hogy térjenek vissza földesurukhoz. Ulászló említést tett arról is, hogy értesülései szerint egyesek csak azért nem merik otthagyni a sereget, mert tartanak földesuruk esetleges bosszújától. Királyi levél a vezér haláláról 1514. május 24-én kelt levelében Bakócz Tamás bíborosérsek arról értesíti az egyházi vezetőket, hogy had járatéi alkalmasabb időpontra kívánja halasztani. Indokolásul azt hozza fel, hogy a jobbágyok az adók megtagadására vetemedtek és nem egy helyen a nemesek ellen fordultak. Ulászló király 1514. július 24-én segélykérő sorokat intézett a városok vezetőihez. Ugyancsak a királytól maradt ránk az a levél, melyet az osztrák császárnak címeztek, és amelyben az aláíró beszámol Dózsa, azaz Székely György elfogásáról és kivégzéséről: „Székely Györgyöt tüzes vassal megkoronázták és az általa hajdúknak nevezett katonáit még élő húsával megetették, utána holttestét négyfelé vágva szégyenfára szegezték.” A levél arról is . tájékoztat, hogy ugyanakkor ezekben a napokban Nagyvárad környékén „Lőrincz pap tovább lazított”. A temesvári csata után nem sikerült tehát teljesen elfojtani a felkelést. * Mészáros Lőrinc ismét feltűnik A parasztháború leverése utáni korszak kutatói számára különösen azok a dokumentumok beszédesek, amelyek a parasztok által okozott károkat sorolják fel. Ezek lajstromszerűen tartalmazzák az elégetett, elpusztított javak értékeit. Érdekességük elsősorban abban rejlik, hogy a károsultak hovatartozása alapján szinte elkészíthető a felkelés térképe. A Dózsa-okmánytár készülő kötete említést tesz a felkelés számos ismert és kevésbé ismert vezetőjéről is. 1514. május végéről való az az okirat, amelyben a keresztesek vezérei X. Leó pápa, II. Ulászló király és Bakócz Tamás nevében közösen megismétlik a pápai bulla „indulg éneiéit”, engedményeit. Az aláírók között ott szerepel egy bizonyos meggyaszói Mészáros Lőrinc is, aki valószínűleg azonos a legendákban, regényekben sűrűn emlegetett Lőrinc pappal. Több könyv; több olvasó A Pest megyei Tanács Megyei Könyvtára 1971-ben 3 millió. 61 ezer forintot költött új könyvek vásárlására. A hálózat könyvállománya 91 503 kötettel gyarapodott, s jelenleg meghaladja az 1 millió 177 ezer darabot. A könyvtári dolgozók jó munkáját dicséri, hogy az állandó, beiratkozott olvasók száma az elmúlt 'év során 2111-gyel emelkedett; összesen 116 368-an kölcsönöznek rendszeresen olvasnivalót a tanácsi könyvtárakból. Savaria táncverieny „Világbajnoki” mezőny Huszonhárom ország jelentkezett eddig ■a Savaria nemzetközi táncversenyre. A május 20—21-i szombathelyi rendezvényen Európa élvonalbeli táncosain kívül japánok, ausztráliaiak, amerikaiak és új-zélandiak is részt vesznek. Az utóbbiak először szerepelnek a szombathelyi művelődési és sportház táncparkettjén. Hazánk színeit az öt legjobb — Sonderklasse kategóriájú — táncospdr képviseli. Országszerte megkezdődtek a körzeti versenyek. Áprilisban bonyolítják le az országos elődöntőket, majd a bajnokságokat. Sztár-héj; Richard Burton (Liz Taylor férje) — mint ismeretes — krimifilm forgatására érkezett Magyarországra. A filmben sok brutális gyilkosság történik, közöttük olyanok is, amelyeket állatok követnek el. A „gyilkosok” közé tartozik a képünkön látható héja, a MAFILM gödöllői állattelepének idomított lakója. Foto: Gábor Ahol az ötéves terv máris teljesült 1972: a stabilizálódás éve Dunavarsányban Kicsi téesz, nagy téesz —, hol húzódik a határ? Területe alapján mindenesetre a kisebbek közül való a dunavarsányi; 1451 hold a földterülete, tagsága 211 ember; ebből 56 a nyugdíjas, járadékos, továbbá 76 alkalmazott is tevékenykedik a termelőszövetkezetben, jórészt a társadalombiztosítási különbségek látványos következményeként. (Az alkalmazott ipari biztosított, tehát korábban mehet nyugdíjba, s több pénzt is kap rendszerint.) De ha már azt vizsgáljuk, hogy milyen színvonalon működik, s méginkább, hogy meglehetősen rövid idő, alatt milyen gyors pályát futott be ez a gazdaság, úgy bízvást leírhatjuk a jelzőt: nagy, nagyot produkáló szövetkezet a dunavarsányi. Három év adatai Mert lássuk a számokat, amelyeket dr. Tresser Pál elnök elénk tár. (1969. márciusában, tehát alig három esztendeje választotta elnökké a tagság, s ez a néhány év impozáns eredmények szülője volt — említette már az úton dr. Kecskeméti Lajos, a Budapest- kömyéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára, aki ennek a gazdaságnak is alapos ismerője — legalábbis ez tűnt ki szavaiból.) A gazdaság közös vagyona három év. alatt 285, tiszta vagyona 240 százalékkal emelkedett, a bruttó árbevétel pedig 311 százalékkal fejlődött: az 1968. évi 11 millióval szemben tavaly már 34 millió forintra rúgott. Hát még a tiszta nyereség! Az itteni fejlődés éppenséggel 562 százalékos: egymillió 400 forintról 7 millió 800 ezer forintra emelkedett a három esztendő alatt. Tresser Pál a tagok szorgalmát említi több ízben is, így természetes, hogy az ő jövedelmük is tekintélyesen gyarapodott: 19 ezerről 33 ezer forintra, ami országosan jó! Mielőtt a gazdálkodás terepére térnénk, időzzünk el kissé a tagság 25 százalékát kitevő nyugdíjasoknál, annál is inkább, mert a szociális helyzetkép minden bizonnyal vitatéma lesz a termelőszövetkezetek II. kongresszusán. Nos, Dunavarsányban sokmindent tettek a nyugdíjasok és járadékosok érdekében, így havonta ötezer forintot •> osztanak szét közöttük, ötszáz, illetve — ha másodmagával él az illető — 609 forintra egészítvén ki a háromszáz forintos! járadékot. De valamennyien kapnak másfél mázsa búzát is ingyen, ez hozzávetőleg megfelel az évi kenyérfejadagnak. Most, a zárszámadáskor három mázsa csöves kukoricát kaptak ajándékként — ennek értéke 720 forintra tehető. A közösség műveli meg a nyugdíjasok háztáji földjét, szállítja haza onnan a terményt, továbbá ingyenes betegszállító kocsi áll rendelkezésükre, és így tovább. És a fiatalok ? Nyilvánvaló, hogy az öregekről való gondoskodás hosz- szú távon egyszersmind azt is jelenti: megifjítandó — mégpedig az eddiginél dinamikusabb mértékben — a tsz-ek többsége. Dunavarsányban ennek érdekében is nem kevés történt már: 1969-ben még 56 év volt az átlagéletkor — csupán egy esztendő kellett ahhoz, hogy 41 évre szálljon alább ez az életkor. Megállni azonban nem lehet; az elnök megmutatja az egyik ösztöndíjas gyerek szerződését. H. Wagner István tehenész, aki apjával együtt dolgozik, levelező hallgatóként a váci mező- gazdasági technikumba jár. A szerződés értelmében havonta 500 forintot kap, amennyiben 3,5—4,5 közötti a tanulmányi átlaga, s ha végez, egyetemre mehet a tsz segítségével, illetve a termelőszövetkezetben folytathatja — ezt viszont ő vállalta — munkáját. Most két fiatal tanul ily módon technikumban, s a módszer biztatónak mutatkozik. Kivétel: a szarvasmarha És a gazdálkodás, amelynek produktumai végső soron lehetőséget adnak a szociális kedvezményekre és juttatásokra? Meghökkentően fogalmaz Tresser Pál: — A közelmúltban értékeltük a ‘ termelőszövetkezet ötéves tervét és kiderült, hogy a szarvasmarha kivételével minden előirányzatot máris teljesítettünk! Alighanem szenzációszámba menő kijelentés ez manapság, hiszen a IV. ötéves tervből köztudomásúan még csupán egy esztendő telt el, most vagyunk a másodikban. Lehetséges tehát efféle teljesítés egyáltalán? De hát miért kételkednénk a felelős elnök szavaiban? Hiszen már a bevezetőül vázolt impozáns adatok is arról tanúskodtak, hogy a dunavarsányi tsz-ben az átlagosnál jóval gyorsabb volt az elmúlt években a fejlődés. Ez tehát nyilván összefügg a középtávú terv dinamikus teljesítésével, amelynek egy-két al- fejezetét legalábbis célszerű megemlíteni. Így azt, hogy annakidején célul tűzték ki a növénytermesztés teljes gépesítését. Nos, 1970—71-ben 3,5 millió forintot költöttünk gépekre, Jölújítván a teljes állományt, s ily módon eleget is tettek a föladatnak. A kukorica, a gabona, a takarmánytermesztés gépesített immár teljesen, míg a zöldségtermesztésben — amelynek aránya viszonylag kicsi — erre alig van mód. Hogy miért nincs? Mert mindössze 70 hold a zöldség, s ezt nem is tervezik növelni, csupán fönntartani. Így a vállalók dolga a zöldség továbbra is. De miért mondta az elnök, hogy szarvasmarhában elmaradtak? Ez az elmaradás viszonylagos: 1968-ban 43 tehén volt a tsz-ben, s 1971-re százat terveztek — de máris 130 tehenük van. Vagyis túlteljesítésről beszélhetünk, csupán az
