Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

2 “‘‘KhfCírkw 1972. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP •• Összeült o Biztonsági Tanács Folytatódtak az összetűzések Izrael és Libanon határvidékén A palesztinai ellenállási mozgalom bejrúti irodája ál­tal kiadott közlemény szerint szombaton délelőtt izraeli csa­patok ismét megsértették Li­banon határát, és tüzet nyi­tottak libanoni területen tar­tózkodó palesztin ellenállókra. A tűzharcban két ellenálló életét vesztette. A nehéz hely­zetbe jutott izraeli katonák megsegítésére bevetették a lé­gierő Mirage és Skyhawk gé­peit, amelyek Libanon déli körzeteiben napalmbombákat I szórtak az ellenállók támasz-1 pontjaira. Az izraeli csapatok és a pa-1 lesztinai ellenállók a Hermon hegység közelében is ösz- szecsaptak. A hegység szin­tén az izraeli—libanoni ha­táron terül el. Az összetűzés időpontjában ellenőrző szem­lét tartott a helyszínen Mose Dajan izraeli hadügyminisz­ter. Szombat délután összeült a Biztonsági Tanács, hogy meg­vitassa az Izrael és Libanon határán folyó összetűzések nyomán kialakult helyzetet. A Biztonsági Tanács össze­hívását először Libanon, ezt követően pedig Izrael kérte. DAMASZKUSZ Szovjet—szír egyezmény Damaszkuszban aláírták a szíriai kormány és a szovjet kormány között létrejött egyezményt, amelynek értel­mében a Szovjetunió gazdasá­gi és műszaki segítséget nyújt a Szíriai Arab Köztársaság­nak. Szovjet részről Kirill Mazu­rov, az SZKP Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, a szovjet párt­ós kormányküldöttség vezetője, szíriai részről Abdel Rahman Kalafavi miniszterelnök írta alá az egyezményt. Közlemény a Magyar Népköztársaság part- és kormányküldöttségének baráti látogatásáról a Román Szocialista Köztársaságban Február 24—26-a között hi­vatalos baráti látogatást tett Romániában a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével. A látogatásról kö­zös közleményt adtak ki, mely megállapítja, hogy az őszinte, baráti légkörű tárgyalások so­rán a felek tájékoztatták egy­mást pártjaik és kormányaik 144 óra Hétfő: A szabadság- harcos erők támadásai Dél-Vietnamban — Ni­xon Pekingbe érkezik. Kedd: NDK-rendelke- zés a nyugat-berliniek húsvéti és pünkösdi uta­zási lehetőségeiről. — Földosztás Bangla Desh- ben. Szerda: A bonni par­lamentben megkezdődik a ratifikációs vita. .— A Luna—20 szovjet hold­szonda visszaindul a Földre. Csütörtök: A Kádár János vezette magyar párt- és kormánykül­döttség bukaresti útja, a két ország szerződésének aláírása. Péntek: Angela Davis sajtóértekezlete, kisza­badulása után. — Koreai kormányküldöttség Bu­dapesten. Szombat: Kekkonen finn elnök a Szovjet­unióban tárgyal. A HÉT KRÓNIKÁJA A mennyei béke Indokínára nem vonatkozik? Pillantás Bukarestből — Vihar a Bundestagban Pézsmaantiíopokért pandamackók Eseménydús fontos hetet zárt » magyar külpolitika. Kádár Jánossal az élen párt- és kor­mányküldöttség utazott Buka­restbe, ahol tárgyalásokra ke­rült sor a román vezetőkkel, és aláírták a két ország ba­rátsági, - együttműködési, s kölcsönös segélynyújtási szer­ződését. Érdemes ezzel kapcsolato­san, egy kicsit általánosabb kitekintéssel, akárcsak tény­szerűen felidézni az elmúlt hetek magyar vonatkozású eseményeit. Párt- és állam- vezetőink jelen voltak a Var­sói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének prágai ülésszakán; nem sokkal ké­sőbb Kádár János Moszkvá­ban tett látogatást, ahol Leo- nyid Brezsnyevvel folytatott eszmecserét; szinte egyidőben került sor Erich Honecker bu­dapesti tartózkodására,' illet­ve a magyar párt- és kor­mánydelegáció VDK-beli uta­zására. S még be sem fejező­dött a bukaresti program, amikor hazánkba érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magasszintű kor­mányküldöttsége* Mindez ter­mészetesen nem véletlen, ha­nem az MSZMP-nek, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának tudatos törekvése, hogy a maga eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a szocialista világrendszer, az antiimp.erialista front egysé­gének erősítéséhez. Hogy ez az egység jelentős és mindennapi időszerűséggel bír, arra vonatkozólag elegen­dő a most záruló hét néhány fejleményére emlékeztetni. Az amerikai légierő páratlan mé­retű szőnyegbombázásokat hajtott végre az indokínai or­szágok ellen, és ismételten bombázta a demokratikus Vi­etnamot. Miközben az Egye­sült Államok légiereje „hiva­talosan" nem támadja a VDK-1, a Hanoiban csütörtö­kön közzétett Fehér Könyv adatai szerint 1971-ben az amerikai repülőgépek 15 ezer 111 bevetésben repültek Észak-Vietnam fölé. S az idei évben nem szakadt meg, ha­nem folytatódott és növeke­dett ez a számsor. ' A közel-keleti térségben, a megszállt Sinai félszigeten hadgyakorlatot rendeztek az izraeli erők, s Dajan hadügy­miniszter elégedetten állapí­totta meg, hogy az 1967-es há­ború óta ezúttal zajlottak le a legnagyobb katonai mozdula­tok. Közben újabb Phantom- szállítmányok érkeznek az Egyesült Államokból, az iz­raeli légifölény konzerválásá­ra. Nem keltett tehát megle­petést, hogy Jarring rövid je- ruzsálerru látogatása erősen formális jellegű volt, az ENSZ- közvetítés a politikai rendezés érdekében ismét nem mozdulhatott el holt­pontjáról. Viharos jelenetek játszód­tak le a bonni Bundestagban, ahol megkezdődött az NSZK keleti szerződéseinek képvise­lőházi ratifikációs vitája. Strauss, Kiesinger és a többi, szélsőjobboldali politikus min­dent elkövetett, hogy meg­nyomja a féket, sőt vissza­fordítsa a kormánykereket az ádáz hidegháború irányába. Aktivizálódtak egyes revan- sista és neofasiszta csopor- tocskák is. A hangoskodás el­lenére kitűnt az is, hogy a SZAVAZNAK A BRIT BÁNYÁ­SZOK. A megfi­gyelők szerint a sztrájk után Ang­liában a szénbá­nyászok túlnyomó többsége támo­gatja a kormány­nyal létrejött bér­megállapodást, amelyet az utóbbi idők egyik legna­gyobb angol mun­kásgyőzelmének tekintenek. Ké­pünkön az angliai Kentben a bányá­szok szavazással döntöttek az új bérmegállapo­dásról és a sztrájk befejezésének el­fogadásáról. nyugatnémet lakosság józan többsége egyetért az európai realitások elismerésével. Ért­hetően kedvező visszhangot keltett a Német Demokratikus Köztársaságnak az a jóindu­lattól vezérelt lépése, hogy még a négyoldalú egyezmény életbelépése előtt, húsvétkor és pünkösdkor lehetővé teszi a nyugat-berliniek látogatá­sát az NDK-ban, Nyilván ebbe az ellentmon­dásokkal telített, bonyolult vi­lágképbe kell belehelyeznünk azt az eseményt, amelyről a nyugati sajtóban a legtöbbet írtak: Nixon elnök kínai láto­gatását. A tárgyaló felek zár- .kózattsága miatt, egy előír,e. v.aj-j mi kevés szivárgott ki az ér-* demi megbeszélésekről, a je­lenlevő nagyszámú amerikai tudósító inkább a külsőségek­ből próbál következtetéseket levonni. Így lett vezeitő téma, hogy a Nixon házaspár két alaszkai pézsmaantilopot aján­dékozott a pekingi állatkert­nek — Csou En-laj viszont a kizárólag a Kínában honos pandamackókkal válaszolt 'a gesztusra. (Egyes lapok emlé­keztetnek rá, hogy annak ide­jén a New York-i állatkert sí-» kérésén letárgyalta egy pan­damedve megvásárlását, de Dulles külügyminiszter szemé­lyes közbenjárására a „vörös mackó” nem kapott beutazási engedélyt az Egyesült Álla­mokba ...) • A részletes kommentárnak a kínai—amerikai eszmecsere lé­nyegének, illetve szellemének ismeretében lesz helye. Hiszen nem az esik kifogás alá, ha a Kínai Népköztársaság és az» Egyesült Államok rendezi kap­csolatait. Nem közömbös azon­ban e folyamatnak az a része, amely gyengíti, támadja az an- tiimperialista front egységét. Jogosan kérdezhették azt vi­lágszerte: miként egyeztethető össze, hogy miközben Nixon a „Mennyei Béke Csarnokában” sétál Pekingben, az amerikai repülőgépek a rombolás és pusztulás új hullámait zúdít­ják a Kínával szomszédos Vietnamra, Laoszra, valamint Kambodzsára. A „mennyei bé­ke” Indokína egére nem vo­natkozna? A heti összefoglaló nem lenne teljes, ha legalábh „táv­irati stílusban” nem sorolnánk fel a hét néhány egyéb ese­ményét. Ángela Davis szaba­don bocsátását, amely egyelőre ilyen részleges formában is a hazai és nemzetközi tiltakozás sikere. A Luna—20 holdszon­da eredményes „tevékenytce- dését”, ami újból előrelépést jelent a világűrkutatásban. A brit bányászok történelmi győ­zelmét, amit következetes sztrájkharcukkal vívtak ki. Kekkonen finn elnök moszk­vai megbeszéléseit, amelyek nyilván kapcsolatban álltak azzal a kiemelkedő szereppel is, amit Helsinki az európai biztonság kibontakoztatása ér­dekében betölt. Réti Ervin Szabadlábra helyezése utá­ni első sajtókonferenciáján, a kaliforniai San Jóséban ké­szült ez a felvétel Angela Da- vlsról. Xuan Thuy, a VDK küldött­ségének vezetője... ... és Nguyen Van Thien. a DIFK-küldöttség képviselője nyilatkoznak a párizsi vietna­mi értekezlet csütörtöki, félbe­szakadt ülésének eseményeiről. Nixon elnök Pekingből — ahol befejezte kínai látogatá­sának hivatalos részét — Hangcsonba utazott. A repü­lőtérre tárgyalópartnere, Csou En-laj kísérte ki. tevékenységéről. Megállapítot­ták, hog£ mindkét ország je­lentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Át­fogó véleménycserét folytattak a két párt és a két ország kap- I csolatainak helyzetéről és táv­latairól, valamint a nemzetkö­zi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A közlemény megállapítja, hogy a magyar—román barát­ságnak mélyrenyúló történelmi gyökerei vannak. A magyar és a román nép legjobb fiai küz­döttek a két nép barátságáért, egyesítették erőiket és forra­dalmi harcot vívtak a szabad­ságért és a társadalmi haladá­sért az egykori magyarországi és romániai uralkodó osztályok nacionalista, nemzetiségeket elnyomó, a magyar és a román dolgozókat egymás éllen uszí­tó politikája ellen. A magyar és a román nép a fasiszta elnyomás alóli felsza­badulása után, a hitlerizmus elleni háború fő terhét viselő Szovjetunió történelmi jelen­tőségű győzelme eredménye­ként kialakult kedvező nem­zetközi feltételek között kezé­be vette sorsának irányítását, a szocializmus útjára lépett, s egyszer s mindenkorra véget vetett a kizsákmányoló osztá­lyok szította ellenségeskedés­nek. A munkáshatalom győzel­me új lehetőségeket teremtett a magyar és a román nép, Ma­gyarország és Románia kap­csolatainak gyökeres megjaví­tásához és széles körű kibonta­koztatásához. A két nép között tartós barátság jött létre a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a te­rületi épség tiszteletben tartá­sa. a,szuverenitás és a bel- ügyejkbe fáló be: bem avatko­zás elvei, az együttműködés és testvéri segítség alapján. Mindkét fél tudatában van annak, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság kapcsola­tainak bővítése és a két ország együttműködése a magyar és a román nép, a szocialista világ- rendszer javát szolgálja. A felek kifejezték elhatáro­zásukat, hogy tovább erősítik és szélesítik a két testvéri szo­cialista ország népeinek barát­ságát és kölcsönösen előnyös együttműködését. A küldöttségek megvizsgál­ták a két ország kapcsolatai^ nak jelenlegi helyzetét és fej­lesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy kooperációs megál­lapodások jöttek létre az ipari termelésben, bővült az együtt­működés az energetika, a víz- gazdálkodás, az idegenforga­lom, a vámügy, a közúti szál­lítás, a határövezeti árucsere területén. Fejlődött az együtt­működés a tudományos kuta­tásban. Hangsúlyozták az 1971—75- ös időszakra szóló hosszú le­járatú kereskedelmi egyez­mény jelentőségét, amely az árucsere több mint 90 száza­lékos növekedését irányozza elő az előző öt év eredmé­nyeihez viszonyítva. A két küldöttség kifejezésre juttatta azt az elhatározását, hogy minden erőfeszítést meg­tesz a magyar—román gazda­sági kapcsolatok állandó fej­lesztéséért — elsősorban a kooperáció fokozásával — olyan nagyfontosságú ágaza­tokban, mint a gépipar, a szá­mítástechnika, az elektronika, az automatizálás, a szállítási eszközök, a szerszámgépek, a vegyipar, a szállítások, az élel­miszeripar, a mezőgazdaság, 'a vízgazdálkodás, hangsúlyozták továbbá, hogy bővíteni kell az együttműködést a tudományos kutatásban, főleg azokon a te­rületeiken, amelyek biztosít­ják a tudományos és műsza­ki haladás megvalósítását a termelésben. A feleli megállapították, hogy bővült az együttműködés a kultúra, a művészet, az ok­tatás terén. Kiemelték a kul­turális, a művészeti és tudo­mányos cserék fontosságát a két nép kölcsönös megismeré­se és közeledése szempontjá­ból, és megállapodtak, hogy segíteni fogják az e célból lé­tesített kulturális együttműkö­dési vegyesbizot-tság tevékeny­ségét. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott vé­leménycsere során mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok egységé­nek és összeforrottságának. Ki­fejezte határozott óhaját, hogy fokozza az* együttműködést a Varsói Szerződés keretében, és fejleszti a barátságot és együtt­működést a többi szocialista országgal. A két fél nagyra értékelte azt a hozzájárulást, amelyet a Szovjetunió, a többi szocia­lista ország nyújt az enyhülés és biztonság megteremtéséhez Európában és az egész vilá­gon _ a béke, a népek közötti barátság és együttműködés ügyéért, folytatott harchoz. A küldöttségek kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerepét a tagor­szágok gazdasági együttműkö­désének fejlesztésében, a nem­zetközi munkaimegosztás elő­nyeinek hasznosításában, gaz­daságaik teljesítőképességének fokozásában, népeik életszín­vonalának emelésében. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy Európá­ban erősödött az együttműkö­dés. égi az .enyhülés , folyama­ta. A párt- és kormányküldött­ségek kifejezték azon meg­győződésüket, hogy létrejöt­tek a feltételek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Szükségesnek tartják és tá­mogatják a sokoldalú előké­szítő munka és a konzultáció haladéktalan megkezdését, a konferencia mielőbbi összehí­vása érdekében. A két fél teljes szolidaritá­sát fejezte ki a vietnami nép, a többi indokínai nép hősi harcával, és megerősíti elha­tározását, hogy a jövőben is minden támogatást megad igaz ügyük diadalra juttatá­sához. A felek megerősítették, hogy következetesen síkra- szállnak a világbékét veszé­lyeztető közel-keleti helyzet politikai - rendezéséért, a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­ber 22-1 határozatának végre­hajtásáért, az izraeli csapatok kivonásáért a megszállt arab területekről, az övezet összes államainak a léthez, a béké­hez és a biztonsághoz való joga szavatolásáért. A felek kifejezték mély meggyőződésüket, hogy a Ma­gyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének hiva­talos baráti látogatása a Ro­mán Szocialista Köztársaság­ban, az elvtársi megbeszélé­sek, a megkötött új szerződés jól szolgálják a két párt, or­szág és nép téstvéri barátsá­gának és együttműködésének további erősítését. A látogatás befejeztével a magyar párt- és kormánykül­döttség, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében magyarországi hivata­los látogatásra hívta meg a Román Szocialista Köztársa­ság párt- és kormánykül­döttségét. A meghívást köszö­nettel elfogadták. A látogatás időpontját később egyeztetik.

Next

/
Thumbnails
Contents