Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-26 / 48. szám

Az utánpótlás érdekében Tanműhely az Izzóban A váci városi tanács vég­rehajtó bizottsága december végi ül'ésén foglalkozott a szakmunkásképzés helyzeté­vel. A testület megállapítot­ta, hogy a városban egyre ke­vesebb gyár, üzem foglalko­zik az ipari tanulók képzésé­vel, kevés a tanműhely, vagy éppen gyengén felszereltek. Éppen ezért örömmel üdvö­zölhetjük az Egyesült Izzó váci gyárában elkészült tan­műhelyt. A tv képcső- és alkatrész- gyárban nemrég alkatrész- gyártó üzemrészt hoztak lét­re. Az üzembe a korábbinál jóval több képzett szak­munkásra van szükség. Ezért elhatározták, hogy saját tanműhelyt állítanak fel, így biztosítják a szakember-utánpótlást. A terv megvalósult. A váci 204-es számú ipa­ri tanuló-initézet tanulói közül 11 elsőéves gépi forgácsolóit és 6 másodéves gépszerelőt taní­tanak szervezett körülmények között az Izzóban. A lakato­sok eleinte egy ideiglenes he­lyiségben dolgoztak, az esz­tergályosokkal pedig a gép- I műhely szakmunkásai foglal- ] kozitak. De csak az elmúlt év j októberéig. Akkorra elkészült az épület, s a vállalat különböző egysé­geitől, a törzsgyár . szer­számműhelyétől, a kutató intézettől, a váci gép- alkatrész üzemtől meg­érkeztek az oktatógépek. Ma már a fiúk megszok­ták, megszerették az új mun­kahelyei;. Természetesnek ve­szik, hogy „saját” felszerelé­sűikkel, szerszámaikkal dol­goznak, önálló munkahelyük van. Reméljük, a gyár is, az ipari tanulók is hasimat lát­ják. Cs. Kapcsolat Komárom megye művészeivel Képzőművész körökben meg­lepetést keltett a hír: idén — először — Komárom megyei képzőművészek is tanyát üt­nek Zebegényben. Augusztus 7-től 13-ig rajzolnak, festenek a múzeum gyönyörű parkjá­ban, hallgatják az előadáso­kat. Dániel Kornél, a ázőnyi Ist­ván Emlékmúzeum igazgató­ja megerősítette a hírt. El­mondta, hogy Komárom me­gyéből 20 művész vesz részt egy számukra rendezett mű­vésztelepen. Komárom megye hivatásos művészei, többen országos tárlatok állandó ki­állítói. Mint az igazgató elmondta, Heves, Nógrád, Komárom és Pest megyék között már ré­gebben megállapodtak a kul­turális együttműködésről. A dunántúliak is már sokat hal­lottak a szabad iskoláról. Augusztusban — egy héten keresztül — sok előadással, filmvetítésekkel és zenei es­tékkel tarkított alkotómunká­ban eltöltendő hétre várják a vendégeket. Miért drágább a sör Szokolyán? A sörellátás országos gond, éppen ezért nem a mennyi­ségről, hanem az elosztásról kívánok szólni. Szokolya bel­területén két vendéglátó egy­ség működik, mindkettő har­madosztályú. A teljes sörkere­tet ez a két egység kapja. Az élelmiszerüzletek viszont 1970. szeptember óta egyetlen üveg magyar sört sem kap­tak, pedig egyedül ott árulják negyedosztályú áron. Sokan érvelhetnek azzal, hogy a sze­szes ital fogyasztása nem élet- szükséglet, fizessed az, aki in­ni akar. Valóban, fizesse meg a harmadosztályú árat az, aki a vendéglátó egység terüle­tén fogyaszt, de merem re­mélni, hogy söriparunk azok számára is termel, akik oly­kor-olykor családjuk körében, saját otthonukban szeretné­nek elfogyasztani' egy-két üveg sört. Miért fizessen ilyen­kor a vevő 1 forinttal többet, csupán azért, hogy az ÁFÉSZ- nak nagyobb legyen a haszna? Községünk területén műkö­dik egy magántulajdonban le­vő vegyesbolt, tulajdonosá­nak nem juttatnak sört. Az elutasítást azzal indokolja a söripar, hogy az állami egy­ségek igényét sem képesek kielégíteni. Érvelésük mind­addig érthető, míg az állami bolt a fogyasztók szolgálatá­ban áll, de ha erre nem képes, biztosítsanak árut annak, aki a saját hasznán túl a lakosság érdekeit szem előtt tartja. Grauszmann Ferenc, a HNF községi bizottsá­gának elnöke —*■ A »ESI MEGYE! HÍRLAP. Köt ÖNK t A C Á $ A * XVI. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM 1972. FEBRUAR 26., SZOMBAT Vita a HAGY munkájáról Épületek helyett: műszaki- és termelésfejlesztés 30 MILLIÓ NYOMTATOTT ÁRAMKÖRBŐL , Mint arról pénteki szá­munkban beszámoltunk, a vá­ci párt-végrehajtóbizottság csütörtökön a Híradástechni­kai Anyagok Gyárában tartot­ta ülését. Vándor Béla igazga­tó és Fejes István, az üzemi pártbizottság titkára számolt be a gyár gazdasági és beruhá­zási helyzetéről a IV. ötéves tervben. Az igazgató az írásos jelen­tés kiegészítéseként elmondta, hogy az üzemi tanács szerdán tárgyalta az elmúlt évi mérle­get, s jóváhagyta a nyereség felosztását. A törzsgárdatagok- nak jutalomként év közben ki­fizetett nyereségrészt levonva, 13 napi bérnek megfelelő összeget fizetnek ki e hó­nap végéig a HAGY-ban dolgozóknak. Elmondta azt is, hogy a pia­ci mozgásnak megfelelően a következő években is szükség lesz a terv módosítására, de úgy, hogy az eredeti ötéves tervbe felvett, a dolgozók helyzetét javító intézkedéseket mindenképpen végrehajtják! Fejes István párttitkár ar­ról beszélt, az elmúlt időszak­ban gyakoribbá vált a megbe­szélés a gazdasági és pártve­zetők között, s ezzel elérték, hogy a vállalat egészét érintő fontos kérdésekben a gaz­dasági vezetők nem dönte­nek az üzemi pártszervezet megkérdezése nélkül. Az előadóknak rendkívül sok kérdésre kellett válaszol­ni. Fejes István, a kötöttáru- gyár igazgatója arra volt kí­váncsi: a IV. ötéves tervben fejlesztésre szánt, közel 176 millió forint elegendő-e arra, hogy a gyár versenyképes le­gyen a piacon? Az igazgató válaszában elmondta, el kel­lett dönteniük, mire fordítsák a pént: épületekre vagy a mű­szaki színvonal és a termelés fejlesztésére? Az utóbbit vá­lasztották. Elmondta azt is, hogy a hazai piacon eladott VILAGKIALLITASRA KÉSZÜLŐBEN Fiatalok között Több ízben hírt adtunk már a Fót-Kisalagon működő út- törő-bélyegszakkör szép ered­ményeiről. Most ismét friss, 1972-es híreket tudtunk meg. Megérkezett az „Interjünex 72,” ifjúsági bélyegkiállítás meghívója a kristiensandi vi­lágkiállításra. Ebből az alka­lomból kerestük fel Szekeres Lászlót, a szakkör vezetőjét, akit a közelmúltban tüntetett ki „kiváló úttörővezető” kitün­tetéssel a Magyar Úttörők Szö­vetsége. Arra kértük, mondja el: hogyan lett bélyeggyűjtő. — Sokan azt hitték, hogy pe­dagógusként végzem az iskola bélyeggyűjtő-szakkörének ve­zetését. Nos, ez nem így van, hiszen foglalkozásom szerint a Dunakeszi Járműjavító jótál­lási ügyintézője vagyok, s a kisalagi szakkör vezetését a szülői munkaközösség tagja­ként, társadalmi munkában végzem. Az ifjúság körében végzett munka már régen a szívemhez nőtt, hiszen 17 éves korom óta* 1945 óta vagyok párttag, s mint kommunista mindig szívesen foglalkoztam a fiatalokkal, öt évig dolgoz­tam a néphadseregben politi­kai tisztként, itt kerültem kap­csolatba a bélyegekkel is. 1952- ben, amikor megalakultak a bélyeggyűjtőklubok, felfigyel­tem én is a hírre, s úgy vél­tem, nevelési eszköz is lehet a bélyeggyűjtés. Jelenleg körülbelül 40 ezer bélyegem van. Én elsősorban témák szerint gyűjtök, így kü- lön-külön gyűjteményem van a festményeket, sportot, tudó­sokat, zeneszerzőket ábrázoló bélyegekből. A magyaron kí­vül csak egy országgyűjtemé­nyem van, az NDK bélyegeit gyűjtöm a szabad német állam megalakulása óta. A másik „hobbym” az érté­kes levelek gyűjtése. Ebből is igen gazdag és értékes gyűjte­mény van már birtokomban. Legkedvesebb darabját Lenin születésnapján küldték nekem szülőfalujából: egy emlékbé- lyegzős emléklap. Most éppen egy igen érdekes levelet várok. Megtudtam, hogy megjelent Bangla Desh első bélyege, ír­tam Rahman sejknek — az ő arcképét ábrázolja a fiatal köztársaság első bélyege —, és kértem, küldjön számomra eb­ből egy példányt. 1964 óta vezetem Kisalagon az iskolai bélyeggyűjtő-szak­kört. Azóta mintegy 350 gye­rek volt itt szakköri tag, s leg­többjük az iskolát elhagyva is tovább hódol e nemes szenve­délynek. Országos kiállításon először 1964-ben nyertünk első díjat, azóta minden kiállításon ott vagyunk. Az akkori „nyer­tesek” közül Szóka Mária ma már pedagógus, a másik „ér­mes” fiam, Szekeres József, aki 1972-ben Bécsben is nem­zetközi díjat nyert, az idén érettségizik. Szakköröm tagjai 1971-lben Pécsett 5 díjat nyer­tek, s ez az év volt a „nemzet­közi” bemutatkozások éve is, hiszen Jugoszláviában és Bécs­ben egyaránt első díjat nyer­tünk a nemzetközi ifjúsági ki­állításon. Jelenleg ötvenkét gyerek jár a szakkörbe. Élővi­lágból, történelemből, pálya- választással kapcsolatos bé­lyegekből állítottunk össze gyűjteményeket. Az idén Szé- •kesfehérvárott rendezik meg az országos ifjúsági Bélyegki- állítást. Az egész országból a legnagyobb anyaggal, 9 gyűj­teménnyel, mi veszünk részt ezen a kiállításon. Utána in­dulnak gyűjteményeink Nor­végiába, az „Interjünex 72” kiállításra. Szekeres László, a kiváló út­törővezető, munkahelyén há­romszoros kiváló dolgozó, szo­cialista brigádtag, így foglalja össze rövid hitvallását a bé­lyeggyűjtésről: A bélyeg szépsége fejleszti esztétikai érzékünket, a bélye­gen keresztül az egész világ bevonul az ember lakásába, növeli a gyűjtő tudását, és egy egész életre szóló hasznos, ér­telmes, kulturált szenvedéllyel teszi teljesebbé életét. —k. —c. termékeikre semmiféle ártá­mogatást nem kapnak, igaz, ezek közül egyik sem ráfizeté­ses, ha akad is közöttük olyan, amelyik nem hoz a konyhára. Miskai Ferenc, a hajógyár igazgatója azt kérdezte: tar­talmaz-e a gyár IV. ötéves ter­ve variánsokat, elég rugal- mas-e, hogy a piaci igényeket követhesse? A választ tulaj­donképpen elöljáróban, a ki­egészítésben megadta az igaz­gató azzal, hogy elmondta, ez után a módosítás után is vár­ható a tervem kiigazítása. Ez tehát az első variáns. Miskai Ferenc második kérdése az volt, hogy a gyár idei 590 mil­lió forintra tervezett termelé­sét mennyire kötötték le elő­rendelésekkel vagy keretszer­ződéssel a társvállalatok? El­mondták, hogy 555 milliós termelésre szerződésük van, de a sokévi tapasztalat azt mutatja, hogy a fentmaradó 40 millió értékű termék is elkel. A következő kérdésre, hogy az exporton belül hány százalé­kot képvisel a tőkés és hányat a szocialista export, ‘elmond­ták, hogy szocialista exportjuk — bár ez a gyár számára igen kedvező lenne — gyakorlatilag nincs. A hajógyár igazgatójá­nak utolsó kérdése a műszaki létszámra vonatkozik. A 184 műszaki szakember közül viszonylag nagyon kevés, mindössze 16 az egyetemet végzett mérnök. Igaz, hogy közülük néhányan már fiatalon vezető beosztás­ban dolgoznak. Marton Pál, az Egyesült Iz­zó pártbizottságának titkára arra kért választ, hogy a hír­adástechnikai alapanyagok vi­lágszerte emelkedő árai mel­lett, hogyan tudják tartani az ár szintet, különösen itthon, ahol kötött áron kell eladni termékeiket. A HAGY igazr gatója elmondta, hogy csak a porkohászati termékeknél engedélyeztek nekik némi ár­módosítást — fölfelé, minden más áremelkedést fejlesztés­sel igyekeznek ellensúlyozni. Ezért hozzák létre a nyomta­tott áramkör üzemet, melytől a IV. ötéves tervben száz 153 milliós, de már ebben az évben is 30 milliós termelést várnak. Elmondta azt is, hogy eddig külföldről szerezték be a ferrit alapanyagául szolgáló vasoxidot, amit egy miskolci üzemmel együttműködve fél­áron itthon állítanak elő a jövőben. Dr. Lukács Ferenc, a váro­si tanács elnökének kérdése érzékenyen érintette a HAGY igazgatóját. A tanácselnök ugyanis azt kérdezte, hogyan szándékozik a gyár megoldani a terüle­tén levő, életveszélyes lakásokban élő családok helyzetét. Nem lehet elodázni a meg­oldást, mert a lakások álla­pota egyre romlik. A IV. öt­éves terv nagy arányú fej­lesztése mellett alacsonynak találta az összeget, amelyet szociális fejlesztésre kíván­nak fordítani. Molnár István, a városi pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője a januárban megtartott pártaktíva vissz­hangjára volt kíváncsi. A gyár párttitkára szerint a kommunisták helyesnek tar­tották, hogy a gyár vezetői őszintén elmondták a bajo­kat. Ennek tudható be ,az is. hogy amikor az elmúlt na­pokban 10 szakember átcso­portosítására volt szükség, azonnal akadtak önként je­lentkezők. Másik kérdésére, hogy biz­tosítja-e a bank a gyár által igényelt fejlesztési hitelt, el­mondták, hogy ígéretük van erre. . ................. A vitában dr. Lukács Fe­renc több fiatal, jól képzett szakember munkába állítását szorgalmazta. Szerinte gyor­sítani kellene az ügyvitelszer­vezést, és a piackutató cso­port munkáját. Miskai Ferenc szerint feltétlenül célszerű lenne a gyár ter­mékeit értékesítő ELEK- ROMODUL külkereskedel­mi vállalat monopolhely- zetének megszüntetése, mert ez kiszolgáltatja a gyárat. Ismét fel kellene venni * a kapcsolatot a szocialista piac­cal is. Papp József, a városi párt- bizottság titkára összefoglaló­jában kifejtette: a városi pártbizottság egyetért a mó­dosított IV. ötéves tervvel. A megyei pártbizottság segítsé­gét fogják kérni a gyár ki­egyensúlyozott külkereske- dejmenek megteremtéséhez. Javasolta, hogy az üzemi párt- bizottság időről időre kérje számon a gazdasági vezetők­től: mit tettek a munlcahe- lyek korSterűsítéséért} Végül szorgalmazta, hogy kapjon az eddiginél nagyobb nyilvános­ságot a gyáron belüli munka- verseny-mozgalom. Bányász Hédi 82 lakást átadnak a Földvüry téren Vácott, a Fcldváry téren az építők befejezték a C/5-ös 82 lakásos szövetkezeti ház építé­sét Március első napjaiban át­adják a lakóknak. Hatos névadó Hatos névadó ünnepséget rendez ma, szombaton a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége. Délután 2 órakor a Liszt Ferenc rakparton lé­vő klubhelyiségben fogadják ünnepélyes keretek között Fehér Máriát, Korbély Annát, Horváth Krisztinát, Nagy Györgyöt, Nagy Adrient és Nyári Csabát a magyar ál­lampolgárok sorába. Négy aranygyűrű Továbbra is számítunk tudásukra, tapasztalatukra Az egészségügyi dolgozók februári, váci munkaértekez­letén kedves eseményre került sor. Az elnöklő dr. Gecseg Gyula rendelőintézeti igazga­tó-főorvos bejelentette, hogy a helyi orvosi kar négy idős, köztiszteletben álló tagja nyugdíjba vonul. Ezután dr. Kollár Lajos, a Szőnyi' Tibor Kórház igazga­tó-főorvosa méltatta dr. Bek- kér Jenő, dr.. Láng Jenő és dr. Ruzsicska Béla aranydiplo­más orvos és a fogorvosként négy évtizede működő dr. Ta­hin Gyula munkásságát, érde­meit. Nagy részük van a vá­ros közegészségének fejlesz­tésében. Betegek ezreinek ad­ták vissza az egészségét, mun­kaképességét. — A nyugdíj, a pihenés éveiben is számítunk tovább­ra is tudásukra, tapasztalatuk­ra — mondta dr. Kollár Lajos, majd egy-egy aranygyűrűt nyújtott át a négy ünneped­nek. Dr. Ruzsicska Béla, az alsó- városiak népszerű körzeti or­vosa mondott köszönetét az ünneplésért, társai nevében is megígérte: továbbra is szol­gálják a közegészségügyet. _______________(P. r.) MÁ RCIUSBAN Tudoszures a járás négy községében A váci tüdőgondozó intézet mozgó emyőfénykép szűrőál­lomása márciusban a járás .négy községéljen végzi a la­kosság kötelező, évenkénti tüdőszűrésót. Verőcén március l-tőd 7-ig, Szokolyán 8-tól 14-ig, Kisma­roson 15-től 17-ig és Nagyma­roson 20-tól 31-ig lesz szűrés — szombat kivételével. Mindenkinek érdeke, hogy az idézésre elmenjen, hiszen a szűrés célja a tüdő tbc, a tü­dődaganatok és más tüdőbe­tegségek korai felfedezése, amikor még gyorsan és köny- nyen gyógyíthatók. Űj képek, szobrok a Cifrakertben . Üj képekkel és szobrokkal gazdagodott a váci cifrakerti képtár. Kétszázhatvanezer fo­rint érték, neves magyar fes­tők és szobrászok alkotásai kerültek Vácra. Több a vá­rosi kiállításokról már ismert művész: Pirk János és Hock Ferenc, a Dunaműhely tagjai, Bartl József, Kántor Andor, Sarkantyú Simon és mások ké­pei, Kis Kovács Gyula, Mar­isa István szobrai hamarosan állandó helyükre kerülnek, a cifrakerti képtárban. Illésék és Tolcsvayék. Már­cius 3-án, pénteken este 7 óra­kor az Illés és a Tolcsvay együttes ad koncertet a DCM színháztermében. HÉT VÉGI FILMAJÁNLATUNK: Félreértések sorozata Ma és holnap francia vígjá­ték amerikai filmváltozata pe­reg a Madách-moziban. A kaktusz virága című fiiamban egy érett nő veszi fel a ver­senyt a fogorvos szerelméért egy nagyon fiatal, bájos tee­nager lánnyal. Maga a vígjá­ték a félreértések sorozatára épül, minden jelenét újabb humor forrása és Gene Saks, a rendező, ki is használja a lehetőségeket. Számos ötlettel bővíti a helyzetkomikumok so­rát, s szabadon hagyja érvé­nyesülni színészeinek sajátos humorát. Walter Matthau el­lenállhatatlanul nevetséges, fanyar agglegény,1 aki saját csapdájának a fogja lesz. Ing­rid Bergman még most tó na­gyon vonzó; s mindkettőjük méltó partnere Goldie Hawn, a szeszélyes, kicsit bolondos és romantikus Tony szerepé­ben. — Vasárrapi matinéfilm: Luxustutajon. — Hétfőtől szerdáig az Ismét átugrom a pocsolyákat című színes, szink­ronizált csehszlovák film zár­ja a februári műsort. A filmet a kétszeres Állami­díjas Karel Kachyna rendez­te. Az építők mozija szomba­ton A halhatatlan légiós című magyar filmet vetíti. Vasár­nap és hétfőn francia film, A hekus és azok a hölgyek a műsor. P. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents