Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

A 1972. FEBRUÁR 25., FENTER A Musica Humana hangversenye Vácott A váci Musica Humana ka­marazenekar a megalakulása óta eltelt több mint nárom év alatt, a ritka, alkalomszerű fellépések során, fokozatosan megerősödött. A váci zeneisko­la tanáraiból alakult kamara- zenekar ebben a szezonban már több hangversenyt adott, mint megalakulása óta össze­sen. Ugyanakkor állandó köz­reműködője a Filharmónia bérleti hangversenyeinek. A budapesti közönség is hallhat­ja játékukat; a Nemzeti Mú­zeum Történeti zenés esték cí­mű sorozatában rendszeresen adnak koncerteket. Vácott és Budapesten kívül állandó sze­replőik a dunakeszi művészeti napoknak, s fészt vettek a szo­bi zeneiskola ünnepélyes meg­nyitásán is. Repertoárjuk nagyrészt a barokk mesterek műveiből áll, de'a bécsi klasszicizmus alko­tásai és századunk zenéjének egy-egy darabja sem hiányzik műsorukról. Szerda este a váci zeneisko­la hangversenytermében szép barokk hangversenyt hallhat­tunk az együttestől. Műsoru­kon Händel és Corelli Concer- td Grosso-i, valamint szóló hangszerre írott versenyművek szerepeltek. Vivaldi A tengeri vihar programjelzésű, ritkán hallható fuvolaversenyét Frank Éva; Bach közismert f- moll zongoraversenyét pedig Cs. Nagy Tárnámé adta elő szép tolmácsolásban. Mindket­ten a zeneiskola tanárai. Ven­dégszólistaként Erdélyi Ta­mást, az Állami Hangverseny- zenekar tagját hallottuk, Ales­sandro Marcello oboaverse­nyét szólaltatta meg. Dicséret illeti az együttes hangverseny- mesterét (és nem karmesterét, ahogy a plakátok tévesen hir­detik!), Erdélyi Sándort, a mű­vek szép, stílusos előadásmód- jaert. A hangverseny hatását le­rontotta, hogy a barokk zene­kari műveknél megszokott continuo-szólamot nem csem­baló, hanem zongora szolgál­tatta. (Egy ilyen jól felszerelt együttes igazán megérdemelne egy csembalót.) Korda Agnes Chernekmlékiiíinepssg Kőszegen Chernél István halálának 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek Kőszegen, a Jurisich vár lo­vagtermében. Az emlékün­nepségen Radetzky Jenő tu­dományos kutató méltatta Chernél István munkásságát. Az Európa-hírű ornitológus 1865. május 31-én született Kőszegen, és 1890-ben már mint elismert szaktudós dol­gozott. 1891-ben a norvégjai Tromső-sziget madárvilágát tanulmányozza, s eközben is­merkedett meg a sí haszná­latával. Hazatérve megalapí­tója lett a magyar sísport­nak. Számos madártani ta­nulmánya, könyve jelent meg. Elsőnek rendezte meg Kősze­gen a „Madarak és fák nap­ját”. Közművelődési tanácskozás Óvónőképző nyílik Nagykőrösön Ismét megrendezik a Pest megyei művészeti heteket Zsindelyesek — tanulmányúton Még a századforduló ide­jén is megközelítőleg száz család élt zsindelykészítésből Borsod megye Zempléni hegy­vidékén a hegyközi falvak­ban. Kovácsvágáson, Három­hután és más községekben apáról fiúra szálló hagyomány­ként űzték ezt a mesterséget. Ma már csak a népi műem­lék jellegű parasztházakon maradt meg a zsindelyfedés. Kihalt a mesterség is, olyany- nyira, hogy most, amikor a miskolci műemléki .avasi ha- . rangtornyot korhű stílusban 'helyreállítják, a tetőzet zsin­delyfedését újból meg kellett tanulni. A hegyközből két fa­ragó a szomszédos Kelet-Szlo- vákiából sajátította el a mes­tersége fpgásait. ök készítik el a XVI. században épült to­rony fedéséhez szükséges, mintegy tízezer zsindelyt. A Petőfi- évfordulóra Bács-ICisfcun megye városje­lölt .nagyközségében, a Petőfi- évfordulóra készülő Kiskőrö­sön, a költő szülőhelyén mint­egy 30 millió forint költséggel új művelődési központ épül. Az építők a terv szerint a költő születésének 150. évfor­dulójára átadják a művelődé­si palotát, s így a jövő évi Petőfi-ünnepségeket már ab­ban rendezhetik meg a kiskő­rösiek. Hazaérkezett olaszországi turnéjáról a Bábszínház Több mint kéthetes nagysi­kerű olaszországi turné után hazaérkezett az Állami Báb­színház 29 tagú együttese. A nemzetközi koncertiroda szer­vezésében hat olasz városban — köztük Rómában — együtt­véve 11 előadást tartottak fel­nőtteknek, gyerekeknek. A városról városra utazó, s olasz földön mintegy háromezer ki­lométert „tájoló” magyar tár­sulat előadásait összesen csak­nem tízezer itáliai néző látta. Nagy sikere volt a Fából fa­ragott királyfinak, a Petrus- kánaik, valamint Beckett: Je­lenét szöveg nélkül című báb­jelenetének. , A társulat munkája iránt külföldön is mind nagyobb az érdeklődés, jelenleg is több meghívás Vár a Bábszínház művészeire, ennek azonban a hazai kötelezettségek miatt csak részben tudnak eleget tenni. Nagy vonalakban már ki­alakult az első félévi film- premierek terve. A hazai ter­mésből érdeklődésre tarthat számot Jancsó Miklós leg­újabb alkotása, a „Még kér a nép”, valamint, — a népszerű öcsi-filmek folytatásaként — Palásthy György újabb filmje, a „Hahó, a tenger!” Elkészült és bemutatásra vár a „Mez­telen vagy”, Gyöngyössy Imre rendezésében és Gaál István új színes filmje, a „Holtvi­dék”. A szovjet Mihalkov—Kon- csalovszkij Csehov-adaptá- tiója, a „Ványa bácsi” fősze­repeit Innakentyij Szmaktu- novszkij és Szengej Bondar- csuk játssza. Figyelemre méltó alkotás a grúz stúdióban ké­szült „Különleges kiállítás”. Zola „Mouret abbé vétke” című regényének francia— olasz filmváltozatát Georges Franju rendezte. Láthatják a nézők a múlt évi cannes-i nagydíjas „A közvetítő”-t és Hitchkock „Psy- cho”-ját. Katherine Hepburn és Peter O’Toole főszereplésé­vel készült el „Az oroszlán té­len” című színes angol törté­nelmi film. Sophia | Loren, Marcello Mastroianm és Lud­milla Szaveljeva együtt szere­pel a „Napraforgó” című olasz —francia koprodukcióban, Filmkülöiűegességnek számít a japán ,J)odeskaden”, Ing­mar Bergman „Szenvedély” és a Bondarcsuk által rendezett olasz—szovjet „Waterloo”. Ki­emelkedő mű az „Egy rendőr- felügyelő vallomása az állam­ügyésznek” című olasz film és Érdekes premierek A KÖVETKEZŐ HÓNAPOK FILMTERVEI a „Rend gyilkosai” című fran­cia alkotás. A népszerű Ugo Tognazzi új filmje, „Jöjjön el egy ^távéra hozzám ...” Bol­gár—olasz koprodukcióban készült a „Sztrogoff Mihály" című kalandfilm. HÉTKÖZNAP A MŰTEREMBEN Zománc és plasztika Ai ajtón a névtábla: Asszo­nyt Tamás, Jávor Piroska. Szobrász, festő — házaspár. Jávor Piroska ,KI MIT TUD?" Befejeződött a „Ki mit tud?” televíziós vetélkedő Pest megyei elődöntőinek ér­tékelése. A megye hat váro­Autóvillamossági szerelőt, tmk-villanyszerelőt, toronydaru* és gépkocsiszerelőt, asztalos, kőműves, ács, hidegburkoló, vasbetonszerelő, tetőfedő, épületbádogos, vizszerelőt, villanyszerelő, lakatos, festő, könnyűgépkezelő, szakmunkásokat, gépkocsivezetőket, segéd- és betanított munkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), raktári segédmunkásokat, rakodókat, kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán: Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt. sában és négy járásában ren­dezett önálló, valamint öt já­rásban tartott körzeti bemu­tató után javasolta a zsűri a résztvevőket továbbjutásra. Az egyéni versenyekre 311- en, a csoportos versenyekre pedig 86-an adták be jelent­kezésüket. A vokális zene kategóriában két népdal-, három opera- műdal-, nyolc táncdal-sanzon- énekes, valamint négy kama- rakórus és egy népi trió; a hangszeres kategóriában két zongorista, két furulyás, két klasszikus gitáros, egy klasz- szikus harmonikás, egy ka­marazenekar, egy kvartett, egy tamburazenekar, valamint öt tánczenekar; a népi tánc kategóriában hat tánccsoport és egy trió jutott tovább. A döntőket Cegléden rendezik meg március 12-én délelőtt fél 10-től. Az irodalmi színpad-színját­szó kategóriában hatan, a vers- és prózamondásban hú­szán, az egyéb kategóriában pedig egy bűvész, egy paro- dista és egy fogciterás jutott tovább. Ez utóbbiak megyei döntője nem az eredeti kiírás szerint Vácott, hanem az elő­zetes tervek szerint Monoron lesz, ugyancsak március 12-én fél 10-kor/ — Szerencsém volt — mond­ja Jávor Piroska —, amikor elvégeztem 1969-ben a főisko­lát, éppen beköltözhettünk a szentendrei új művésztelep modern házaiba. Nem kellett keresgélni, bérelni műtermet, már a legelső időkben sem. Jávor Piroska műterme a hall, amelyet erre a célra ál­doztak fel, mert az igazi mű­terem a szobrász házastársé. Leülünk a hallba. A falon né­hány színes zománckép és grafika. Az egyik fal csupa ablak. A zománcképek érdek­lődést felkeltsek. — Kevesen dolgoznak zo­mánccal. Mi vonzotta ehhez a technikához? — Pontosan nem tudnám megmondani. Harmadéves ko­romban kezdtem. Megtudtam, hogy az Epreskertben találha­tó egy alkalmas kemence. Is­mertem, nagyon szerettem a középkori francia zománcfes­tőket. Ez is ösztönzést adott. Azt hiszem, alkat kérdése, ki mihez vonzódik. Az olajfestés nem feküdt, legalábbis amit olajjal meg tudnék csinálni, az nekem nem tetszik, szá­momra értelmetlen. Rá kellett, hogy akadjak erre a kifejezé­si formára. — Azt mondják, nehéz a zo­mánc technikája. Valóban? — Az alaptechnikát megta­nultuk a főiskolán. Aztán so­kat jártam a zománcgyárba, ahol segítettek, munkások, mérnökök. Vettem szakköny­veket, de többségük mérnö­köknek való, rendkívül nehéz vegyészeti szaknyelven íródott A művész ezzel nem sokra megy. A gyakorlatban próbál­kozom, kísérletezem. — Mennyire sajátította el már a technikát? — Amit mostanában csiná­lok, azt már nem a tűzre, a kemencére bízom, előre tudom, milyen lesz. De van még elég sok dolog, amire még nem jöt­tem rá. — A lakásban is van ke­mencéje? — Van, a nagy műteremben, kemenceépítő-mester csinálta. — Miért szereti a zománc­festészetet? — Nagyon jó anyag, szép és nemes. Ezenkívül maradandó, mindent kibír, jobban, mint a kerámia. Keményebb, zártabb fogalmazást igényel és én ezt szeretem. — Milyen az időbeosztása, munkamódszere ? — Változó. Van, amikor reg­geltől másnap reggelig is dol­gozom, van, amikor egyáltalán nem. — Tervei? — Szeretnék minél több ki­állításon részt venni. Festők esetében kevés a megrendelés, a pályázat. Most töröm vala­min a fejem, ha jó lesz, sike­rül, majd akkor beszélhetünk róla. Asszonyi Tamás Néhány lépés a haliból, máris a valódi, nagy műterem­ben vagyunk, ahol Asszonyi Tamás készíti szobrait. Tágas terem, galériát is építettek hozzá, most ott alszanak fent. A falra szerelt polcokon kis­plasztikák, törékeny figurák. — Eddig főleg kisplasztiká­val és érmével foglalkoztam. Most szeretnék a nagyobb mé­retek felé haladni. — Milyen munkákról adhat mostanában számot? — Készítettem egy érmét, Pest és Buda egyesítésének szá­zadik évfordulója alkalmából. Sokat kértek belőle, a bronz­öntő meghozta, most cizellá­lom őket. — Pályázat? — Részt veszek egy meghí­vásos pályázaton, öten versen­günk. A SZOT-díjhoz kellene megfelelő érmét tervezni. — Látok itt Lenin-portrékat. — Igen, a sásdi pártbizott­ság megbízott, hogy csináljak egy Lenin-domborművet a községi pártszékház elé. De min legyen a dombormű? Ki­derült, hogy találni kell egy falat is, ami hordozza. Több változatban megterveztem már, még egyik sem jó. — Lehetőségeivel meg van elégedve?. < — Igen. Annak örülök, hogy egyre inkább kezdenek kiala­kulni foglalkoztatási körök. Vagyis bizonyos szervek, in­tézmények, ha egyszer rendel­tek valakitől valamit és az megnyerte tetszésüket, akkor továbbra is foglalkoztatják. Ügy érzem, így vagyok én a fővárosi tanáccsal. Nemrégi­ben tették fel a Népszínház utca és a Köztársaság tér sar­kán álló új házra a „Népszín­ház utca tábláját”, a Fővárosi Emlékmű Felügyelőség megál­lapította a védett utcaneveket, s ezek mindegyikéhez készül egy-egy művészi tábla. * — Miért tartja jónak a fog­lalkoztatási köröket”? — Egy példát mondok; Ha esetleg Nyíregyházáról kapok megrendelést, egyszer leme­gyek a városba, megnézem, hová kérik, amit szeretnének, hazajövök, megtervezem. De nem ismerem a várost, mivel azelőtt és talán azután sem fognak onnan feladatot rám bízni, tehát az ilyen esetleges együttműködés nem jó. — Kiállítás? — Együtt készülünk felesé'« gemmel egy ráckevei kiállí­tásra, a Savoyai-kastélyban rendezik meg. (berkovits) Tegnap egésznapos tanács­kozást rendezett a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya. Napirenden az elmúlt év közművelődési munkája és az idei feladatok szerepeltek. Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője referátumá­ban elismeréssel szólt az el­múlt esztendő eredményei­ről. Javult a járási hivata­lok és városi tanácsok műve­lődésügyi osztályainak köz- művelődési tevékenysége. Ál­talában jól oldották meg a pedagógusok differenciált bér­** rendezését. A pedagógusok to- j vábbképzésében — a megyei kabinet létrehozásával — sike­rült előbbre lépni. A fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keinek középiskolai ösztön­díja ma márta-lóban ösztönöz a továbbtanulásra. A továbbiakban Hargitai Károly a megye oktatási hely­zetéről készült felülvizsgálat tapasztalatairól beszélt. A töb­bi között elmondotta, hogy változatlanul nagy gondot je­lent Pest megyében az óvónő­hiány. Ennek enyhítésére szü­letett meg az a határozat, hogy Nagykőrösön, az Arany János Gimnázium épületében, kö­zépfokú óvónőképző tagozat indul. Hargitai Károly referátu­ma után Borbély Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je az elmúlt nyár kulturális rendezvényeit értékelte, majd ismertette az év nyári prog­ramját. A gazdag rendezvény- sorozatot a ceglédi országos Dózsa-ünnépség vezeti be. A Röpülj, páva körök országos bemutatójára a megyei tanács díszudvarán kerül sor au­w gusztusban. Az idén ismét megrendezik a két éve már nagy sikert aratott Pest me­gyei művészeti heteket. Be­fejezésül arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a nyári program csak akkor lesz jgazán jó, ha az szerves részét képezi az egész esz­tendőben folyó közművelődés­nek és a helyi lakosság ér­deklődésére, támogatására épüL P. A. Könyv a nagy árvízről Dr. Vágás Istvánnak, a mű­szaki tudományok kandidátu­sának, az alsó t.iszavidéki víz­ügyi igazgatóság főosztályve­zetőjének szerkesztésében könyv jelent meg az 1970. évi nagy árvízről A könyv orosz és német nyelven is rövid ösz- szefogflalót, áttekintést nyújt az elemi csapás megfékezésé­ről. A könyvet — korlátozott példányban — a Budapesten májusban megnyíló Vízügyi Könyvesbolt is forgalomba hozza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents