Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

1978. FEBRUAR 25., PÉNTEK res» hec» e* ''■zMArhm Egy délután művelődésügyi intézményekben Dr. Orbán László a vád járásban Tegnap délután a váci já­rásba látogatott dr. Orbán László, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese. Útjára el­kísérte Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei bizott­ságának titkára, Balogh Lász­ló, a váci járási pártbizottság első titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyet­tese és dr. Vida Gyula, a vá­ci járási hivatal elnöke. A látogatást a verőcei álta­lános iskolában kezdték, ahol a miniszterhelyettes — maga is a község szülötte — baráti beszélgetést folytatott a tan­testület tagjaival. Szó esett itt a matematika és a törté­nelem Lénárt-féle módszerrel való tanításáról és tapaszta­latairól. Csele Józsefné tanár elmondotta, hogy a feladat- lapos oktatás bevezetése óta rendkívül megnőtt a gyere­kek aktivitása, örömmel vesznek részt a közös munká­ban, és sokat fejlődött kriti­kai érzékük is. Akad olyan elsőosztályos, aki 3 perc alatt 24 számtanpéldát megold, és a gyerekek többsége 20 perc alatt 100 példa helyes meg­oldását teszi a tanító aszta­lára. Ezeken az órákon nincs szükség fegyelmezésre. Ezziel kapcsolatban elmon­dott egy kedves és jellemző történetet is. Az első osztály­ban csak a számtant tanítják Lénárt-féle módszerrel, olvas­ni még a hagyományos szó­tagoló módon tanulnak a gye­rekek. A minap az olvasás órán az egyik kisfiú megszó­lalt: tanító néni kérem, in­kább számoljunk. A vendégek a látogatás vé­gén megtekintették a megyei tanács segítségével felépült tornatermet, öltözőt és zuha­B1RAL A TSZ-SZOVETSEG Csökkentse apparátusát a MÉK Ismeretes, hogy az elmúlt évben országszerte átszervez- ’ ték a zöldség-gyümölcs ke- ' reskedelemmel foglalkozó megyei értékesítő központo­kat, amelyek ily módon az AFÉSZ-ek és a termelőszö­vetkezetek közös vállalataivá lettek. Ä törekvés a biztonsá­gosabb értékesítés, a rugal­masabb kereskedés megvaló­sítása, tehát végső soron a fogyasztói érdekek védelme is volt. Most a Budapest kör­nyéki Mezőgazdasági Szövet­kezetek Szövetségének elnök­sége megvizsgálta: melyek az első év tapasztalatai a Pest megyei MÉK működésében? Szigorú kritika csendül ki a szövetség elemzéséből. Eszerint a vállalat csak kis mér­tékben tudott szakítani korábbi működési elveivel, kereskedelempolitikája lé­nyegében nagyon keveset változott. Mind a szövetség képviselője, mind az igazgatóság tagjai többször erélyesen figyelmez­tették a függetlenített válla­lati. vezetőket, hogy hajtsák végre az igazgatósági határo­zatokat. Ennek ellenére még nem sikerült érvényt szerezni az alapszabály elveinek. Ennek egyik következmé­nye, hogy a 145 alapító szö­vetkezet közül 100 még nem fizette be az 50 ezer forintos alapító összeget! A felvásárolt áru mennyisége csak 2 szá­zalékkal emelkedett, az appa­rátus azonban nem esőkként. A létszám ezer főre tehető, s ez is magyarázza, hogy mint­egy százmillió forintos költ­séggel dolgozott a vállalat. En­nek jelentős hányada azért vált szükségessé, mert üzlet­politikájában a régi módot alkalmazta, a vállalat nem törekedett komolyan áruköz­vetítői feladatának ellátására. A vállalat vezetésében az igazgató és az áruforgalmi fő­osztályvezető kivételével vál­tozás nem történt, s e két ve­zető nem volt képes jelentős módon befolyásolni a meggyö­kerezett gondolkodást és gya­korlatot. A vállalat mérlege ugyan nyereséges, de ennél sok­kalta nagyobb az az ösz- szeg, amelyet a tagszövet­kezetektől a vállalat költ­ségeinek forrásaként el­vonni volt kénytelen. Mindent összevéve tehát, a tsz-szövetség elemzése meg­állapítja: a MÉK az átszerve­zés óta eltelt időben nem vál­totta be a hozzáfűzött remé­nyeket, jóllehet a zöddség- gyümölcs kereskedelem kor­szerűsítésével lehetőség nyí­lott arra, hogy az alapító ok­iratban lefektetett tartalmi változások megvalósuljanak. A szövetség tagszövetkezetei­nek érdekében ezentúl erre kell törekedni, de a vállalat csak aikkor tud eleget tenni a kívánalmaknak, ha az úgynevezett saját számlás lebonyolításról áttér a jutalékos, illetve bizományosi áruforgal­mazásra, egyszersmind az apparátus létszámát fokozatosan csök­kenti. A szövetség is ösztö­nözni kívánja a vállalat ve­zetőségét, hogy az igazgatóság határozatait következetesen hajtsa végre. k. n. Végrehajtják-e a rendeletet? KNEB-vizsgálat a vízszennyeződésről A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság első félévi munka­tervének megfelelően orszá­gos vizsgálatot indított, amely­nek során ellenőrzi a vizek szennyeződésének megakadá­lyozására hozott kormányren­deletek végrehajtását. A vizs­gálat az elmúlt négy év ta­pasztalatait öleli majd fel, s a fővároson kívül — ahol ki­lenc kerületet érint — hét me­gyére terjed ki. Ezeken a helyeken ellenőr­zik, hogy az iparvállalatok és a mezőgazdasági üzemek, va­lamint a tanácsok és más hatóságok milyen intézkedése­ket tesznek a vizek szennye­ződésének megakadályozására, s megvizsgálják az eddigi in­tézkedések hatását. Szem­ügyre veszik azt is, hogy az Országos Vízügyi Hivatal és területi szervei kellő mérték­ben alkalmazzák-e a bírságo­lást, gondoskodnak-e az ebből származó bevételek rendelte­tésszerű felhasználásáról. nyozót, melyet ünnepélyesen április 4-én adnak át rendel­tetésének. Verőcéről Kismarosra men­tek a vendégek, ahol Krebsz József községi tanácselnök kalauzolta őket. Bemutatta a két éve épült óvodát, a ta­valy átadott négy tantermes iskolát, melynek fele része a lakosság társadalmi munká­jával épült. Elmondotta- azt is: ismét nagy fába vágják fejszéjüket a község lakói, pártházat építenek, melyben a társadalmi szervezetek és egy ifjúsági klub is helyet kap. Dr. Orbán László, útja kö­vetkező állomásán, Szobon a művelődési házat és a leány­nevelő otthont látogatta meg. Heil Imréné, a nagyközségi pártbizottság titkára és Grósz Sándor a tanács vb-titkára fogadta a vendégeket. Miután az első miniszterhelyettes megismerkedett a művelődési ház programjával, megtekin­tette a leánynevelő otthont, ahol Kása Mátyás igazgató köszöntötte. A látogatókat el­sősorban az érdekelte, hogy milyen körülmények között élnek az otthon lakói, elégsé­ges-e az a pénz, amit az ál­lam étkezésükre és ruházko­dásukra fordít. Érdeklődve hallgatták az igazgató észre­vételeit, miszerint megoldat­lan az állami gondozásból ki­kerülő gyerekek egy részé­nek sorsa. Feltétlenül szük­ségesnek tartaná, hogy a me­gyében egy olyan ifjúsági ott­hon nyíljon, amelyben azok a gyerekek nyernének elhelye­zést, akik nem tanulnak to­vább középiskolában, vagy szakmunkásképző-intézetben. A látogatás a késő esti órákban ért véget. Bányász Hédi Márciusban összehívják a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülését Tanácskozott az országos elnökség Tegnap ülést tartott a Haza­fias Népfront országos elnök­sége. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait az időszerű Belpolitikai kérdésekről és nemzetközi eseményekről; köJ zöttük a Varsói Szerződés tag­államainak az európai bizton­sági értekezlet összehívása ügyében hozott dokumentumá­nak jelentőségéről, azokról a döntésekről, amelyeket a Bé- ke-világtanács Helsinkiben megtartott kibővített ülésén hoztak e mozgalom tömegtá­mogatására és a közelmúltban megrendezett versailles-i vi­lágtalálkozóról az indokínai népek békéjéért. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára ismertette a Hazafias Népfront V. kong­resszusának előkészítő munká­latait. Március 1. és 15. között ala­kulnak meg a járási népfront­bizottságok. Március második felében tartják meg a megyei küldöttértekezleteket, amelye­ken megválasztják a megyei népfrontbizottságokat és a kongresszusi küldötteket. A budapesti küldöttértekezlet áp­rilis 8-án lesz. Az elnökségi ülés napirendi témáinak vitájában felszólalt Bartolák Mihály, Bognár Jó­zsef, Bugár Jánosné, Égető La­jos, Harmati Sándor, Kállai Gyula, Nagy Józsefné, Náhási László, Ortutay Gyula, Süme­gi János és Szabó Kálmán. Bugár Jánosnénak, a Haza­fias Népfront főtitkárhelyette­sének javaslatára áz országos elnökség elhatározta, hogy március második felében ösz­szehívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülését, amelyen megvitatják az orszá­gos tanács kongresszusi beszá­molójának tervét. Féléves terv — Csopakon Az Agrártudományi Egye­tem KISZ vb-tagjai február 7- től 14-ig egy hetet Csopakon töltöttek az egyetem üdülő­jében. Munkaprogramjukban a kö'vetkező főbb témák sze­repeltek: az ifjúsági törvény és a KISZ-kongresszus anya­gának feldolgozása, hatéko­nyabb vezetőképzés és a KISZ jutalmazási rendszeré­nek kidolgozása, valamint az, agitációs munka elemzése.. Megalakult az országos öntözési operatív bizottság Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal kö­zös felhívása az öntözés kora tavaszi megkezdésére, hogy a nagyüzemi gazdaságok pótol­hassák azt a rendkívül nagy csapadékhiányt, amely az utóbbi év szokatlanul szá­raz időjárása miatt keletkezett. A feladatok megvalósítása érdekében alakult meg csütörtökön délután a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban az országos öntözési operatív bizottság. Ennek az országos öntözési ve­zérkarnak, bizottságnak elnöke dr. Lőrincz József, a MÉM ter­melési és műszaki fejlesztési főosztályának vezetője. Az alakuló ülésen meghatá­rozták a legfontosabb felada­tokat. Az országos öntözési operatív bizottsághoz hason­lóan az öntözésben leginkább érintett Bács, Békés, Csong- rád, Győr, Hajdú, Pest, Sza­bolcs és Szolnok megyében még e hónap végéig meg­alakulnak a megyei öntö­zési operatív bizottságok is. Negyvenhárom szakma tanulót keres A Minisztertanács határozata a fiataloknak nyújtható kedvezményekről (Folytatás az 1. oldalról.) A Minisztertanács tegnapi ülésén az egészségügyi mi­PÖRGETETT BETONOSZLOPOK Vágányzáron Maglódig Lapunkban is hírt 'adtunk arról, hogy még ebben az év­ben befejeződik a vasútvonal villamosítása Budapest és Nagykáta között, s ennek kö­vetkeztében tíz perccel meg­rövidül a menetidő ezen a szakaszon. Ez elsősorban 'azok­nak öröm, akik napról napra igénybe veszik az itt közle­kedő, úgynevezett behordó vo­natokat, hogy a fővárosba vagy környékére utazzanak munkahelyükre. Az új .villa­mosítási program keretében 1973-ra egészen Szolnokig ké­szül el a korszerűsítés. Korrózióvédelem nélkül ? Laukó Sándor és Fodor Csa­ba társaságában járjuk végig a jelenleg munka alatt álló szakaszokat. Laukó Sándor a főépítésvezető, míg Fodor Csaba a MÁV gépészeti szak­osztály villamosítási vezetője. Ezen a szürke, télies napon Rákoshegy és Maglód között van vágányzár, itt folyik a munka, itt kúszik egyre elő­rébb a munkaszerelvény, ez az univerzális vonat, amely lehe­tővé teszi az építőiparban megoldatlan téli betonozást. Vezetéképítésnél nélkülözhe­tetlen 'a beton, hiszen a veze­téket tartó oszlopoknak szilárd alapra van szüksége, komoly igénybevételt kell kiállnia. Rákos és Rákoshegy között már véget ért az oszlopállítás, februárban elkezdték a veze­ték kifeszítését. Rákoshegy ál­lomáson két sudár betonoszlo­pot láttam a földbe ágyazva, sután és csúnyán álltak a szép piros acélszerkezetek mögött. Fodor Csaba elmondta, mit is keresnek itt: — Csehszlovákiából vásárolt ún. pörgetett betonoszlopok ezek, erre a helyre próbakép­pen kerültek. A napokban csőrlővel nekiakaszkodunk, ki­próbálván, mekkora terhelést viselnek el, vagy egyáltalán eltörnek-e? Ha beválik, akkor a hagyományos acéloszlopok helyett Gyömrőtől Nagykáta felé már ezeket alkalmazzuk ■ a vezetékek tartására. Egy-égy ilyen oszlop — fe­lül elkeskenyedő sudár vil­lanyoszlophoz hasonlatos — több, mint tíz méter magas. Ami viszont nagy előnye: fele annyiba kerül, mint az emlí­tett acélváz, továbbá könnyen szállítható és a korrózióvéde­lemre sincs gond. Bebetono­zása is rövidebb ideig tart, kisebb gödörre van szükség. Sok szempontból látszik tehát gazdaságosabbnak, viszont külsőre nem nagyon tetszetős, így azután, ha alkalmazzák is, csakis a nyílt vágányszaka­szokon, az állomásokon meg­maradnak a szemnek megszo­kott acélvázak. A cél: 1500 oszlop Rákoshegy után kirnt állunk a nyílt pályán. Körül minden zúzmarás, igaz, hónak nyoma sincs, de azért tél van, a mun­kások piros arca is erről árul­kodik. Jóllehet Budapestre mínusz öt fokot mondott a rádió, itt kint megvan tíz is. A munkaszerelvény vesztegel, csak a rászerelt betonkeverő zörög egyhangúan, mintha va­laki több mázsa diót csörgetne egy nagy kosárban. A kavics­hordó platós kocsik aljáról vastag jégcsapok lógnak, mind­ezek a tél további jelei, a munka mégis serényen folyik, ami viszont a technikának kö­szönhető. — Szerencse, hogy téleh is lehet betonozni! — mond­ják. Ez azért lehetséges, mert a furcsa nevű munkaszerelvény megteremti a feltételeket. Elöl pöfög a mozdony, a túlsó ol­dalon pedig a betonkeverő a kavicsot meg a cementet érleli össze. A kettő között a gene­rátorkocsi, amely a meleget adja. . Erre a melegre nagy szüksége van a víztárolónak, mert nem hagyja, hogy tartal­ma jéggé dermedjen. A mele­get hasznosítja még a három kavicshordó kocsi is. S mire a kocsik fölé szerelt futószalag előre, a betonkeverőhöz szál­lítja a kavicsot, amelyhez hoz­zákeverik a negyvenfokos vi­zet, nagyszerű betont lehet készíteni. A betonkeverőből csápként kiálló irányítható futószalag fecskendezi a kész betont az előkészített gödörbe, melyben már büszkén maga­sodik 'az acéloszlop. Az embe­rek jó iramban dolgoznak, se­gíti őket a gép is, tehát sokat haladnak. Nyílt szakaszon hu­szonöt oszlopot felállítanak nyolc óra alatt. — Budapest és Nagykáta között mennyi oszlopra lesz szükség? Fodor Csaba felel, Laukó János pedig megerősíti. — Körülbelül 1500-ra. Mind­ehhez szükséges 10—12 ezer tonna beton és 160—170 tonná vörösrézvezeték. Alkalmi város Nagykátára, az állomás mögé mostanában két építés- vezetőség is átköltözött Vác- ról. A MÁV Villámos Felső­vezeték Építési Főnökség sze­relő és oszlopállító építésveze­tőségei. Teljes felszereléssel és lakhellyel jöttek. Újból holtvágányra kerültek 'a ké­nyelmes és tágas (télen is jó meleg) vasúti lakókocsik, s itt vannak már társaik, a „szá­razföldi” gumikerekes szállá­sok is. Megérkeztek a barak­kok faelemei is, ezeket már házakká alakították. Így az­után külön kis „város” kere­kedett ki Nagykátán, 160 la­kossal. Amennyire tudták, amennyire az időből telt, ott­honossá is tették, mindnyájan jól tudják, hogy két évig itt lesz a lakhelyük. Fehér Béla niszter és az igázSágügymiV- niszter előterjesztette az egészségügyről szóló törvény, valamint a végrehajtásáról intézkedő kormányrendeletek tervezetét. A kormány megvi­tatta és elfogadta a törvény- javaslatot és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés leg­közelebbi ülésszaka elé ter­jeszti. A Minisztertanács az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter előterjesztésére ren­deletét hozott az építésterve­zési jogosultság szabályozásá­ról. A kormányrendelet értei­nkében építéstervezést fő te­vékenységként csak erre a célra létrehozott szervezetek végezhetnek. A kiegészítő te­vékenységként folytatott épí­téstervezést az új jogszabály nem korlátozza, csupán meg­felelő szakmai és jogi keretek között tartja. A kormány határozatot ho­zott o Budapesti Nemzetközi Vásár végleges területének kijelölésére, A Budapesti Nemzetközi Vásárt a mező- gazdasági kiállítás területére telepítik át, ahol az eddiginél kétszer nagyobb vásárterület, korszerűbb pavilonállomány és közszolgáltatási berende­zés áll rendelkezésre. A Vá­rosligetet újból a fővárosi la­kosság pihenő parkjává ala­kítják át, a lágymányosi te­rületet pedig egyetemi beru­házások céljaira adják át. A kormány a munkaügyi miniszter javaslata alapján megtárgyalta azoknak a szak­máknak a helyzetét, ame­lyekre jelenleg kevés szak­munkástanuló jelentkezik, s a szükséges intézkedésekre ha­tározatot hozott. Negyvenhá-. rom szakmában a vállalatok kétszeresére emelhetik a tár­sadalmi ösztöndíj összegét, e szakmák utolsó éves tanulóit meghatározott feltételek mel­lett az egész tanév folyamán szakmunkásbérben lehet fog­lalkoztatni, nagyobb arányú kollégiumi elhelyezést bizto­sítanak számukra. A 43 szak­mán belül húszban e ked­vezményeken túl ez év szep­temberétől havi 200 forintos ösztöndíjkiegészítés is beveze­tésre kerül. Ezekben az úgy­nevezett hiányszakmákban fokozottan kell szorgalmazni a felnőtt segéd- és betanított munkások szakmunkáskép­zését. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents