Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-23 / 45. szám
4 *“'&C(rlap 1972. FEBRUAR 23., SZERDA • A 700. évfordulón KÖNYVESPOLC Kohásztörténeti kiállítás Werfel, Bondarev, Lowell Észak-Magyar ország nagyhírű iparvárosa. Ózd, az idén ünnepli fennállásának hétszázadik évfordulóját. Ebből az alkalomból a Liszt Ferenc művelődési központban nagyszabású kiállítást rendeznek. A kiállításon bemutatják többek között annak az 1272-ből származó oklevélnek a fotókópiáját, amelyben először történik említés Ózdról, továbbá a település történetét, régészeti emlékeit, néprajzi értékeit. A kiállításon jelentős helyet foglal majd el a kohászat alapításának, fejlődésének története és a gyár hatása a város lakóinak életére. Kilenc vitrinben — régi oklevelek, levéltári adatok, térképek, emléktárgyak, fényképek és makettek segítségével — mutatják be a gyár üzemibe helyezését, az első kavaró és forrasztóműhelyeket, a szenet szállító lóvasutat, a kohászat új technológiai bázisainak telepítését, a felszabadulás utáni újjáépítést, a különböző gyáregységek korszerűsítését. „Az ének és a törvény korszakának vége. De milyen korszak kezdődik?” Ezzel a két mondattal zárul Franz W erf élnék az Európa Kiadónál most megjelent regénye : A NÁPOLYI testvérek A kérdésre — milyen korszak? — könnyű megadni a feleletet: a fasizmus kora. De az író ezt sehol nem mondja ki. Az otthon falait szinte erődítéssé építő, a külvilágtól elzárkózó apa, ez a tiszteletre és szeretetre méltó, impozáns különc, a félelmet keltőén előrenyomuló külvilág ellen védekezik. A „palazzó”-ban és a szigorú szeretet melegében külön világot teremt maga és gyermekei számára. De a világ nem tűri ezt, és nem tűri a hat gyerek sem. Lázadásuk különös. Hiszen szeretik apjukat és sem tiszteletük, sem érzelmeik hőfoka nem csökken, sőt inkább növekszik, miközben a maguk módján igyekeznek megvívni harcukat — egyéni vágyaik, hajla- malik és a szerelem jegyében A Dézsa-irodalom bibliográfiája A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban elkészült Dózsa György születése 500. évfordulójára a Dózsa-irodalom bibliográfiája. összeállítója Gáliczky Éva — feldolgozta az ide vonatkozó bibliográfiák, dokumentumok, összefoglaló monográfiák és cikkek egész sorát. Számba veszi azokat a regényeket, elbeszéléseket, színdarabokat, jeleneteket és verseket is, amelyeket a legendás parasztvezér ihletett. Tartalmazza az öszszeállítás azoknak a haladó gondolkodóknak névsorát is, akik Dózsa Györgyről nyilatkoztaik, írtak, végül közli a Dózsára vonatkozó zenei és képzőművészeti alkotások, valamint filmek listáját. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár legfrissebb kiadványa az 1514-es parasztháború eseményeit bemutató ifjúsági irodalom ismertetésével elsősorban az iskolák számára nyújt segítséget ünnepségeik megszervezéséhez. FEBRUAR 24-TÖL MÁRCIUS 1 -1 G CEGLÉD, SZABADSÁG (A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait) 24-27: Funny girl I—II. 28- 1: A feketeszakáll szelleme NAGYKŐRÖS GÖDÖLLŐ SZENTENDRE ABONY 23-24: Susanna és Christian 25-27: Stan és Pan meg a hölgyek 28- 1: Funny girl I—II. 23- 24: A félszemű seriff 25- 27: Cromwell 28- 1: A jégsziget foglyai I—II. 24- 25: Nulla délkör 26- 27: Az igazgató 28- Is Cromwell 24-25: A hekus és azok a hölgyek 26-27: Salud Marija I—II. 28-29: Stan és Pan meg a hölgyek BUDAKESZI BUDAÖRS MONOR (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 27- 28: Queimada 24-27: Nyulak a ruhatárban 28- 1: Lányok pórázon (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 24—25: Salud Marija I—II. 27: Egy kínai viszontagságai Kínában 28-29: A keselyű vére NAGYKATA VECSÉS 24-26: A betyárkapitány 27- 1: Csárdáskirálynő 24-27: Lányok pórázon 28— 1: Csermen ☆☆☆ ☆☆☆ JÖN <A p 'TV Színes amerikai film * Rendezte: Sydney Pollack *< Főszereplő: Jane Fonda ☆☆ Jó szórakozást kiván a PEST MEGYEI MOZIUZEMI VÁLLALAT —, vasfegyelmet tartó, de értűk a szeretet minden áldozatára kész zsarnokuk ellen. A család és Grazia sugárzó szerelmének történetét a legnemesebb regényesség és líra hangján mondja el az író. S ugyanilyen poétikusan, de érzékenység és ellágyulás nélkül, finom pszichológiával rajzolja fel a testvérek egymáshoz való viszonyát. Mélyen él bennük az apa törvénye, és ez — bár ellene lázadnak — mégis meghatározza magatartásukat, még politikailag is, holott semmit sem tudnak a politikáról. A regény őszinte drámaisá- ga megrázó, költészete szívig ható. Azok közé az olvasmányok közé tartozik, amelyek meleg, nem felejthető élménnyé válnak. A kiadó méltán iktatta be a „Világirodalom remekei” sorozatba. S jól tette, hogy ismét Szántó Rudolf finom, árnyalatos fordításában adja az olvasók kezébe. Tömeget, sokaságot ábrázolni úgy, hogy annak arculatát, lelkét a felvillanó egyéni arcok, karakterek határozzák meg — igen nagy írói feladat. Jurij Bondarev ezt oldotta meg új regényében De vajon regény-e az ugyancsak az Európánál most megjelent műve, az ( ÉGŐ HÓ Az is, méghozzá kitűnő regény, s emellett a megelevenedett történelem. A sztálingrádi csatáról szól, arról az óriási, a világ sorsát megváltoztató fordulatról, amikor a szovjet hadsereg feltartóztatta és megtörte a fasiszta német hadsereget. Pontosabban: arról a szakaszáról, amikor a Paulus-vezette, szovjet gyűrűbe szorult náci hadseregcso- port kiszabadítására Manstein tábornok az Európából hirtelen összeszedett nélkülözhető kadtesiekM. az, orosz . gyűrű széttörésére indult. A „gyűrű” emberekből állt s éppen* ez mutatja Boniarev író-művészetét, hogy a felbukkanó alakokat, anélkül, hogy valamennyiük korábbi életét megismertetné — kö- rüljárhatóan megmintázva állítja elénk. Gyalogos vonulásukban a dermesztő, véghe- tetjlen, fehéren szikrázó sztyeppén, tréfáikban, indulataikban, már kialakult vagy véletlenül szövődő emberi kapcsolataikban. S leginkább abban, ahogyan a harcok és az esetleges pusztulás élébe menetelnek. „Talán minden ötödik meghal közülük” — gondolja Besszenov hadseregparancsnok, míg az erőltetett menetben haladók hosszú láncát nézi autója ablakából. Ö tudja igazán, miféle harc, micsoda emberfeletti próba vár a menetelőkre. Ez a nehéz gondolat, mint egy megnyílt kapu rése, bepillantást enged a tábornok leikébe. Erősnek és megközélíthetetlennek kell lennie, hogy erőt és biztonságot sugározzon Tízezrek élete függ határozataitól, a harci helyzetek helyes értékelésétől. S közben érzékeli az őt körülvevő tisztek szeretetből, tiszteletből, vagy törekvő okosságból ráirányuló figyelmét, hiszen előmenetelük tőle függ. Különösen drámaivá teszi a tábornok alakját, sor57 VERS Vallomás 57 verset gyűjtött össze és adott ki a békéscsabai városi tanács. A kötet címe: 57 vers. Költői: Filadelfi Mihály, Sa- rusi Mihály, Sass Ervin. A könyv a városi tanács gondozásában jelent meg, hiszen mindhárom szerző békéscsabai, s a versek is sajátosan, a jelzők, a metaforák, a szimbólumok világának áttételes vetületeként — békésiek. Filadelfi Mihály szonettje a falusi vasárnapról, a levesnótát kongó kisharangról, Sarusi Mihály „Köröspart” című verse, melyben egy pillanatra elénk merevedik a folyópart világa, Sass Ervin gyengéd szeretettel megénekelt tájleírása a becskereki híd környékéről. Békésieknek ké| sát az a tény, amiről nem tud: hogy fia német fogságba esett, s állítólagos árulásáról a fasiszta hadvezetőség röpirato- kat sokszorosittatott. A sokféle emberi kapcsolat és indulat, amelyeket az iszo- ■ nyű harc szüneteiben is finoman, a kiváló lélekismerő pontosságával érzékeltet az író, egyetlen nagy, -mindent magába foglaló elementáris akarattá sűrűsödik: győzni! Mindannyian tudjuk, mi történt Sztálingrádnál. Mégis torkot szorító izgalmat ver fel bennünk a könyv: mi lesz a végkifejlet? S nemcsak azért, mert az író egyetlen csatát választott regénye tárgyául a sók közül, s ez önmagában vesztes csata is lehet, hanem mert a fedezékekben, ütegállásokiban, rohanó parancsnoki kocsikban, harcálláspontokon álló, ülő, tanácskozó, meglett korú, fiatal és majdnem gyerek katonákat egyéniségük, sorsuk teljességével hozza közel az olvasóhoz. A jó fordítás Árvay János munkája. A könyv kötéstervét és a borítót Benkő Anna készítette. KÖZEL AZ ÓCEÁN Amerika egyik legnagyobb költőjének tartják Robert Lowellt, aki hazája történelmét, s mai közéletét és kortársainak szerepét drámai hatásossággal, s ugyanakkor leleplező kíméletlenséggel ábrázolja versciklusában. „... mesterségbeli tudása teljében jelentkező, a hivatását valóban élethivatásként gyakorló Lowell tanúságtétele egy emberibb világ igénye mellett olyan tett, amelyből mégis tőkét kovácsolhat magának a remény.” — írja az Európa Kiadónál megjelent kötet gondolatébresztő utószavában Osztovits Levente, a kitűnő fiatal irodalomtör- | ténész. Valóban reménytkeltő, s a történelmi éjszakák és az | emberi gonoszság sötét útvesztőiből szabadulást kereső, fényt sóvárgó gondolatok teszik jelentőssé s helyenként váteszi erejűvé a hitében s kiábrándultságában egyként hajlíthatatlan, lázadó poéta költészetét. Az azonban, hogy egyik-másik versének szélsőségesen is bizarr, zavaros, a különösséget az értelem rovására halmozó tartalmi és formai bukfenceiért milyen arányban osztozik a költő tudatosan expresszív kifejezés- módja, s a műfordító itt-ott megbocsáthatóan téves értelmezése — nehezen derül ki az eredeti szöveg ismerete nélkül. Tény az, hogy a nyelvi absztrakció, mely időnként köddel, homállyal burkolja be a költő merész gondolatait, ostorozóan haragos, gúnyos kitöréseit, amennyire megnehezíti Lowell költeményeinek megértését, annyira kiemeli azokat a szokványosán moralizáló versek tengeréből. Akárhogyan is, ha Orbán Ottó, a verskötet magyar át- iiltetője feltehetően itt-ott el is marasztalható némely téves értelmezésben, műfordítói bravúrral fejtette meg Lowell költészetének bonyolult jelrendszerét, s adta vissza e lázadó, dühödten panaszos, indulatos költői kiáltások szellemét. Barát Endre — Békésnek szült a kötet. Örömmel, közös összefogással adták az itt élők kezébe a könyvbe gyűjtött költeményeket, hogy olvassák és ugyanúgy szeressék e vidéket, mint a kötet életre keltői. Lokálpatriotizmus. Divatos lett ez a szó. A szülőföldjükért rajongó emberekre mondják. Nem azokra, akik nem látnak az orruknál tovább, akik ki nem mozdulnak megszokott, méterekkel körülhatárolt vi- ; lágukból, hanem azokra, akik az Ady-énekelte föl-föl dobott kőre hasonlítanak. Dí- : cséretes a három költő kötete, s dicséretes, hogy éppen a béskéscsabai városi tanács vállalkozott a könyv kiadására. Az 57 vers, vallomás — Békésnek. ■— T —! ' *' Óvodabővítés — közösen Kevés a hely a szigetszer!tm'klósiak bölcsődéjében, óvodájában. A Csepel Autó, a Pestvidéki Gépgyár, a SZIMFI és a községi tanács összefogásával bővítik a kicsinyek otthonát. Jelenleg az alapozási munkálatok folynak. Foto: Urbán Szép magyar könyv Az elmúlt év legszebb könyveiből rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a szép magyar könyv idei seregszemléjét. Tizenhét hazai kiadó 258 művel nevezett be, ebből 124 kerül a zsűri elé, amely a napokban fejezi be munkáját. A bíráló bizottságban nyolc külföldi vendég is részt vesz. A zsűri elé került könyvek tíz kategóriában — szépirodalmi, politikai, gyermekkönyv, művészeti tárgyú alkotások, valamint fotóalbumok, ismeretterjesztő művek, szakmai kiadványok, tudományos és zenei művek, tankönyvek és speciális kiadványok — versenyeznek. Elbírálásuknál fontos szerepet játszik a könyv tipográfiai tervezése, a grafikai munka színvonala, a nyomdai eljárás megválasztása, a szedés, a tördelés, valamint a könyvkötészeti munkák elemzése. A szép magyar könyv versenyének eredményhirdetése február 25-én lesz a könyvklubban. Ma Nagykőrösön... Vendégünk: Csengery Adrienne „Ifjúságunk sólyommadár” címmel ma y. nagykőrösi Irodai ml Presszóban mutat be zenés, verses műsort négy fiatal előadóművész: Csengery Adrienne (ének) Kecskés András (lant), Sa'lay Máté (blockflőte) és Takács Márta (vers). Ez alkalommal beszélgettünk a műsor egyik szereplőjével, Csengery Adrienne operaénekesnőve]. Mint ismeretes,, az 1962/63-as Ki mit tud? versenyen ismerkedhettünk meg vele először, akkor Várbíró Judittal és Zsadon Andreával énekelt. — Azt hiszem, az egyik legnehezebb műfaj volt az, amit akkor bemutattunk, a kamaraéneklés. Mindhárom hangnak teljesen tisztán kell szólnia, a legkisebb hiba elronthatja az egész előadási. Ma sem vagyak hűtlen ehhez a műfajhoz, a nagykőrösi műsor is kamaraprodukciónak nevezhető. — Hogyan lett operaénekes- nő? — Már gyermekkoromban színésznő akartam lenni, s ta- . nultam zenét is, hegedűn, zongorán és oboán játszottam, de ma már „csak” énékelek. Gimnazista koromban felvették a Konzervatórium oboa-szakára, de az oboát orvosi javaslatra abba kellett hagynom. Ekkor tértem át végleg az éneklésre. A mi osztályunkat művészosztálynak nevezték, tudniillik politechnika helyett zenetörténetet és más, zenei kérdésekkel foglalkozó tárgyakat tanultunk Ekkor, már megalakult a triónk, sok középiskolai szintű versenyt nyertünk. Tudtunkon kívül beneveztek a Ki mit tud?-ra, ahol sikerrel szerepeltünk. Később bekerültem a Zene- művészeti Főiskolára. Ekkoriban léptem fel először az Egyetemi Színpadon az azóta is változatlan kamaraegyüttessel, régii magyar virágénekeket és históriás dalokat adtunk ©lő. — Azt tartják: nemcsak a hangja szép, jó a színpadi mozgása is. — Sokat köszönhetek Jan- csó Miklósnak, elsősorban a színpadi mozgás begyakorlásában. A Fényes szelek forgatásáig gátlásaim voltak, akkor azonban sikerült legyőznöm őket. Egyébként ebben a filmben eredetileg statisztaszerepre hívtad végül isjaz. egyik főszerepet kaptam még. ' Azóta már több filmben voltki- sebb-nagyobb szerepem; persze, segít a férjem äs, Moldo- vám Domokos filmrendező. — Az első operaszerep? — Még főiskolás karomban Mozart; Figaró házasságában énekeltem. — A prózamondást végleg abbahagyta? — Nem szeretik, ha egy operaénekes verset mond, rontja vele a hangját, és ezért egyre ritkábban mondok én is prózát. Juhász Ferenc Tékozló ország című prózai oratóriumában prózai szerepet kaptam, a rádiófelvételek már elkészültek, a bemutató a költészet napján lesz. Ebben a műsorban egy Mária-zsol- tárt is énekelek. — Nem tesz kirándulást néha a népzene területére? — Mindig is közel állt hozzám a népzene, főiiskolás koromban gyűjtőutaikra jártam, a Dunántúlra, Göcsejbe, Erdélybe és a Galga mentére. Itt, Galgamácsán ismerkedtem meg Dudás Jutóval, a kitűnő népművésszel, akivel azóta is tartom a jó kapcsolatot: unokájának én vagyok a keresztanyja. Vágja ki, írja rá legkedvesebb vokális, hangszeres és könnyűzenei számának címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hfrlap, Bp. Vin., Somogyi B. u. 6.), legkésőbb február 28-ig. Legközelebbi, olvasóink által összeállított slágerlistánk a jövő szerdán jelenik meg. Szavazóink között havonta egy nagy- és 12 kislemezt sorsolunk ki.
