Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

1973. FEBRUAR 33., SZERDA Az önállóság: jog és kötelesség Beszélgetés a megyei tanács vb titkárával Miután a tanácstörvény számos jogkört a községi taná­csokhoz utalt, a sokoldalúan megnövekedett önállóság új kö­telezettségeket teremtett, s ez feltételezi a megújult szemlé­letet is. Mit bizonyított az eltelt idő — kérdeztük Arany Istvántól, a Pest Megyei Tanács VB titkárától. Hárommillió ügyfél — Az MSZMP X. kongresz- szusa hangsúlyozza a tanácsi feladatok fontosságát; jórészt ezen múlik, hogy az állampol­gár nyugodtan alszik-e. S a tanácsi munkát nemcsak nagy létesítmények, hanem a kis ügyek intézésének színvonala is fémjelzi. Két évtizedig a váci városi tanács vb-titkára- ként azt tapasztaltam, hogy — bár százezernyi ügyben sike­rült megnyugtató döntést hoz­nunk — még az ügyfél szem­szögéből negatív határozat is másként hat, ha a törvényes­ség alapján áll, s ezt meg Ss értetjük vele Az emberek szeretik érteni, mi miért tör­ténik. A követelmények azon­ban nőnek — a decentralizá­ció minden megyebeli községi tanácsot elsőfokú ipari-ke­reskedelmi hatósági jogkörrel ruházott fel, s községeinknek mintegy a fele építésügyi jog­kört is hozott. E témákban is, a gyámügyi, szabálysértési és egyéb eljárásoknál is nagyon fontos a helyi ismeret, de ez is csak akkor vezet eredményre, ha a jogszabályok tartalmi- lag-formailag helyes alkalma­zásával párosul. • Előfordulnak olyan esetek, amelyekből a jogszabályok nemismerésén túl a népszerűt­len döntéstől való idegenke­dés, a káros liberalizmus tű­nik ki. Csökken-e az Ilyen stílusú ügyintézés? — Az elmúlt évben a me­gye helyi tanácsain mintegy 3 millió ügyféllel foglalkoztak. Körülbelül egymillió az írásos intézkedések, rendelkezések, határozatok száma. Az óriási ügyfélforgalomhoz mérten csekély a megalapozott kifo­jpÓS. rv-,; it|, Furcsa kétarcúság • Sok üggyel panaszfokon találkozik Arany István. Ké­rem, beszéljen ez irányú ta­pasztalatairól. — Néhány elmérgesedett ügy többször is megjárja a le­hetséges összes fórumot. Oly­kor megalapozott a panasz, olykor nem — amiről szól­nom kell, egy furcsa kétarcú­ság. Előfordul, hogy alsófokon helyes határozatot hoznak —, s ugyanaz a helyi tanács, amely jogszahály szerinti ha­tározatot hozott, nem tud vagy kellő erély és elvi határozott­ság híján nem mer érvényt szerezni a saját maga hozta jó határozatnak. Ez a bizonyta- I Három község — Szigetújfa­lu, Szigetcsép és Szigetszent- rnárton — fogyasztási szö­vetkezeti tagjainak képvise­letében küldöttközgyűlésen vi­tatták meg a szigetszentmár- toni körzeti ÁFÉSZ 1971-es évi gazdálkodását. Kiemelkedő teljesítményről adott számot az igazgatóság. Az összes forgalom értéke — most először — meghaladta a 60 millió forintot, ennek alap­ján csaknem 2 millió forint­tal növelték nyereségüket 1970-hez képest. Ez lehetővé tette, hogy a vásárlási visszatérítés el­érje az 1 százalékot. A tagoknak ezen a címen rö­videsen 161 ezer forintot fi­zetnek ki — jelentette be Pász­tor Gyula igazgatósági elnök. Több figyelemre méltó tel­jesítményről is szó esett a be­számolóban. A szigetszent- mártoni önkiszolgáló élelmi­szerbolt szocialista brigádja, Csóka István vezetésével re­kord forgalmat ért el. A 64 négyzetméter alapterületű élel­miszerbolt 1971-et 5 millió fo­rintos forgalommal zárta, ami azt jelenti, hogy a brigádta­gok egyenként 800 ezer fo­rint értékű árut adtak el. Ugyanitt a művelődési ház büféje az 1970-es évi forga­lomnak a két és félszeresét teljesítette. lanság nagyon káros, hiszen azt illusztrálj h, hogy a hivata­los papír csupán papír, az ál­lampolgár a határozatot fel­rúghatja, ha éppen jónak lát­ja. Az ilyen gyenge kezűség olykor irdatlan munkaóra-rá­fordítást követel a végre nem hajtott határozatokat sérel­mezőik jogos panasza nyomán, hogy ez sok energiát rabol el más, esetleg fontosabb esetek ügyintézésétől. Ha a helyi tanácsok követ­kezetesen \-égrehajtják, ellen­őrzik saját határozataik meg­valósításét, ez nemcsak az ő presztízsüket növeli. Ezt kí­vánja meg a törvényesség is. Hiszen a határozatok hitele­sítője: a végrehajtásuk. • Közismert, hogy sok a jogszabály, s némelyik bonyo­lult. Helyenként még a felké­szültség is hiányos. Mi a meg­oldás? — A tárgyi és személyi fel­tételek növelése nélkül újabb követelményeket támasztani — súlyos hiba lenne. A fogya­tékosságok megszüntetése a megyei tanács együk feladata. Ezt szolgálja a helyi tanácsok vezetésének megerősítése, munkájuk segítése, ellenőrzése s a továbbképzés. Aszódon, a megyei tanács továbbképző is­koláján jogászok, tanácsi hi­vatalvezetők, tanácsakadémiai tanárok oktatnak. Tanácsta­gok, tanácsi dolgozók számá­ra TIT-előadásokat tartanaik megyeszerte. Mérleg a A hónap végével befejező­dik a vadászati szezon, ezért hamarosan sor kerülhet 1972 első két hónapjának számiba vételére, a zsákmány összege­zésére is. Ezek az adatok azon­ban már az idei esztendőt gya­rapítják — Balázs István me­gyei vadászati felügyelő 1971- ről készített mérleget — A vadásztársaságok által ejtett vadakról van csak szó — mondja —, tehát az állami erdő- és vadgazdaságok va­dászatain lelőtt állatok nem szerepelnek az adatok között A társaságok tagjai 681 szarvast, 1116 őzt, 935 vad­disznót, 18 ezer nyulat, 42 300 fácánt, 9619 foglyot, 4000 víziszárnyast, tetemes I A küldöttgyűlésen felszólalt Szabó József, a Ráckevei Já­rási Hivatal elnöke. Tolmá­csolta elismerését a szövetke­zetnek, majd felhívta a fi­gyelmet a húsellátás javítá­sában alkalmazható, sajáto­san szövetkezeti jellegű mód­szerek igénybevételére. Ugyan­is a háztáji árutermelés szer­vezése az ÁFÉSZ hatáskö­rében megoldható, s így mind sertéshizlalás­sal, mind baromfineve- léssel bővíthető a húsfé­leségek választéka. Ugyanezzel a módszerrel to­vább javíthatják a lakosság zöldségellátását. NDK-vendég a megyében A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságán tegnap dél­előtt látogatást tett Rudi Zim­mermann okleveles gazda, a Boelkow termelőszövetkezet elnöke, az NDK Minisztertaná­csa mellett működő mezőgaz­dasági tanács tagja. Barát; be­szélgetést folytatott S. Hege­dűs Lászlóval, a Hazafias Népfront Pest megyei titkárá­val. Délután Cegléden, a Dél- Pest megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének vendégeként dr. Szabó Lajos titkárhelyettes fogadta. A helyi tanácsok rendszere­sen jelezhetnék azt is, mélyek a túl bonyolult vagy nehezen végrehajtható jogszabályok. Szentendrén, Gödöllőn tájé­koztatóiroda működik — el­igazítja az ügyfelet, teher­mentesíti a hivatalt. A tanácsi dolgozók továbbképzésének öt­éves terve keretében már a múlt évben háromszáznál töb­ben vettek részt bentlakásos szakmai tanfolyamokon. A helyi alkotmányok 0 A legutóbbi hónapokban készültek el a helyi tanácsok szervezeti-működési szabály­zatai. Milyen tanulságokkal járt ez a munka? — Ezeík a helyi alkotmá­nyok — mellékleteikkel együtt átlagosan kétszáz oldalasak — jól vizsgáztak. Megalkotásuk­ban sokat segítettek a tanácsi bizottságok is. A szabályzat el­készítése sok helyütt igen szé­les társadalmi bázisra épült. Jó lenne, ha hasonló társadal­mi aktivitás segítene a ki- sebb-nagyobb helyi problé­mák megoldásában is. Meg kellene találni a módját, hogy a helyi tanácsokat a népfront­tal karöltve, nem tanácstag szakemberekből álló aktívák­kal is megerősítsék. — Összefoglalva: az eltelt idő rövid ahhoz, hogy már konzekvenciákat vonjunk le. Most minden erőt igyekszünk arra koncentrálni, hogy a he­lyi tanácsok m-egnövekectett feladatukhoz, ha nem is má­ról-holnapra, de folyamatosan felnőhessenek. mennyiségű dúvadat lőt­tek. Ez utóbbi kategóriából meg­említem, hogy a veszettség miatt tekintélyes mértékű ró­kát pusztítottak el: 1039 dara­bot Szerepel ezen a listán 46 vadmacska, amely ugyancsak elszaporodott, 15 ezer szarka, amely fészekrabló madár, 3500 szajkó, más néven mátyásma­dár. — Soknak vagy kevésnek mondható ez a zsákmány? — Példa erre is, arra is akad — válaszolja a vadászati felügyelő. — A vaddisznó ese­tében rekordról beszélhetünk, hiszen eddig legfeljebb hét­százötvenet lőttek egy évben, most tehát kilőtték a törzsál­lományt. De szapora állat a vad­disznó, Nagykőrösön pél­dául, ahol korábban alig ismerték, most védekezni kell kártevései ellen. Az őz is elszaporodott me­gyénkben, mégpedig egy mezei őz változata, amely jobban alkalmazkodott a nagyüzemi mezőgazdasághoz. Nem az er­dőben, hanem a kukoricában, búzában találja meg búvóhe­lyét. Nála jóval több kárt okoz azonban a mezőgazdaságban a szarvas, amely meg is eszi A Külkereskedelmi Minisz­tériumtól kapott tájékoztatás szerint elkészült Magyarország külföldi kiállításainak idei programja. Eszerint hivatalos kiállítóként az idén 41 külföldi vásáron vesz részt Magyarország. Ezenkívül magyar vállalatok még további 300 kisebb-na- gyobb árubemutatót rendez­nek külföldön. A 41 hivatalos vásáron és kiállításon összesen 30 000 négyzetméternyi területen kö­rülbelül 200 vagonnyi árut tár­A Pest megyei Hírlap szer­kesztőségének meghívására mindazoknak a járási, városi pártbizottságoknak a vezetői, ahol fiókszerkesztőségeink működnek, közös tanácskozás­ra jöttek össze tegnap buda­pesti székházunkban szer­kesztőségünk és a négy állan­dó fiókszerkesztöség vezetői­vel. Az értekezleten részt vett és felszólalt Barinkai Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára is. Dr. Lőkös Zoltánnak, a Pest megyei Hírlap főszerkesztőjé­nek bevezető szavai után He- tesi Ferenc, íiókszerkesztőse­geink vezetője számolt be a Ceglédi Hírlap, a Váci Napló, a Nagykőrösi Híradó, a Ho­nor és Vidéké munkájáról, feladatairól. Az ezt követő vitában sorrendben felszó­lalt: Babinszki Károly, a ceg­lédi városi pártbizottság titká­ra, Nagy Imre, a ceglédi járá­si pártbizottság titkára, Guba Pál, a monori járási pártbi­zottság első titkára, Molnár István, a váci városi pártbi­zottság osztályvezetője, Baráth Endre, a váci járási pártbi­zottság osztályvezetője, Csípő Balázs, a nagykőrösi városi pártbizottság osztályvezetője és Barinkai Oszkámé. A felszólalások — a beszá­molóval összhangban —meg­egyeztek abban, hogy a helyi különkiadások igen fontos sze­repet töltenek be és jelentős olvasói igény is mutatkozik meg irántuk. A járások, váro­sok lakossága az országos vagy a megyei hírek mellett rend­szeresen értesülni kíván köz­vetlen lakóhelye eseményei­ről, életéről, problémáiról is. a kukoricát, nemcsak letapos­sa. A selejtezés mind a szarvasnál, mind az őznél megfelelőnek mondható, s a kívánatos ivararány ezen be­lül szintén jó. Ez az arány 2:1, vagyis két nőivarú állat s egy bika. A fácánasáfcmány is re­kordnak mondható; hiszen a mostani 42 ezer háromszázzal szemben, korábban évi 28—30 ezer fácánt szoktak pusikavég- re kapni. A mostani emelke­dés a mesterséges tenyésztés következménye: megnőtt a törzsállomány, kedvezőek a körülmények. Visszaesés ta­pasztalható azonban a nyu- laiknál, országosan, így Pest megyében is csökkent az állo­mány. — A most záruló vadász­idénynek mi volt a jellemző­je? — A társaságok ésszerűen terveztek, ezen időközben mó­dosítottak is. Hat baleset történt azon­ban, az elkövetőktől fél évre a vadászati jogot megvontuk, illetve két va­dászt ki kellett zárni a társaságból; három vadásztársaság, főként a balesetek tanulságainak le­vonásaképpen, új vezetőséget választott. K. N. nak a magyar vállalatok kül­földi érdeklődők elé. A 41 ki­állításból tizet szocialista, ugyan­annyit a fejlődő országok­ban, huszonegyet pedig az európai nem szocialista or­szágokban rendeznek. Idei külföldi árubemuta­tóink struktúrája a magyar vállalatok fokozódó export- orientációjára, különösen a gépipari exportajánlatok tér­hódítására utal. A 41 kiállítás közül 21 -en a magyar áruk kö­zött a gépipari termékek do­minálnak. Ennék elsősorban a helyi kü­lönkiadások révén tehetünk eleget. Lapunk négy különki­adásának az a célja, hogy a párt politikájának szellemé­ben a maga eszközeivel se­gítse területe irányító párt- és tanácsi szerveinek munkáját, s információval, a problémák tárgyilagos megírásával is széles körűen szolgálja a helyi lakosság érdekeit. A tegnapi vita nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy ez a tevé­kenység a jövőben még haté­! konyább lehessen, az egyes területek jellegének megfele­lően még szélesebb körű, vál­tozatos témák kapjanak helyt az oldalakon, s a járások va­lamennyi települése, községe egyaránt arányosan, rendsze­resen szerepeljen. Friss, gyors, pontos hírszolgáltatást és a helyi gondok, feladatok elem­ző bemutatásé* követeli meg mai életünk a sajtótól, így fiókszerkesztőségeinktől is. A közös tanácskozás ennek ha­tékonyságát segítette elő. Miért nem M ilyen a hazai áruellá­tás? A pillanatnyi megítélést hangulati elemek is befolyásolják. Ha úgy adódik, elismerjük: na­gyobb a választék és általá­ban jobb a minőség, mini néhány évvel ezelőtt. Am amikor egyik vagy másik cikket hiába keressük az üzletekben — legyen akár­csak elszigetelt jelenséggel is dolgunk — semmi jó és megnyugtató nem jut eszünkbe. Az ilyen bosszú­ságok sajnos szinte minden­naposak, vagy legalábbis újból és újból megismétlőd­nek. Bizonyos termékek azért kerültek tartósan a hiány­cikkek listájára, mert keve­sebb van belőlük, mint amennyi valójában kellene. Ilyen termékek például az alapvető építési anyagok, vagy a személygépkocsi. A hiányzó cikkek túlnyomó többségéből viszont kellő mennyiségben kerülhetne az üzletekbe. Előfordul, hogy a vevő hiába keres bi­zonyos árut, holott gyártó­ja kapacitás-kihasználási gondokkal küzd. Mi az in- • • dók óla Ü an áruhiány oka? Rossz a piackutatás, hibá­san mértük fel az igényeket — hangzik a válasz, újab­ban már önkritikusan. Né­hány éve még ugyanis leg­inkább a fogyasztó kiszá­míthatatlanul szeszélyes igényváltozásait okolták emiatt. Ma viszont min­denki tudomásul veszi, hogy a fogyasztó olyan amilyen. Ha úgy tetszik neki, akkor szeszélyes és kiszámítha­tatlan. S bizony, ha átmenet , nélkül hirtelen berobban a nyár, vagy szokatlanul eny­he az ősz, öltözködési igé­nyeink lényegesen eltérnek a sok évi átlagtól, s mil­liárdos értékű ruházati áru­készletek maradnak a ke­reskedelem nyakán. S ez nem istencsapás, hanem az üzleti élettel járó kockázat, amit a kereskedelemnek és az iparnak vállalnia kell. Illetve, olyan rugalmas együttműködésre — például kapacitástartalékra — van szükség, hogy a változó igé­nyek a készletnövekedés minimális kockázatával hiánytalanul kielégíthetőek legyenek. E gyszerűbb és kényel­mesebb persze az igé­nyek változásából és a felmérés pontatlanságából adódó bizonytalansági té­nyezőket a fogyasztóra há­rítani. Vagyis a folyama­tos árubőség helyett a ked­ves vevők addig vásárolja­nak, ameddig a készlet tart. így azután mindig mindent eladhatnak, s feleslegessé válik a szezonvégi kiárusí­tás is. S az üzletek azzal szintén csökkenthetik kész­leteiket, hogy mérséklik a választékot, s a kedves ve­vő kénytelen nyakába venni a várost, majd csak megta­lálja a tizedik boltban a neki megfelelő modellt, színt és méretet. Ma már senki nem állít­hatja, hogy azért nem lehet ezt vagy azt kapni, mert exportálják. Megváltozott a sorrend: első a belföldi el­látás. S évről évre növek­szik a választékot bővítő s a hazai termelőket verseny­re serkentő fogyasztási cik­v_—_____ kapható? kék importja is. Ám ha a belkereskedelmi vállalatok túlzott biztonságra töre­kedve nem rendelnek pél­dául elég ruházati cikket, lábbelit, hűtőszekrényt, tv-t stb., akkor a gyártó cégek kénytelenek az így felsza­baduló termelőkapacitáso­kat exportra lekötni. Ezért előfordulhat, hogy olyan termékek is hiányoznak az üzletekből, amelyeket ugyanakkor nagy mennyi­ségben külföldre szállíta­nak. A növekvő szükségletek a fejlődés hajtómo­torját képezik, s ter­mészetes, hogy megelőzik a lehetőségeket. A fizetőképes kereslet és az árukínálat között viszont nélkülözhe­tetlen az összhang. Az ipar, a kereskedelem és a szolgáltató hálózat fel­adata megteremteni a fel­tételeket ahhoz, — amint arra legutóbb, az országos propaganda-tanácskozáson Nyers Rezső a többi között rámutatott —, hogy a la­kosság a legelőnyösebben költhesse el jövedelmét. . Olyan közérdek ez, amely- ' nek szolgálatától nem sza­bad, hogy a kicsinyes ha­szonszerzés, a mindenáron való készletcsökkenés elté­rítse a vállalatokat. Immár gazdaságtörténeti tény, hogy adminisztratív mód­szerekkel, központi utasítá­sokkal nem sikerült meg­teremteni a vásárlóerő és árualap részletekbe menő összhangját. Vitathatatlan az is, hogy a reform mód­szerei kedvező irányú vál­tozásokat hoztak. A leg­utóbbi négy esztendőben bővült az áruválaszték ja­vult a minőség, szűkült, a hiányzó cikkek köre. Ugyanakkor az ösztönző és szabályozó rendszer további finomítása is szükséges ahhoz, hogy elháruljanak a lakosság jobb ellátásának útjában álló akadályok. Persze, a szemlélet válto­zása és a vállalatok belső irányítási és ösztönzési módszereinek korszerűsí­tése szintén nélkülözhetet­len. Helyi erőfeszítések nél­kül lehetetlen bármit is jól elrendezni, ezért kívánatos a vállalati önállóság és fe­lelősség további növelése. E z természetesen soha nem jelenthet abszo­lút döntési szabadsá­got. A készletek alakulását például nem bízhatják az üzletek belátására két ok miatt sem. Egyrészt nehogy milliárdos értékű eszközö­ket tartsanak feleslegesen raktáraikban. Másrészt a meggondolatlanul felhalmo­zott árukészletek csökken­tenék a választékot, fékez­nék a korszerű új cikkek, divatos termékek rendelé­sét. A fogyasztó pedig — ahogy ezt már tapasztalhat­tuk — a raktáron levő di­vatjamúlt cikkek vásárlá­sára kényszerülne. Vagyis úgy kell központilag irányí­tani. ösztönözni, szabályoz­ni a vállalatok működé­sét — például készleteik op­timalizálásában —. hogy ugyanakkor érvényesülhes­sen öntevékenységük, fe­lelősségük a helyi és p nép- gazdasáei érdekek közös szolgálatában. Kovács József J Péreli Gabriella VEGE A VADÁSZIDÉNYNEK tavalyi zsákmányról Magyar kiállítások 41 külföldi vásáron 300 VÁLLALATI BEMUTATÓ Vita fiókszerkesztőségeink munkájáról ÁFÍSZ-kiildottgyíílés Szigetszentmártonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents