Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
6 nn meg ret s^&rlap 1972. FFBRUÄR 20., VASARNAP Pest megyei baranc^oíáóolz 9. FŐT A tájból az Ybl Miklós álmodta négytornyú székesegyház emelkedik ki legmagasabban. A modern létesítmények közül országos jelentőségű a hajdani Károlyikastélyban és kastély körül kialakított Gyermek- város. Emlékezetünkben pedig legmaradandób- ban a Fóti dal sorai élnek, és az a régi metszeten megörökített jelenet, amikor Vörösmarty Mihály — Fáy András szőlejében, a reformkor jeleseiből álló baráti kör előtt — olvasni kezdte azóta irodalmi kinccsé érlelődött alkalmi versét: — Fölfelé megy borban a gyöngy: — Jól teszi.., Kinek miről nevezetes Főt? A régészeknek-történészek- nek arról az 1353-ból való okiratról, amelyben először szerepel Folthj mint a Rátót-nem- zetség birtoka és a Sykathor- Siícátor-pusztáról, ahol kora vaskori bronzleletek és egy XIII. századi templom romjai az alkotó ember 3—4000 éves «folyamatos jelenlétéről beszélnek. A mesék-mondák kedvelőinek a közeli Mogyoród mellett vívott csatáról, ahol Endrefia Salamon királyt, a német császár sógorát, 1074-ben legyőzték Béla fiai: Géza és László. Mókás népi etimológia szerint a diadalmas László hercegnek, a későbbi I. László királynak, a heves viadalban ronggyá szakadt a nadrágja — ha ugyan hordtak az időben az Árpádházi hercegek nadrágot —, s kénytelen volt sebtében foltot tétetni rá. Folth — Folt — Fóth — Fót — így rakott a gyermekded képzelet — természetesen teljesen alaptalanul — szóra szót. A népköltészet barátainak régi rigmusok idézik Fótot. — Selyem Palota, bársony Fót./' Gidres-gödrös Mogyoród, / Tejfölös, la, Csornád Kenye- retlen Veresegyház! — így szól az egyik versezet, amiből kiderül, hogy Palotán selyem, Foton bársony volt a viselet, Mogyoród vízmosásos földje buktatóiról volt hirhedett, Veresegyházán — amelynek nevéből a „ritmus mián” egy betűt elcsent a versfaragó — kevés gabona termett, de nem derül ki, hogy Csornád miért — tejfölös ... A szociológus számára a másfél évtizedes Gyermekváros Fót nevezetessége. Az átalakított kastély, az új pavilonok, a park, a három strandmedence, a szabadtéri színház, a tangazdaság és a tanműhely, az egészségház és a bölcsőde — óvodások, általános és középiskolások, ipari tanulók százai számára — az emberré formálás otthona, a jövőt építő szocialista humanizmus gyakorta-' tának példája. S számomra fejlődésünk nagyszerű bizonysága. Amikor 1945 őszén Leonid Szoboljev nemrég elhunyt kiváló szovjet tengerésztiszt író társaságában itt jártam, egy ifjú pedagógus házaspár ápolt-gondozgatott a romos kastélyban apátlan-anyátlan, háborúban elárvult gyermekeket. Nem is tudom, miből, nem is tudom, hogyan — megrendítő, riasztó látvány volt. Az arab és mór elemekkel díszített, bazilika-rendszerben épült, romanizáló stílusú, monumentális templom — a művészetrajongó szemében teszi Fótot nevezetessé. A szerény község túlméretezett egyházát inkább bámulni, mint szeretni lehet — tekintélyes, látványos, s ami bennem áhítatot gerjesztett, az, hogy a Fóti ősz gazdag műsorában ma is megszólaló /Messziről látszanak a fóti templom félszázméteres tornyai. (Pászthory felvétele) orgonáján hajdan Liszt Ferenc muzsikált. És aligha tévedek, ha azt mondom: sokan vagyunk, akik múlt századi haladó irodal- munk-művelődésünk emlékezetes kegyhelyének tekintik Fótot. Ha az emlékkövet már egy újonnan épült házra is tették át, 1851-ben valóban a szomszédságban élt és alkotott a nagybeteg Garay János, a zsarnokságellenes Kont-balla- da és Az obsitos poétája, és a jeles mese-, regényíró, költő, értékes közéleti harcos Fáy András somlyóhegyi Szőlőkunyhója — a Barátság Háza — falán „rakának követ” a „vidám enyh’ óráiban” Barabás Miklós festőművész, Bajza József, Bukát Pál orvostudor, Czuczor Gergely, Ferenczi István szobrász, Pólya József, a Rókus-kórház főorvosa, Szon- tágh Pál esztéta-bölcselő és Vörösmarty Mihály: a kor kiválóságai, s később legtöbbjük a szabadságharc támogatója részvevője. A fótiak hagyománytiszteletét és Németh Kálmán szobrászművész stílusérzékét dicséri Fáy András helyreállított présháza, ahol az 1812. évi szüreten a Fóti dal először elhangzott. — Az idén a már többször sikerrel megrendezett Fóti ősz ünnepségsorozatába — mutatja a programtervet Bencsik József né művelődésügyi felügyelő —, helytörténeti vetélkedőt is iktattunk: Ki mit tud Fót nagyközségről? Hogy minél szélesebb körre terjesszük a részvétel lehetőségét, és megkönnyítsük a felkészülést, ezt a kis segédanyagot állítottuk össze. A 17 gépelt oldalra terjedő „•sillabusz” hangyaszorgalommal összehordott tanulságos, érdekes ismerettömeget tartalmaz. Néhány hasznos jelszó is mozgósít: — ön hány kérdésre tud válaszolni? Kérdezze meg az idősebbeket! Olvasson, járjon utána! A vetélkedő után sok mindenkinek sok mindenről lesz nevezetes Fót. És ez példamutató, remek dolog. Békés István Iparművész és szövetkezet pere A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása A tisztességtelen versenyről irányelvül szolgáló állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Kocsis Béla iparművész pert indított a Taksonyi Háziipari Szövetkezet ellen. Keresetében előadta, hogy kettős falipolcot tervezett, amelyet a Képzőművészeti Alapnál működő bizottság zsűrizett, és mint . iparművészeti alkotás, szerzői jogvédelem alatt áll. Ezt a művét a szövetkezet jogellenesen leutánozta, és 'az egész országban árusítja. Ezért kérte a bíróságot: kötelezze a szövetkezetei az utánzás abbahagyására és százezer forint kártérítés fizetésére. A Pest megyei Bíróság véleményt kért a szerzői jogi szakértő testülettől, amelynek az volt az álláspontja, hogy a szóban forgó falipolc nem olyan képzőművészeti alkotás, amely szerzői jogi védelemben részesülhetne.- Ennek alapján a bíróság a keresetet elutasította. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely rámutatott arra, hogy az iparművész tisztességtelen verseny címen is .perelte a szövetkezetét, de a' Pest megyei bíróság a keresetnek ezzel a részével nem foglalkozott. Kocsis arra hivatkozott, hogy modelljeit egy régebbi alkalmazottja lemásolta, és a szövetkezet útján forgalomba hozta. A szövetkezet azt állította, hogy a szóban forgó személy öt éve bedolgozója, és valóban szállított nekik kettős falipolcokat. — Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Senkinek sem szabad a neki elárult vagy a törvénybe, a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon tudomására jutott üzleti, üzemi (eljárási, gyártási) titkot a maga vagy más javára felhasználni. Akire az üzleti érintkezésben műszaki jellegű mintát, utasítást, különösen rajzot, modellt, szabást vagy vényt bíztak, annak nem szabad azt verseny céljára sem a maga, sem pedig más javára felhasználni. Versenytársnak tekintendő minden vállalat, amennyiben az üzleti életben érdekeltnek tekinthető. — Az elsőfokú bíróságnak részletesen tisztáznia kellett volna, hogy a szövetkezet a falipolcok vonatkozásában versenytársa-e az iparművésznek, valamint hogy a szövetkezet magatartása sérti-e a tisztességtelen versenyről szóló törvény rendelkezéseit, s ha igen, az iparművész milyen jogvédelemre tarthat igényt. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság végzésében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pest megyei Bíróságot újabb tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította. H. E. Gazdasági büntettek a megyében Szigorúbb jogkövetkezmények - társadalmi megelőzés A bűnözés alakulása hazánkban a közvélemény érdeklődésének előterébe került ezen a héten: dr. Szénási Géza legfőbb ügyész az elmúlt évi helyzetet felmérő kriminál- statisztikai adatokat ismertette és értékelte. A tájékoztatón a legfőbb ügyész hangsúlyosan foglalkozott a társadalmi tulajdont károsító és a népgazdaság ellen elkövetett bűn- cseleikményekkel, amelyek szárnia következetesen emelkedik. A megyei tapasztalatokról dr. Karaffa Gyulával, a Pest megyei Főügyészség csoportvezető ügyészével beszélgettünk • Milyen változásokat mutat a bűnözés 1971 évi alakulása? — A Pest megyében tavaly ismertté vált bűncseietkmé- nyek száma 5,3 százalékkal nőtt 1970-hez Viszonyítva. Abszolút számokban kifejezve: tavaly előtt a megyében 8353, 1971-ben viszont 8796 bűntettet derítettek fel a bűnüldöző szervek. Jelentősebb volt az emelkedés a monori járásban, Nagykőrösön és Vácott. Egyes bűntettcsoportok számottevően megszaporodtak. Ezek között említhetem a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeket, amelyek száma az 1970. évi 1470-ről tavaly 1754- re emelkedett. Több mint 37 százalékos volt a növekedés a népgazdaság' elleni bűntettek körében: • Lapunkban az elmúlt évben sok cikkben foglalkoztunk a társadalmi tulajdont megkárosító tettesek ügyeivel. Az esetek többségében sikkasztásokkal és ezekkel párosult más bűncselekményekkel. — Valóban, ezek fokozott figyelmet érdemlő' jelenségek. Tavaly .több,, jelentős kárt okozó sikkasztás leplezödött le. Példa erre a gödi Vízgazdálkodási és Talajjavító Vállalat főkönyvelője, aki két éven át csaknem félmillió forintot sikkasztott el munkahelyén. Ez a bűntény nemegyszer a csalás és az üzérkedés kísérő jelensége. Társadalmi veszélyességét növeli, hogy az ilyen jellegű bűncselekmény-sorozat gyakran a személyi összefonódásokból eredő, szervezett, hosszabb időn át folytatott visszaéléseket takar. • Sok szó esik arról, hogy a gazdasági mechanizmus és a szövetkezeti jogszabályozás lehetőségeinek rosszul értelmezett kihasználásával nem kerülnek egyensúlyba a csoport- és össztársadalmi érdekek. Milyen bűncselekményhez vezethet ez a nem kívánatos feszültség? — Ezekben az esetekben az alapvetően pozitív gazdasági folyamattal szemben ellentétes tendenciák jelentkeztek. Néhány gazdasági egység a nagyobb nyereséget a haszon illegális növelésével, vagyis törvénysértő módon Igyekezett elérni. Ennek következtében tavaly megszaporodott az üzletszerűen elkövetett üzérA Tatabányai Szénbányák FEL VESZ 14—17 éves, az általános iskola 8 osztályát elvégzett FIÚKAT VÁJÁR SZAKMUNKÁSTANULÓNAK A képzési idő: 3 év. A tanulók kollégiumi elhelyezést, teljes ellátást és - a tanulmányi eredménytől függően — ösztöndíjat kapnak. A harmadik évben már a teljesítménybérezés isi lehetséges. A tanulmányi ösztöndíjon és a teljesítménybéren felül a vállalat havi 250 Ft társadalmi ösztöndíjat fizet. A fenti feltételekkel kőműves és ács-állványozó tanulókat is felveszünk. Jelentkezni lehet a Tatabányai Szénbányák személyzeti és oktatási osztályán, Tatabánya I., Vértanúk tere 1. kedések száma, elsősorban a termelőszövetkezetekben, akiegészítő üzemágakban, szak- szövetkezetekben és ÁFÉSZ- oknál. A bűntettek jelentős részét a gazdasági egységek cégére alatt követték ed, lehetőséget adva egyeseknek a jogtalan jövedelemszerzésre. Az „ügyeskedést” — a magas nyereség miatt — elnéző vezetők ezzel sokszor a maguk sajátos „új mechanizmusát” kialakító konjunktúralovagok hará- csolásainak engedtek tág teret. Emlékezetes példája volt ennek a vecsési Zöld Mező Tsz- ben működő lóüzérek esete. A lovakat felvásárló és „feljavításuk” nőikül magasabb áron nyomban továbbadó üzérkedők mintegy tízmillió forintos forgalmat bonyolítottak le. Az említett érdekellentétek ilyen negatív hatásai ellen a bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervek természetesen a leghatározottabban fellépnek. • A közvéleményt foglalkoztató gazdasági bűntények listáján szerepelnek a különböző korrupciós cselekmények is. — A vesztegetéssel, jogtalan előny elfogadásával növelt, munka nélküli jövedelmek szerzésére általában az ad lehetőséget, ha valamilyen igény kielégítése nehézségbe ütközik. Így előfordult, hogy egy tanácsi tisztviselő az állami telkek kiosztásánál azokat juttatta előnyhöz, akik érdekeltté tették ebben. Az ingatlankezelő vállalat egyik kirendeltségvezetője pedig az ingatlanok becslésénél, értékesítésénél részesítette pénzért előnyben ügyfeleit. A korrupciós ügyek felderítése áltálában nem köpnyű feladat. De miivel ezekben az ügyekben a kötelességszegés -valamilyen formája mindig megtalálható, a tettesek nem kerülik el a fe- 1 elősségrevonást, Közéletünk tisztaságának hatékonyabb védelme várható e téren is a Büntető Törvénykönyv módosításától. A gazdasági vesztegetéseknél ezentúl nemcsak a kötelességszegésért előnyt elfogadót bünteti önálló tettesként, hanem azt is, „aki ígér ilyen előnyt, illetve az állami szervnél, szövetkezetnél tisztséget betöltő személyt kötelességének megszegésére indítja vagy erre törekszik”. • Milyen bűncselekmény típusok növekednek még a megyében? — A kriminálstatisztika „élvonalában” a vám- és devizabűntettek szerepelnek. Ezek a bűncselekmények a váci járásban fordultak elő a leggyakrabban, ennek nyilvánvaló oka a határforgalom. Pest megye nagy idegenforgalma befolyásolja e bűntettek alakulását. Alapvetően szemléleti változásra van szükség, hogy a külföldi csempészárukkal való üzletelést ne elnézhető ügyeskedésnek tekintsék, hanem olyan bűncselekménynek, amelyet a módosított Btk. szigorúbban büntet. Emelkedett ezenkívül az adócsalások száma is. • Az elmondottakból következik, hogy a növekvő számú gazdasági bűntettek visszaszorítása érdekében indokolt a. társadalom fokozott büntetőjogi védelme, s ezt szolgálja a Btk. módosítása Js. E jogi eszközökön kívül milyen más módszereket igényel az előbbinél is fontosabb megelőzés? — Az új szabályozás pontosabb jogi alapot teremt a gazdasági visszaélések elkövetőinek szigorúbb és következetesebb felelösségrevonására. Ezt szolgálja többek között az árdrágítással, a vásárlók megkárosításával, a rossz minőségű ipari termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos új szabályozás és még több más rendelkezés. A bűnüldöző szervekre a módosított Btk. ért- hetőleg nagyobb feladatot ró. A káros társadalmi jelenségek ellen folytatott harcnak természetesen nem egyetlen és nem is elsőd jeges eszköze a szigorúbb jogkövetkezmény. A megelőzés, a bűnözést elősegítő okok és körülmények csökkentése, megszüntetése .széles körű társadalmi feladat. A gazdálkodás és termelésirányítás rendjében bekövetkezett változásoknak jogilag szabályozott formái vannak. A gazdasági bűntettek megelőzésében ezért van szükség arra, hogy a gazdasági egységekre vonatkozó jogi normákat betartsák. A szövetkezetek, vállalatok érdekeinek az össztársadalmi érdekekkel való összehangolása és a hatékonyabb belső ellenőrzés ezzel egyenrangú feladat. Szitnyai Jenő Húsvéti tombolaakció a gödöllői 125. sz. ÁBC kisáruházban (az Agrártudományi Egyetem mellett) Februártól áprilisig, a 300 Ft feletti élelmiszer-vásárlás esetén minden kedves vásárló tombolajegyet kap. (Ingyenes házhoz szállítás.) , Első díj: húsvéti italkosór < 1000 Ft Második díj: húsvéti 'csemegekosár 600 Ft Harmadik díj: húsvéti desszertkosár 400 Ft Negyedik díj: húsvéti ajándékkosár 300 Ft ötödik díj: húsvéti ajándékkosár 200 Ft Nyilvános sorsolás: március 31-én délután 3 órakor, az ÁBC kisáruházban, Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem mellett. Vásároljon szövetkezetünknél: vegyen részt a tombolaakcióban!
