Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

4 1972. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP ^szfdrlap 7 C E 1-5 1ST K SZOKNYÁS TENGERÉSZEK A feminizálódás megindult a tengerészeiben is, ami a közhit szerint még ma is az egyik leginkább „férfinak va­ló” foglalkozási ág. Danuta Walas-Kobylinskának, a nem­régiben még egyetlen lengyel női tengerészkapitánynak, ma már több kolléganője van. A „Bieszczady” tengerjáró hajón vele együtt szolgál stewardi Tninőségben Krystyna Tka- czyk. A „Kopalnia Wieczorek’’ hajó gazdasági tisztje szintén nő: Genowefa Felisiak. Lengyel nők dolgoznak a ,.Kopalnia Marcel”, a „Pstrow- ski”, a „Malbork” és a „Kopal­nia Szczyglowice” nevű hajó­kon is. A lengyel tengeri flot­ta hajóin jelenleg 8 nő telje­sít szolgálatot. A Swinoujscie és a svéd Ystad között közle­kedő két komphajón a legény­ség több mint 25 százaléka nőkből áll. Talán sehol nincs olyan nagy jelentősége a korrózióvéde­lemnek, mint a tengeri hajó­zásban. A sótartalmú víz ál­landó jelenléte ugyanis a fé­mek egyik legnagyobb ellensé­ge (jól tudják ezt a téli, só­zott utakon közlekedő gépko­csi-tulajdonosok is). A hajótest külső felületét vastag korró­ziógátló fedőréteg védi, amit rendszeresen karbantartanak. A fedélzeti berendezéseket nem mindig lehet ilyen jól megóvni a párás-sós levegő, a felcsapó hullámok hatásától. A forgalomból egy időre kivont vagy rakodás miatt sokáig veszteglő hajókat különösen fenyegeti a fokozott korrózió veszélye. Amerikai hajótulajdonosok újabban a képen látható mó­don védik a hajók felépítmé­nyét (s a fedélzeten levő eset­leges rakományt): vékony fó­liából készült, felfújható bur­kolattal látják el a veszteglés idejére. Az egyes — kettős fa­lú — „hurkákat” — külön-kü- lön fújják fel légkompresszor­ral, tehát a burkolat alatt nincs túlnyomás. A leeresztett „fóliasátor” összecsomagolva viszonylag kis helyen elfér a hajó gyomrában; egy-másfél óra alatt bármikor ismét „fel­építhető”. Feneketlen olajkanna Dubairól, az arab félsziget egy miniállamáról eddig nem Sokat tudott a világ, legfeljebb annyit, hogy olajban gazdag. Sejkjének most sikerült nevet szerezni a nagyvilágban, amely­ből ő mindössze 65 ezer ember, egy 130 kilométer hosszúságú úthálózat és három szálloda ura. A váratlan publicitás oka egy technikai világcsoda, amelyhez az Egyesült Államok segít­ségével jutott: a legnagyobb feneketlen olajkanna a világon. Az olajtartály olyan magas, mint egy húszemeletes ház, átmé­rője 82 méter, űrtartalma 84 millió liter. Az „olájkánpát” a fő­város, Dubai Town mellett, a homokstrandon építették fel, csi­gákon a vízhez gördítették, majd vontatóhajón elvitték beve­tési helyére, vagyis a tengerparttól 58 tengeri mérföldnyi távol­ságra, ahol a tengerfenék a legkisebb fúrásra úgyszólván dönti az olajat. Ott lesüllyesztették a harangot, amelybe a fúrótor­nyokból beleömlik az olaj, ebből pedig a leszívóberendezések órák alatt a tartályhajók gyomrába pumpálják az olajat. Életmentő helikopter Tengeri „hernyó TENGER A HOMOKBAN A Lenin nevét viselő kara- kumi csatorna 153 km-es hosz- szán, Ashabadtól nyugatra lá­zasan folytatják az építkezést. Itt ugyanis a jövő tengerének, a Kopetdatszkoje víztárolónak a duzzasztója épül. Magassága egy 9 emeletes házéval lesz egyenlő. Már nincs messze az az idő, amikor a pusztaságnak ezen a vidékén mintegy 50 négyzetkilométernyi . mester­séges „tenger” jön létre. Eb­ben a gigantikus „csészében” 1,5 milliárd köbméter víz lesz, amely 70 'ezer hektár termé­ketlen földre hozza el az éle­tet. A víztárolótól nem messze, Geok-Tepe és Báha-den hely­ségek között új település nőtt ki a földből. A térképen még nem szerepel, de neve már van: Kopet-Dag. Az új tele­pülés közelében a vizet nyu­gatra, a Kaspi-tenger irányá­ba fogják vezetni, és az épít­kezések harmadik szakaszának befejezése után mintegy 220 ezer hektárnyi föld válik ön­tözhetővé, illetve 150 ezer hek­tár jelenleg is öntözhető terü­let vízellátása fog megjavul­ni. Mesterséges szigetek - hulladékból i A környezet tisztaságát fe­nyegető hulladék- és szemétla­vina már-már megoldhatat­lanná váló problémájának megoldására érdekes javaslat­tal állt elő az amerikai tenge­részeti hivatal egyik szakem­bere. Tervet dolgozott ki a szi­lárd hulladék felhasználására mesterséges szigetek létesíté­sében a tengerpart közelében, amelyeket repülőtérnek lehet­ne felhasználni. Ez _ egyben mentesítené a repülőterek kör­nyékének lakóit a zajártal­maktól is, amelyeket a nagy lökhajtasos gepek idéznek elő. A világ leghosszabb hídja Három kilométer hosszú lesz, hárommilliárd nyugat­német márkába fog kerülni a világ leghosszabb hídja, amely Olaszország sarkának déli csücskét köti majd össze — 8 évi építési munkálatok után — a szicíliai Messinával. Az olasz kormány pályázati fel­hívására beérkezett 143 terv­ből 12 került a döntőbe. A leg­esélyesebb terv szerint négy, párosán elhelyezett 600 méter magas, mélyen a tengerszoros talajába süllyesztett pilon- tar­taná a 3000 méter hosszú füg- gőhidat. Közbeillesztett tartó­oszlopokon négy méter vastag acélkábelek tartják az autó- utakat és a vasúti pályatestet. A nagy erejű viharok miatt a hidat úgy tervezik, hogy mindkét oldalán 4—4 ftiéteres kilengése legyen. A hídpillé- rek magassága kétszerese az Eiffel-toron y nak. A pillérek közötti távolság is meghaladja az eddigi legmodernebb függő- hidakét, a San Francisco-i Arany Kapu hídét, és a New York-i legújabb, 1964-ben el­készült hídét. Felmerült egy olyan terv is, hogy a tenger- szorost egyszerűen be kell te­metni, de a terv kivihetetlen, mert a 250 méter mélységű tengerszorost vad áramlatai miatt már Homérosz is rend­kívül veszélyes tengerként írta le az Odüsszeában. — A híd 1980-ra készül el. Víztisztító baktériumok Nem ritkaság, hogy a re­pülőgépeket a nyílt tenger fölött éri szerencsétlenség, vagy a víztükörre kell kény­szerleszállást végrehajtania az elromlott gép pilótájának. Ilyenkor a helyszínt megköze­lítő- helikopterek nyújthatják a leggyorsabb segítséget. A minél gyorsabb segítségnyúj­tás annál is indokoltabb, mert az ilyen katasztrófáknak, kényszerleszállásoknak csak­nem mindig vannak túlélői. A víz fölött lebegő helikopterre azonban a kötélhágcsón való felmászás nagyon körülmé­nyes, különösen akkor, ha se­besültek kiemeléséről van szó. Éppen ezért a KLM holland légitársaság olyan helikopte­reket tart állandó készenlét­ben az Északi-tengeren való legítségnyújtás céljára, amely »z elmerülés veszélye nélkül (cszállhat a víz felszínére. A helikopter két perc alatt auto­matikusan felfújódó, 25 sze­mélyes gumitutajt is magával visz, amit még a leszállás előtt ledob a vízre A helikopter szükség esetén a bajba jutott hajók legénységének, utasai­nak életmentésére is rendel­kezésre áll. A folyók és a tengerek vizét I beszennyező ipari mellékter- I mékek eltávolítására irányuló | széles körű szovjet kutató­munka jelentős állomásaként tártják számon a Fekete-ten­ger vizének Sehszarisz kőolaj- kikötő körzetében való meg­tisztítása során szerzett ta­pasztalatokat. A különben mindenütt tisz­ta tengervízbe az itt közleke­dő tartályhajók évente több mint ötmillió tonna elhasznált vizet juttatnak. Nemrég az öböl felszínét még mindenfelé olajfoltok borították, és a ha­lak is kerülték a környéket. A problémát gravitációs mű­ködésű ülepítőmedencék építé­sével oldották meg. Az ülepí­tők segítségével évente több mint nyolcezer tonna, a beha­józás során kiömlő vagy a ha­jó gépi berendezéseiből kijutó tiszta kőolajat vonnak ki a tengervízből. A tengervíz vég­leges tisztítását azonban bioló­giai módszerrel végzik, E^yes baktériumfajok ugyanis képe­sek a kőolajszármazékok el­bontására. A baktériumokon kívül aktív szerepet játszanak egyes magas kőolaj tartalmú vízben is életképes tergeri mo- szatok is: nagy mennyiségű oxigént kiválasztva oxidálják a kőolajszármazékokat. Nyolcvanmillió éves a Karib-tenger A Karib-tenger fiatalabb, mint azt a geológusok eddig fel­tételezték. A „Glomar Challenger” kutatóhajó nemrég fejezte be kéthónapos útját a Karib-tenger mély medencéinek térségé­ben. Az 1,5—3 km mélységben végzett fúrások alkalmával fel­színre került kőzetekben — 75—85 millió évvel ezelőtt élt álla­tok és növények megkövült maradványait találták. Olyan üle­dékekben voltak ezek a maradványok, amelyek a Karib-tenger alatt, a földkéregképződés befejező lépcsőjét képező bazaltréte­geken feküdtek, összehasonlításul: az Atlanti-óceán legöregebb részei 180 millió, a kontinenseké pedig 3,5 milliárd évesek. A Nagy-Antillákon és Dél-Amerika északi részén felfede­zett erős vulkáni tevékenység, mely kb. 80 millió évvel ezelőtt fokozatosan gyengült, szintén bizonyítja azt a feltételezést, tiQgy a Karib-tenger térségében a kéreg végleges kialakulásá­nak idejét 75 millió évvel ezelőttire tehetjük. Rakomány mint üzemanyag Forradalmian új tartályhajót bocsátottak vízre Cadizban: a 115 ezer tonnás Conoco Espanát, amely Líbia és Anglia kö­zötti olajszállítás céljából készült. A hajó — a félmillió tonnás japán tartályhajókhoz viszonyítva — nem nagyságával tűnik ki, hanem abban egyedülálló, hogy szállítmányát — a benne tárolt olajat — használja fel üzemanyagként. Ez az _ üzem­anyag-mennyiség a tartályhajóban szállított 31,5 millió gallon (1 gallon = 4,543 liter olaj) egy egészen kicsiny hányada. Ke­zelése, rakodása, kikötése rendkívül egyszerű, s nem igényel speciális kikötői berendezést. A hajó rendelője egy amerikai­telephelyű nemzetközi vállalkozás olyan új felszerelés és be­rendezés alkalmazására kötelezte az építő vállalatot, amely megakadályozza az olaj kiszivárgását a hajóból, s így elkerül-* hetőa tengervíz utóbbi időben oly gyakori szennyezése. Olajszállítás - tengeralattjáróban Egyelőre még a futurológia keretébe illő megoldást java­solnak a szakemberek az alaszkai olaj szállítására. Az Alaszkán talált gazdag olaj­mező kiaknázásával kapcsolat­ban ma még megoldhatatlan­nak látszó problémát okoz az olaj Amerikába szállítása. A vállalat, amely az USA atom­meghajtású tengeralattjáróit építi, most azzal az ajánlattal fordult az alaszkai olajkiter­melésben érdekelt olajvállala­tokhoz, hogy megkísérel atom- tartályhajókat építeni, ame­lyek a sarkvidék jege alatt szállítaná az olajat. Hídépítés a Boszporusznál Isztambul:-A-dervek szerint 1973-ban kész lesz a világ el­ső transzkontinentális függő- hídja. Hossza 1560 méter lesz, vízszint feletti magassága 64 méter, költsége 150 millió dollár. Hatsávos úttest és két járda vezet majd rajta keresz­tül. Az „Eurázsiái függőhídon” 1973-ban naponta kb. 22 000 jármű halad át, 1985-ben pe­dig 55 000. A képen az épülő két óriási hídpillér, a tenger­szoros két partján. Édesvíz a tengerekből Az emberiségre nagy fel­adat vár megoldásra: a vízel­látás. Planétánkon ugyanis az egész vízmennyiségnek csak 2,8 százaléka édesvíz, ebből is 2,15 százalék a gleccser, és csak 0,635 százalék a folyók és a föld alatti vizek tpennyisé- ge. A rendelkezésre álló édes­víz már-már alig elegendő, s a szükségletet csak a tengervíz­ből lehet kielégíteni, hiszen a tengerek és óceánok képezik földünk vízmennyiségének 97,2 százalékát. Minden eddigi pró­bálkozás közül a tengervíznek édesvízzé alakítására legalkal­masabbnak látszik az atom­energia. Gazdaságos módsze­reken dolgozik a tudomány, amelyek közül legalkalma­sabb nagy atomerőművek épí­tése, amelyek amellett, hogy a tengervizet édesvízzé változ­tatják, nagy mennyiségű nyersanyagot is vonnak ki a tengerből, különféle sókat az ipar és trágyát a mezőgazda­ság számára. Egy 10 millió ki­lowatt teljesítményű atomerő­mű naponta 4,10 millió tonna édesvizet tud termelni, ez a mennyiség kielégíti egy kb. 4 millió lakosú terület polgári és ipari szükségletét — és ezenkívül naponta 100 ezer tonna konyhasót, kb. 3500 ton­na kálisót, 5 ezer tonna mag­néziumot,'3 ezer tonna bró- mot és több mint 10 ezer ton­na kénsavat von ki a tenger­vízből. Budapesti építőipari v'állalat igényes munkára felvételre keres nagy építőipari gyakorlattal rendelkező magasépítőipari munkavezetőt Az építőipari technikumi végzettségűek előnyben részesülnek. Az ajánlatokat részletes életrajzzal, \ „Nagy iqény” jeligére a kiadóba kérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents