Pest Megyi Hírlap, 1972. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-19 / 42. szám
wst MEGYEI 1972. FEBRUÁR 19., SZOMBAT F[<»JKUSZ 112 helyett 8 A BRIT MINISZTERELNÖK hagyományos rezidenciáján, a londoni Downing Street 10. számú házban a hírügynökséget egybehangzó jelentései szerint határozottan feszült légkör uralkodik. Közúti hasonlattal valahogy úgy lehetne kifejezni ezt a mostani hangulatot, hogy arra a vibrálásra emlékeztet, amelyet a balesetet épperhogy elkerült gépkocsivezetők éreznek a veszélyhelyzet után. Az autósok íratlan törvényei szerint az ilyen kiélezett szituációk után pihenni kell, hogy lecsillapodjék az idegfeszültség — ennek a receptnek az alkalmazását azonban csak a járművek és nem a kormányok vezetői engedhetik meg maguknak. AMIKOR a TOUY-KOR- MÄNY hatalomra került, megerősítette azt, amit már ellenzékben is vallott: hogy egyik legfőbb törekvése Anglia beléptetése a Közös Piacba. Ősszel még úgy tűnt, hogy ezt a törekvést viszonylag köny- nyen koronázza siker. Az angol alsóháznak októberben, elvi döntést kellett hoznia a csatlakozásról. Akkor a Munkáspárt megosztottságának köszönhette a konzervatív kabinet, hogy a parlament tekintélyes, 112 szava- zatos többseggéi mondott igent. Nyilván ez aiz arány bátorította fél a miniszterelnököt arra a kijelentésre, hogy ha a belépési javaslatot most, a második olvasás során leszavazza az alsóház, akkor ő, Edward Heath, kormányával együtt lemond és visszaadja megbízását IX. Erzsébet királynőnek. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN került sor a második olvasásra. Ennek során a kormányfő pyrrhusi győzelmet aratott: az alsóház ugyan ..igent mondott, de mindössze nyolc szavazattal. Ennek a fantasztikus aránynak, sorsdöntő lépésről lévén szó, sok mindenre ki kell hatnia, többek között a konzervatív párt helyzetére és Heath egyéni karrierjére is. Nem túlzás azt állítani, hogy a szavazás felért egy megbízható politikai szondázással, amely azt állapította meg, hogy a toryk pozíciói októbertől februárig hatalmas mértékben romlottak. az alsőiiAzi hangulat legfőbb okai a közös piaci meggondolásokon túl a következők lehettek: 1. az északír helyzet elmérgesedése, 2. a fajüldöző Smith-rezsámmel kötött megállapodás, 3. a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok felelőtlen megrontása és az európai enyhülés fékezése, 4. a belpolitikai és szociális feszültségek súlyosbodása, amelynek leglátványosabb megnyilvánulása az immár hetedik hete tartó bányászsztrájk. Heathnek a szavazás után megtépázott tekintéllyel kell szembenéznie a sokasodó problémákkal. Véget ért az ASZÚ rendkívüli kongresszusa Szadat elnök rövid zárszavával pénteken este végétért az Arab Szocialista Unió rendkívüli kongresszusa. A pénteki kairói lapok ismertették az Arab Szocialista Unió országos kongresszusának csütörtöki ülésén elhangzott Szadat-beszédet. A MENA hírügynökség az alábbiakat emeli ki az elnök által elmondottakból: Arab kapcsolatok: — Fontos lépések történtek az (Izrael ellen vívott) harc összarabbá tétele érdekében. Egyiptomnak nincs szándékában, hogy ezeket az intézkedéseket nyilvánosságra hozza. — Az arab országok igen hatékony fegyverekkel rendelkeznek. — Az arab föderáción belül az egyes tagországok által követett napi politika eltérésed nem okoznak károkat mindaddig, amíg mindannyian tartják magukat a közös stratégiához. — Van lehetőség arra, hogy a partizánmozgalom erősödjék. Hatékonysága együttműködés révén mozdítható elő. — Az Egyesült Államok azzal, hogy haditámaszpontot kíván létesíteni Cipruson, akadályozni próbálja Egyiptom és Szíria légi összeköttetését. Szovjet—egyiptomi kapcsolatok: — Azoknak a próbálkozásoknak a célja, hogy kétségeket támasztanak a szovjet— egyiptomi kapcsolatokkal szemben, nem más, mint, hogy éket verjenek a két ország közé, s ilymódon előkészítsék Egyiptom elszigetelődését majd vereségét. — Egyiptom üdvözli a szovjet flotta földközi-tengeri jelenlétét. „Mindannyian emlékezünk a Liberty nevű amerikai kémhajó esetére”. — A Szovjetuniónak nincsenek haditámaszpontjai egyiptomi kikötőkben. Ugyanakkor az egyiptomi kikötők különböző szolgáltatásokat nyújtanak a szovjet hajóknak, mégpedig a Szovjetunió álláspontja elismeréseként. — A szovjet—egyiptomi baráti szerződés vétójogot ad Egyiptomnak; jogot ad továbbá, hogy bonyolult fegyverzetre tegyen szert. — A Szovjetunió semmilyen feltételhez nem köti azt a segítséget, amelyet Egyiptom számára — az agresszió következményeinek felszámolása végett — nyújt. Két nemzetközi kérdésről: — Kína kérte Mahmud Riad volt külügyminiszter pekingi útjának elhalasztását 1972 márciusáig. Kína az arab ügy irányában elivi álláspontra, helyezkedik. > — A Bangla Desh realitássá vált. Egyiptom akkor fogja elismerni az új népi köztársaságot, amikor Bhutto pakisztáni elnök is ezt teszi. 99 Megalakult a „szomorú számítás kormánya Giulio Andreotti, az új olasz [ írja Ámen dala. — Azt mutatminiszterelnök megalakította ja, hogy a párt a jobboldali csak kereszténydemokratákból álló kormányát Andreotti kormánya huszonöt tagú. A volt kabinet kereszténydemokrata miniszterei néhány változással a helyükön maradtak, a kikerült szocialista és szociáldemokrata miniszterek helyén Andreotti igyekezett a DC valamennyi irányzatát képviseltetni. EgyideSg vitás volt, hogy Moro és Donat-Cattin, a kereszténydemokrata balszánny képviselői vállalnak-e tárcát az új kabinetben, mivel ők ellenezték az egypárti kormány gondolatát. Visszakerültek a kormányba Rumor, Colombo és Pella volt miniszterelnökök és jó néhány régi jobboldali kereszténydemokrata politikus. A Rinascita pénteki száma Amendolának, az Olasz KP Politikai Bizottsága tagjának írását közli az olasz belpolitikái helyzetről és kormányválságról. A kereszténydemokrata párt döntése, amelynek alapján egyedül alakított kormányt, szomorú számítást tükröz — A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT 1972. szeptember 1-ével IPARI TANULÓKAT ISKOLÁZ BE az alábbi szakmákba: ■ KŐMŰVES ■ ACS-ALLVANYOZO ■ VASBETONSZERELŐ ■ BÁDOGOS ■ MŰKÖVES Kollégiumi ellátás. Érdeklődés telefonon: 328-137, 328-114, 328-179. Jelentkezés levélben, címünk: KOZÉPULETÉPITÖ VALLALAT Budapest V., Molnár u. 19. szavazatok elnyerésére számít. Grecskó marsall Kairóban Pénteken délután Moga- dishuból az egyiptomi fővárosba érkezett Andrej Grecs- ko marsall, szovjet honvédelmi miniszter. A Grecsko marsall vezette szovjet katonai küldöttség négynapos hivatalos látogatást . tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban. Úiban Kína falé Nixon a Hawaii-szigeteken Richard Nixon amerikai elnök közép-európai Idő szerint péntek hajnalban Honoluluba, Peking felé vezető útjának első állomáshelyére érkezett. Az elnök két napig pihen a Hawaii-szigeteken. és szombaton indul tovább Guam irányába, ahol rövid időre útját ismét megszakítja. Ünnepi gyűlés Moszkvában Ünnepi gyűlést tartottak péntek este Moszkvában, a Barátság Házában a magyar- szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 24. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezést Zoja Tyimofejeva, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság alel- nöke tartotta, majd R apai Gyula rendkívüli és meghatalmazott nagykövet emelkedett szólásra. Üdvözletében hangoztatta, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés kifejezi pártjaink, kormányaink és népeink akaratát a kapcsolatok szüntelen szilárdítására. — Kérjük, adják át üdvözleteinket és jókívánságainkat a magyar népnek — mondotta válaszában Pjotr Fedoszejev akadémikus. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke népeink közös feladatairól és gondjairól, a békéért és. biztonságért vívott harcban való összefogás szükségességéről beszélt. Belső válság Szudánban Abu-Zeid is lemondott A szudáni hadügyminiszter, Khaled Hasszán Abbasz után lemondott Mamun Avad Abu- Zeid, a nemrég megalakított Szudáni Szocialista Unió főtitA prágai várban, a CSKP Központi Bizottságának ülésén az elnökség jobbról balra: Jozef Lenárt, a Szlovák KP KB első titkára, Josef Kempny, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Lubomjr Strougal miniszterelnök és Vasil Bilak. CSKP KB plénum kára. a párt politikai bizottságának tagja is. A lemondás tényét maga Nimeri elnök közölte egy khartú- mi tömeggyűlésen. Mint a MENA egyiptomi hírügynökség jelentette, a szóban forgó gyűlésen Nimeri a kormány és a politikai bizottság feloszlatásával fenyegetőzött. „Ha a politikai bizottság tagjai és a miniszterek sorban lemondanak, fel fogom oszlatni a bizottságot és a kabinetet, s népszavazás elé utalom a köztársasági elnök és a végrehajtó hatalom képviselői között meglevő nézeteltéréseket” — mondotta az elnök. „Ha a nép azt mondja, hogy a köztársasági elnöknek nincs igaza, azonnal lemondok” — tette hozzá. Nimeri nem részletezte, milyen ellentétekről van szó; Abu-Zeid visszalépése azonban kétségtelenné teszi a szudáni vezetés belső válságát, amely eddig csak gyanú formájában merült fel. Patkó Imre: Kína—ma //. A hierarchikus családsejttől a külpolitikai cikcakkokig Legutóbb súlyos belső hatalmi harcok zajlottak le Kínában. Miután Mao Ce-tung csoportja kisebbségben volt a Kínai Kommunista Párt legfőbb vezetésében, de sikerült a „kulturális forradalom” folyamán, a hadsereg segítségével megbuktatni a többség élén állott Liu Sao-csit, a hadsereg vezetője, Lin Piao marsall elnyerte — Mao elnök után — a pártban a második helyet. A kommunista pártok történetében példátlanul álló módon, a párt IX. kongresszusán elfogadott új szervezeti szabályzatba név szerint belevették, hogy Mao Ce-tung a párt vezére és Lin Piao a helyettese, utóda. Ezt követően azonban ellentétek támadtak Mao Ce-tung — Csou En-laj és Lin Piao, valamint a kulturális forradalomban előtérbe került más katonai és politikai személyiségek között. A hadsereg szerepét háttérbe igyekeztek szorítani, Lin Piaót összeesküvéssel vádolták, s valószínűleg már nem is él — bár csupán annyit tudunk biztosan sorsáról, hogy sehol meg nem jelenik, képeit eltüntették a nyilvános helyekről, könyvét bevonták, s újságcikkekben bírálták, zártkörű gyűléseken pedig azt állították, hogy merényletet kísérelt meg Mao Ce-tung élete ellen is. Ebbe a belső harcba a kínai nép nem szólhatott bele, s különben is: Kínában olyan sajátos szervezetet hoztak létre (megvannak ennek a régi, császári-birodalmi előzményei is, amikor még minden nyolc családnak volt egy megbízott felelőse, aki az adófizetésüket garantálta), amely minden 10 családot egy felelős bizalmi ember ellenőrzése alátt tart. Ez rendkívüli szervezettséget, az egyének feletti aprólékos ellenőrzést tesz lehetővé. A külföldiek közül kevesen sejtik, milyen mélyreható és aprólékos a kínai társadalom hierarchikus szervezetekbe, csoportokba fogása, s hogy ennek milyen nagy szerepe van a tömegek befolyásolásában, mozgatásában és ellenőrzésében. Kétségtelen, hogy ma Kína ellentmodásoktól is terhes, A felszín látszólagos egyöntetűsége alatt, ennyi fordulat után, szükségszerűen sok kétely, elégedetlenség és ellenzékiség is lappang. De a vezetés a kínai nacionalizmusra, a nagy nemzeti büszkeségre apellál, s ezt az érzést a sovinizmusig szítja pl. szovjetellenes uszítással, állítólagos háborús fenyegetettségre hivatkozással, a világ legcivilizáltabb, vezetésre termett népének minősített kínaiak büszkeségére is építve. A kínaiak azonban valójában józan, praktikus, szorgalmas és intelligens I emberek, akiket mindig és mindenben — senki és semmiképp | sem tud tartósan félrevezetni. A kínai külpolitika e hatalmas birodalom felszabadulása után több fejlődési szakaszon ment át. A KNK kezdetben szilárd szövetségre lépett a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, akiknek támogatása egyszerűen létfontosságú volt a fiatal népi állam számára. Az 1950-es évek végén egyre szaporodtak a nézeteltérések mind Kínán belül a szocialista építés módszerei, útjai tekintetében, mind a szocialista táborral. Itt elsősorban azért, mert Kína azt elvárta volna, hogy a testvérországok, akár saját fejlődésüket is megakasztva, minden segítséget megadjanak neki történelmi elmaradottsága varázslatosan rövid idő alatt végbemenő felszámolásához. Számot tartott arra is, hogy nukleáris fegyverekkel ellássák. Közben olyan jelenségek bukkantak fel e hatalmas országban, amelyek alapján gyanítható volt: Kína vezető szerepre tart igényt a nemzetközi forradalmi és a nemzeti felszabadító mozgalmakban, s nem ítéli meg reálisan a nemzetközi helyzetet. A kínai külpolitika 1960-tól módszeresen előkészítette, majd véghez vitte a szakítást a szocialista táborral. Először ideológiai harcnak tüntette fel az ellentéteket. Megalkuvással vádolta a Szovjetuniót, szemére vetette, hogy kapcsolatot tart az imperialistákkal, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal, s ezt „cinkosságnak” minősítette. Pekingben úgy ítélték meg a világhelyzetet, hogy az megérett a forradalomra, csak az „elkényelmesedett” szocialista országok és nyugati kommunista pártok nem hajlandók ezért harcot, kockázatot vállalni. Ekkor azt hirdették, hogy a „világfalu”, a fejlődő, szegény, gyarmati sorból felszabadult országok a legfőbb forradalmi erő, ezek vezetőjeként s a tőkésországokban szervezkedő ultraforradalmi csoportokra támaszkodva akarták átvenni a világforradalom irányítását: hogy bekerítsék „a világ-városokat”, a fejlett országokat. Ezzel a kínai külpolitika a gyakorlatban letért az osztályalapról, eltért a marxista tudományosságtól. Ez a „forradalmárkodó" stratégia sikertelennek bizonyult a Harmadik Világ országaiban, tömeges vérontással járó, tragikus kudarchoz vezetett 1965-ben Indonéziában. Ezt követte a „kulturális forradalom”, amelynek egyik funkciója kétségtelenül a csődöt mondott politika felszámolása volt. Ekkor Kína befelé fordult, visszahívta majdnem minden nagykövetét külföldről, s a belső, „permanens forradalom” jelszavát állította előtérbe. Ennek megfelelően a szocializmusért folytatott harcot állandó, tömeges összecsapások, az ellentétek kiélezése és harcban történő megoldása formájában kívánta folytatni — szükség esetén részlegesen szétverve a saját, megmerevedett, bü- rokratizálódott állami — és párt-----apparátusát, a hatalom gyako rlásának szerveit is. (Ennek a veszélyes akciónak biztosítására kellett a hadsereg, s kezdetben Lin Piao támogatása.) Ennek az időszaknak a Szovjetunióval való ellentétek ellenségeskedéssé való kiélezése felelt meg. Katonai provokációk, fegyveres összecsapások történtek a szovjet—kínai határon (Da- manszkij-szigelnél), és Kína azt követelte, hogy a Szovjetunió elvben ismerje el saját, Kínával érintkező határainak érvénytelenségét! Ezzel egyidőben Kína folytatta az amerikai imperializmus elleni propagandát, támogatta Vietnamot és az indokínai népek ellenállását. De mindezt saját befolyása szempontjának megfelelően tette, s közben pl. még akadályozta is a szovjet támogatás eljuttatását a vietnami harcosokhoz. A legutóbbi években Kína ismét fordult egyet, s „diplomáciai nyitást” hajtott végre a legfejlettebb tőkésországok irányába; elsősorban az Egyesült Államokhoz közeledett. A pakisztáni terrorista rezsim, Jahja Khan segítségével jött létre Kissinger pekingi útja, amelynek eredményeképpen most Nixon elnök Pekingbe látogat. Ugyanakkor a határprovokációk után nagy nehezen megindult szovjet—kínai tárgyalások eredménytelenül, vontatottan lolynak. Mi az oka a kínai külpolitika fordulatának? Kínának be kellett látnia, hogy a világban most nincs közvetlen forradalmi válság, s nem lehet egyszeriben világforradalmat csinálni. Csalódott a felszabadult, volt gyarmati országokba vetett reményeiben, és nem tudta megbontani a nemzetközi forradalmi mozgalom szervezett sorait sem. így, saját korlátozott gazdasági-katonai erejével számolva, de változatlanul világpolitikai vezető szerepre törekedve, a „kettős gyengítés” taktikájához, egy kínai „külön vonal” meghirdetéséhez folyamodott.
