Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
4 rear uccrei 1972. JANUÁR 9., VASÁRNAP K^Círlap IE3EJE3E3E3S3 e c h m i K A Új fejezet a Mars-kutatásban Az űrkutatás szakemberei messzemenően felhasználták azokat a kedvező lehetőségeket, amelyet a Föld és a Mars ritkán előforduló nagy együttállásai nyújtanak: egy amerikai és két szovjet rakéta műszertartályai tevékenykednek a Mars térségében. Tartósabb gumikesztyűk A vastag, ipari és háztartási célokra használatos gumikesztyűk ára viszonylag magas, ami annak tulajdonítható, hogy a gyártás technológiája kevéssé termelékeny. Jóllehet a gumikesztyű nem a képen látható „egyedi” módon készül, de a mártogatással való formára felvitelt végeredményben ugyanígy viszik véghez, csak egyszerre sok munkadarabon. Érdekes dolog, hogy a műanyag máig sem tudta kiszorítani a védőkesztyűk gyártásánál a gumit. Ennek a műanyagok rosszabb hőállóságában, kisebb rugalmasságában és simulékonyságában keresendő a magyarázata. A gumikesztyűk — néhány évtizeddel ezelőtti elődjeikkel ellentétben — ma már igen tartósak, nem szúrja őket ki a köröm, kevésbé „öregszenek” és töredeznek a használat során. Kevesen hinnék, hogy ebből az egyszerű használati cikkből több millió még egy kis ország fogyasztása is. Most első alkalommal került sor arra, hogy mesterséges holdakat telepítsenek Mars körüli pályára, illetőleg hogy kutatórendszert épségben szállítsanak le bolygótes tvérünk felszínére. Az amerikai Mariner —9, valamint a szovjet Mars— 2 és 3 egyaránt Mars körüli pályára tért. A Mars—3 azonban december 2-án kutatóautomatát küldött a bolygó felszínére, amely ott — épségben — leszállt. Ezzel megvalósult a lágy leszállás a naprendszer második idegen bolygóján, a Vénusz után a Marson is. A Mars—2 és 3 felhasználásával folyó kutatások igen érdekesek, annak ellenére, hogy röviddel a lágy leszállás után váratlanul megszakadtak a felszínről továbbított képjelek. A bolygó körül keringő két mesterséges hold pályája ugyanis jelentősen különbözik. A Mars—2 keringési ideje mintegy 12 óra, a Mars—3 viszont 11 nap alatt tesz meg egy fordulatot. A pályák ilyen erősen eltérő volta lehetőséget ad arra, hogy például részletesen elemezzék a Mars és a napszél kölcsönhatását azáltal, hogy azonos időpillanatokban a bolygótól jelentősen különböző távolságokban mérik a napszél adatait. Ez különben szovjet- francia együttműködés keretében folyó munka, amelynek során francia gyártmányú műszerek is felhasználásra kerültek. A Mars—3 erősen megnyúlt pályaalakjának két alapvető oka is van. Az egyik ok az, hogy az ebből az egységből útnak indított leszállórekesz nem volt felszerelve nagy teljesítményű rádióadóval és irányító tükörantennával. Célszerűbbnek látszott az a megoldás, hogy a felszíni egység jelzéseit a pályán maradt s a Földdel való összeköttetésre alkalmas rádiótechnikai rendszerrel amúgy is felszerelt egység biztosította. így a keringő rekesz felvette, majd erősítés után a Földre továbbította a felszíni egységtől érkező jeleket: röviden fogalmazva, az átjátszó állomás szerepét is ellátta. Ahhoz, hogy az átjátszás során a felszínen felvett adatok a keringő adóhoz s onnan a Földre folyamatosan eljuthassanak, szükség volt arra, hogy az átjátszó hold egész idő alatt kapcsolatot tarthasson a felszíni egységgel, akkor is, amikor a Mars nincs a földi közSzáloptika a műszerben A röntgenkép az esetek többségében csak tájékoztató információkat nyújt az orvosok, a diagnoszták számára. A test Vezetékeiben, többé-kevésbé üreges szerveiben beállt elváltozásokról biztonságosan csak belső vizsgálattal lehet meggyőződni. Régebben csupán operatív úton nyílt erre lehetőség. Később csöveken, szondákon át felvezetett, fényforrással ellátott tükrös szerkezetekkel végezték (s végzik még ma is) a vizsgálódást. A technika egyik új vívmánya, az ún. száloptika (rendkívül vékony üvegszálakból képzett nyaláb), mely görbült állapotban is alkalmas a fény vezetésére, nagyon megkönnyíti a belső vizsgálatokat, s felvételek készítését is lehetővé teszi. A képen látható műszerrel a vese, a vesevezeték belső felületéről lehet felvételeket készíteni. Az orvos bal kezében tartott hosszú csőben vannak az üvegszálnyalábok, amelyek egyrészt a vaku fényfelvillanását továbbítják, másrészt a fénysugaraknak a fényképezőgépbe való visszajuttatására szolgálnak. A japán ipar állítja elő ezt az új urológiai vizsgálóműszert. pont látóterében. Ezt a legegyszerűbben úgy lehetett megoldani, hogy az átjátszó holdat rendkívül megnyúlt, ezáltal igen hosszú keringésidejű pályára állítják. Ez a megoldás hasonlít a földi gyakorlatban már jól bevált Molnyi- ja—1 típusú hírközlő holdaknál alkalmazottakhoz. A Mars—3 erősen megnyújtott pályája ezenkívül lehetőséget adott a Mars—2 által folytatott kutatásokban a már korábban említett együttműködésre. Különös érdekessége a most folyó kísérleteknek, hogy a Mars térségében végrehajtott valamennyi manőver — a bolygó körüli pályára állás, valamint a leszállás — autonóm rendszerek segítségével, vagyis a földi irányítóközpont részvétele nélkül ment végbe. A korábbiakban, a Venushoz érkező és arra leszálló szovjet Venera „menetből”, vagyis mesterségeshold-pálya közbeiktatása nélkül hajtotta végre a leszállást. Most viszont ilyen pálya közbeiktatásával került sor a Marsra történő leszállásra. Az új módszer általánosan alkalmazható mind a Hold, mind a bolygók esetében, s éppen ezért a bolygók felszíne elérésének ez a technikája új, perspektivikus lehetőségek forrása a bolygókutatásban. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a most folyó kísérletsorozat a szovjet űrkutatás automatákra épülő ágazatában töretlenül felfelé ívelő fejlődés eredménye, és egyenes következménye a holdkutatásban már eddig is sikeresen alkalmazott eljárásoknak. Amuri hajósok A Mars—3 leszállási helye a déli szélesség 45. és a nyugati hosszúság 159. fokán. i £ W. Sinka József A naprendszer új bolygójának fölfedezéséről szóló hírrel kapcsolatban dr. Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóhelyettese elmondta, hogy ez a közlés a magyar szakembereket nem érte meglepetésszerűen. Már hónapok óta lehetett hallani, hogy egy új, eddig ismeretlen kis bolygó tűnt 461, amely Nap-közeibe, a Nap és a Merkur közé került. Most az angol és amerikai csillagászok közlése szerint a bolygómozgásokban eddig még soha nem észlelt zavart — perturbációt — találtak, és ebből következtettek egy önálló bolygó létére. Nyilvánvalónak látszik, hogy az okozott zavar legföljebb a Merkur pályájára korlátozódik, és ott is elenyésző lehet, ezért csak most, a legérzékenyebb, legkorszerűbb távcsövekkel lehetett észrevenni. Meglátni pedig még nehezebb lenne, hiszen a Nap közelsége folytán — régebbi közlemények szerint a bolygó és a Nap átlagos távolsága mindössze 15 millió kilométer — csak a Nap irányában lehet és kell keresni, ebben az esetben pedig a kis felületről visszaverődő gyenge sugárzását a Nap fénye elnyomja. Sok adatot eddig még nem közöltek róla, de tény, hogy a naprendszernek nem ez lenne az egyetlen eddig ismeretien bolygója, amelynek létezését egyelőre csak feltételezik. Az üstökösök „vallomása” szerint még két-három bolygó lehet a Plútón túl. Az üstökösök ugyanis, ha sokáig keringenek a naprendszer belső terében, síkjukkal belesimulnak a bolygók keringési síkjába, de ezenkívül olyan „családokba” tömörülnek, amelyek pályájának egyik gyújtópontja a Nap, a másik pedig valamelyik bolygó. így ismerik a Szatur- nusz-családot, a Jupiter-családot. De már régóta ismernek két-három olyan családot is — igaz, egyik sem nagy létszámú —, amelynek ez a bizonyos második gyújtópontja valahol a Plútón kívül van. A most fölfedezni vélt bolygó tehát, ha valóban létezik, a naprendszer tizedik bolygója lenne, de ma még azt is joggal lehet feltételezni, hogy ezenkívül további két vagy három bolygó kering a csillagvilágok törvényei által elszakíthatatlan erővel a Naphoz kötött pályáján. Évente több százezer köbméter fát exportálnak a szovjet Távol-Kelet nagy folyamának, az Amurnak a kikötőiből. A folyó alsó folyásánál fekvő Mago kikötőjébe minden évben félmillió köbméter exportfát úsztatnak le. A hajózási idényben naponta több hajó rakodik meg itt fával. A kilencedik ötéves tervben (1971—1975) a kikötőt átépítik úgy, hogy faforgalma eléri majd az évi egymillió köbmétert. A hajók útján lebonyolított faáruforgalom évről évre növekszik. A forgalom bázisa az Amur. Képünkön: Exportfát rakodnak be a Baltijszkij—63 nevű hajóra Mago kikötőjében. Gyógyítják a Niagarát A Niagara vízesés vizének csökkenése, a zuhatag visszaesése az utóbbi években egyre nagyobb nyugtalanságot okoz mind az amerikaiak, mind a kanadaiak között. A geológiai folyamatok körülbelül harminc esztendő óta sziklabe- omlásokat idéztek elő. A sziklabeszakadások mint előnytelen természetes akadályok fokozatosan lefékezték a vízesést. A hivatalos körök mellett a turisták, a természetkedvelők is féltik esztétikai szempontból a világnak ezt az egyik legszebb táját. Mit lehet tenni a Niagara megmentése érdekében? Elsősorban meg kell határozni a sziklaleszakadások okát. Az amerikaiak e célból védőgátat építettek, hogy a folyam vizét visszatartsák a vízesésszakasz előtt. A turisták napjainkban fájó szívvel figyelik a lecsen- desült zuhatagot, de az orvoslás érdekében szükség volt erre a beavatkozásra. A vízesés „leikénél”, a meredek sziklafalnál különböző geológiai rétegek fekszenek. A legfelső réteg kemény dolomit, a dolomit alatt palaréteg terül el, míg a pala alatt mészkőhomokkő réteg. A felső dolomitréteg eróziója lassú folyamat. Az alsó pala- és a homokkőrétegeket viszont az eróziós folyamatok jobban kikezdik. A palaréteg tehát betöredezik, megrepedezik, ezáltal a dolomit „alapozása” meglazul, amely előbb-utóbb a dolomit- réteg megcsúszásához és helyenkénti beomlásához rezei. Másrészt a víznyomás, a meteorológiai viszonyok, télen a jég, tehát a legkülönfélébb hatóerők is kikezdik idők folyamán a dolomitréteget. A provizórikus gát védelmében jelenleg amerikai és kanadai kutatók tanulmányozzák a vízesés alatti talajrétegei. Kutatófúrások segítségével különböző mélységű rétegekből mintát vesznek, és igyekszenek megrajzolni a vízesés falának hibatérképét. Más irányú kutatómunkát is végeznek a vízesés térségében: mérik a hidrosztatikus nyomást, a vízhozamot. Az altalajban végzett gondos vizsgálatok után következhetnek a védelmi intézkedések: a dolomitréteg megerősítése és a különféle hatóerők elleni védelme, a hidrosztatikus nyomás előrejelzése, a vízhozam ellenőrzése és végül a folyammeder kikotrása. E. 1. Lovas határában ki emberiség első ismert bányája Balatonfüreden ez év őszén nemzetközi bányászati-automatizálási konferenciát tartottak, ahol egyebek között ismertették bánya- történetünknek azokat az érdekes eseményeit, amelyek méltán keltettek érdeklődést a külföldi résztvevők körében is. Külföldön napjainkban is kevesen tudják például, hogy Magyarországon, a Balaton vidéki Lovas község határában tárták fel az emberiség eddig legrégibbnek ismert bányáját. Az itt talált nagyméretű csontokból készült több mint száz darab bányászszerszám korát 30—30 ezer évesnek becsülik. E helytől alig 40 kilométernyire, a közelmúltban tárták fel az ősember kovakőbányáját, ahol szarvasagancsokból készített fejtőeszközök tucatjai kerültek elő. Az őskor bányászatát e területen a történelmi népek tovább folytatták, s a kelták, dákok, rómaiak, továbbá az avar uralom alatt élő szlávok után, a magyarok is hamar felismerték a bányászat jelentőségét. Az állammá fejlődés időszakában Géza fejedelem már központi kézbe vette a bányászatot. Az ezer évvel ezelőtti „államosítás”-sal Géza saját hatalmát igyekezett növelni. A bányák központosítása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy néhány évtized alatt elláthatták a mezőgazdaságot szerszámokkal és a X—XI. század fordulóján Rudabányán már kialakulhatott a vaskohászat. Később, az uralkodó a bányászati jogot adományok formájában már kénytelen volt megosztani. Az első írásban fennmaradt bányajogosítványt 1211-ben keltezték. A tatár* járás után — az ország újjáépítése miatt — a bányajog megosztása még tovább fokozódott. A fejlődés eredményeként a XIV. században, a világ akkor ismert aranytermelésének 40, ezüsttermelésének pedig 30 százalékát Magyarország adta. A műszaki színvonal korai fejlődését bizonyítja, hogy a XV. században magyar bányászszakemberek segítették az angol és a francia királyság, továbbá az orosz és az olasz fejedelemségek; bányászatának fellendítését. A vasút őse, a favágányos futó bányacsille „magyar kutya”, néven terjedt el a szomszédos országokban. A bányászat újkorát 1627-ben a Selmecen eldördülő első bányabeli robbantás nyitotta meg, s ezt követte 1722-bem Újbányán a kord tinens első gőzgépének munkába állítása, bá* nyavíz emelésére. Számos műszaki újdonság hirdeti ezenkívül, hogy a magyar bányászat egy évezreden keresztül a világ élvonalában haladt. A „Tizedik bolygó"
