Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
, 1972. JANUAR 1.. SZOMBAT 7 Füst nélkül A radíátoros lakásfűtés, a gáz- és az olajkályhák elterjedésével sok olyan hulladék kerül a szemétbe, amelyet azelőtt elégettünk a kályhákban. Még jobbik eset, ha olyan hulladékról van szó, amit elvisz a szemetes, de mi legyen például a papírral, a régi újságokkal, könyvekkel? A nyugati országokban a legtöbb papírféleséghez műanyagokat (műszálakat) kevernek, s ezt már nem szívesen vásárolják vissza hulladékként, mivel problematikus az anyag fosz- latása, szétválasztása és újbóli felhasználása. A háztartási papír- és fahulladék „felemésztésére” a képen látható „házi égetőt” hozza forgalomba az egyik nyugatnémet cég. Az olajtüzelésű kis kazán minimális füstképződés mellett égeti el a hulladékot, miközben mindössze 3 súlyszázaléknyi hamu marad vissza, ami már nyugodtan belekeverhető a szemétbe. A tudománynak vannak látványos évei és kevésbé látványosak. Ki tudja, hogy melyik fontosabb? Az „aprómunka”, vagy a látványos felfedezés. Alighanem az 1971-es év a „szürkébbek” közé tartozik. Ami távolról sem jelenti, hogy nem beszélhetünk számtalan olyan „apró” és érdekes eredményről, amelyek minden bizonnyal hozzájárulnak a következő évek tudományához, technikájához, elméletéhez és gyakorlatához egyaránt. Az ember „harmadik szeme" A koponyánk belsejében rejtőző tobozmirigy, amelyről mindmáig feltételezték, hogy 18 éves korunkban beszünteti működését, valójában még 60 —80 éves korban sem passzív. Szovjet tudósok megállapítása szerint a tobozmirigy aktivitása sötétben fokozódik, fény hatására pedig csökken. Mintha érezné a fényt. Egy távolról sem általánosan elfogadott feltevés szerint ez a harmadik szem csökevé- nye volna, amelyet ma a kétéltűek fejük tetején viselnek. Az evolúció folyamán azonban látóképességének elvesztése mellett a szervezeten belüli funkcióra tett szert; legalábbis erre enged következtetni az a két, eddig Ismeretlen hormon, amelyeket újabban izoláltak. Az egyik a szervezet káliumanyagcseréjére, a másik a nemi működésre hat. A génsebészet kezdetén Az elkövetkezendő éveknek valószínűleg egyik fontos orvosi és biológiai problémája lesz az úgynevezett génsebészet. Ebben .az évV>en. több olyan hírt káptírilc, amely rhár* szinte elérhető közélségbe hozta ezt a lehetőséget. Ugyanis, ha megoldható az, hogy egy ún. gazdasejtbe idegen gént vigyenek be, amely tartalmazza a sejt működésére, szaporodására vonatkozó utasításokat (információkat), akkor az új (idegen) gén a sejtet újféle működésre készteti, vagyis megváltoztatja tulajdonságait. Egy amerikai kutatócsoportnak ún. herpes vírust sikerült emlős sejtbe oltaniuk. Ez a génátvi- lel maradandónak és stabilnak bizonyult, ami egyúttal az új tulajdonságok örökítését is jelenti. Ennek az ún. génsebészetnek különösen olyan örökletes betegségek esetében lesz nagy jelentőségűit, amelyek egv-egy speciális gén hiányára vezethetők vissza. A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy milyen tulajdonságok vihetők így át, és mi Nagy teljesítményű talajmaró A legnehezebb fizikai munkák egyikének, a csatornaásásnak a gépesítésére konstruálták szovjet mérnökök a képen látható szerkezetet. Az ék alakú acélváz két oldalán késekkel ellátott forgótárcsák kaptak helyet, melyek a legkeményebb talajba is 135 cm mely csatornát képesek vágni. A szerkezet kétoldalt, a csatorna széleitől 10—12 méterre szórja szét a „kifaragott földet”, így rögtön védögátat is emel. A talajmarót traktor elé szerelik fel, a motor hajtóenergiáját hidraulika származtatja át a forgótárcsákra. Ugyancsak hidraulikus úton történik a marószerkezet lesüllyesztése, illetve felemelése is. A traktor széles lánctalpai a rézsüsen kivájt csatorna szélén haladnak tova. Az árokvájó gép — a talaj minőségétől függően — óránként 50—150 köbméter földel emel ki. ennek a pontosabb mechanizmusa. A 112. elem Angol kutatóknak sikerült új elemet előállítani, bár ez még nem tisztázott minden kétséget kizáróan. Ezt a szupernehéz elemet ugyanis nem lehet közvetlenül kimutatni, csak származékait, vegyületeit. Feltételezésük az volt, hogyha wolfrarrtot 24 ezer millió elektronvoltos protonokkal bombáznak, akkor ún. másodlagos magreakció következtében a természetben meg nem található (?) 112. elemhez jutnak el. •A kísérlet több mint egy évig tartott. A wolframtömböt felolvasztották és higanysót adtak hozzá. Ezeknek a szupernehéz elemeknek ugyanis az a tulajdonságuk, hogy „rokonaikhoz” kapcsolódnak. És valóban találtak is egy olyan szuperneház elemet, amelynek kísérője a higany volt. Az angol tudósok egyelőre nem adtak nevet az új elemnek; addig, amíg felfedezése nem tekinthető teljesen bizonyosnak. 27 milliószoros nagyítás Kgt pontot még külön-külön láthatunk, ha távolságuk nem kisebb 2 Angströmnél, azaz 2.10 milliomod mm-nél. Ez a nagyítás, amelyet egy speciális elektronmikroszkóppal értek el, lehetővé teszi, hogy meglássunk egyes fémkristályokat. Ez viszont rendkívül •jelentős, mert segítségével megfigyelhető, hogy a szabályos kristályrácsban hol vannak a hibák, a szennyező atomok, amelyek mai ismereteink szerint a fémek és az ötvözetek tulajdonságaiért elsődlegesen felelősek. Az elektronmikroszkóp képe lefényképezhető és ez még tovább is nagyítható. Gejzír a Holdon Végül egy csillagászati felfedezés: Földünk kísérőjén, a Holdon, valószínű gejzírkitöréseket figyeltek meg. Az eddigi elképzelések szerint a Hold 1 milliószorta szárazabb, mint a Góbi-sivatag. A közelmúltban azonban olyan adatok kerültek a kutatókhoz, amelyek ennek a képnek gyökeres megváltoztatását igénylik. Ugyanis az Apolló-kísérletekben a Holdra juttatott iondetektor pozitív töltésű ionokot jelzett, három alkalommal is, ami igen meglepő a légkör nélküli Hold esetében. Ez ugyanis egyértelműen gázok jelenlétére utal, amelyek az ionizált vízgőz tulajdonságaival , rendelkeznek. Ugyanakkor a Holdon hagyott rengésmérők is akkor jelzik a bolygó belsejében a legnagyobb tektonikus tevékenységet, amikor az iondetektor is észleli. Ebből a két adatból következtetnek arra, hogy a víz gejzírszerűen tör elő a Hold belsejéből, és felszínén azonnal gőzzé ionizálttá válik a Nap erős ultraibolya sugarai., hatására. A meteorológusok munkája csak úgy lehet teljességre törekvő, ha információikat rendszeresen gyűjtik be az egyes földrajzi helyek legkülönbözőbb fekvésű területeiről. A hidro- meteorológiai szolgálat munkatársai például bizonyos megfigyelőpontokon csapadékmennyiség-mérő készülékeket helyeznek el, ezek adataiból következtetnek a folyók későbbi vízhozamára, ami hosszabb távon a vízi közlekedésnek, a mezőgazdaságnak (öntözés) nyújt előrejelzést, segítséget. A sokszor járhatatlan vidékeken, hegycsúcsok között elhelyezett készülékek és műszerek csak helikopter segítségével közelíthetők meg az adatok felvétele céljából. A fiatalosság pirulái A leningrádi gyógyszergyár legújabb vitaminkészítményét minden túlzás nélkül az ifjúság és a frisseség elixirjé- nek nevezhetjük. Elméleti kidolgozása á kijevi gerontológiai intézet munkatársának nevéhez fűződik. A Dekamevit a tíz legfontosabb vitamin optimális adagját tartalmazza egyetlen pirulában. Hatását a metionin — a sejtek megújulását szolgáló preparátum — tovább fokozza. Hamarosan forgalomba kerül a Szovjetunió gyógyszertáraiban. A közeljövőben további új készítmények látnak napvilágot, például a máj gyógyulását szolgáló E vitamin, vagy a szívedényeket erősítő B3-vita- min. Irányító lázer , Xjj típusú lázerkeresö segít ségével meg lehet gyorsítani a metró és a víz-, gázvezetékek, a telefon és az elektromoská- bel-csatornák építését. A kis műszer — amely leginkább egy filmfelvevőhöz hasonlít — bármely pillanatban pontosan meghatározza a mélyben dolgozó mechanikus fúrópajzsok helyzetét. Ideálisan pontos munkát biztosít, az eltérés mindössze plusz—mínusz egy centiméter. A műszer ezt a pontosságot biztosítani fűd ja —30 foktól -{-40 fokos hőmérsékletek között. A lézersugárral egyben ellenőrizhetik a föld alatti alagutak belső borítását is. A lázerműszer ható sugara 200 méter. Álomfényképek Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nemzetközi konferencián. Normál elektronmikroszkóppal urán- és tórium- alom-felvételeket készített. Sötétmező-képtechnikát alkalmazott: a felvételeken az atomok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfelelően világos foltként jelentek meg. Bár ilyen felvételeket csak nehéz atomokról lehet készíteni, a kísérlet nagy jeléntőségű, mivel vele új lehetőségek nyílnak komplex molekulák szerkezetének vizsgálatára. Európa legnagyobb URH-állomása Európa legnagyobb URH-ál- lomása épül Ettringenben (NSZK). Az első szakaszban, mely 1974-ben-fejeződik be, 12, egyenként 500 kW teljesítményű adó épül. Az első öt adót még az 1972-es. müncheni olimpia előtt üzembe helyezik. A nagy kapacitás mellett különösen érdekes, hogy az állomás teljesen automatikusan működik. Spirálhegesztett cső A csőtávvezetékek egyre ben csupán kőolaj és földgáz fontosabb szerepet töltenek be nagy távolságra való eljutta- a világgazdaságban. Kezdet- tusára vették igénybe a drága pénzen épülő, de később annál kifizetődőbbé váló csőtávvezetékeket. Ma már szilárd anyagok (zagyban elegyített ércek stb.) szállítására éppúgy építenek távvezetékeket, mint pL ivóvíznek (édesvíznek) az erre rászoruló területekre való eljuttatása céljából. Mindehhez nagyon sok csőre van szükség. A Szovjetunióban a csőgyártás sokáig nem tudott lépést tartani a rohamosan növekvő igényekkel (ezt kihasználva, a tőkés világ tilalmat rendelt el a nagy átmérőjű csövek szállítására). Az időközben megteremtett hatalmas csőgyártó kapacitás ma már megközelíti az igények mértékét. A modern gyárak ón. spi- rálhegesztéses technológiával, automata gépsorokon állítják elő az 530—1420 milliméter átmérőjű távvezetéki csöveket (a képen egy ilyen csőhegesztő gép látható munka közben).-m Guruló váróterem Az utasok kényelmének fokozására, a repülőtéri zsúfoltság csökkentésére, a ki- és beszállás meggyorsítására konstruálták a képen látható „guruló várótermet” a Mercedes- Benz gyár mérnökei. Amikor az utasok beszállnak a kényelmes ülésekkel ellátott, légkondicionált, száz személy befogadására alkalmas kocsiszekrénybe, az még leeresztett állapotban az alvázqn nyugszik, s szabályos autóbusznak néz ki. Kevéssel indulás előtt a repülőgép mellé gurul a jármű, s a vezető hidraulikus szerkezettel az ajtók magasságába emeli fel a „guruló várótermet”, az utasok átsétálhatnak a gépbe (vagy kijöhetnek az erkező gépből). A hidraulikus szerkezet legnagyobb emelési magassága nyolc méter, kb. ilyen magasságban van a Boeing 747 Jum- bó óriás gépek ajtaja, de természetesen más repülőgép- típusokhoz is alkalmazható a „guruló váróterem”. Tudomány 1971-ben A felfedezések „csendes"éve HidrometeorolGgusok - helikopterrel i
