Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-06 / 4. szám
1972. JANUAR 6., CSÜTÖRTÖK 3 : * | A tömegszerencsétlenség után Ütközet a váei kórházban 1971. december 30-án este a Budapestről Vácra, tartó gyorsított személyvonat belerohant a váci állomás előtt várakozó személyvonatba. 51 utas megsérült, egy életét vesztette. A sérülteket a váci kórházba szállították. 1. A kórházban este hat óra után felfigyeltek egy hatalmas csattanásra, mintha bomba robbant volna. Találgatták, mi lehet. Hamarosan kiderült, mert néhány perc múlva a mentők már értesítették a kórházat a balesetről. Akkor négy olyan orvos tartózkodott — mint ügyeletes — a kórházban, akik sebészi operációknál számításba jöhettek: dr. Jancsó Géza, a sebészeti osztály adjunktusa, dr. Szita Mihály sebész alorvos, dr. Kondér Gyula, a nőgyógyászat adjunktusa és dr. Mensch Henrik segédorvos. Azonnal akcióba lépett a jól szervezett egészségügyi gépezet: a kórház számítógép-központjának vezetője Sík József riasztotta a számba jöhető orvosokat, műtősöket, nővéreket, beteghordozókat, adminisztrátorokat. Nyomban számba vette a szabad kórtermeket, ágyakat, műtőket, tolókocsikat, írógépeket... Riasztotta dr. hamár István sebész alorvost, dr. Dózsa György sebész szaksegédor- vost, dr. Szőllár Andor röntgen főorvost és dr. Zsarnóczay Angéla röntgen orvost. A két benttartózkodó ügyeletes műtősnő — Horák Ferencné és Pintér Margit — mellé egész sereg asszisztens gyülekezett rövid idő alatt, többek között Kucserka . Zsuzsanna asszisztens, Németh Miklósáé és Lőcsi Istvánná főnővérek, és nővérek, beteg- szállítók — az is jött, akit nem hívtak, de nélkülözhetetlenek voltak valóban — vagy harmincán. Körzeti orvosok, más szakorvosok — például dr. Takács Margit belgyógyász —, ajánlkoztak segítségre a városból... k Dr. Lamár Istvánt ki^ küldték a helyszínre, ahol | segédkezett a gyors első- ^ segélynyújtásokban ésmeg- ^ szervezte sürgősségi sor- ^ rendben a betegek kórház- | ba szállítását. A fővárosi ^ mentőszolgálat kölcsön | adott egy rohamkocsit — ^ amelyben műtőasztal is van ^ — és három esetkocsit. A | váci mentők érdeme azon- | ban, hogy az összes sérültet & 45 percen belül a kórházba ^ szállították. Magángépko- | esik tulajdonosai jelentkez- § tek A városi vérellátó szol- | gálát nagymennyiségű vér- § plazmát ajánlott fel azonI nal. A kórház vezetői, dr. Kollár Lajos igazgató és helyettese, dr. Korona Árpád azonnal a kórházba ro- ^ hantak. | Közben megérkezett dr. | Puskás Erzsébet sebész al- | orvos is, akit már nem tud- ^ tak riasztani, mert éppen ^ útban volt Trabantjával ^ Pest felé. Közben karambo- | lozott, ekkor hallotta meg | a balesetet és sérült kocsi- ^ jával azonnal visszafordult, k Este hét órára együtt állt a stáb — szinte fél óra alatt verődtek össze — és megkezdődhetett a munka. 3. A legfontosabb feladat a sérültek osztályozása volt: megállapítani melyek a legsúlyosabb esetek. Dr. Mensch azonnal nekáké- szülődött egy operációhoz: 12 éves fiú lábát kellett amputálnia a térd alatt. Azután még egy komoly lábsérültet látott el: egy asszony nagyon mély, nyílt zúzott sebét kellett bevarrnia. Dr. Szollár 50 embert röntgenezett meg néhány perc alatt, főleg agy- és arckoponyákról készített felvételeket, mert a balesetet szenvedettek többsége a fején sérült meg. 4—5 enyhébb koponyatörést állapítottak meg. Tetanuszinjekciókat adtak. 50 kórlapot, 50 adatlapot töltöttek ki: Tóth Erika adminisztrátor annyit dolgozott, hogy utána a kezét be kellett kötözni. Közben megérkezett dr. Kovács Bertalan sebészfőorvos is lóhalálában Budapestről. De befutottak a kórházba a váci városi tanács vezetői is. 4. Dr. Jancsó Géza: — Mondhatom, egészségügyi hadgyakorlathoz volt hasonlítható az egész. Minden úgy ment, mint a karika- csapás, fennakadás nélkül, szervezetten, önfeláldozóan. Ez az új kórház még ilyen hatalmas tömegbaleseteknél is minden feltételt biztosít. Nem kellett senkit a fővárosba küldeni, időt veszíteni. Dr. Dózsa György: — Verőcéről jöttem be, sűrű ködben vezettem. Az osztályozásnak már vége volt. A fejsérülteket láttam el. Dr. Mensch Hernik: — Operáltam, amint már erről szó volt Dr. Lamár István: — Miután a helyszínről visszaérkeztem, a fejsérülteket láttam eL Dr. Puskás Erzsébet: — A fejsérülteken kívül a néhány mellsérülttel foglalkoztam, bordatörések, mellcsontsérülések voltak. Dr. Szíta Mihály: — Elsősorban a sérülések megállapítása, az osztályozás volt a feladatom. Mindnyájan meglepően fiatalok. Egy megdöbbentő baleset önfeláldozó gyógyítói, szűkszavú nyilatkozói. 5. Késő este, még 11 óra előtt lezajlott a nagy mentő ütközet a váci kórházban. Három óra alatt. — Mi volt a legfárasztóbb? — kérdeztem az ütközet egyik vezetőjétől, dr. JancsótóJ: — A sok adminisztráció, a hivatalos szervek, a sajtó, az érdeklődők, rokonok tájékoztatása. A sérültek többségét kiengedhették a kórházból, csupán 15 sérültet kellett benntartani. Az új váci kórháznak nem ez volt az első vizsgája hivatástudatból, de bizonyára eddig a legjelentősebb, a legnagyobb. Berkovits György K Szűkszavú nyilatkozók Dr. Jancsó Géza Dr. Dózsa György Dr. Mensch Henrik Dr. Lamár István Dr. Puskás Erzsébet Dr. Szita Mihály Foto: Gárdos *^SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSfSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSf/SSSSS/SfSSSSfSSSS/SSS/S/S/S///S//SS/S/SSSS//SSS/SSSS/SSS/SSS/SSSSS. Átszervezés - zökke nők nélkül Jól dolgozik az MNB pártszervezete Akár jubileumot is ünnepelhetne Gerendái Károly — ha szokása lenne az ilyesmi — abból az alkalomból, hogy éppen tíz esztendeje választották meg a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatósága párttitkárának. Kicsit röstelkedem is a bemutatkozásnál: tíz esztendő alatt még 'nem találkoztunk! Mi tagadás: fehér folt az MNB a munkánkban. Ritkán írtunk róluk, a pártszervezetéről pedig talán még soha. — Kislétszámú, szerény alapszervezet a miénk, — jegyzi meg a párttitkár — egyike a megye hivatali pártszervezeteinek. Még most is, hogy a Beruházási Bank beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba, mindössze tizenegyen vagyunk kommunisták. — Ilyen nehéz dió a banknál a pártépítés? — Ilyen magas a fluktuáció! Tudja, a bankszakmában jártas, fiatal számviteli szakemberek után kapkodnak a termelőszövetkezetek. Ök pedig szívesen mennek, mert 7- mi tagadás — anyagilag jobban járnak. — Ha már a Beruházási és a Magyar Nemzeti Bank összevonását említette, megindokolná néhány szóval: mi tette szükségessé az átszervezést? — A követelmények. A Beruházási Bank az újjáépítés korszakában alakult, és be is töltötte hivatását. Most azonban, amikor napirendre került a beruházási és pénzügyi fegyelem megszigorítása, szükségszerűvé vált, hogy egy kézben — egy bankszervezet kezében — összpontosítsák a beruházási és a forgóalap-hiteleket. — Hány fővel erősödött az összevonás következtében a pártszervezet? — Mindössze eggyel. A dolog megértéséhez tudni kell, hogy a Beruházási Bank Pest megyei fiókjában mindössze háromtagú pártcsoport működött. Annak egyik tagja került át hozzánk. — Es a többiek? — Ehhez vissza kell tekintenünk egy fél esztendővel ezelőttre: akkor kezdtük meg az átszervezés politikai előkészítését. Akkor már tudtuk, hogy rövidesen megalakul az Állami Fejlesztési Bank, amelynek feladata 1972. január elsejétől az ország legnagyobb beruházásainak finanszírozása lesz. Tudtuk továbbá, hogy néhány munkaerőre az OTP Pest megyéi Igazgatósága tart igényt. Ezért arra törekedtünk, hogy a műszaki-beruházási szakemberek az Állami Fejlesztési Bankhoz, a tanácsi számlákkal dolgozók az OTP-hez, a forgalmi és a lebonyolító részleg dolgozói pedig hozzánk, az MNB-hez kerüljenek. A szak- képzettség mellett természetesen figyelembe véltük az egyéni kívánságokat is. Arra pedig különös gonddal vigyáztunk, hogy az átszervezés következtében senki ne kerüljön alacsonyabb beosztásba, és ne csökkenjen a fizetése. — Ilyen alapos kádermunka és politikai előkészítés után hogyan sikerült beilleszkedniük a volt Beruházási Bank dolgozóinak az új kollektívába? — Ügy látom, zökkenőmentesen. Szerencsés időpontban történt az átszervezés; hivatalosan november 1-én. Néhány nappal később ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját; mégpedig — a szokástól eltérően — fehér asztal mellett. Ez jó alkalmat kínált az összebarátko- zásra. — Visszatérve az alapszervezet munkájára: van-e módja a pártvezetőségnek véleményt nyilvánítani szakmai-gazdasági kérdésekben? — Többszörösen is. Egyrészt úgy, hogy a KISZ-szervezet és a pártszervezet titkára minden hétfőn részt vesz a vezetői megbeszéléseken. Másrészt, az igazgató — aki maga is kommunista —, minden személyi kérdésben meghallgatja a véleményemet. Előléptetési javaslatot, jutalmazási jegyzéket a pártszervezet és a szakszervezet titkárának aláírása nélkül nem is továbbít a központnak. Együtt készítjük a dolgozók minősítését is. — A pártellenőrzést hogyan gyakorolja az alapszervezet? — Munkatervünk előírásai- nak megfelelően, évente egy alkalommal beszámoltatjuk az igazgatót a párttaggyűléseken. Erre minden év februárjában kerül sor, amikor már ismerjük az előző év mérlegét és a soron következő feladatokat. Ugyancsak taggyűlésen számolnak be munkájukról a kommunista osztályvezetők és erre meghívjuk a pártonkí- vüli osztályvezetőket is. Általában szoros a kapcsolatunk pártonkívüli munkatársainkkal. Sokan vesznek részt közülük a pártoktatósban — a gazAz árváltozások életbe léptetése után néhány üzletben vitára adott okot, hogy a vásárlókat nem tájékoztatták megfelelően. A Belkereskedelmi Minisztériumban ezzel kapcsolatban elmondották az MTI munkatársának: változatlanul érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint az ármódosításokat a termékeken fel kell tüntetni. A mostani árváltoztatás előtt ismételten felhívta a minisztérium a vállalatok figyelmét: a boltokban a változásokat vagy magán az árun, vagy külön ár- la,pokom, plakátokon kell a vásárlók tudomására hozni, hogy a reklamációnak elejét vegyék. Miután a háztartási és vegyi cikkek körében ezúttal egész sor termék lett olcsóbb, a Budaságpolitikai kérdések tanfolyamán, — s a Marxista—leninista Esti Egyetemen tanuló őt hallgatónk közül négy pártonkívüli. — Milyen a bíráló szellem, a kritikai légkör az alapszervezetben? — Ez bizony jobb is lehetne. Annak, hogy nem elég élénk, elsősorban az az oka, hogy párttagjaink általában alacsonyabb munkakörökben dolgoznak, nincs áttekintésük az igazgatóság munkájának egészéről. Éppen ezért szeretnénk elérni, hogy minél több egyetemi végzettségű, jól képzett fiatal szakemberrel erősödjék a pártszervezet. Nyíri Év» s dapesti Vegyianyagkereskedel- mi Vállalat — az egész országra érvényes — külön bolti árlapokat nyomtatott. A megyei tanácsoknak és a budapesti vállalatoknak mintegy 30 ezer ilyen plakátot adtak ki. Egyébként ennek hiányában is minden vállalat, bolt vezetője köteles a megváltozott árakról félreérthetetlenül, megfelelően tájékoztatni a vásárlókat. Az árváltozások végrehajtását a minisztérium illetékes főosztályai és árosztálya ellenőrizték, s érvényesülésüket ezután is figyelemmel kísérik. A fővárosi és a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai, valamint a kereskedelmi felügyelőségek ugyancsak rendszeresen tartanak árellenőrző vizsgálatokat az üzlethálózatban. Szakmunkásképzés - munkaidőben Több megyei fórum foglalkozott a közelmúltban a nők helyzetével. Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy a népi ellenőrök 27 vállalatnál és szövetkezetnél vizsgálták meg a dolgozó nők munkakörülményeit. Az SZMT is napirendre tűzte a témát s megszabta azokat ' a feladatokat, amelyek a nőpolitikái határozat végrehajtásában a szak- szervezetekre várnak. Nem akarjuk ismét idézni az ott elhangzottakat, csak arra szeretnénk emlékeztetni, hogy mindkét alkalommal szóba került a nők szakképzettsége. A különböző felmérések alapján mondhatjuk, hogy a dolgozó nők jelentős hányada nem rendelkezik szakmunkásbizonyítvánnyal, s hiányos általános iskolai végzettségük is. Nem kell magyarázni azokat a körülményeket, amelyek nehezítik, hogy a dolgozó nők és édesanyák magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget szerezzenek, inkább azokról a körülményekről beszéljünk, amelyek megkönnyítik tanulásukat. A kormányhatározat kimondja: tekintettel a nők fokozottabb megterhelésére, kedvezmények juttatásával elő kell segíteni, hogy minél többen tanulhassanak. A népi ellenőrök és a szakszervezet vizsgálódásai azt bizonyítják, hogy ennek érdekében a megyében nem sok történi. Vannak kezdeti lépések. A váci Forte gyárban például kihelyezett általános iskola működik. A kezdeményezés dicséretes. De az, hogy sokan abbahagyják a tanulást, azt bizonyítja; nem elég csupán lehetőséget adni, a körülményeket is meg kell teremteni hozzá: kedvezőbb műszakbeosztással. munkaidőkedvezménnyel és más hasonló intézkedésekkel. A kormányhatározat kimondja: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a továbbtanuló családos anyák szakképzése, illetve átképzése munkaidőben történjék. Az említett szervek tájékozódásai szerint jelenleg sehol nem tartanak munkaidőben tanfolyamot az asszonyoknak. Sőt, elhangzott az a vélemény is: • gazdasági vezetők idegenkednek attól, hogy munkaerőgondjaikat még azzal is tetézzék, hogy a meglevő dolgozókat ilyen módon elvonják a termeléstől. Nem akarjuk bizonygatni, hogy mennyire megtérül később az így kiesett munkaidő, rövidlátó szemléletre vallana, ha valaki emiatt zárkózna el a munkaidőben rendezett tanfolyamoktól. A tapasztalatok szerint ugyanis a dolgozó nőkben megvan az igény, hogy tanuljanak, és szívesen vállalkoznának is rá, ha éreznék a segítséget, a támogatást. S ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha már arról beszélünk, hogy kevés a szakképzett női munkaerő, szóljunk arról is, hogyan lehetne elérni, hogy több legyen. Évente sok ezer fiatal lány kerül ki az általános iskolából közepes bizonyítvánnyal. Közismert, hogy ma már a hármas tanulókat — főleg lányokat — nemigen veszik fel a szakmunkásképzőbe sem. Mit tehet egy tizennégy éves lány, aki nem tanul tovább? Elmegy segédmunkásnak, s később betanított munkás lesz belőle. Éppen ezért már az általános iskolában úgy kell irányítani a fiatalokat — hatékonyabb tájékoztatással, pályaválasztási tanácsadással —, hogy minél több iskolázott, nagyobb képzettségű szakember kerüljön ki közülük. a, L Ki KELL ÍRNI Rendszeresen ellenőrzik az új árakat