Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
1972. JANUÁR 29., SZOMBAT ""r&CírÍap 3 ,, Világitó kavicsok” Megkezdődtek a téli folyószabályozási kísérletek a nicki telepen. A Rába 10 kilométeres szakaszán — szabadtéri laboratóriumként — és annak modelljén párhuzamosan folytatják a megfigyeléseket a szakemberek. Munkájukkal a gazdaságos, korszerű folyószabályozási módszereket keresik. Az állomás személyzete egész évben figyeli az árhullámokat. a mederváltozásokat, a hordalékmozgásokat és egyéb hidrológiai jelenségeket. Műszerek regisztrálják a kísérleti szakaszon és a modellen a különféle változásokat, s a mért adatokat távjelző rendszer továbbítja a kutatóállomás központjába. Különösen érdekes eljárást alkalmaznak a mederváltozások észlelésénél: „világító kavicsot” használnak. Az ultraibolya fény hatására világító anyaggal bevont jelzőkavicsok helyzetváltozása értékes adatokhoz juttatja a kutatókat. Megállapítható például az örvények helye, a zátonyképződés és az áramlás iránya. Már nyárra készül a Balaton A balatoni idegenforgalom gazdái és a külföldi társasutazási irodák máris „betáblázták” a főszezonra a tóparti nyaralók egy részét. Az IBUSZ és a megyei idegenforgalmi hivatalok ezekben a hetekben kötik szerződéseiket a külföldi idegenforgalmi szervekkel. Az előre lefoglalt szálláshelyek egyharmadát külföldi vendégek veszik igénybe. A déli partra — az eddigi jelzések szerint — legtöbben Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Német Szövetségi Köztársaságból érkeznek. Az északi parton is sok száz külföldi törzsvendég jelezte már, hogy ismét a megszokott és kedvelt helyeken akar nyaralni. Segítségül a gyakorlati munkához Félévi vizsgák az esti egyetemen A folyosón ünneplőruhás nők, férfiak várakoznak. Arcuk komoly, a nőké talán kissé sápadtabb is a szokottnál. Félévi vizsgázók a Pest megyei Pártbizottság marxizmus —leninizmus esti egyetemén. Sok a fiatal — Csaknem ezer hallgató tanul az esti egyetem hároméves tagozatán, s valameny- nyien egyszerre, e héten vizsgáznak, itt vagy a megyei városok, járási székhelyele kihelyezett tagozatán — informál Radics Ferenc, az esti egyetem igazgatója. — Megfigyelte, mennyi fiatal van közöttük? Számarányuk, vitakészségük, aktivitásuk azokat igazolja, akik azt mondották: minél több fiatalt vonjunk be a marxista —leninista eszmék tanulmányozásába. Ennek a huszonéves korosztálynak a munkás- mozgalom — de még a szocialista építés korábbi szakasza is — történelem, nem pedig átélés. Érthető tehát, ha meg akarja ismerni a világot, azt a társadalmat, amelyben él. A fiataloknak ez a törekvése szerencsésen találkozik a munkahelyi vezetőknek azzal a kívánságával, hogy szakmailag és politikailag jól képzett káderek váljanak belőlük. És, bár az esti egyetem elvégzése anyagi előnyöket, egzisztenciális emelkedést általában nem ígér, a fiatalok érzik, tapasztalják a marxista képzettség erkölcsi rangját. „Elsőnek mentem” A vizsgaterem éjtaja előtt fiatalasszony várakozik: Heincz Istvánná, a Pest megyei Tanács pénzügyi főelőadója. A pénzügyi szabályok, számok, rendeletek szigorú szakértője most kisdiákként drukkol. Pedig már mögötte van egy-két vizsga. — Akkoriban okosabb vollálják az utat a kommunista párt ifjúsági szervezetébe is. A zavarosabban gondolkodók nehéz helyzetbe kerülnek, ha a diákegyesülések között választani akarnak, több szervezetben találhatják meg ugyanis gondolataik összegét, s a jószándékúak sokan azért mondanak le a belépésről, mert a szervezetekben részelveikre sole szélsőséges, tőlük idegen gondolat tapad. Ezért általában egy-egy ultraszervezet aktív magvát nem a gondolkodók, hanem a fana- tisták adják. Sok fiatal azért sem vállal közösséget egy-egy szervezettel, mert gyorsan felismeri azok teljes tehetetlenségét. A menet vonult a Répub- lique úton, a járdán kevés a járókelő, a kávéházakban nyugodtan üldögélnek a vendégek, mintha az egész demonstráció hozzátartozna Párizs képéhez. Az út lakói leengedték redőnyeiket — fő a biztonság! — aligha figyelnek a fiatalokra, hétről hétre más jelszavakat hallanak, talán a tömeg monnolása ugyanúgy hozzátartozik életükhöz, mint a vasúti töltés mellett lakóéhoz a vonat zakatolása. Tulajdonképpen kinek kiáltják jószándékú, de eklektikus és káoszos gondolataikat ezok a fiatalok? A Nation téren véget ért az AJS tüntetése. Egy fiatalember mondta: „Tüntetni jó!’’ A szomszédos utcákban rohamrendőrök figyelték a fejleményeket. A fiatalok kiáltottak, érezték: tüntetni jó! Másnap fiatal francia kommunistákkal beszélgettem, akik vegyes érzelmekkel fogadták az AJS újabb tüntetését. Elmondták, hogy az erős francia munkásmozgalomhoz képest e szélsőséges ifjúsági szervezetek súlya elenyésző, bár nem hagyhatók figyelmen kívül az antiimperialista harcban. A kommunisták arra törekszenek, hogy meggyőző munkával lehántsák az eklektikus zürzavareszméket, s tiszta marxista ideológiával győzzék le az elhajlásokat. Hiszen tudják, hogy e fiatalok indítékai, ambíciói —sőt gondolataik is gyökereiben közel állnak a kommunisták céljaihoz. Fóti Péter (Vége) Indul a menet tam: elsőnek mentem vizsgázni, és nem volt időm pánikba esni — mondja őszintén. A kibicnek semmi sem drága, én tehát teljes nyugalommal ülök le dr. Kábái Zoltánná, az I. évfolyam egyik osztálytanára mellé. Az asztalon keskeny papírszeletek, szövegükkel lefelé: a tételek. Valamelyik közülük a szükségszerű és a véletlen törvényszerűségéről szól... Heincz Jánosné picit habozik. mielőtt tételt választ. Ezt: „A marxista—leninista ismeretelmélet meghatározása, tárgya. Az objektív valóság megismerésének két alapvető kérdése. A megismerés ellentmondásos természete. Az ismeretelmélettel kapcsolatos idealista és vulgármaterialis- ta nézetek bírálata.” Véletlen-e vagy szükségszerű, nem tudni, de Heincz Jánosné jól választott. A kezdeti zavar elmúltával szépen, értelmesen fejtegeti a választ: „A gnoszeőlógia az objektív valóság megismerésére vonatkozó törvényszerűségek rendszere ... Egyes idealista filozófiai irányzatok tagadják a világ megismerésének lehetőségét, mások a megismerésében túlzott, egyoldalú szerepet juttatnak az értelemnek irigy az érzékelésnek...” Saját példákkal — Az egyetem célja nem egyszerűen a dialektikus és történelmi materializmus tanításainak elsajátíttatása, hanem olyan tudományos világnézet, ideológiai felkészültség nyújtása, amit a hallgatók a gyakorlati munkájukban hasznosíthatnak — hangsúlyozza Radics Ferenc. — Ezért is bátorítjuk az olyan hallgatókat, akik saját tapasztalataikból merített példákkal, problémákkal támasztják alá filozófiai ismereteiket a szemináriumi vitákon. A következő vizsgázó „civilben” állatorvos: dr. Orosz János, a herceghalmi kísérleti gazdaság munkatársa. Párton- kívüli. Miért jelentkezett az egyetemre? — Az állatorvosi egyetemen a szaktárgyak mellett kevesebb idő, energia jutott a marxizmusra. Pótolni szeretném. Vitázva meggyőzni — öt éve tanítok a Pest megyei egyetemen, és úgy tapasztalom, évről évre jobb felkészültségű jelentkezőkből válogathatjuk ki a hallgatókat — mondja dr. Kábái Zoltánná. — Ennek több oka van. Részint az, hogy sok, szakmailag képzett, középiskolát, főiskolát végzett fiatal jön az esti egyetemre. Másrészt, hogy a hallgatókat őszinte érdeklődés, tudásvágy hozza közénk. Ma már senki sem azért tanul, mert választania kell: vezetői munkaköre betöltéséhez vagy érettségi vizsgát tesz, vagy elvégzi a marxista—leninista esti egyetemet. Végül, a fiatalok jelenléte, az, hogy nem fogadják el gépiesen a hallottakat, hanem vitázva, érvekkel kell meggyőzni őket, jó hatással van a többiekre is. — Milyen a hallgatóság ösz- szetétele? — Változatos: van közöttük vezető védőnő és műszerész, szállítási diszpécser és adóügyi előadó, főmérnök és gyógypedagógus, körzeti orvos és adminisztrátor. Az alapképzettség hasonlóan heterogén: vannak — néhányan — nyolc általános iskolai végzettségűek, és vannak diplomások. Azt hittem, 'az utóbbiak szerepelnek majd legjobban a vizsgán. Nem egészen így volt: az általános iskolai végzettségűek között is akadt ötösre felelő, s a diplomások között is olyan, aki megpróbált a régi tudásából élni... Nem akart lazítani — Miért jelentkezett az esti egyetemre? — Szeretek tanulni, és ’a gyógypedagógiai főiskola elvégzése óta mindig tanultam valamit. Ügy éreztem, hogy a szakfelügyelői munkakör — kötelez: nekem is illik tudnom legalább annyit, mint akiket szakmailag ellenőrzők. Várkonyi Veronika most elmosolyodik: — Tudja, volt ebben egy kis ravasszág is: érdekel a filozófia, olvasni is nagyon szeretek, de az ember kényelmes. Ha nem érez valamiféle hajtóerőt, ösztönzést, akkor szívesen lazít. Gondoltam: itt vizsgázni kell, tehát tanulni is, ha nem akarok szégyent vallani. Aztán meg annyi mindenről olvas, hall az ember; új fogalmakat szed fel, azokkal szívesen dobálózik anélkül, hogy pontos jelentésüket ismerné. Én sem vagyok kivétel, legfeljebb annyiban, hogy elhatároztam: a végére járok. Szeretem tudni, ismerni azt, amiről beszélek. Mégpedig — ötösre! Nyíri Éva Fejleszteni kell az elmaradt mezőgazdasági ágazatokat Dr. Dimény Imre tartott előadást a MAE országos választmányi ülésén Pénteken a Kertészeti Egyetemen tartotta a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Magyar Agrártudományi Egyesület országos választmánya kibővített ülését, amelyen előadást tartott dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Elmondotta: ez évben két- három százalékkal növekedik a mezőgazdasági termelés és tovább javul a lakosság élelmiszer-ellátása. Ezután azokkal a gondokkal foglalkozott, amelyek idén és az elmúlt években jelentkeztek a szarvasmarhatenyésztésnél, egyes zöldségnövények, valamint a cukorrépa és a dohány termelésénél. A közvélemény előtt — jogosan — érthetetlen, hogy a mezőgazdaságnak ezekben az ágazataiban miért nem javul a helyzet. Dr. Dimény Imre kiemelte: a problémák megoldása, az egyes területeken jelentkező krónikus gondok felszámolása a társadalmi szükségletek kielégítésén túl az élelmiszergazdaság presztízskérdése is. Foto: Urbán Tamás A miniszter kifejtette, hogy a korszerű nagyüzemi termelési módszerek elterjesztésével egyidőben továbbra is szükség van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fenntartására, sőt fejlesztésére. Továbbra sem lesz zavartalan például a zöldségellátás, ha növelik ugyan a nagyüzemi, korszerű termelést, de közben a házikertek, kiskertek és háztáji gazdaságok termelése visszaesik. A szarvasmarha- és elsősorban a tehénállomány növeléséről is csak akkor lehet szó, ha a nagyüzemi állomány erőteljes fejlesztése mellett megáll, vagy legalábbis mérséklődik a háztáji állomány csökkenése. A miniszter előadásában elismerően szólt a Magyar Agrártudományi Egyesület munkájáról, az egyesület a korszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés tudományos-műszaki megalapozásáért különösen sokat tett az elmúlt években. ELŐTÉRBEN A SZERVEZÉS Ésszerű arányok szükségesek Sajtótájékoztató az ÉVM feladatairól a kormány beruházási határozatainak végrehajtásában Pénteken délelőtt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban a tárca, beruházási tevékenységgel összefüggő feladatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit Simor János miniszterhelyettes. Bevezetőben rámutatott, hogy a párt és a kormány állásfoglalásai és határozatai világosan megszabták azokat a teendőket, amelyek a beruházási tevékenységben érintett összes illetékesre, így a többi között az építési tárcára is várnak. Jó néhány Intézkedés már napvilágot látott és továbbiak kidolgozása is folyamatban van. Ami alapvető: nem a beruházások általános visz- szatartásáról van szó, hanem a célszerű beruházási tevékenység kialakításáról, a torzító hatás megszüntetéséről, annak eléréséről, hogy a beruházások összetétele és ezzel hatékonysága javuljon. .Simor János a továbbiakban elemezte a beruházási egyensúly megteremtésének feltételeit és összetevőit, a beruházások hatékonyabbá tételének módját, valamint az időtényező szerepét. így a többi között rámutatott, hogy a gyakorlatban elsősorban csak a beruházandó eszközök hatékonyságáról esik szó, s kevésbé arról: a már működő beruházások üzemeltetése mennyire gazdaságos. Ez nem tartható állapot, hiszen a beruházás nem öncél. Ahogy kedvezőtlen a befejezetlen állomány folyamatos emelkedése is. Mindezek és más okok érthetővé és indokolttá tették az ismeretes intézkedéseket. A miniszterhelyettes a továbbiakban rámutatott arra, hegy a beruházás alatt nem szabad csupán építést érteni, hiszen a beruházási költségeknek ez csak a felét teszi ki. Éppen ezért az építési egyensúly esetleges létrehozása nem oldja meg a beruházási tevékenység valamennyi problémáját. Nagy szükség van a beruházások előkészítésének gyökeres megjavítására, a műszaki tervezés normatív előírásainak szigorítására, s a megalapozatlan építkezések megakadályozására. Rámutatott: szervezett munka csak akkor követelhető meg a kivitelezőtől, ha az előkészítés is szervezett volt. Napjainkban a beruházások kivitelezési idejének mindössze egyharmadát fordítják előkészítésre, holott kívánatos — éppen a gyors és zökkenőmentes kivitelezés érdekében — a fordítottja lenne. A rögtönzés, a pótlólagos igények jelentős késedelmeket okoznak, s annak ellenére, hogy a szervezés a legolcsóbb befektetés, beruházók és kivitelezők erre fordítják a legkisebb gondot. Az idén a minisztérium több jelentős vizsgálatot folytat — mondotta a többi között Simor János —, így elemzik a házgyári szervezet hatékonyságát, a szállítás gépi programozásának lehetőségét, az anyagmozgatás gépesítését. Részletesen és sok oldalról foglalkozott a miniszterhelyettes az állami lakásépítés helyzetével és a tervezett lakásszám megvalósításának feltételeivel. Hangsúlyozta, hogy a lakás- építési árak tavaly gyorsan növekedtek, s e tendenciának tovább nem lehet teret engedni. Ugyanakkor nagy szükség van arra is, hogy a meglevő pénzeszközöket a területileg illetékes tanácsok ésszerűen használják fel, s korszerű, de gazdaságos építési módokkal, valamint a fölös szanálások elkerülésével biztosítsák az eredetileg tervezett lakások megépítését. Sok témakört felölelő tájékoztatójában a miniszterhelyettes a többi között foglalkozott az építőipari árváltozások indokoltságával, az építőanyagipar és az építő-szere- állományt kellően kihasznál loipar korszerűsítésének teen- ják, s ez előtérbe állítja az dói vei. Hangsúlyozta: üzem- és munkaszervezés gátat kell vetni az indo- amúgyis napirenden levő tenkolatlan áremeléseknek, nivalóit. amit az idén a minisztéri- M. O. um az árformák szigorításával kíván elérni. Látni kell viszont azt is, hogy az árak közelítése *'társadalmilag szükséges munkaráfordításhoz törvényszerű és helyes folyamat, s hiba lenne az ilyen ármozgásokat mesterséges eszközökkel megakadályozni. Tájékoztatója befejező részében Simor János az 1972. évi feladatokról szólt és rámutatott, hogy a kormány idevonatkozó határozatai végrehajthatók, a beruházási egyensúly, ha nem is rövid idő alatt, de az idén megkezdett munkával megteremthető. Ezt követően a miniszterhelyettes az újságírók jó néhány kérdésére válaszolt. A Pest megyei Hírlap munkatársának kérdéseire felelve a többi között elmondotta, hogy a lakásépítés előirányzatai mind a megyékben, mind az országban eddig teljesíthetőnek bizonyultak, s úgy ítéli meg, hogy ha kemény munkával is, de az eredeti előirányzat realizálható. Az építőanyagipar fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Dunai Cement- és Mész- művekben végre megteremtődtek a reális termelési feladatok alapjai, s két-három éven belül a minisztérium megítélése szerint az építőanyagipar e jelentős üzeme egyenesbe juthat. Ugyancsak kérdésre felelve. Simor János kiemelte: az építőipar korszerűsítése nem fejeződik be azzal, hogy fokozott mértékben gépesítenek. Nagy szükség van arra is, hogy a meglevő, illetve a bővülő gépSzáz tonna chlorocid A Műszaki Kémiai Kutató Intézetben kidolgozott szabadalmak, találmányok egész sorát kapcsolták össze a gyógyszergyártás munkáinak gyorsítására és megkönnyítésére. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban jelenleg működő berendezés évi 20 tonna kapacitású és elsősorban chlorocid gyártására használják. Tekintettel arra, hogy e gyógyszer iránt jelentős kereslet van a világpiacon, a gyá! a veszprémi intézet kutatóinál segítségével most egy, évi 101 tonna kapacitású chlorocid- kikészítő berendezést állít be. Az új, nagy teljesítményű berendezés várhatóan ez év végére elkészül.
