Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 24. szám
Mi»» megyei 1972. JANUAR 29., SZOMBAT fókusz Testvéri kapcsolatok A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meghívására Fock Jenő, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezetésével a közeli napokban magyar párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A FOCK JENŐ VEZETTE magas szintű delegáció VDK- beli látogatása kétségkívül nemcsak demonstrálója, hanem erősítője lesz azoknak a testvéri kapcsolatoknak, amelyek a Magyar Népköztársaságot a baráti Vietnami Demokratikus Köztársasághoz fűzik. Ez a hagyományos jó viszony államközi és társadalmi vonatkozásban egyaránt kedvező feltételeket teremt a két ország további, egyre erősödő együttműködéséhez. A KÖZELI LÁTOGATÁS ALKALMÄBÖL érdemes felidézni, hogy vietnami barátaink az internacionalizmus nagyszerű megnyilvánulásaként értékelik a népünk legszélesebb tömegeit átfogó — politikai, gazdasági, diplomáciai segítségnyújtásban egyaránt kifejeződő — szolidaritási mozgalmat. A KÉT ORSZÁG gazdasági kapcsolataiban is meghatározóak az agresszió elleni harc támogatásának feladatai. A háborús helyzet szabta meg kezdettől fogva és jelenleg is számottevően befolyásolja a VDK-nak juttatott segély- és hitelszállítások jellegét. A VDK GAZDASAGÁNAK fejlesztését, védelmi erejének növelését célzó anyagi segítségnyújtást hathatósan egészítik ki a különböző minisztériumok és intézmények közötti együttműködési megállapodások. A kulturális és egészségügyi..:,, munkaitervek alapján, vaíamimit az akadémiák, illetve az egyetemek közötti együttműködés keretében vietnami szakiküldöttségek látogatnak Magyarországra, vietnami fiatalok és szakemberek magyarországi képzésen, illetve továbbképzésen vesznek részt. Az elmúlt két évben például 270 vietnami fiatal tanult ösztöndíjasként egyetemeinken és főiskoláinkon, s tavaly több száz vietnámi ifjú és leány szerzett különböző fokozaton oklevelet, illetve szakmai képesítést magyar tanintézetekben. Nagy segítséget jelent a VDK szakmunkásképzésében az öt évvel ezelőtt, aláírt magyiair—vietnami kormányközi egyezmény, amely a múlt év végéig ezer vietnami munkás fiatalnak tette lehetővé valamilyen szakma elsajátítását, illetve biztosította továbbiképzésüket Az egészségügyi segítségnyújtás keretében évente sok vietnami beteg, vagy sebesült harcos részesül Magyarországon kórházi kezelésben, gyógyüdülte- tésben. A MAGYAR NÉPKÖZTAR- BASÄG és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti kulturális kapcsolatokat az 1957-ben Budapesten aláírt együttműködési egyezmény szabályozza. A program végrehajtására kétévenként részletes munkatervet dolgoznak ki. ORSZÁGAINK, NÉPEINK jobb megismerését szolgálják a nemzeti ünnepek alkalmából kölcsönösen szervezett kulturális rendezvények, képzőművészeti kiállítások, filmbemutatók, a legkiválóbb művészeti együttesek fellépései. További részletek Szódat küszöbönálló moszkvai látogatásáról Riad február 8-án utazik Pekinghe Szabadon bocsátják a letartóztatott diákokat A pénteki kairói Al Ahram további részleteket közöl Szádat elnök küszöbönálló moszkvai látogatásával kapcsolatban. Eszerint Vlagyimir Vinogradov, a Szovjetunió kairói nagykövete pénteken Moszkvába utazott, hogy előkészítse egyfelől az egyiptomi államfő, másfelől Brezs- nyev, Koszigin és Podgornij nagy jelentőségű találkozóját, amelyen a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit és a két ország együttműködésének kérdéseit vitatják meg. A szovjet—egyiptomi kapcsolatok bővülésének jelentős fejleménye volt az a négy évre szóló kereskedelmi egyezmény, amelyet egy héttel ezelőtt írt alá Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Marzaban, az EAK miniszterelnök-helyettese, gazdaságügyi és külkereskedelmi miniszter. Az új hosszú lejáratú egyezmény 250 millió font- steriáng értékű árucsereforgalmat irányoz elő. A még nem végleges útiterv szerint Szódat elnök moszkvai tárgyalásait követően látogatást tesz Belgrádban, Damasz- kuszban és Tripoliban. Mahmud Riad, az elnök külpolitikai tanácsadója a legújabb hírek szerint február 8-án utazik Pekingbe. Az általa vezetett küldöttség összetétele: Mohamed Riad, Külügyminiszter-helyettes, Taher Sas tanácsos, valamint Sza- lah el-Abd, az EAK pekingi nagykövete. A kairói lapok úgy tudják, hogy a kétoldalú tárgyalásokon egyrészt az indiai szufokontinansen lezajlott eseményék, másrészt Nixon közelgő pekingi látogatása fényében vitatják meg a politikai helyzetet. Dr. Aziz Szidki miniszterelnök, aki csütörtökön látogatást tett a frontvonalban, kijelentette: most minden erőfeszítést a belső frontra összpontosítunk. Minden erőforrást mozgósítunk annak érdekében, hogy a belső frontot a harcmező szerves kiegészítőjévé tegyük. Hivatalos közlés szerint Kairóban szabadon bocsátják mindazoiljat a letartóztatott diákokat, akik nem játszottak kezdeményező szerepet a legutóbbi egyetemi incidensek szervezésében. Mint ismeretes, 30 egyetemista ellen indított vizsgálatot az ügyészség. Lapjelentések szerint Szódat elnök csütörtökön nagyszámú táviratot kapott a diák- szövetségektől, az egyetemek, főiskolák, középiskolák diákjaitól. A táviratok támogatásukról biztosítják az államfőt, s hangsúlyozzák a belső front egysége megőrzésének szükségességét. A vártnál látványosabb eredmények GROMIKO HAZAÉRKEZETT TOKIÓBÓL Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter ötnapos japáni látogatásának befejeztével pénteken visszaérkezett Moszkvába. A látogatásról csütörtökön kiadott közös közlemény alapján Moszkvában megállapítják, hogy Gromiko tokiói megbeszélésének eredményei felülmúlják az előzetes várakozásokat. A szovjet külügyminiszter elutazása előtt néhány moszkvai lap óvatos formában felvetette a két ország közötti Jarring Nyugat-Af Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti közvetítő diplomatája, Kurt Waldheimnek, a világszervezet főtitkárának javaslatára pénteken éjjel New Yorkból Nyugat-Afrikába utazott, hogy előbb Senghor szenegáli, majd Mokhtar Ould Daddah mauritániai elnökkel találkozzék. Az afrikai vezetők a múlt év őszén jószolgálati küldetést bonyolítottak le annak érdekében, hogy a közel egy év óta szünetelő Jarring-míszsziót kimozdítsák a holtpontról. A DPA hírügynökség szerint Senghor és Ould Daddah az arab—izraeli közvetett tárgyalások új raf el vételéhez elégséges alapnak látja azt, ha Izrael ünnepélyesen kinyilvánítja az erőszakos terület- szerzés megengedhetetlen voltát. Brit hadgyakorlatok Brit-Hondurasban BELGRAD A JKSZ II. országos konferenciája után Három, napig tanácskozott Belgrádban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége II. országos konferenciája. Az érdeklődés és az aktivitás igen nagy volt: száz küldött kapott szót, s emiatt az eredetileg két napra tervezett tanácskozást meg is kellett hosz- szabbítani. Tíz-tíz percet kapott egy-egy hozzászóló, és az elnök könyörtelenül rácsengetett, ha nem tudta ebbe a keretbe beszorítani mondanivalóját Az értekezlet légköre, hangneme tiszteletre méltóan nyüt és bíráló volt. Igaz, a kritikus, olykor nagyon éles hangot a helyzet is diktálta. Nehéz helyzetben, komoly megrázkódtatások után kellett mérleget vonniuk a jugoszláv kommunistáknak. A horvátországi események, amelyeket egyébként „ellenforradalmi veszélynek” jellemeztek a konferencián, nemcsak Jugoszlávia e gazdasági fejlettség szempontjából élenjáró köztársasága ellentmondásait és fejlődésbeli vizsgálatait hozták a felszínre, hanem alkalmat adtak az egész országra vonatkozó önvizsgálatra is. A konferencia a fő feladatot abban látja, hogy a párt-, a vezető szervek határozottabban, következetesebben, az osztálypolitika elveinek megfelelőbben lépjenek fel az építés és a társadalom formálása minden területén. Varázslatos gyorsaságú változásokra, eredményekre természetesen nem számíthatnak — sőt, amint erről a tanácskozáson Ss beszéltek, újabb nehézségek, ellentmondások is felszínre kerülhetnek még —, de egészében Jugoszláviában nagyon egészséges folyamat kibontakozásának kezdetén állnak. A brit hadsereg szárazföldi, légi és haditengerészeti egységei csütörtökön hadgyakorlatokat kezdtek Brit-Hondurasban, ezen a közép-amerikai brit koronagyarmaton. A hadgyakorlaton, amelyet a londoni hadügyminisztérium és a Brit-Hondurasban állomásozó brit gyalogosegységek főparancsnoksága egyidejűleg jelentett be, részt vesz egy háromezer főnyi gyalogoszászlóalj, egy repülőgép-anyahajó, egy romboló és két csatahajó. A hadgyakorlat nyolc héten át fog tartani. A Brit-Hondurusszal határos Guatemalái Köztársaság hadügy- és külügyminisztériuma nyilatkozatban fejezte ki „meglepetését és tiltakozását” a brit hadsereg egységeinek a guatemalai partok mentén, a Karib-tengeren végrehajtott erődemonstrációja miatt. Bár brit részről a hadgyakorlatot hivatalosan nem indokolták, diplomáciai körök szerint az angol akció feltehetően összefüggésben van azokkal a jelentésekkel, hogy guatemalai csapatokat vontak össze Guatemala és Brit-Honduras határán. A guatemalai csapatösszevonásokat guatemalai részről hivatalosan nem cáfolták, az indokolás szerint erre azért került sor, mert a határkörzetben „baloldali gerillacsoport tevékenykedik”. Munkatársaink Nyugat-Európában (5.) Tűntető fiatalok A Sorbonne különböző fakultásainak előcsarnokában asztalok állnak, minden asztal egy-egy politikai, ifjúsági szervezet „agitá- ciós irodája”. Itt árulják a brossú- rákat, osztogatják a röplapokat. Sok asztal áll az egyetemek, főiskolák előcsarnokaiban: sokfajta a politikai egyesülés. A szélsőjobboldalnak nincs asztala a párizsi Sorbon- ne-on, az ifjú fasiszták— az „öregek” harcmodorának megfelelően — időnként rohamcsapattal törnek be az iskolába, cséphadaró- szerű fegyvereikkel szétkergetik a . legális „asztalok” politikusait, gyorsan osztogatni kezdik írásos CSAK RÖVIDEN HATÉKONY ESZMECSERE jellemezte a szovjet és amerikai küldöttség Becsben folytatott pénteki tárgyalását a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról. A bécsi hatodik forduló 22. ülése — amely E tárgyalások megkezdése óta a 114. plenáris tanácskozás volt — két órán át tartott az amerikai nagykövetség épületében. MINSZK, Belorusszia fővárosa csütörtök óta a Szovjetunió milliós városai közé tartozik. Az egymilliomodik minszki lakost Oleg Boszkónak hívják, szülei a város egyik nagyüzemének dolgozói. A legifjabb minszki polgárt a moszkvai televízió mutatta be az egész országnak. PÉNTEKEN ROMÁBAN, a Villa Madamában megkezdődött a máltai brit hadi támaszpontok használatáról folyó brit —máltai megbeszélések harmadik szakasza. anyagaikat, aztán hirtelen eltűnnek, mert rövid idő alatt a többi osztag is felkészül kiűzésükre... Azon a vasárnapon a párizsi République téren a rendőrök — nagy rutinnal — terelték el a forgalmat: bejelentett tüntetésnek biztosítottak színhelyet. A téren csak néhányan álldogáltak, rajtuk piros rendezői karszalag, egymásba karolva vontak kordont a gyülekezők és a sétálók között. A fiatalok a környező utcákban sorakoztak, időnként motoros vágtatott át a téren, vitte a vezekettőre, a tüntetés kezdetére mi is a République térre siettünk ... A mellékutcákból a térre áramlott a tömeg. Egy-egy csoport előtt a vezető állt, kezében mikrofonnal, vállán hangszóróval. Elkiáltotta a jelszót, a tömeg átvette a mondatot: „Szabadságot Angela Davisnek! Éljenek a vietnami szabadságharcosok! Vive la commune!” E jelszavak a kommunista fülnek is ismerősen csengtek. A fiatalok lelkesen kiáltanak. Kis teherautó kanyarodik a térre, platóján megszámlálhatatlan mennyiségű hangszóróval. Az egész République-ot betölti a jelszó: „Le Nixonnal, a nixonizmus- sal!” Tizenöt-húszezren lehetnek, az ország minden tájáról érkeztek. Sok a vörös zászló, a transzparens. A járdán a járókelők nézelődnek. Hosszú tíz percek telnek el, s mégcsak a gyülekezésnél tartunk. A várakozás értelmét a jelszavak adják meg: „Éljen a szocialista forradalom! Munkáskormányt! Éljen a proletárdiktatúra!” Aztán a menet megindul, lassan, gyakran meg-megáll- va, hiszen csak a République út az övék, a Nation térig. Minél többet akarnak elmondani, a tüntetés nem séta, nem szaladás. Űj jelszavakat kiáltanak: „Éljen Lenin, éljen Trockij!” Nincs szünet a két név között. A transzparensen Janus-arc rajzolódott ki, az egyik profil Leniné, a másik Trockijé Üj jelszavakat kiáltanak: „Éljen a lengyel munkásosztály! Éljen a cseh munkásosztály!” Más nemzetek munkásairól nem adnak hírt kapcsolatok „szerződéses alapokra helyezésének” kérdését, de senki sem gondolta, hogy Gromiko olyan konkrét megállapodással tér vissza, amely szerint már ebben az évben hivatalos megbeszélések tárgyává teszik a Japánnal megkötendő békeszerződést. Moszkvai megfigyelők egyetértenek abban, hogy a két ország kapcsolatainak stabilitása és az ázsiai biztonság szempontjából ennek a szerződésnek a létrejötte csaknem ugyanazt jelentené, mint a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződések jelentettek Európában: a második világháború politikai hagyatékának felszámolását. A közös közleménynek a magas szintű látogatásokkal kapcsolatos része moszkvai japán források szerint azt jelenti, hogy a nem távoli jövőben újabb, miniszterelnöki szintű utazások várhatók. A szovjet külügyminiszter látogatásának a vártnál látványosabb eredményei megerősítik, hogy Japánban jelenleg igen befolyásos politikai és különösen gazdasági körök törekednek a kapcsolatok javításából származó nyilvánvaló előnyök kiaknázására. A Szovjetunió a maga részéről mindig is a jószomszédi kapcsolatok kialakítására törekedett Japánnal. Ennek a viszonynak a kialakítását Japán egyoldalúan Amerika-barát orientációja, s a Szovjetunióval szemben támasztott területi követelései akadályozták. Egyes moszkvai vélemények szerint Gromiko útját már eleve az tette lehetővé, hogy Tokió az utóbbi időben tartózkodott az „északi területekre” vonatkozó ultimátumszerű követeléseitől. Végül a szovjet fővárosban emlékeztetnek arra, hogy 'a külügyminiszteri látogatás eredményeinek első gyakorlati felmérése már februárban lehetővé válik, amikor kiderül, hogy a szovjet—japán gazdasági vegyesbizottság soronlevő ülésszakán mi valósul meg a két ország hírek szerint valóban példátlan méretű távolkeleti gazdasági kooperációs terveiből. a jelszavak. A hangszóró és a tömeg szavalókórussá változik, a vezető kiáltására válaszolnak a tüntetők: „Imperializmus? Nem, nem, nem! Sztálinizmus? Nem, nem, nem! Szocializmus? Igen, igen, igen!” Fotoriporter kollégám tel«- objektívet csavar gépébe, exponál. Az egyik tüntető vörös zászlajával a fejére üt. (A tüntetéseken sok titkosrendőr figyeli meg a résztvevőket!) A fotoriportervér azonban győz, s a fényképezőgép tovább pásztázza a felvonulókat. A tüntetők békésebb ellenállást választanak, az objektív elé vörös zászlót tartanak. Kollégám segítségére sietek, s minden exponálás előtt fel- lebbentem a vörös anyagot. Azonnal néhány fiatal fog körül bennünket, s kérdezik: kik vagyunk, mit akarunk? Válaszaink megnyugtatóak lehetnek, mert az egyik tüntető belémkarol, bevon a sorba, s beszélgetni kezdünk. A beszélgetés egyoldalú, a francia fiatal kérdez: „Milyen erős Magyarországon a troc- kista párt (!)? Hogyan lehet élni a sztálinizmusban? Mi a véleményem a mozgalmukról?” Szerény nyelvtudással igyekeztem válaszolni, elmondtam, hogy itthon nem értünk egyet a trockizmussal. A fiatalember meglepődött, s miután — elsősorban nyelvi nehézségek miatt — Trockijt anarchistának neveztem, rádöbbent, hogy engem megkell győzni. Odáküldött a széleken sétáló „hivatásos agitátorok” egyikéhez, aki fél órán át magyarázott nekem... A tüntetés előtt egy Párizsban tanuló fiatal magyar szobrásszal beszélgettem. Elmondotta, hogy a francia fiatalok egyrésze a szélsőségek iránt vonzódik. Ez okból kedveltek körükben a különböző árnyalatú ultrabaloldali szervezetek. Az ideológiailag érzékeny fiatalok könnyen megtaCsinos lány árulja a tüntetés újságait tőktől az üzenetet és a viszontválaszt. Fiatal lányok kezdték árulni a tüntetés újságját és a szervezet jelvényét... A Beaux Art-ról (a képző- művészeti iskoláról) jöttünk ki, amikor egy ifjú ember röplapot nyomott a kezünkbe. A „Fiatalok a szocializmusért szövetség” (AJS) hirdetett országos méretű tüntetést az „imperializmus, a háború ellen!” Szórólapjukon ezt olvastuk: „Jöjjetek ezren és ezren, száz és száz vörös zászló alatt!" Ezen a vasárnapon délután