Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

Mi»» megyei 1972. JANUAR 29., SZOMBAT fókusz Testvéri kapcsolatok A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a VDK kormányának meghívásá­ra Fock Jenő, az MSZMP poli­tikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezeté­sével a közeli napokban ma­gyar párt- és kormányküldött­ség utazik hivatalos, baráti lá­togatásra a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságba. A FOCK JENŐ VEZETTE magas szintű delegáció VDK- beli látogatása kétségkívül nemcsak demonstrálója, ha­nem erősítője lesz azoknak a testvéri kapcsolatoknak, ame­lyek a Magyar Népköztársasá­got a baráti Vietnami Demok­ratikus Köztársasághoz fűzik. Ez a hagyományos jó viszony államközi és társadalmi vonat­kozásban egyaránt kedvező feltételeket teremt a két ország további, egyre erősödő együtt­működéséhez. A KÖZELI LÁTOGATÁS ALKALMÄBÖL érdemes fel­idézni, hogy vietnami bará­taink az internacionalizmus nagyszerű megnyilvánulása­ként értékelik a népünk leg­szélesebb tömegeit átfogó — politikai, gazdasági, diplomá­ciai segítségnyújtásban egy­aránt kifejeződő — szolidaritá­si mozgalmat. A KÉT ORSZÁG gazdasági kapcsolataiban is meghatáro­zóak az agresszió elleni harc támogatásának feladatai. A háborús helyzet szabta meg kezdettől fogva és jelenleg is számottevően befolyásolja a VDK-nak juttatott segély- és hitelszállítások jellegét. A VDK GAZDASAGÁNAK fejlesztését, védelmi erejének növelését célzó anyagi segít­ségnyújtást hathatósan egészí­tik ki a különböző miniszté­riumok és intézmények kö­zötti együttműködési megálla­podások. A kulturális és egészségügyi..:,, munkaitervek alapján, vaíamimit az akadé­miák, illetve az egyetemek közötti együttműködés kere­tében vietnami szakiküldöttsé­gek látogatnak Magyarország­ra, vietnami fiatalok és szak­emberek magyarországi kép­zésen, illetve továbbképzésen vesznek részt. Az elmúlt két évben például 270 vietnami fiatal tanult ösztöndíjasként egyetemeinken és főiskoláin­kon, s tavaly több száz viet­námi ifjú és leány szerzett különböző fokozaton okleve­let, illetve szakmai képesítést magyar tanintézetekben. Nagy segítséget jelent a VDK szak­munkásképzésében az öt évvel ezelőtt, aláírt magyiair—vietna­mi kormányközi egyezmény, amely a múlt év végéig ezer vietnami munkás fiatalnak tet­te lehetővé valamilyen szakma elsajátítását, illetve biztosítot­ta továbbiképzésüket Az egészségügyi segítségnyújtás keretében évente sok vietnami beteg, vagy sebesült harcos részesül Magyarországon kór­házi kezelésben, gyógyüdülte- tésben. A MAGYAR NÉPKÖZTAR- BASÄG és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság közötti kulturális kapcsolatokat az 1957-ben Budapesten aláírt együttműködési egyezmény szabályozza. A program vég­rehajtására kétévenként rész­letes munkatervet dolgoznak ki. ORSZÁGAINK, NÉPEINK jobb megismerését szolgálják a nemzeti ünnepek alkalmá­ból kölcsönösen szervezett kulturális rendezvények, kép­zőművészeti kiállítások, film­bemutatók, a legkiválóbb mű­vészeti együttesek fellépései. További részletek Szódat küszöbönálló moszkvai látogatásáról Riad február 8-án utazik Pekinghe Szabadon bocsátják a letartóztatott diákokat A pénteki kairói Al Ahram további részleteket közöl Szá­dat elnök küszöbönálló moszk­vai látogatásával kapcsolat­ban. Eszerint Vlagyimir Vi­nogradov, a Szovjetunió kai­rói nagykövete pénteken Moszkvába utazott, hogy elő­készítse egyfelől az egyipto­mi államfő, másfelől Brezs- nyev, Koszigin és Podgornij nagy jelentőségű találkozóját, amelyen a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit és a két ország együttműködésének kérdéseit vitatják meg. A szovjet—egyiptomi kap­csolatok bővülésének jelentős fejleménye volt az a négy év­re szóló kereskedelmi egyez­mény, amelyet egy héttel ez­előtt írt alá Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Marzaban, az EAK miniszter­elnök-helyettese, gazdaság­ügyi és külkereskedelmi mi­niszter. Az új hosszú lejára­tú egyezmény 250 millió font- steriáng értékű árucserefor­galmat irányoz elő. A még nem végleges útiterv szerint Szódat elnök moszkvai tárgyalásait követően látoga­tást tesz Belgrádban, Damasz- kuszban és Tripoliban. Mahmud Riad, az elnök kül­politikai tanácsadója a leg­újabb hírek szerint február 8-án utazik Pekingbe. Az ál­tala vezetett küldöttség össze­tétele: Mohamed Riad, Kül­ügyminiszter-helyettes, Taher Sas tanácsos, valamint Sza- lah el-Abd, az EAK pekingi nagykövete. A kairói lapok úgy tudják, hogy a kétoldalú tárgyalásokon egyrészt az in­diai szufokontinansen lezaj­lott eseményék, másrészt Ni­xon közelgő pekingi látogatá­sa fényében vitatják meg a politikai helyzetet. Dr. Aziz Szidki miniszterel­nök, aki csütörtökön látoga­tást tett a frontvonalban, kije­lentette: most minden erőfe­szítést a belső frontra össz­pontosítunk. Minden erőfor­rást mozgósítunk annak érde­kében, hogy a belső frontot a harcmező szerves kiegészí­tőjévé tegyük. Hivatalos közlés szerint Kai­róban szabadon bocsátják mindazoiljat a letartóztatott diákokat, akik nem játszottak kezdeményező szerepet a leg­utóbbi egyetemi incidensek szervezésében. Mint ismeretes, 30 egyetemista ellen indított vizsgálatot az ügyészség. Lapjelentések szerint Szódat elnök csütörtökön nagyszá­mú táviratot kapott a diák- szövetségektől, az egyetemek, főiskolák, középiskolák diák­jaitól. A táviratok támogatá­sukról biztosítják az államfőt, s hangsúlyozzák a belső front egysége megőrzésének szük­ségességét. A vártnál látványosabb eredmények GROMIKO HAZAÉRKEZETT TOKIÓBÓL Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter ötnapos japáni látogatásának befejeztével pénteken visszaérkezett Moszkvába. A látogatásról csütörtökön kiadott közös közlemény alap­ján Moszkvában megállapít­ják, hogy Gromiko tokiói meg­beszélésének eredményei fe­lülmúlják az előzetes várako­zásokat. A szovjet külügyminiszter elutazása előtt néhány moszk­vai lap óvatos formában fel­vetette a két ország közötti Jarring Nyugat-Af Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti közvetítő diplo­matája, Kurt Waldheimnek, a világszervezet főtitkárának javaslatára pénteken éjjel New Yorkból Nyugat-Afrikába utazott, hogy előbb Senghor szenegáli, majd Mokhtar Ould Daddah mauritániai el­nökkel találkozzék. Az afrikai vezetők a múlt év őszén jószolgálati külde­tést bonyolítottak le annak ér­dekében, hogy a közel egy év óta szünetelő Jarring-mísz­sziót kimozdítsák a holtpont­ról. A DPA hírügynökség sze­rint Senghor és Ould Daddah az arab—izraeli közvetett tár­gyalások új raf el vételéhez elég­séges alapnak látja azt, ha Izrael ünnepélyesen kinyilvá­nítja az erőszakos terület- szerzés megengedhetetlen vol­tát. Brit hadgyakorlatok Brit-Hondurasban BELGRAD A JKSZ II. országos konferenciája után Három, napig tanácskozott Belgrádban a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége II. or­szágos konferenciája. Az ér­deklődés és az aktivitás igen nagy volt: száz küldött ka­pott szót, s emiatt az eredeti­leg két napra tervezett ta­nácskozást meg is kellett hosz- szabbítani. Tíz-tíz percet ka­pott egy-egy hozzászóló, és az elnök könyörtelenül rácsen­getett, ha nem tudta ebbe a keretbe beszorítani mondani­valóját Az értekezlet légköre, hang­neme tiszteletre méltóan nyüt és bíráló volt. Igaz, a kritikus, olykor nagyon éles hangot a helyzet is diktálta. Nehéz helyzetben, komoly megráz­kódtatások után kellett mérle­get vonniuk a jugoszláv kom­munistáknak. A horvátországi események, amelyeket egyéb­ként „ellenforradalmi veszély­nek” jellemeztek a konferen­cián, nemcsak Jugoszlávia e gazdasági fejlettség szempont­jából élenjáró köztársasága el­lentmondásait és fejlődésbeli vizsgálatait hozták a felszín­re, hanem alkalmat adtak az egész országra vonatkozó ön­vizsgálatra is. A konferencia a fő feladatot abban látja, hogy a párt-, a vezető szervek határozottab­ban, következetesebben, az osztálypolitika elveinek meg­felelőbben lépjenek fel az építés és a társadalom formá­lása minden területén. Varázslatos gyorsaságú vál­tozásokra, eredményekre ter­mészetesen nem számíthat­nak — sőt, amint erről a ta­nácskozáson Ss beszéltek, újabb nehézségek, ellentmon­dások is felszínre kerülhetnek még —, de egészében Ju­goszláviában nagyon egészsé­ges folyamat kibontakozásá­nak kezdetén állnak. A brit hadsereg szárazföl­di, légi és haditengerészeti egységei csütörtökön hadgya­korlatokat kezdtek Brit-Hon­durasban, ezen a közép-ameri­kai brit koronagyarmaton. A hadgyakorlaton, amelyet a lon­doni hadügyminisztérium és a Brit-Hondurasban állomásozó brit gyalogosegységek főpa­rancsnoksága egyidejűleg je­lentett be, részt vesz egy há­romezer főnyi gyalogoszászló­alj, egy repülőgép-anyahajó, egy romboló és két csatahajó. A hadgyakorlat nyolc héten át fog tartani. A Brit-Hondurusszal hatá­ros Guatemalái Köztársaság hadügy- és külügyminisztériu­ma nyilatkozatban fejezte ki „meglepetését és tiltakozását” a brit hadsereg egységeinek a guatemalai partok mentén, a Karib-tengeren végrehajtott erődemonstrációja miatt. Bár brit részről a hadgya­korlatot hivatalosan nem indo­kolták, diplomáciai körök sze­rint az angol akció feltehetően összefüggésben van azokkal a jelentésekkel, hogy guatemalai csapatokat vontak össze Gua­temala és Brit-Honduras hatá­rán. A guatemalai csapatössze­vonásokat guatemalai részről hivatalosan nem cáfolták, az indokolás szerint erre azért ke­rült sor, mert a határkörzet­ben „baloldali gerillacsoport tevékenykedik”. Munkatársaink Nyugat-Európában (5.) Tűntető fiatalok A Sorbonne kü­lönböző fakultá­sainak előcsarno­kában asztalok állnak, minden asztal egy-egy po­litikai, ifjúsági szervezet „agitá- ciós irodája”. Itt árulják a brossú- rákat, osztogatják a röplapokat. Sok asztal áll az egye­temek, főiskolák előcsarnokaiban: sokfajta a politi­kai egyesülés. A szélsőjobboldal­nak nincs asztala a párizsi Sorbon- ne-on, az ifjú fa­siszták— az „öre­gek” harcmodorá­nak megfelelően — időnként ro­hamcsapattal tör­nek be az iskolá­ba, cséphadaró- szerű fegyvereik­kel szétkergetik a . legális „asztalok” politikusait, gyor­san osztogatni kezdik írásos CSAK RÖVIDEN HATÉKONY ESZMECSERE jellemezte a szovjet és ame­rikai küldöttség Becsben foly­tatott pénteki tárgyalását a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról. A bécsi hato­dik forduló 22. ülése — amely E tárgyalások megkezdése óta a 114. plenáris tanácskozás volt — két órán át tartott az amerikai nagykövetség épü­letében. MINSZK, Belorusszia fővá­rosa csütörtök óta a Szovjet­unió milliós városai közé tar­tozik. Az egymilliomodik minszki lakost Oleg Boszkónak hívják, szülei a város egyik nagyüzemének dolgozói. A leg­ifjabb minszki polgárt a moszkvai televízió mutatta be az egész országnak. PÉNTEKEN ROMÁBAN, a Villa Madamában megkezdő­dött a máltai brit hadi támasz­pontok használatáról folyó brit —máltai megbeszélések har­madik szakasza. anyagaikat, aztán hirtelen eltűnnek, mert rövid idő alatt a többi osztag is fel­készül kiűzésükre... Azon a vasárnapon a párizsi République téren a rendőrök — nagy rutinnal — terelték el a forgalmat: bejelentett tünte­tésnek biztosítottak színhelyet. A téren csak néhányan álldo­gáltak, rajtuk piros rendezői karszalag, egymásba karolva vontak kordont a gyülekezők és a sétálók között. A fiatalok a környező utcákban sorakoz­tak, időnként motoros vágta­tott át a téren, vitte a veze­kettőre, a tüntetés kezdetére mi is a République térre siet­tünk ... A mellékutcákból a térre áramlott a tömeg. Egy-egy csoport előtt a vezető állt, ke­zében mikrofonnal, vállán hangszóróval. Elkiáltotta a jel­szót, a tömeg átvette a mon­datot: „Szabadságot Angela Davisnek! Éljenek a vietnami szabadságharcosok! Vive la commune!” E jelszavak a kommunista fülnek is ismerő­sen csengtek. A fiatalok lelke­sen kiáltanak. Kis teherautó kanyarodik a térre, platóján megszámlálhatatlan mennyi­ségű hangszóróval. Az egész République-ot betölti a jelszó: „Le Nixonnal, a nixonizmus- sal!” Tizenöt-húszezren lehetnek, az ország minden tájáról ér­keztek. Sok a vörös zászló, a transzparens. A járdán a já­rókelők nézelődnek. Hosszú tíz percek telnek el, s mégcsak a gyülekezésnél tartunk. A vá­rakozás értelmét a jelszavak adják meg: „Éljen a szocialis­ta forradalom! Munkáskor­mányt! Éljen a proletárdikta­túra!” Aztán a menet megindul, lassan, gyakran meg-megáll- va, hiszen csak a République út az övék, a Nation térig. Mi­nél többet akarnak elmonda­ni, a tüntetés nem séta, nem szaladás. Űj jelszavakat kiál­tanak: „Éljen Lenin, éljen Trockij!” Nincs szünet a két név között. A transzparensen Janus-arc rajzolódott ki, az egyik profil Leniné, a másik Trockijé Üj jelszavakat kiál­tanak: „Éljen a lengyel mun­kásosztály! Éljen a cseh mun­kásosztály!” Más nemzetek munkásairól nem adnak hírt kapcsolatok „szerződéses ala­pokra helyezésének” kérdését, de senki sem gondolta, hogy Gromiko olyan konkrét meg­állapodással tér vissza, amely szerint már ebben az évben hivatalos megbeszélések tár­gyává teszik a Japánnal meg­kötendő békeszerződést. Moszkvai megfigyelők egyet­értenek abban, hogy a két or­szág kapcsolatainak stabilitá­sa és az ázsiai biztonság szem­pontjából ennek a szerződés­nek a létrejötte csaknem ugyanazt jelentené, mint a szovjet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződé­sek jelentettek Európában: a második világháború politikai hagyatékának felszámolását. A közös közleménynek a magas szintű látogatásokkal kapcsolatos része moszkvai ja­pán források szerint azt jelen­ti, hogy a nem távoli jövőben újabb, miniszterelnöki szintű utazások várhatók. A szovjet külügyminiszter látogatásának a vártnál látvá­nyosabb eredményei megerősí­tik, hogy Japánban jelenleg igen befolyásos politikai és kü­lönösen gazdasági körök töre­kednek a kapcsolatok javítá­sából származó nyilvánvaló előnyök kiaknázására. A Szov­jetunió a maga részéről min­dig is a jószomszédi kapcsola­tok kialakítására törekedett Japánnal. Ennek a viszonynak a kialakítását Japán egyolda­lúan Amerika-barát orientá­ciója, s a Szovjetunióval szem­ben támasztott területi köve­telései akadályozták. Egyes moszkvai vélemények szerint Gromiko útját már eleve az tette lehetővé, hogy Tokió az utóbbi időben tartózkodott az „északi területekre” vonatkozó ultimátumszerű követeléseitől. Végül a szovjet fővárosban emlékeztetnek arra, hogy 'a külügyminiszteri látogatás eredményeinek első gyakorla­ti felmérése már februárban lehetővé válik, amikor kiderül, hogy a szovjet—japán gazda­sági vegyesbizottság soronlevő ülésszakán mi valósul meg a két ország hírek szerint való­ban példátlan méretű távol­keleti gazdasági kooperációs terveiből. a jelszavak. A hangszóró és a tömeg szavalókórussá változik, a vezető kiáltására válaszol­nak a tüntetők: „Imperializ­mus? Nem, nem, nem! Sztá­linizmus? Nem, nem, nem! Szocializmus? Igen, igen, igen!” Fotoriporter kollégám tel«- objektívet csavar gépébe, ex­ponál. Az egyik tüntető vörös zászlajával a fejére üt. (A tüntetéseken sok titkosrendőr figyeli meg a résztvevőket!) A fotoriportervér azonban győz, s a fényképezőgép tovább pásztázza a felvonulókat. A tüntetők békésebb ellenállást választanak, az objektív elé vörös zászlót tartanak. Kol­légám segítségére sietek, s minden exponálás előtt fel- lebbentem a vörös anyagot. Azonnal néhány fiatal fog kö­rül bennünket, s kérdezik: kik vagyunk, mit akarunk? Vá­laszaink megnyugtatóak le­hetnek, mert az egyik tüntető belémkarol, bevon a sorba, s beszélgetni kezdünk. A beszélgetés egyoldalú, a francia fiatal kérdez: „Milyen erős Magyarországon a troc- kista párt (!)? Hogyan lehet élni a sztálinizmusban? Mi a véleményem a mozgalmuk­ról?” Szerény nyelvtudással igyekeztem válaszolni, el­mondtam, hogy itthon nem értünk egyet a trockizmussal. A fiatalember meglepődött, s miután — elsősorban nyelvi nehézségek miatt — Trockijt anarchistának neveztem, rá­döbbent, hogy engem megkell győzni. Odáküldött a széleken sétáló „hivatásos agitátorok” egyikéhez, aki fél órán át magyarázott nekem... A tüntetés előtt egy Párizs­ban tanuló fiatal magyar szobrásszal beszélgettem. El­mondotta, hogy a francia fia­talok egyrésze a szélsőségek iránt vonzódik. Ez okból ked­veltek körükben a különböző árnyalatú ultrabaloldali szer­vezetek. Az ideológiailag érzé­keny fiatalok könnyen megta­Csinos lány árulja a tüntetés újságait tőktől az üzenetet és a viszont­választ. Fiatal lányok kezdték árulni a tüntetés újságját és a szervezet jelvényét... A Beaux Art-ról (a képző- művészeti iskoláról) jöttünk ki, amikor egy ifjú ember röp­lapot nyomott a kezünkbe. A „Fiatalok a szocializmusért szövetség” (AJS) hirdetett or­szágos méretű tüntetést az „imperializmus, a háború el­len!” Szórólapjukon ezt olvas­tuk: „Jöjjetek ezren és ezren, száz és száz vörös zászló alatt!" Ezen a vasárnapon délután

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents