Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
1972. JANUÁR 15., SZOMBAT 3 A párthatározat — és a 80 százalék kötél ez A munkásnők helyzete a PEVDI-ben Szocialista brigádok (5.) Mindig ä kereskedelem a Mit tettek az elmúlt évben fi, Központi Bizottság 1970 februári, illetve a kormány ' 1013/1970. sz. határozatának végrehajtásáért, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének megjavításáért? Erre a kérdésre kértünk választ most, az év eleji számvetések időszakában a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat párttiitkárá- tól, Janiczky Ferenctől és a Szakszervezeti bizottság titkárától, Túrái Jánostól. Szervezettebben — túlórák nélkül Erről a vállalatról tudni . kell, hogy dolgozói megfelelő munkakörülményeinek, jó szociális ellátásának biztosítása tekintetében nehezebb helyzetben van, mint az egy telephelyen működő nagyüzemek. A megye nyolc községében és városában működő gyáregységei jelentős fejlesztési és szociális terheket rónak a vállalatra. Vállalatunknál tíz alap- szervezet működik; munkájukat a központi alapszervezet vezetősége irányítja. A yezetőség már a múlt év első felében napirendre tűzte a párthatározat végrehajtásának tapasztalatait ;— szögezi le Janiczky Ferenc.» — Vállalatunk legsúlyosabb csontija az elmúlt időkben a ^nagyarányú túlóráztatás volt. Olyan munkahelyeken, ahol a dolgozók többsége nő, még az engedélyezett túlórakeret ♦felhasználása is sok körültekintést, méltányosságot igényel, a „fekete túlóráztatás” pedig egyszerűen megengedhetetlen! Nemcsak azért, mert szabályellenes, hanem mert jogtalanul rövidít meg másokat Az történt ugyanis, hogy némelyik gyáregységünkben a jutalmazási keretet „fekete túlórák” díjazására fordították. Világos, hogy ily’ módon nem feltétlenül a legjobban. dolgozók jutottak több jövedelemhez, hanem azok, akik vállalkoztak a túlórázásra. A pártvezetőség éppen ezért javasolta, hogy a túlórák engedélyezését szigorítsák meg, legyen az kizárólag a munkaügyi osztály és a szakszervezeti bizottság joga; javasoltuk, hogy a gazdasági vezetők intézkedjenek a munka és a nyersanyag- ellátás jobb megszervezésére, a „hóvégi hajrában” végzett túlóráztatás nagy részét ugyanis a műbőrszállítások rendszertelensége indokolta; javasoltuk, hogy a vállalat vezetősége az élüzem cím odaítélésénél szabja feltételként a túlórák csökkentését is a gyáregységekben; végül felkértük a kommunistákat, hogy munkaidejük jobb kihasználásával, szervezettebb munkával segítsenek elkerülni a túlórakeret túllépését. Javaslatainkat a taggyűlés határozatokká emelte, a gazdasági vezetés pedig elfogadta. A vezetésben az arány reális Szóba került azon a tavaszi megbeszélésen az érdi és a kistarcsai gyáregységek gondja is-' — Az érdi probléma azóta megoldódott: a műanyag üzemet felszámolták, helyén korszerű fonalfeldolgozó üzem épült. A kistarcsai üzem zsúfoltságán pedig úgy segítünk, hogy 1972-ben a keretgyártást átvisszük a pilisszentiváni — jelenlegi legkorszerűbb — gyáregységünkbe, és az így megüresedő helyiségekben fürdőt-öltözőt építünk. A kommunisták taggyűlése K fentieken kívül azt is határozatba foglalta, hogy a nők helyzetének felülvizsgálására az év második felében visz- szatér. — Ezt a taggyűlést december 16-án tartottuk, és széles körű vizsgálatok előzték meg. Megvizsgáltuk például a nők szerepét, arányát a termelésben — és a vezetésben. Ezek szerint a vállalat központjának kilenc osztály- vezetője közül négy,' a hat gyáregységvezető közül egy a nő. Tizenhat kinevezett üzemvezetőnk között mindössze három nőt találunk, a tizenegy csoportvezető között nyolcat. Ez az arány a nők össz- létszámához viszonyítva alacsony, képzettségükhöz képest viszont reális. — A bérezést vizsgálva megállapítottuk: mivel vállalatunknál személyi besorolási rendszert alkalmazunk, és a fizikai dolgozókat darab-, illetve időbérben fizetjük, lehetőség nyílik a személyi differenciálásra. A szakszervezet jó partner A munkásnak életkörülményei — de még szakmai továbbképzésük, s ebből eredően előléptetésük is —nagy mértékben függnek attól, hogy el tudják-e helyezni gyermeküket bölcsödében, óvodában vagy sem? Mint a vizsgálat feltárta, az egyes gyáregységekben dolgozó nők helyzete e tekintetben eltérő. Gyomron, Kistarcsán, Abonyban és Monoron sikerült elhelyezni a gyermekeket Annál több gondot okoz ugyanez Szentendrén, Cegléden; Pilisszentivá- non a létszám feltöltését is gátolja az óvodai helyhiány. — Az utóbbi időkben gyakran került szóba az az igény, hogy a nőket ■— elsősorban a családanyákat — mentesítsék az éjszakai műszaktól. Vállalatunk e tekintetben jó helyzetben van: gyáregységeink zöme két műszakban műkő» dik. Túrái János veszi át a szót, és arról tájékoztat, mit tett a szakszervezet a nők fokozott anyagi megbecsülése, jutalmazása, segélyezése, üdültetése érdekében. — A vállalati szakszervezeti tanács — amelyben a nők 64,5 százalékkal képviseltetik magukat — ugyancsak állandóan figyelemmel kísérte a párt- és kormányhatározat végrehajtását. A monorl kojjfekcióüzem és a kistarcsai gyáregység dolgozóinak szociális ellátottsága nem felelt meg a követelményeknek. A VSZT ezzel kapcsolatos javaslatait a gazdasági vezetés beépítette ötéves intézkedési tervébe. Ennek eredményeként Monoron épületet vásároltunk, amelyben ez év első felében korszerű fürdőt, öltözőt, étkezdét alakítunk ki. Allástfoglalt a VSZT a több gyermekes és az egyedülálló anyák fokozott anyagi támogatásában. Ennek alapján 1971- ben 77 több gyermekes anya kapott iskolai felszerelést, tanszereket, összesen' 19 ezer forint értékben; 115 egyedülálló anyát részesítettünk pénzjutalomban, 64100 forint összegben, 36 200 forintot fordítottunk 63 gyermekgondozási szabadságon levő anya segélyezésére; több mint 27 ezer forintot tett ki a szülési segélyek összege, amiben kereken 100 kismama részesült; a VSZT határozata értelmében kamatmentes kölcsönnel támogatjuk azokat a nőket és fiatalokat, akik lakást kívánnak építtetni. Ilyen célra 1971-ben 265 ezer forintot fizettünk ki 17 dolgozónknak, közte kilenc nőnek. Az anyagi megbecsülésen túl — A nők erkölcsi megbecsülése is szívügye a szakszervezetnek. Az elmúlt évben 130 dolgozónk — közte 80 nő — kapott kiváló dolgozó kitüntetést, a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést 25-en nyerték el, köztük 14 nődolgozó. A gazdasági, a párt- és a szakszervezeti vezetőség az 1970. évi munkaverseny legjobb szocialista brigádjainak jutalmazására 52 ezer forintot fordított. E brigádok összlét- száma jelenleg 1013, köztük 850 nő. — Az időnkénti felmérések, vizsgálatok azt a célt szolgálják, hogy állandóan ismerjük munkásnőink helyzetét a gyáregységekben és idejében orvosolhassuk, ha valamilyen hátrány, sérelem éri őket. Sajnos, legjobb szándékaink, szervezeti intézkedéseink sem könnyít- hetik még második műszakjuk terheit, és ez nagy mértékben közrejátszik abban, hogy kisebb számban tudnak bekapcsolódni a szakmai, politikai továbbképzésbe, mint a férfiak. Büszkék vagyunk rá, hogy a nehézségek ellenére, a hatvankét ember közül, aki állami oktatásban vesz részt, 51 nő. Középiskolában 36 munkavállalónk — közte 30 nő — tanul. Kevesebben kapcsolódnak be viszont a politikai oktatásba, és rendkívül magas a szakképzetlen munkásnők száma: betanított munkásaink 90,5 százaléka nő. Az elkövetkező években éppen ezért szaktanfolyamokat kell szerveznünk. , Nyíri Éva Kora tavasszal, rügyfaka- dáskor és a gyümölcsfák _ virágzása idején lenyűgözőbb, pompásabb látványt elképzelni is nehéz annál, amit a Duna túlpartjáról nézve Nagymaros hegyoldala nyújt De aki gyönyörködni akar benne, siessen, mert, ha a most még gyümölcsadó fák kihalnak, néhány év múlva nem borul többé virágba a hegyoldal. Pusztuló málnások — A málnások is kipusztulnak lassan, már most sem számot tevő a termelés — állapítja meg dr. Jancskár Sándor, Nagymaros nagyközség elnöke, s elmondja, hogy a kiöregedett málnát gazdáik kivágják, de ritkán telepítenek újat a helyébe. Tudni kell Nagymarosról, hogy még 3—4 esztendeje is hatalmas mennyiségű málna került a községből a fővárosi meg a külföldi piacokra. Néhány évtizede itt kezdődött és innen terjedt el a Duna—Ipoly szögében, Málnaországban, az annyi falu jólétét biztosító gyümölcs karrierje. Küllőn tájfajtát nemesítettek, az egykor legjobb fizetőnek és zamatú- nak bizonyult nagymarosi málnát. — Nem volt kert, ahol ne termelték volna — mondja a nagyközség elnöke. — Igaz, nemrég még csaknem minden házhoz tartozott fél-, többhöz egyholdas vagy még nagyobb kert. Az utóbbi esztendőkben egyre több régi háztulajdonos adja el kertje kisebb-nagyobb részét házhelynek, sokan pedig eladják kertestül a házukat is. Csak az idén legalább 150 ingatlan cserélt gazdát. Lakóház épül tehát a málna helyére, s ha útban van, a gyümölcsfát, még a nemes őszibarackot is kivágják.^ A szántóföldön vagy a szőlő helyén telepített málnások fel- frissítésével sem nagyon törődnek a marosiak. Akié még tgjem, pénzel belőle, de hiába fizet jól, az idősebbek már nem bírják a vesződséget vele, a fiatalabbak nem is any- nyira a gondozásával, inkább a szedésével járó fáradtságot sokallják. Nekik már nem kell a málna, sem az érte járó pénz, nem akarnak vele bíbelődni, de a szőlővel, gyümölcsöskerttel sem. Bejárók. Naponta 1500—1600 ember utazik Vácra vagy a fővárosba. Ipari dolgozó a legtöbb. Helyi munkaalkalom . is akad, csakhogy... — A nők helybeli foglalkoztatása nagy gond, bár az utóbA nagykőrösi ÁFÉSZ ruházati áruházának Tyereskova szocialista brigádja a legutóbbi értékelésnél elnyerte az arany fokozatot, most pedig éppen hogy teljesítette vállalását. ® Mi történt? Biczó Györgyné osztályvető, a brigád egyik tagja válaszol: — Azt'ajánlottuk fel, hogy egy százalékkal többet adunk el, mint az áruház többi osztálya. A vállalással csak azért nem maradtunk le, mert az áruház forgalma alacsonyabb volt a vártnál. Éveken keresztül egyenletesen emelkedett a ruházati cikkek kereslete. Az utóbbi időben azonban többet költenek lakásberendezésre, háztartási gépekre. Nagykőrösön és másutt is egyre több lakás épül, s ez sok pénzbe kerül. Nyilvánvaló, hogy az emberek az öltözködésen takarékoskodnak. Azt mondják, az áru- t háznak igen gazdag a választéka, Ceglédről, sőt Kecskemétről is ide járnak vásárolni... — Erre büszkék is vagyunk. bi esztendőkben enyhült. A Duna-környéki Háziipari Szövetkezet központja itt van nálunk, nagyobb részlegei megtalálhatók Vácott, Gödön és másutt is a járásban. Itteni részlege körülbelül 150 idősebb nőt vagy több gyermekes anyát foglalkoztat. További 100 nődolgozó talál munkát az Erdei Termékeket Feldolgozó üzemben, amely újabban átvette a Hungarod- rog gyógynövény-csomagoló- ját is. Meglévő két ipari üzemünk egyenként mintegy 200 —200 embernek biztosít munkát Az egykori Nagymarosi Gépgyár, a Szerszámgépipari Művek kőbányai gyárának nagymarosi telepe, jelenlegi helyén nem fejleszthető. Szóba került már, hogy a község más helyén folytatná munkáját, megfelelőbb kéretek között, amit mi szívesen is látnánk. Másik jelentős üzemünk a Vas és Műszaki Ktsz, a községben szétszórtan, több helyen dolgozik. Arról is szó esett, hogy a ktsz megfelelő üzemi épületet emel. Más ipari üzem idetelepülésére, ennél nagyobb arányú iparfejlesztésre nem számíthatunk. — Így hát, miután a gyümölcskertészkedés elsenyved, jóformán csak máshol dol- 'gozók alvóvárosa lesz Nagymaros? Plusz 300 ember — Igen, de üdülőhely is! Sok-sok esztendővel ezélőtt, ha talán hivatalosan nem is viselte az üdülőhely tangót, az volt már Nagymaros. Fővárosi családok seregestül nyaraltak itt, többnyire szobát béreltek két-három hónapra. — Az már régen volt. Ma alig találni nyáron egy-két kiadó szobát. A felnőtt, családot alapító gyerekek foglalják el a ház második vagy harmadik szobáját, nem egy helyen pedig éves bérlők és albérlők. Ennek ellenére az üdülőkben, vikendházakban és a kempingben tavasztól őszig állandóan legalább 800, hétvégeken továbbá 250—300 ember növeli a lakosságot. — Ami tekintélyes szám az állandó lakosokéhoz viszonyítva, hiszen a legutóbbi népszámláláskor 5026 főt olvastak össze. — Csakhogy a nyaralók és üdülők száma jóval több is lehetne — jegyzi meg töprengve dr. Jancskár Sándor elnök. El kell mondani az elnökről, hogy 1970-ben választották meg, de 1972-ben már 15 éve dolgozik a nagymarosi Csak... az áruház idei tervét 96 százalékra tudtuk teljesíteni. Tíz éve vagyok osztály- vezető, de erre még nem volt példa. • Ha gondokkal kezdtük, folytassuk... — Reggel 8-tól 12-ig és délután fél 3-tól 6-ig tartunk nyitva. Nem vagyunk annyian, hogy két műszakban dolgozhassunk, ezért ebben a formában tudjuk megoldani, hogy reggel és este is vásárolhasson a lakosság. A brigád csupa nőből áll, mondanom sem kell, hogy milyen rossz ez az osztott munkaidő. A déli ebédszünet éppen arra jó, hogy hazamenjünk és együnk valamit, s már jöhetünk vissza. Gyakorlatilag regei 7-től este 7-ig nem vagyunk otthon, a család, a háztartás gondjai késő estére maradnak. Szóval, kevés a szabad idő. így nem csinálhatunk olyan gyakran közös programokat, mint ahogy szeretnénk. A tanulásra viszont mindig szakítunk időt. A brigádból ketten pártoktatásban vesznek részt, ketten a KISZ sze- j mináriumára járnak, a többiek tanácsházán, ugyanis 13 évig vb-titkér volt. Törzsgárdatag tehát a hivatalban. Hivatali kötelességével jár, de azon túlmenően is erősen foglalkoztatja a nagyközség sorsa. — Nagymaros jövőjét legjobban üdülőhely jellegének fejlesztése biztosíthatja. Van Duna-strandja, de annak épületeit fel kell frissíteni. Eddig a Nagymarosi Községi Sportklub használta ezeket az épületeket, most már azonban tető alá kerülhet saját klubhelyisége, az öntözője, csónakháza. Evezősei edzésére még tanmedencéje is van. így hát a strand fejlesztésének, bővítésének nincs már akadálya, csakhogy a környéke rendezésre szorul, a partját pedig viszi a víz. Készülnek azonban a partvédelmi munkálatok tervei és még az idén részben meg is valósulnak. Uj művésztelep Tavaly, tavalyelőtt a Du- na-parton 40 vikendtelket értékesítettünk, be is épült már csaknem valamennyi. Most a hegyoldalon 400 telket alakítottunk ki, egy részüket az OTP már él is adta. Mindenesetre több a venni szándékozó, mint amennyi a telek. De beszéljünk arról, hogy a IV. ötéves tervben mit tesz Nagymaros saját fejlesztéséért? — A Vörösmarty utcában befejeződött, az Ady Endre utcában épül az úttest és a vízlevezető csatorna. Az egymillió 700 ezer forintos munkát egy év alatt is elvégezhettük volna, de 1971-ben nem volt ennyi pénzünk. A tervidőszak további éveiben annyi utcában folytatjuk ezt a munkát, amennyire pénzünkből futja és 1975-ig tíz lakást is épít a nagyközség. Szükség lenne új napközi otthonra, meg konyhára is, erre azonban már nem telik. Pedig a mostani konyhát igazság szerint nem is szabadna használni. A napközi otthon foglalkoztatóját visz- sza kellett költöztetni az elavult épületből az iskola tantermeibe. ^lacsony szobái rossz levegőjűek, kicsi ablakai miatt sötétek is. — A Képzőművészeti Alap ebben az ötéves tervben megnagyobbítja a művésztelepet. Erre azonban ott, ahol most van nincs lehetőség. Az alap 3000 négyszögöles területre kért a tanácstól felhasználási engedélyt, már meg is kapta. Ehhez több telket ki kell sajátítani, ezt most készítjük elő. Szokoly Fndre a szakszervezet tanfolyamaira jelentkeztek. Pintér Erzsébet nemcsak az áruház, hanem az egész szövetkezet legfiatalabb párttagja, nincs még húszéves, ö is a Tyereskova brigádban dolgozik. — Ebben az áruházban voltam tanuló s örültem, hogy utána itt maradhattam. Pedig sokszor összeszidtak a kollegák, de most már örülök neki. Ha nem olyan szigorúak hozzám, nem jutok odáig, ahol most tartok Nagyon jólesett az a bizalom, ahogyan támogatták párttagfelvételemet. Any- nyit mondhatok, hogy itt minden fiatal megtanulhatja a szakmát, mert mindenki segít és jót akar. Pintér Erzsébet elmondja azt is: brigádjuk a forgalom 1 százalékos túlteljesítésén kívül vállalta, hogy mindegyikőjük egy-egy tagot szervez az ÁKÉSZ-nak. Foglalkoznak könyvterjesztéssel, bizományosi rendszerben, árusítják a könyveket. Tavaly a MÉSZÖV könyvterjesztési versenyében harmadikok lettek. Kása Ambrusné brigádvezető az áruház árukiadója. Nincs egy szabad perce sem, csak úgy tud időt szakítani, hogy felváltják. Részt vett a szocialista brigádvezetők megyei értekezletén, ahol megválasztották küldöttnek a feb- ruán 8-án tartandó országos tanácskozásra <g) Felszólal? — Szeretnék. A kereskedelemnek arról a gondjáról akarok beszélni, hogy sokan visz- szaélnek a reklamációval. Ez elsősorban a cipőkre vonatkozik Nincs olyan cipő, amelyet, ha állandóan hordanak, főleg télen, ne menne tönkre. Hat hónapig viszont kötelesek vagyunk cserélni. Olyan vevőnk is van, aki egy szezonban három csizmát „hord el” s mi tudjuk, hogy nincs egészen igaza, de nem tehetünk semmit. ® A brigádvezetők megyei értekezletén elhangzott, hogy a különböző fórumok túl sokat foglalkoznak a kereskedelemmel. — Nem véletlenül, hiszen valamennyien látjuk: árt nekünk, hogy mindig a kereskedelem a téma. A televízió egyik legutóbbi vitaműsorában egy cipőgyár igazgatója úgy nyilatkozott, hogy ők azért nem gyártanak bizonyos terméket, mert a kereskedelem nem rendeli meg tőlük. Egy- egy ilyen műsor arra jó, hogy utána mást se halljunk a vevőktől, minthogy: azért nem lehet ezt vagy azt kapni, mert nem rendeljük; a tv-ben is benne volt, hogy a kereskedelem a hibás. Mi vagyunk az ütközőpont: a gyár is, a vevők is minket okolnak. — Az országos értekezlet, úgy gondolom, jó alkalom lesz, hogy megvitassuk a szocialista brigádok és a kereskedelem gondjait, kicseréljük tapasztalatainkat. Soós Ibolya Befejeződött a tsz-einökök tanácskozása Tegnap befejeződött a Budapesti Kertészeti Egyetemen a Pest megyei termelőszövetkezeti elnökök háromnapos továbbképző tanfolyama. Délelőtt a TOT érdekképviseleti munkájának jelentőségéről, követelményeiről és további feladatairól hallgattak előadást, majd megvitatták a gazdaságokban jelentkező problémákat. Délután az élelmiszergazdaság főbb céljairól, « a közgazdasági szabályozók szerepéről és várható hatásukról volt szó az előadásban és a konzultáción is. Az elnökök véleménye szerint hasznos volt a háromnapos összejövetel. Alkalmuk volt a megye közös gazdaságai vezetőinek megismerkedni a többi tsz-szel is. Ez az ismeretség a későbbiekben kooperációk alapja lehet Nagymaros Üdülőhely és alvóváros
