Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

1972. JANUAR IS* SZOMBAT j TV-FIGYELŐ Vásárlások kiállítása Mecénás: az állam A képzelt beteg. Átgondolt | közművelődési program (ha­zai és külföldi remekművek hozzáférhetővé tétele milliók számára) részeként került képernyőre Moliére legendás műve, melynek egykori elő­adásán lett rosszul és halt meg néhány perccel később a főszerepet alakító szerző. Egri István átdolgozóként, rende­zőként egyaránt az eredeti színmű átültetésére töreke­dett, vigyázott azonban arra, hogy tartózkodjék egy ma már avittasan ható Moliére- játékstílustól, mely testi hi­bák és ügyefogyottságok elő­térbe helyezésével igyekszik komikus hatást előcsiholni. Gyökeresen szakított a sze­reposztási hagyományokkal: Argant nem ösztövér vagy túl­táplált színészre, hanem az életerőtől duzzadó Bessenyei Ferencre bízta, akinek újab­ban egyre erősödő komikai vé­nája kitűnően érvényesült a szerepét mélyen átélő szimu­láns alakjában. Toinette, a szobalány sem a megszokott cserfességgel, hanem józan el­méje fölényével uralkodott a játékon, s ezt Ruttkai Éva (bár hangvétele eleinte szokatlan­nak érzett) maradéktalanul ér­zékeltette. Az ifjabb Kóliká- ciuszt sápadtra, de nem ször­nyetegnek maszkírozta Sztan- kay István, aki így jeles kari­katúráját adta a gépies egy- ügyüségnek. Hidas Frigyes ze­néje és a kezdő-záró, kort idé­ző balettbetét hatásosan ke­retezte a játékot, mely évfor­dulós tisztelgésnek és kultúra- terjesztésnek egyaránt sikerült munka volt, bár a fényképe­zés többet törődhetett volna a beállítások televíziószerűségé- veL A IfjjjutolsŐ. John Osborne ^dühös fiatalsága” már elpá­rolgott, mikor ezt a tévéjáté­kát írta. A tényt műve épít­kezése is megsínylette: több dühösség — azaz szenvedély, drámaiság — elkelt volna eb­ben a lassú vízként csordogá­ló, narrátorral is fékezett írás­ban. Ma már csak a múlt gro­teszk intése a téma: az Angliá­ban istenkáromlásért 1842-ben utolsóként perbe fogott szelíd szocialista tanár, Holyoake története. Nálunk ugyan a XX. század is termett hasonló jogi bolondgombákat (József Atti­la rá a példa), a nézeteiért magányosan is kiálló ember sorsa mégsem vesztette érvé­nyét — csakhogy példázat maradt a képernyőn. Mihályfi Imre rendezése tovább stili— zálta-komótosította a cselek­ményt, s jóllehet Dégi István hiteles volt a főszerepben, a produkció nem tartozik a si­került vállalkozások közé. Röviden. Ahol nem süt a nap...: a melodramatikus cím mögött a bauxitbányászok életét bemutató riportfilm rej­tőzött. Részint a téma közhe­lyeiből, részint pedig a politi­zálás ügyetlenül tálalt buzgal­mából összeállt, gyenge műsort láttunk, mely elsősorban az „így nem szabad” példájául szolgált. Solohov írásművészete több jó, sőt kiváló film ihletője volt már: a most látott Doni elbe­szélés azonban csak nyomok­ban közvetítette az író valódi hangját. A gyerekdajkáló pol­gárháborús harcost Jevgenyiv Leonov elhitetően alakította, Ljudmila .Csurszina viszont inkább megjelenésével hatott a női főszerepben. Fetyin ren­dezése korántsem volt mentes a túlzott „drámázástól”. Tiszta örömöt szerzett A Tv galériája: egyik legkitűnőbb grafikusunk, Reich Károly ki­✓ állítására kalauzolt eL A gye­rekeknek-felnőtteknek egy­aránt igényes, megragadó idillt, gyengéd költészetet nyújtó nőalakok, játékos-gro­teszk figurácskák, irodalmi ih­letésű illusztrációk, pamutszá- márkák és társaik mestere csak egy korábban készült fil­men mutatkozott be a nézők­nek — de meggyőződésünk, hogy a Rapcsányi László ki­tűnő vezetésével készült mű­sor így is sok új hívet szer­zett a művésznek. délután Sinkovits Imre lesz a Tizen Túliak Társaságá­nak vendége. Folytatódnak Michal úr kalandjai, majd ri­portfilmet láthatunk az üzemi demokrácia időszerű problé­máiról. A téli sportok hívei nemzetközi lesikló-verseny- ben és a műkorcsolyázó Euró- pa-bajnokság résztvevőiben gyönyörködhetnek. Vasárnap délelőtt a gyermekműsorok után érdekes dokumentumfil­met (Japán ikrek) vetítenek, egy ikerpár életének első hét esztendejérőL Este befejeződik a Muzsikáló városok sorozata, Becs zenei aranykorának fel­idézésével. Lehotay-Horváth György Csehszlovák filmek magyar bemutatója A Brnóban járt magyar filmátvételi szakemberek leg­utóbb hat cseh, illetve szlovák játékfilmet vásároltak ma­gyarországi forgalmazásra. Köztük szerepel trA szerelem csalfa játékai” — J. Krejcik alkotása, E. Schom „Kutyák és emberek” című filmje, „Ha­lott szeme vallomása” bűnügyi dráma, J. Matejovszky „öt fér­fi és egy szív” című alkotása, P. Schulhoff lélektani-bűnügyi drámájának címe: „Tudom, te vagy a gyilkos”. Szlovák alko­tók munkája a „Ha nekem puskám lenne” című film. A Szófiában járt filmátvéte­li küldöttség három bolgár já­tékfilmet vett meg. Felvétel a gyakorló diákotthonába Az Eötvös Lorúnd Tudomány- egyetem Apáczai Csere János gya­korló gimnáziuma az 1972—73-as tanévre pályázatot hirdet diákott­honi felvételre. Jelentkezhetnek azok a dunántúli tehetséges fiú­tanulók, akiknek szülei aktív munkások, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetben fizikai dol­gozók és családi körülményeik miatt szükséges részükre a jobb tanulási feltételek biztosítása. Felvételüket azok kérhetik, akik az idén végzik az általános Isko­la 8. osztályát és tanulmányaikat gimnáziumban, majd felsőfokú oktatási intézményben akarják folytatni. A jelentkezési határidő február 10. A pályázatokat az iskola címé­re kell küldeni (Budapest V. ke­rület, Czukor utca fi.). A pályázók a jelentkezéshez a középiskolai to­vábbtanulási nyomtatványt hasz­nálják. Az elmúlt évben csaknem 260 festmény, 100 kisplaszti­ka, ugyanennyi iparművészeti alkotás és mintegy 200 grafi­ka került állami tulajdonba a Magyar Népköztársaság Mű­vészeti Alapjának vásárlásai lévén. A Művészeti Alap élő mű­vészektől vásárol, állami köz- gyűjtemények és intézmé­nyek részére. Az állam részére vásárolt képzőművészeti al­kotások nagy része a Magyar Nemzeti Galéria és a külön­böző vidéki múzeumok tulaj­donába kerül, ahol túlnyo­móan a Művészeti Alap által ajándékozott művök képvise­lik a mai modern, haladó képzőművészetet. Január 15-én nyílik a Mű­csarnokban az 1969—70-es ál­lami vásárlások kiállítása. A bemutatón látható csaknem 500 festmény és 200 kisplasz­tika értéke mintegy 6 millió forint. Az idén Öntevékeny busók Mint régen Egy hónap múlva isimét megelevenedik a busóvilág Mohácson. Az utcákat, tereket ijesztő álarcokba, kifordított subáiba bújt lármás tömeg ve­szi majd birtokába. A Duna- parts városban február 13-án rendezik meg a télűző-tavasz- váró farsangi ünnepségeket, amelyek programja szeré­nyebb lesz, mint az utóbbi éveké. A busóknak ugyanis nem terveznek színpadszerű műsort, azok öntevékenyen, saját elképzeléseik szerint szórakoztatják játékukkal az utca népét, akárcsak régen. % VEiaBaD UfomaT Itt a tél, amiről azt hittük, talán nem is lesz az idén. A Meteorológiai Intézet hideget, havat ígér vasárnapra. Csen­des, „télies” hét végi progra­PETROVÁCZ ISTVÁN Zsák a foltját íi. AZ ÖREGASSZONY úgy tett, mintha pemmit nem hal­lana, semmit nem látna. Ha­nem amikor Antal‘óvatosan a konyhaszekrényhez farolit, hogy mögüle kiemelje a gép­pisztolyt, csendesen megszó­lalt: — A maga helyében én még nem mennék így ki az utcá­ra. — Mond valamit, mama — hagyott alább Antal jókedve. S a vörös mindjárt vissza is öltözött a viseltes vászonruhá­ba, félcipőbe. Ügy ment el. Laczkó csak öreg este látta újra. Az alhadnagy kimerült volt, szemével már az ajtóból a széket kereste. — Megszervezzük a karha­talmat! — csapkodta a térdeit. —- Te a tartalékosokat kutatod fél, én a ténylegeseket. Laczkó a tartalékosokat könnyen meglelte. Magát és Dobákot nem számolva, még öten tanítottak a járásban a tavaly végzettek közül. Elsőnek Körmendit kereste meg. — Nem, pajtás! — tett hatá­rozottan elhárító mozdulatot a bajuszos. — Én egyszer már beugrottam. Azt hiszed, ma­gamtól találtam ki a nyilatko­zatot? Fenét! A forradalmi bizottságba is úgy erőszakol­tak be. Csak ezt megússzam! Gédemek nem kellett sokat szövegelni. Amint megtudta, hogy a vörös lesz a parancs­nokuk, félbeszakította Lacz- kót: — Megyék! Gédemek a tanfolyamszá- zadban is Antal volt a pa­rancsnoka. Készéi egy közeid faluban ta­nított. Amikor Laczkó bekopo­gott hozzá, Készéi éppen magá­ban iszogatott. Őszintén meg­örült Laczkónak. — Hogy megyek-e? — emel­kedett fel eléggé bizonytala­nul, hogy Laczkónak poharat hozzon. — Adjatok puskát, én ölni is képes vagyok. Tu­dod, mit álltam itt ki? Le­köptek! Belém rúgtak! Rusz- ki tanár, kiabáltak utánam a kölykök. Most majd megmu­tatom nekik. Ha rájuk fogom a csúzli csövét. Mondtam én, hogy van isten! Laczkó megígérte, hogy Ké­széiért jön, ha szükség lesz rá, s valósággal elmenekült a faluból. Varsányi is vidéken tanított, egy, még a Készeiénél is ki­sebb faluban. De őt nem kel­lett hívni. Valahonnan meg­tudta a dolgot, s jött magától. Hátra volt még a nyiszlett P. Kovács. P. Kovács a városi gimná­ziumba került. Azon a nyáron nősült, nála jóval idősebb kar­társnőjét vette feleségül. Lacz­kó nem nagy bizalommal ment el hozzájuk. — Én ellene vagyok minden erőszaknak! — kezdett hosszú, fejtegetésbe P. Kovács, amikor Laczkó elmondta, mi járatban van. — Az erőszak erőszakot szül. Hanem, búcsúzáskor, csak megkérdezte: — Más... jelentkezett már? — Jelentkezett. Géder. Var­sányi. Meg én. — írj fel engem is! / Ügy mondta, ahogy az egye­temen, ha mozira szerveztek, írj fel engem is! LEGINKÁBB CSAK szolgá­latban találkoztak. Antal ren­geteget vállalt magára, rohan­gált, szervezett. Laczkó szilveszter délután­ján szolgálatban volt. Este tíz­kor telt le az ideje. Gondolta, hazamegy, lefekszik. A gangon a vörös várta, egy palack borral. — Mondd, történt már az ügyedben valami? — kérdezte meg poharazás közben várat­lanul Laczkó. Az alhadnagy le­nézett a padlóra. — Mással vannak elfoglal­va... — Kérted? Utána mentél? — Hát ráérek? Hallgattak. Ismét Laczkó szólalt meg: — Áruld el, hogy csináltad négy évig? Honnan volt hoz­zá erőd? — Arra gondolsz? — A feljelentésre. — Szemét ember mindenütt van. — És a bizalmatlanság? — Akikkel együtt dolgoz­tam, azok bíztak bennem. S az a fontos, hogy akivel együtt csinálod, aki rád van utalva, akire rá vagy utalva, tudja, ki­nek dönti a hátát... Ha ott­hagytam volna, ha elmegyek... Én csapom be őket! S akkor le nem mossa rólam senki... — Az apáddal... mi volt 'az igazság? A vörös elmosolyodott. Mint a gyerek, ha kedvesen szólnak hozzá. A hangjából melegség áradt: — Tudod, mi volt az én apám? Sintér. Világ életében. Csak amíg inaskodott, meg se­géd volt, dolgozott hentesnél... ELSŐNEK GÉDERT és P. Kovácsot szerelték le. Megkez­dődött a tanítás, szükség volt rájuk az iskolában. Azután Varsányit is hazahívták. Kine­vezték igazgatónak. Január végén Laczkó is ki- hallgatásra jelentkezett. — Itt hagysz? — lógatta szomorúan a fejét a vörös. — Az iskolában nagyobb szükség van rám. — Oroszt úgyse taníthatsz! — De a napköziben még megvan az a hely... FEBRUÁRBAN A VÖRÖS IS elkerült a városból. Laczkó azóta se hallott róla. Dobákről se jött sokáig hír. Azt tudták, hogy disszidált. Azután, most nyáron, egy is­merős üzenetet hozott tőle. Benzinkútkezelő a francia ten­gerparton. Hívta Laczkót, láto­gassa meg. Lakásra, pénzre ne legyen gondja... (Vége.) Kocsis Zoltán és Ránki Dezső kétzongorás hangversenye ÜSTÖKÖSKÉNT tűnt fel 1969 végén, illetve 1970 elején a két fiatal — 17 és 18 éves — zongoraművész, Kocsis Zoltán és Ránki Dezső. Mindkettő­jük feltűnését egy-egy jelen­tős zenei verseny első díja fémjelezte; Ránki Zwickauban a nemzetközi Schumann-zon- goraverseny első díját nyerte el, Kocsis pedig a Magyar Rá­dió országos Beethoven-zon- goravcrsenyén lett első. Azóta a hangversenylátogatók és rá­dióhallgatók gyakran hallják mindkettőjüket, meggyőződ­hettek rendldvüld tehetségük­ről, s arról, hogy bár még be sem fejezték főiskolai tanul­mányaikat, joggal állnak máris a hazai hangversenyeiét, sőt a külföldi érdeklődés kö­zéppontjában. December ele­jén érkeztek vissza az egyhó­napos amerikai turnéról, azóta most hallottuk őket először. Két egymást követő estén, szerdán és csütörtökön a Ze­neakadémián kétzongorás es­tet adtak (mindkét est műsora azonos volt). Nagyszerű tech­nikai tudásuknak, bámulatos zenei érzékenységüknek szóló­estjeiken több ízben tanúi le­hettünk. Mindezekhez társul a két, kissé eltérő alkatú mű­vészegyéniség koncentrált fi­gyelme, egymáshoz való érzé­keny alkalmazkodása, melynek eredménye volt tökéletesen összehangolt, kiegyenlített já­tékmódjuk. GYERMEKKORUK ÖTA gyakran játszanak együtt két zongorán, s a hangverseny el­ső számaként hallott Mozart- s zónáiéval 14 éves korukban szerepeitek először. Brahms közkedvelt Haydn- variációit kétféle változatban írta meg. A zenekari változat az ismertebb; kétzongorás fel­dolgozását szinte alig halljuk. Kocsis és Ránki ezt a művet most játszotta először. Játékuk nagyszerűen idézte fél a mű nagyzenekari előadásánál megszokott összes színhatást»« Az est legnagyobb pillanata Bartók két zongorára és ütők­re írott szonátájának előadása volt. A műnek ilyen színvona­lú előadásával — bátran ál­líthatjuk — aligha találkozott a budapesti közönség. A két ütőhangszer-szólista Petz Fe­renc és Marton József volt E művet hangversenyen és rá­dióban is többször játszották! már, s a Hanglemezgyártó Bartók összkiadásában is az ő előadásukban fog szerepelni. A KÉT FIATAL MŰVÉSZ rövidesen Párizsba utazik, ahol 2—2 szólóesten kívül egy közös hangversenyen lépnek fél ugyanezzel a műsorral. Korda Ágnes Nemzetközi gyermekkórus-találkozó Az idén ünnepeljük Kodály Zoltán születésének 90. évfor­dulóját, és ebből az alkalom­ból országszerte ünnepsége­ket, hangversenyeket, kórus- találkozókat rendeznek. Az ünnepsorozat kiemelkedő ese­ményére a mecseki bányász­városban — Komló — kerül sor, ahol többször is járt a mester, és segítséget nyújtott a kóruskultúra fejlesztéséhez, s a helybeli ének-zenei álta­lános isikola az ő nevét viseli. Az évforduló tiszteletére nem­zetközi gyermekkórus-találko­zót rendeznek Komlón. Cél­ja: Kodály gyermekkari mű­veinek népszerűsítése és más népek dalainak megismerteté­se s a népek közötti barátság ápolása. A Művelődésügyi Minisz­térium jóváhagyta a kórusta­lálkozó tervét, és támogatja a külföldi énekkarok magyar­országi meghívását. A nem-- zetközi gyermekkórus-találko­zóra júniusban kerül majd sor. SÉTA A VÁROSLIGETBEN KI MIT TUD — VÁCOTT TÁRLAT ABONYBAN mot javaslunk olvasóinknak, nemsokára úgyis kezdődik a „szezon”, amikor majd bál kö­vet bált. « Kiállítások Gyomron két helyi kiállítást lehet megtekinteni. A Ságvári Endre úttörőházban reggel ki­lenctől délután négyig tart nyitva a Rákóczi-kiállítás, s ugyanitt talált helyet az úri Zrínyi Ilona úttörőcsapat hon­ismereti szakkörének vándor- kiállítása Abonyban, a falu­múzeumban ezen a vasárna­pon is megnyitják a kapukat, hogy az érdeklődők megte­kinthessék Iglay József sződ- ligeti és Uhrig Zsigmond gödi festőművészek tárlatát. Fel­hívjuk a figyelmet a budapesti múzeumok vasárnapi tárlatai­ra is. A Magyar Nemzeti Ga­lériában délelőtt 10 órakor Bolgár Kálmán a XX. századi festészetről, Borbély József pe­dig Egry József művészetéről tart előadást.. Egry korának magyar festői közül a leg­európaibb, ugyanakkor a leg­nemzetibb egyéniség. A Li­getben, a Szépművészeti Mű-' zeumban déleiőtt 10 és 11 órakor a francia és spanyol festészetről lesz tárlatvezetés. Érdemes látogatást tenni a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Mű­vészeti Múzeumba, a Népköz- társaság útja 103. szám alatt, ahol a legszebb műtárgyak, Zichy Jenő kaukázusi és szi­bériai régészeti gyűjteménye, Kö2tel-Kelet, Mongólia, Nepál, Pakisztán, India, Hátsó-India és Indonézia művészeti tár­gyai tekinthetők meg. A turisták ezen a vasárna­pon nemcsak a hegyekbe hív­ják a kirándulókat, hanem téli sétára is a — Városligetbe. Közben megtekintik a Közle­kedési Múzeumot. A részt venni szándékozók fél' 10-kor találkoznak a Műjégpálya Népstadion úti főbejárata előtt, vezetőjük Budai József lesz.' Minden érdeklődőt szívesen látnak. Előadások A dunakeszi-gyártelepi Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban szombaton-vasárnap „NDK-tájiak és városok” cím­mel színes fotókiállítást mu­tatnak be. Ugyanitt, az úttörő­klub helyiségében szombaton filmet vetítenek „Magyar vá­rak — Magyarország ma” cím­mel. Vácott a fegyveres erők klubja művészeti csoportja va­sárnap délelőtt 10 órakor „Ki mit tud?” vetélkedőt rendez a Kossuth Művelődési Házban. Eddig a József Attila kisszín- pad, a WIM együttes és a klub dzsessztriója nevezett be. Könyv, tv, rádió Ami mindenkor jóbarát: a könyv. Érdekes olvasmánynak ígérkezik Galsai Pongrácz nemrégiben megjelent Öltöző­tükör című kötete. Szellemes, érdekes összeállítás népszerű és kedvelt színművészeink­ről. Elsősorban nem színházi titkokról, a magánélet és a művészvilág különcségeiről esik benne szó, bemutatja, milyen sokféleképpen lehet és érdemes élni. Végül reméljük, nem hagy cserben a rádió-televízió sem ezen a hétvégen. Szombaton estére jó szórakozást ígér az automata közönségszolgálat, vasárnap 19.15-kor kezdődik André Maurois francia drá­maíró a Boldogság ösztöne cí­mű rádiójátéka. A' televízió szombaton este a Csókolj meg, Katám című amerikai músi- eallal jelentkezik. Vasárnap délután folytatják a Jane Eyre-sorozatot, míg este a Mikszáth-regény tv-változata, a Fekete város folytatása ke­rül vetítésre. Komáromi Magda ✓ A \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents