Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
I ABONYI KRÓNIKA A közösség helytállt a társadalmi munkákban AZ ÉRTÉK: HÁROM ÉS FÉL MILLIÓ FORINT Tésztagyúrók f Körülbelül harminc lánynak, asszonynak ad munkát, a tsz-nek ped:g jól bevált a jászkaraj enői Űj Barázda Termelőszövetkezetben a tésztaüzem. A tésztakészítés ősidők óta női foglalkozás. Figyelmet, ügyességet, hozzáértést követel. Mivel az országban sok hasonló „kis tészta- gyár” működik, nem mindegy, hogy milyen minőségűt készítenek, hiszen a legjobb reklám a kiváló áru. A háziasszonyok gondján könnyíte- nek a tésztakészítők. A három brigád havonta 25—30 mázsa jászkarai száraztésztát gyúr és szeletel. Nyolcfélét hoznak forgalomba. Fogadóóra PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM 1973. JANUÄR 13., CSÜTÖRTÖK MÉG SZEBB EREDMÉNYT SZERETNÉNEK Mozgalom a város tisztaságáért A VÖRÖSKERESZT IDEI TERVEI Január 3-án, pénteken reggel 8 órától déli 13 óráig, fogadóórát tart hivatali helyiségében, Cegléden, a Rákóczi út It szám alatti épületben, Erdélyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese. Mínuszra vonult vissza ismét a hőmérő higanyszála. Kanyarogva magasra száll a füst a ceglédi házak kéményéből, kékesen, vörös színnel, feketén. Fűtőanyaga, fűtőteste válogatja. A hideg ellenére egyre több házban, főleg az emeletes, új épületekben, mintha szünetelne a fűtés. Pedig nem vacognak a lakók a hideg szobákban. A falakon ügyes szerkezetek tanúskodFalun, városon egyaránt fontos szerepe van a népnevelésben a Vöröskeresztnek. Az egészségügyi felvilágosításban, oktatásban oroszlánrészt kell vállalnia, ez pedig nem könnyű. A napi munka után az emberek nehezen mozdulnak arról, hogy a lakásban gázfűtőtest ontja a meleget, s meleg vizet is ad a konyhai csap, a fürdőszoba zuhanya. Az új lakások, társasházak legtöbbje már gázfűtéssel készül, mióta Cegléd „fogadóállomása” lett a Hajdúságból jövő fűtőanyagnak. Az évekkel ezelőtt épült Fáy lakótelep házainak több lakásába most vezetik be a gázt nak ki otthonaikból, hogyegy- egy előadást meghallgassanak. A vöröskeresztes aktívák feladata, hogy megértessék velük a témák fontosságát, és seg;tsák őket abban, hogy az előadáson hallottakat a gyakorlati életben is hasznosítani tudják. Cegléden tavaly harminc- nyolc ilyen előadás hangzott el. A résztvevők száma elérte az ezerháromszázat. Igen sokan hallgatták az anyák iskolájának négy előadását. A városban főleg a lányok, asszonyok vesznek részt a vöröskeresztes munkában. A fiatal aktívák szervezésében a KISZ is segít a Vöröskereszt városi bizottságának. Idei terveiket hamarosan ismertetik az aktívákkal. Ebben az évben például elsősegélynyújtó tanfolyamét szerveznek. Örömmel fogadták a mezőgazdaságban dolgozó Vöröskeresztszervezetek és az üzemiek is. A város rendezettsége, az üzemék, családi porták tisztasága érdekében tervszerűen indul ebben az évben a tisztasági mozgalom. A tennivalókat, amelyek az aktívákra és a vezetőségi tagokra várnak, értekezleten ismertették az érdekeltekkel. Szeretnék, ha minél több házra kikerülhetne a „Tiszta udvar, rendes ház’’ tábla, és az emberek megértenék a mozgalom egészségügyi fontosságát. A családvédelemből, az alkoholizmus elleni küzdelemből, az ifjúsági vöröskerefczte- sek neveléséből szintén jelentős részt vállal a városi Vöröskereszt. Szeretnék, ha ebben az évben az eddiginél még gördülékenyebben menne a munka és még több megbecsülést szerezhetnének a mozgalomnak. Jelentés £ szabálysértésekről Pénteken, délelőtt 9 órai kezdettel, ülést tart a Ceglédi Városi Tanács vb. Az ülés helye a tanácsháza első emeleti kis tanácsterme lesz. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának ismertetése után, Kutasi Sándor, az igazgatási osztály vezetője beszámol a szabálysértésekkel kapcsolatos munkákról, majd egyéb ügyeket tárgyai a vb. , Emberele, emberi közösségek értékmérője az, hogy saját érdekükön túl mennyit tudnak tenni önzetlenül a közösségért. Ennek az értékmérőnek egyik leglényegesebb része a társadalmi munka. Néhány évvel ezelőtt még nem hallhattunk sokat az abo- nyiak társadalmi tevékenységéről. Ki-ki megtette ugyan a magáét, de még többet is tehetett volna. A járásban számos kisebb település került előbbre a társadalmi munkában kiválók listáján. Az utóbbi években megváltozott a helyzet. Évről évre igyekvőbbek, tenniakaróbbak az abo- nyiak, mintha pótolni akarnák az előző idő tétlenségét és sürgetni lakóhelyük korszerűsödését, fejlődését. 1971-ben már az egy lakosra jutó községfejlesztési hozzájárulás és társadalmi munka értéke 382,57 forint. Kedvező feltételeket teremtett ez az erősen télbe nyúló, hosszú ősz az abonyi közös gazdaságoknak a munka zavartalan elvégzéséhez. December közepére minden termelőszövetkezetben végeztek a betakarítással, mélyszántással és vetéssel, ötezer holdról törték' le a kukoricát, nyolcszáz holdnyi területről szedték fel a cukorrépát. A kukorica átlagtermése jó volt, a cukorrépa viszont nem adta azt, amit vártgk tőle. A három abonyi termelőszövetkezet J csaknem nyolcezer holdon végzett mélyszántást és hatezer hold kalászost vetett el. A földbe került 4350 holdnyi búza, 1250 holdra árpát vetettek. Valamennyi ga— A tavalyi eredményt te- kintve elégedettek lehetünk — mondta Tarkó Sándor vb-el- nökheiyettes. — Az összes társadalmi munka értéke három és fél millió forint, a lakosság községfejlesztési hozzájárulása pedig több mint két és fél millió forint volt. A játszótér több mint 200 ezer forint értékű társadalmi munkával készült el. Az orvosi rendelő és lakás építését 100 ezer forintnyi munkával segítették a nagyközségbeliek. A járdaépítéshez és az utak salakozásához félmillió forintnál is több társadalmi segítséget adtak. A virágo- sításban, fásításban szintén szép eredményt tudnak felmutatni. Ebben az évben folytatni akarják, amit elkezdtek. Van még tennivalójuk bőven. bona gondosan megmunkált talajba került. A komlex gépesítésért sokat tettek g tsz-ek. Géppel, gépsorokkal végzik már ezen a nyáron nemcsak a kenyérgabona betakarítását, de gép szedi kukoricájukat is, géppel termesztik és takarítják be a cukorrépát. Az abonyi termelőszövetkezetek február 10-ig megtartják zárszámadási közgyűlésüket. Előzetes hírek arrg engednek következtetni, hogy jó eredményekről számolhatnak be a gazdasági vezetők a tsz-tagságnak akkor is, ha nem sikerült minden tervüket az elképzelések szerint megvalósítani. MINDIG EGYET AKARNAK ^ A nevük: Törekvés brigád Aranykoszorús címet akarnak elérni Nem füstöl a kémény A GÁZ AD MELEGET FEBRUÁR 10-IG Megtartják a zárszámadó közgyűléseket „Nem találtam társaságot“ Megújult az ifiklub Vetélkednek, vitatkoznak A szórakozó fiatalok egy csoportja A Május 1. Ruhagyár ceglédi telepén már december 20- án elbúcsúztatták az óévet a munkaasztalok mellett: az évre vállalt utolsó szállítmány azon a napon indult útnak Hollandiába. Nem sokkal később került sor a szocialista munkaverseny értékelésére. A versenyt a Törekvés szocialista brigád nyerte. A brigádtagokkal most a Déli úti műhelyben találkoztunk. Munkatempójuk láttán megállapíthattuk: nem ülnek babérjaikon a győztes napok után, ebben az évben az aranykoszorú elnyeréséért versenyeznek. A brigád 1964-ben alakult, azóta ötször hyerte el a szocialista címet. A 18 nőből és három férfiból álló együttes alapító tagjai közé tartozik Horváth Dezsöné brigádvezető, Varga Józsefné és Lőrinc Gyula is. A gyárban mindenki tudja: nem könnyű velük felvenni a versenyt, minőségben, teljesítményben munkaversenyen kívül is mindig az elsők között vannak. Az eredmények „titkáról” faggatom a brigádvezetőt. — Nem őrzünk semmiféle titkot — mondja Horváthné. — Elsősorban az összeszokottság, a jó közösségi szellem az alapja ennek. És még egy: ne csak a munkában, hanem a magánéletben is találják meg egymást az emberek. Erre a szóra Varga Józsefné is abbahagyja a munkát egy percre: — így van ez nálunk is. Nem lehetne másképpen. Furcsán festene, ha nem ismernénk például annak a gondját, problémáját, vagy örömét, akivel egymás mellett töltjük napjaink nagy részét. Igaza lehet, mert a kijelentésre összemosolyognak a körülötte ülők. Emlékidézők ezek a mosolyok. Egy jól sikerült kirándulás, színházi előadás, egy közösen látott jó film élménye tükröződik bennük. — Van mindig programunk — folytatja a brigádvezető. — A naplónk már őrzi az ideit is: gyárlátogatásra készülünk. Szerelnénk megismerni a Nagykőrösi Konzervgyár munkásait, és háziasszonyok lévén, a ceglédi vágóhíd munkáját. Március 8-án, az évek óta patronált szociális otthon gondozottjainak szeretnénk ismét egy kis ajándékkal kedveskedni. Április 4. tiszteletére, mint már az elmúlt években is, kerékpáros emléktúrára indulunk. Aztán kiderül még, hogy nem marad' látogató nélkül a megbetegedett munkatárs, és nincs elfelejtett névnap sem. Most az olvasómozgalom szervezése van napirenden. Nagy forgalomra számíthat az üzem könyvtárosa. A három férfi brigádtag közül Lőrinc Gyulát találjuk az asszonyok között. — A férfiak hogyan viselik el a „nőuralmat?” — kérdezzük. — Uralomról azért nincs szó — felel —, de hogy nekünk kell inkább alkalmazkodnunk hozzájuk, az biztos! Nem nehéz, mert mindig egységesen a legjobbat akarják. Ezt pedig nem nehéz megszokni. Ez lenne a titok? Csatári Ilona Őszies hangulatú januári este van. A ködös idő sokakat otthon tart, alig-alig látni valakit az abonyi utcán. Hét óra fele a művelődési ház környéke mintha megélénkülne. Fiatalok jönnek a kultúrház- ba. Az újjá szervezett ifjúsági klub összejövetelt tart. A klubhelyiségben már mindenki a törzshelyén ül, és figyelemmel hallgatja Skultéti Sándor igazgató szavait. Arról beszél, hogy a tagság kiegészíti a vezetőséget. Amíg az összegyűlt negyven lány és fiú szavaz, jut idő nézelődésre. A klubszoba ízlésesen berendezett, modern asztalokkal, kényelmes fotelokkal, rádióval, lemezjátszóval, könyvszekrénnyel, festményekkel. Olyan hely ez, ahol jól érezhetik magukat a fiatalok. ★ Megtörtént a választás. A komoly hangulatot vidám szórakozás váltja fel. Egy csoport a játékszobába siet, mások itt maradnak. Sakkparti kezdődik, zenét hallgatnak. Az igazgatóval, a klubvezetővel és két klubtaggal egy csendes sarkot keresünk. A klubról beszélgetünk. Skultéti Sándor Igazgató: — Szeptemberben átszerveztük a klubot. A' tagság hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap találkozik. Még az ősszel Harmincezer forint értékű bútort kapott a helyiség. A játékszo*ba felszerelésére húszezer forintot költöttünk. Változatos programról gondoskodunk, s ez vonzó a fiatalok számára. Habony Ilona klubvezető: — Minden hónapban közösen állítjuk össze a programot. Az első helyen az ismeretterjesztő előadások állnak. Rendszerint közérdekű témákkal foglalkoznak. Szó volt már a hazaszeretetről, a szocialista erkölcsről, a szeretet- ről. Egy-egy előadás után mindig vita kerekedik. Szinte minden fiatalnak van véleménye, mondanivalója. — Gyakran rendezünk vetélkedőket, a téma mindig más. Egyre többen járnak a klubba, ma már negyvenkét tagunk van. Bencsik Ferenc klubtag: — Szolnokon, az Építőipari Vállalatnál dolgozom. Debrecenben jártam iskolába, és amikor hazakerültem, nem találtam társaságot. Hallottam erről a klubról, és eljöttem. Azóta rendszeres látogatója vagyok. Most az újságszerkesztés köt le, ugyanis rövidesen újságot adunk ki, Petőfi Ifjúsági Klub címmel. Csányi Sándor klubtag: — Szívesen szórakozom Itt Évek óta ismerem az ifjúsági klubot, de még ilyen jól nem működött, mint most. Akik akkoriban fegyelmezetlenek voltak, ma már nem jönnek. A vezetés is. javult, nagyobb az aktivitás. ★ Fegyelmezetten, kulturáltan szórakoznak ebben az abonyi klubban a tinédzserek és a húsz-egynéhány évesek. Igaz, a környezet vonzó, igényes,1 s ez megszabja a látogatók viselkedését is. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Nyolcadik osztályos fiúk és szüleik részére PÁLYAVÁLASZTÁSI ÜGYELETET TARTUNK a szakmunkástanuló-beiskolázással és a kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatban, munkanapokon 8 órától 16 óráig, szombaton és vasárnap 8 órától 12 óráig. ttács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. f