Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

I ABONYI KRÓNIKA A közösség helytállt a társadalmi munkákban AZ ÉRTÉK: HÁROM ÉS FÉL MILLIÓ FORINT Tésztagyúrók f Körülbelül harminc lány­nak, asszonynak ad munkát, a tsz-nek ped:g jól bevált a jászkaraj enői Űj Barázda Termelőszövetkezetben a tész­taüzem. A tésztakészítés ős­idők óta női foglalkozás. Fi­gyelmet, ügyességet, hozzáér­tést követel. Mivel az ország­ban sok hasonló „kis tészta- gyár” működik, nem mind­egy, hogy milyen minőségűt készítenek, hiszen a legjobb reklám a kiváló áru. A házi­asszonyok gondján könnyíte- nek a tésztakészítők. A há­rom brigád havonta 25—30 mázsa jászkarai száraztésztát gyúr és szeletel. Nyolcfélét hoznak forgalomba. Fogadóóra PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM 1973. JANUÄR 13., CSÜTÖRTÖK MÉG SZEBB EREDMÉNYT SZERETNÉNEK Mozgalom a város tisztaságáért A VÖRÖSKERESZT IDEI TERVEI Január 3-án, pénteken reg­gel 8 órától déli 13 óráig, fo­gadóórát tart hivatali helyisé­gében, Cegléden, a Rákóczi út It szám alatti épületben, Er­délyi Gábor, a járási hivatal elnökhelyettese. Mínuszra vonult vissza is­mét a hőmérő higanyszála. Kanyarogva magasra száll a füst a ceglédi házak kéményé­ből, kékesen, vörös színnel, fe­ketén. Fűtőanyaga, fűtőteste válogatja. A hideg ellenére egyre több házban, főleg az emeletes, új épületekben, mintha szünetelne a fűtés. Pe­dig nem vacognak a lakók a hideg szobákban. A falakon ügyes szerkezetek tanúskod­Falun, városon egyaránt fontos szerepe van a népneve­lésben a Vöröskeresztnek. Az egészségügyi felvilágosítás­ban, oktatásban oroszlánrészt kell vállalnia, ez pedig nem könnyű. A napi munka után az emberek nehezen mozdul­nak arról, hogy a lakásban gázfűtőtest ontja a meleget, s meleg vizet is ad a konyhai csap, a fürdőszoba zuhanya. Az új lakások, társasházak legtöbbje már gázfűtéssel ké­szül, mióta Cegléd „fogadóál­lomása” lett a Hajdúságból jövő fűtőanyagnak. Az évek­kel ezelőtt épült Fáy lakóte­lep házainak több lakásába most vezetik be a gázt nak ki otthonaikból, hogyegy- egy előadást meghallgassa­nak. A vöröskeresztes aktívák feladata, hogy megértessék velük a témák fontosságát, és seg;tsák őket abban, hogy az előadáson hallottakat a gya­korlati életben is hasznosítani tudják. Cegléden tavaly harminc- nyolc ilyen előadás hang­zott el. A résztvevők száma elérte az ezerháromszázat. Igen sokan hallgatták az anyák iskolájá­nak négy előadását. A város­ban főleg a lányok, asszonyok vesznek részt a vöröskeresztes munkában. A fiatal aktívák szervezésében a KISZ is segít a Vöröskereszt városi bizott­ságának. Idei terveiket ha­marosan ismertetik az aktí­vákkal. Ebben az évben például elsősegélynyújtó tanfolya­mét szerveznek. Örömmel fogadták a mezőgaz­daságban dolgozó Vöröske­resztszervezetek és az üze­miek is. A város rendezettsége, az üzemék, családi porták tisz­tasága érdekében tervszerűen indul ebben az évben a tiszta­sági mozgalom. A tennivaló­kat, amelyek az aktívákra és a vezetőségi tagokra várnak, értekezleten ismertették az ér­dekeltekkel. Szeretnék, ha mi­nél több házra kikerülhetne a „Tiszta udvar, rendes ház’’ tábla, és az emberek megérte­nék a mozgalom egészségügyi fontosságát. A családvédelemből, az al­koholizmus elleni küzdelem­ből, az ifjúsági vöröskerefczte- sek neveléséből szintén jelen­tős részt vállal a városi Vö­röskereszt. Szeretnék, ha eb­ben az évben az eddiginél még gördülékenyebben menne a munka és még több megbecsü­lést szerezhetnének a mozga­lomnak. Jelentés £ szabálysértésekről Pénteken, délelőtt 9 órai kezdettel, ülést tart a Ceglédi Városi Tanács vb. Az ülés he­lye a tanácsháza első emeleti kis tanácsterme lesz. A lejárt határidejű határozatok végre­hajtásának ismertetése után, Kutasi Sándor, az igazgatási osztály vezetője beszámol a szabálysértésekkel kapcsola­tos munkákról, majd egyéb ügyeket tárgyai a vb. , Emberele, emberi közössé­gek értékmérője az, hogy sa­ját érdekükön túl mennyit tudnak tenni önzetlenül a kö­zösségért. Ennek az értékmé­rőnek egyik leglényegesebb része a társadalmi munka. Néhány évvel ezelőtt még nem hallhattunk sokat az abo- nyiak társadalmi tevékenysé­géről. Ki-ki megtette ugyan a magáét, de még többet is te­hetett volna. A járásban szá­mos kisebb település került előbbre a társadalmi mun­kában kiválók listáján. Az utóbbi években megvál­tozott a helyzet. Évről évre igyekvőbbek, tenniakaróbbak az abo- nyiak, mintha pótolni akarnák az előző idő tétlenségét és sür­getni lakóhelyük korszerűsö­dését, fejlődését. 1971-ben már az egy lakosra jutó köz­ségfejlesztési hozzájárulás és társadalmi munka értéke 382,57 forint. Kedvező feltételeket terem­tett ez az erősen télbe nyúló, hosszú ősz az abonyi közös gazdaságoknak a munka za­vartalan elvégzéséhez. Decem­ber közepére minden terme­lőszövetkezetben végeztek a betakarítással, mélyszántás­sal és vetéssel, ötezer hold­ról törték' le a kukoricát, nyolcszáz holdnyi területről szedték fel a cukorrépát. A kukorica átlagtermése jó volt, a cukorrépa viszont nem adta azt, amit vártgk tőle. A három abonyi termelőszö­vetkezet J csaknem nyolcezer holdon végzett mélyszántást és hatezer hold kalászost ve­tett el. A földbe került 4350 holdnyi búza, 1250 holdra ár­pát vetettek. Valamennyi ga­— A tavalyi eredményt te- kintve elégedettek lehetünk — mondta Tarkó Sándor vb-el- nökheiyettes. — Az összes társadalmi mun­ka értéke három és fél millió forint, a lakosság községfejlesztési hozzájárulása pedig több mint két és fél millió forint volt. A játszótér több mint 200 ezer forint értékű társadalmi munkával készült el. Az or­vosi rendelő és lakás építé­sét 100 ezer forintnyi munká­val segítették a nagyközség­beliek. A járdaépítéshez és az utak salakozásához félmillió forintnál is több társadalmi segítséget adtak. A virágo- sításban, fásításban szintén szép eredményt tudnak fel­mutatni. Ebben az évben folytatni akarják, amit elkezd­tek. Van még tennivalójuk bőven. bona gondosan megmunkált talajba került. A komlex gépesítésért so­kat tettek g tsz-ek. Géppel, gépsorokkal végzik már ezen a nyáron nemcsak a kenyérga­bona betakarítását, de gép szedi kukoricájukat is, gép­pel termesztik és takarítják be a cukorrépát. Az abonyi termelőszövetke­zetek február 10-ig megtart­ják zárszámadási közgyűlé­süket. Előzetes hírek arrg engednek következtetni, hogy jó eredményekről számolhat­nak be a gazdasági vezetők a tsz-tagságnak akkor is, ha nem sikerült minden tervüket az elképzelések szerint meg­valósítani. MINDIG EGYET AKARNAK ^ A nevük: Törekvés brigád Aranykoszorús címet akarnak elérni Nem füstöl a kémény A GÁZ AD MELEGET FEBRUÁR 10-IG Megtartják a zárszámadó közgyűléseket „Nem találtam társaságot“ Megújult az ifiklub Vetélkednek, vitatkoznak A szórakozó fiatalok egy csoportja A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepén már december 20- án elbúcsúztatták az óévet a munkaasztalok mellett: az év­re vállalt utolsó szállítmány azon a napon indult útnak Hollandiába. Nem sokkal ké­sőbb került sor a szocialista munkaverseny értékelésére. A versenyt a Törekvés szocialis­ta brigád nyerte. A brigádta­gokkal most a Déli úti mű­helyben találkoztunk. Munka­tempójuk láttán megállapít­hattuk: nem ülnek babérjai­kon a győztes napok után, eb­ben az évben az aranykoszo­rú elnyeréséért versenyeznek. A brigád 1964-ben alakult, azóta ötször hyerte el a szocialista címet. A 18 nőből és három férfiból ál­ló együttes alapító tagjai közé tartozik Horváth Dezsöné bri­gádvezető, Varga Józsefné és Lőrinc Gyula is. A gyárban mindenki tudja: nem könnyű velük felvenni a versenyt, mi­nőségben, teljesítményben munkaversenyen kívül is min­dig az elsők között vannak. Az eredmények „titkáról” faggatom a brigádvezetőt. — Nem őrzünk semmiféle titkot — mondja Horváthné. — Elsősorban az összeszokott­ság, a jó közösségi szellem az alapja ennek. És még egy: ne csak a munkában, hanem a magánéletben is találják meg egymást az emberek. Erre a szóra Varga Józsefné is abbahagyja a munkát egy percre: — így van ez nálunk is. Nem lehetne másképpen. Fur­csán festene, ha nem ismer­nénk például annak a gond­ját, problémáját, vagy örömét, akivel egymás mellett töltjük napjaink nagy részét. Igaza lehet, mert a kijelen­tésre összemosolyognak a kö­rülötte ülők. Emlékidézők ezek a mosolyok. Egy jól sike­rült kirándulás, színházi elő­adás, egy közösen látott jó film élménye tükröződik ben­nük. — Van mindig programunk — folytatja a brigádvezető. — A naplónk már őrzi az ideit is: gyárlátogatásra készülünk. Szerelnénk megismerni a Nagykőrösi Konzervgyár munkásait, és háziasszonyok lévén, a ceglédi vágóhíd mun­káját. Március 8-án, az évek óta patronált szociális otthon gondozottjainak szeretnénk is­mét egy kis ajándékkal ked­veskedni. Április 4. tiszteleté­re, mint már az elmúlt évek­ben is, kerékpáros emléktúrára indulunk. Aztán kiderül még, hogy nem marad' látogató nélkül a megbetegedett munkatárs, és nincs elfelejtett névnap sem. Most az olvasómozgalom szer­vezése van napirenden. Nagy forgalomra számíthat az üzem könyvtárosa. A három férfi brigádtag közül Lőrinc Gyulát találjuk az asszonyok között. — A férfiak hogyan viselik el a „nőuralmat?” — kérdez­zük. — Uralomról azért nincs szó — felel —, de hogy nekünk kell inkább alkalmazkodnunk hozzájuk, az biztos! Nem ne­héz, mert mindig egységesen a legjobbat akarják. Ezt pedig nem nehéz megszokni. Ez lenne a titok? Csatári Ilona Őszies hangulatú januári este van. A ködös idő sokakat otthon tart, alig-alig látni va­lakit az abonyi utcán. Hét óra fele a művelődési ház környé­ke mintha megélénkülne. Fiatalok jönnek a kultúrház- ba. Az újjá szervezett ifjúsá­gi klub összejövetelt tart. A klubhelyiségben már min­denki a törzshelyén ül, és fi­gyelemmel hallgatja Skultéti Sándor igazgató szavait. Arról beszél, hogy a tagság kiegészí­ti a vezetőséget. Amíg az összegyűlt negyven lány és fiú szavaz, jut idő né­zelődésre. A klubszoba ízlé­sesen berendezett, modern asz­talokkal, kényelmes fotelok­kal, rádióval, lemezjátszóval, könyvszekrénnyel, festmé­nyekkel. Olyan hely ez, ahol jól érezhetik magukat a fiata­lok. ★ Megtörtént a választás. A komoly hangulatot vidám szó­rakozás váltja fel. Egy csoport a játékszobába siet, mások itt maradnak. Sakkparti kezdő­dik, zenét hallgatnak. Az igazgatóval, a klubvezetővel és két klubtaggal egy csendes sarkot keresünk. A klubról beszélgetünk. Skultéti Sándor Igazgató: — Szeptemberben átszervez­tük a klubot. A' tagság heten­ként kétszer, csütörtökön és vasárnap találkozik. Még az ősszel Harmincezer forint ér­tékű bútort kapott a helyiség. A játékszo*ba felszerelésére húszezer forintot költöttünk. Változatos programról gon­doskodunk, s ez vonzó a fia­talok számára. Habony Ilona klubvezető: — Minden hónapban közö­sen állítjuk össze a progra­mot. Az első helyen az isme­retterjesztő előadások állnak. Rendszerint közérdekű té­mákkal foglalkoznak. Szó volt már a hazaszeretetről, a szo­cialista erkölcsről, a szeretet- ről. Egy-egy előadás után mindig vita kerekedik. Szinte minden fiatalnak van vélemé­nye, mondanivalója. — Gyakran rendezünk ve­télkedőket, a téma mindig más. Egyre többen járnak a klubba, ma már negyvenkét tagunk van. Bencsik Ferenc klubtag: — Szolnokon, az Építőipari Vállalatnál dolgozom. Debre­cenben jártam iskolába, és amikor hazakerültem, nem találtam társaságot. Hallottam erről a klubról, és eljöttem. Azóta rendszeres látogatója vagyok. Most az újságszer­kesztés köt le, ugyanis rövide­sen újságot adunk ki, Petőfi Ifjúsági Klub címmel. Csányi Sándor klubtag: — Szívesen szórakozom Itt Évek óta ismerem az ifjúsági klubot, de még ilyen jól nem működött, mint most. Akik akkoriban fegyelmezetlenek voltak, ma már nem jönnek. A vezetés is. javult, nagyobb az aktivitás. ★ Fegyelmezetten, kulturáltan szórakoznak ebben az abonyi klubban a tinédzserek és a húsz-egynéhány évesek. Igaz, a környezet vonzó, igényes,1 s ez megszabja a látogatók vi­selkedését is. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Nyolcadik osztályos fiúk és szüleik részére PÁLYAVÁLASZTÁSI ÜGYELETET TARTUNK a szakmunkástanuló-beiskolázással és a kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatban, munkanapokon 8 órától 16 óráig, szombaton és vasárnap 8 órától 12 óráig. ttács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents