Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

MCNOR Külpolitikai előadás összevont párttitkári érte­kezletet tartottak a monori já­rásban levő párttitkárok ré­szére Monoron, a járási párt- bizottságon kedden délelőtt. Pirityi Sándor, az MTI mun­katársa beszámolt az idősze­rű külpolitikai kérdésekről. Képviselőnő az ifjúsági klubban Az ifjúságra váró komoly feladatokról beszélt a napok­ban Béki Ferencné ország- gyűlési képviselő Üllőn, a művelődési otthon ifjúsági klubjában, ahol ígéretet tett, gyakrabban látogat el és nagy figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, s az elért eredmé­nyeket. , í Gyömrö Kozmetikai szalon nyílik szombaton Gyomron. A Monori Járási Szolgáltató Ktsz szabó részlegének helyisége már régebben kihasználatla­nul, üresen áll az állomás kö­zelében. Most, a már meglevő női és férfifodrász melletti he­lyiségben megnyílik a járás legmodernebb kozmetikai sza­lonja, ahol a módéiul kozmeti­kai kezelés mellett fogyasztó­gépek is a vendégek rendel­kezésére állnak. K0H0R»VI PES.T MíGV El. HÍRLAP KÜLÖN K IÁD A S A XIV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1972. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Élen a csévharaszti Megjutalmazták a legjobb KISZ-szervezeteket A monori járási KISZ-bi- zottságon elkészült a számve­tés 1971-ről, a KlSZ-hizottság munkatársai a napokban érté­kelték az. elmúlt évi munkát. 1971. jelentős feladata volt: a fiatalok ismerjék rpeg a X. pártkongresszus határozatait, valamint a IV. ötéves terv főbb járási célkitűzéseit. A járás fiataljai tevéke­nyen kivették a részüket a munkából, nemcsak a munkapad mellett, hanem szabad idejükben is. A Maglódi Vasipari Ktsz fiataljai több tízezer tégla szállításával segítették a szö­vetkezet tefephelyépítését. A Monori Kefegyár és a maggyár KISZ-esei kommunista műsza­kokat szerveztek annak érde­kében, hogy a tervek határidő előtt megvalósuljanak Kiemelkedő társadalmi kje sfi; Bővít hetik-e az orvosi rendelőt? Nagy gondok Péteriben A legutolsó tanácsülés jegy­zőkönyvét és beszámolóját né­zegettem: panasszal kezdődött. Azzal, hogy a péteri tanácsnak csupán egyetlen bevételi forrá­sa van, az adó, és ez évente 116 ezer forint. Kevés ahhoz, hogy valamit is csináljanak belőle. Az állami támogatással, egymilliós évi költségvetésből gazdálkodhatnak. Mit lehet „kihozni" ennyi pénzből? Kalina János tanácselnök széttárta a kezét: — Nem sokat. Itt van példá­ul az orvosi rendelő ügye. Évek óta visszatérő panasz, hogy a váróban a gyerekek együtt vannak a beteg felnőt­tekkel. Az influenzajárvány egybeesett az oltásokkal, az ol­tást le kellett állítanunk, kép­telenség lett volna ilyen körül­mények között lebonyolítani. Itt, ezen a papíron felvázol­tam, körülbelül hogyan bővít- hetnénk az épületet három he­lyiséggel. Tulajdonképpen nem nagy munka. És mit gondol, mennyit kér a TÖVÁL? Egy­milliót. Csak a tervek elkészí­tése több tízezer forint. — Egy kisiparos mennyit fcértis? — Kétezerért megtervezné... Dehát ezt nem lehet. Rende­let van rá. Kisiparos ezt a munkát nem végezheti. Aztán itt van a község rendezési ter­ve, amit meg kell csinálnunk, megyei rendelet van rá. öt- venezer forintba kerülne csak a tervezés. És a közságfejleáz- tési hozzájárulás: 80 ezer fo­rint. _Fel tudná sorolni, mi kel­lene a községnek, melyek a legégetőbb feladatok? ' — E zek a feladatok évek óta égetőek. Néha felébredek éj­szaka és azt számolgatom, mennyibe kerülne, honnan le­hetne pénzt szerezni... Peda­góguslakás kell. Tizenegy pe­dagógusunk közül csak négy lakik Péteriben, a többiek ván­dorolnak. Amikor már nem bírják az utazgatással járó megterhelést, elmennek tőlünk, sajnos, elég sűrűn. Óvoda ... Az óvoda épülete 1760-ban ké­szült. Elképzelhető, mennyire alkalmas. Hiányzik a jó ivó­víz. Van ugyan egy kútunk három kifolyóval, de a moto­rikus berendezés gyenge. Min­denki épít, fürdőszobát is, hi­szen ez ma már elemi köve­telmény — és nincs víz. A gázvezeték itt, a kertek alatt megy el. Nem lehetne be­vezetni? — Nincs miből. Kiszámoltuk, lakásonként 10 ezer forinttal |ellene hozzájárulni a lakos- gnak, hogy ezt megvalósít­hassuk. Ezt a 10 ezer forintot azonban nem lehet zsebből ki­fizetni. Egy családnak ez ha­talmas összeg. Ki kellene cse­rélni a villanyhálózatot... Igaz, éppen tegnap jártak itt az elektromos művektől, ter­vezik a rekonstruálását. Hát ez talán sikerül. Minden tanácsülésen felve­tődik: ez is kellene, az is. nincs női fodrász, szükség tör­vényt bont, elnézik a kontárok működését. Helyet csak ma­gánlakásban tudnának biztosí­tani — a szolgáltató ktsz ezt a feltételt nem fogadta el. — A járdaépítéssel lassan egyenesbe jövünk. Jöttek a Jó­zsef Attila utcaiak, hogy meg­csinálják társadalmi munká­ban, látják, nehéz a dolgunk, kevés a pénz. Kivittük az anyagot, hozzá is kezdhetnek. És ... erőnkhöz mérten azért igyekszünk megoldani, amit lehet. Építettünk egy új utat a tsz tanyájához, ez nagyon fontos volt, ennek örült is a lakosság. De pénz nélkül bi­zony nem sók látszatja van a munkánknak. így igaz. Péteriben kevés az új. Kevés a pénz. (k. zs.) Pá lyavá lasztás — Fene jó a dolgod, Józsi! Mondtam, a por­lasztót is nézd meg, de rá sem bagóztál — kor­holja a fülig ola­jos mester majd kétméteres inasát. — Ha büdös a meló, fel is út, le is út, én nem ne­velek huligánokat! — Ugyan, Feri bácsi — csitítja a fiú. — Tudja, hogy hétfőn reggel mindig meg va­gyok roggyanva. Azonnal megné­zem azt az ócska­vasládát. — Ah! Hiába magyarázok én. sohasem fogsz a munkádból meg­élni, csibésznek születtél! — dörgí a főnök, és Józsi jobbnak látja a kocsi alá kushad- ni. Egész nap szorgalmasan dol­gozik. A mester első osztályos fiacskája délutá­nonként ott táblá­ból apja körül a műhelyben. „Az öreg arra tanítja, hogy orvos lesz belőle” — lobban a srácban valami. „Megéngesztelem a mandrót.” — Ferike, sze­retsz iskolába jár­ni? — inti magá­hoz a gyereket. — Hát... — No, és mi akarsz lenni, ha megnősz? — siet­teti türelmetlenül a varázsszót. Feri­ke pedig daliásán kivágja: — Az, ami a Jó­zsi bácsi! Huí - gán. V. J. munkát végeztek a csévha- ■ raszti KISZ-fiatalok. Több tízezer fát ültettek el, amiért a jutalom nem is ma­radt el. Ifjúsági házat rendez­hettek be a régi iskola épüle­tében. Csaknem valamennyi KISZ- tag részt vett a KlSZ-oktatás- ban az elmúlt év folyamán. Megkedvelték a fiatalok a színházbérleteket. Kétszáz fia­tal rendelkezik hat előadásra szóló bérlettel a József Attila Színházba. Népszerűek az ifjúsági klubok a monori járásban. Három klub be is nevezett a „kiváló ifjúsági klub” pályázatra. Az értékelés a közeljövőben történik majd meg. Örvendetesen emelkedett a KISZ-tagok száma; ma már csaknem kétezer. A közelmúlt­ban fejeződött be a tagköny­vek értékesítése. A KISZ-ta- gok csak 1,2 százaléka nem újíttatta meg tagkönyvét. Ta­valy 100 százalékos volt a tagdíjfizetés, amely megyei szinten is kiemelkedő teljesít­mény. Jelenleg 71 KlSZ-szer- vezet működik a monori járás­ban. Negyvenhat titkár rendel­kezik az egyhetes, vagy ennél magasabb továbbképzéssel. Nemrég értékelték az alap­szervezetek elmúlt évi mun­káját. A járási KISZ-vb külön dicséretben és 5500 forint jutalomban részesítette a csévharaszti KlSZ-szerve- zetet — kiemelkedő jó munkájáért. Ezenkívül megjutalmazták a sülysápi területi, az ecseri, a mono­ri FŰSZERT, a pilisi ruhá­zati és a gyömrői ruhaipa­ri szövetkezet KlSZ-szer- vezetét. Jelentős segítséget adtak a községi tanácsok is az alap­szervezeteknek. Helyiséget ka­pott a bényei és a nyáregyházi KISZ-szervezet. Csaknem 150 ezer forintot fordítottak a ta nácsok az elmúlt évben ifjú­ságpolitikai célokra, örvende­tes. hogy 1971-ben tizenöt hu­szonegy éven aluli fiatalt vet­tek fel a párt tagjai közé. Az idén is jelentős feladatok állnak a fiatalok előtt, hiszen a IV. ötéves terv második éve sok-sok lehetőséget, társadal­mi munkát igényei a monori járás KISZ-fiataljaitól. Gér József Ornió a monori Kossuth Isiben Naponta 2,2 ton­na fonalat orsóz át nagyobb egységre és ezzel együtt tisztítja is a mo­nori Kossuth Tsz orsózó üzeme. A szintetikus anya­gokkal dolgozó részleg egy mű­szak alatt nyolc asszonyt foglal­koztat. Képünkön Hering Anna, a fiatalok közül. Foto: Péterffy Porond vagy szórakozóhely? Tótágas a Hangulatban Este volt, a higanygőzlám­pák égtek az utcán, hűvös köd szitált, fázósan léptem be a monori főtéri, Hangulat eszpresszóba. Finom kávéillat fogadott. Jó volt a meleg, kel­lemesen hatott a zsibongás. Szünet volt, elgémberedett tagjait nyújtóztatta a zongo­rista, a dobos éppen egy fia­tal hölggyel vívott mosolypár­bajt, amikor zajos társaság lé­pett be a terembe. Ismerem őket és sokan mások is. Leül­tek az asztalhoz, tömény szeszt rendeltek, fiatal szervezetet károsító italt: konyakot és gint! Minél többet kihozni... Beszélgetés a járás legfiatalabb tsz-elnőkével Rövidre nyírt szőke haj, pi­ros garbó és egy mosolygó, kamaszos arc: ez Dobrovitz Józsefről, a vecsési Ezüstka­lász Tsz elnökéről az első be­nyomás, ha találkozunk vele. — Kezdjük egy személyes kérdéssel: életkora? — Harminckét éves vagyok. Április elsején lesz két éve, hogy elnöknek választottak az Ezüstkalász élére. Előtte a Zöldmezőben dolgoztam terü­leti ágazatvezetőként a zöíd- ségtermesztési üzemágban. Amit még el tudok mondani magamról: itt születtem, Ve- csésen, 14 éves korom óta „gazdálkodtam”, édesapám ugyanis meghalt, csak lány­testvéreim voltak, így én let­tem valóban a „gazda” otthon. Mi is ugyanúgy, mint Vecsé- sen szinte mindenki, káposztát termesztettünk, savanyítot­tunk, értettük minden csínját- bínját ennek, s talán ezért most mint elnök is a káposztát tartom „fő profi­lunknak”. Még annyit az elnök szemé­lyi adataihoz: húsz-egynéhány évesen elvégezte — kitűnő eredménnyel — a mezőgazda- sági technikum levelező tago­zatát, majd jelentkezett az ag­ráregyetemre, elvégzett egy évet, anyagi okok miatt abba­hagyta, most szeptemberben folytatja, de mint elsősorban kertészettel dolgozó elnök, ez­úttal a Kertészeti Főiskolára jelentkezik. — Az indulás két éve? Ki­lencéves volt a szövetkezet, én lettem a hatodik elnöke. Ezzel, azt hiszem, jellemeztem is az akkori állapotokat. Minden­esetre az „örökség”, amit ak­kor úgy hivtunk finoman, hogy „nem valós mérleges” év, már az első napokban jelentkezett. Nem volt pénzünk. Volt ren­geteg kiegészítő üzemágunk, telephelyen kívüliek is. Ezeket azonnal megszüntettük, később a többit is — kettő kivételével, de ezeket is újjászerveztük, így maradt meg egy kis gal- vánüzem és a lakatosüzem. A következő lépés: az alacsony színvonalon levő zöldségtermesztés technológiá­ját korszerűsítettük. Az előző évi 80 ezer forintos árbevételt 1970-ben megdupláztuk, most pedig már ezt' is túlszárnyal­tuk. — Mit jelent a korszerű technika a zöldségtermesztés­ben? — Addig ebben a tsz-ben a traktorokkal való szántáson kívül semmit nem végeztek gépekkel. Ismertem a környék­beli tsz-ek módszereit, a saját zöldmezőbeli tapasztalataim is azt mutatták: ha eredménye­sen akarunk gazdálkodni, át kell térni a vegyszeres növény- védelemre, gyomirtást, perme­tezést, műtrágyázást gépekkel lehet csak gyorsan, hatéko­nyan végezni. De nem vettünk drága, kísérleti gépeket, csak olyanokat, amik a gyakorlat­ban már beváltak. Egyébként is, ismerve a vecsési embere­ket, s magam is annak híve vagyok: minél olcsóbban és minél többet kihozni a földből! Persze, a tagság 'anyagi érde­keltségét is figyelembe vettük: nagyüzemi tábláink vannak, amit lehet, géppel végzünk, de részesművelés folyik. Mivel legfontosabb terményünk a káposzta, elsősorban erről be­szélek. A tagság hozza a pa­lántákat — ők „fogják” a ma­got, felnevelik a palántákat, de már géppel ültetjük ki, a megfelelően előkészített talaj­ba. Száznegyven holdon volt káposztánk, 13-szor permetez­tünk, annyit áldoztunk erre munkában, pénzben, mint a többi növényre összesen, de a káposzta egyedül is többet ho­zott, mint a zöldség, paradi­csom meg a tök. Pedig: a múlt év aszályos volt, nem öntöz­tünk, egyébként is megdőlt az az elmélet, hogy a káposzta a sok vizet szereti. — A többi terményük? — Zöldségünk volt 450 hol­don, 900 vagonnal termett, 100 holdon tök, amit „felezve-be- lezve” a hűtőiparnak adtunk el, de sajnos, gyenge volt a termés. Kilencven holdon pa­radicsomot termesztettünk, 196 mázsás átlagunk lett. Ezerhat- száz hold szántón gazdálko­dunk, a gabonánk gyengébb volt a járási átlagnál, mivel csak későn tudtuk elvetni az első évben, hiszen a káposzta betakarítása lekötötte erőnket, így a búza későn kelt, az idén kedvezett az időjárás, a mun­kát is jobban szerveztük már, remélhetőleg a gabonánk is több lesz. — Feldolgozás, értékesítés? — Igen, a káposztát csak savanyítva érdemes eladni. A lóistállót kitelepítet­tük a tanyára, a helyén — át­alakítással, olcsón — savanyí­tóüzemet rendeztünk be. Har­minc vagon befogadóképessé­gű, háromszor „forgatjuk” évente, így 90 vagonnal sava­nyíthatunk. Ebben az évben egy 50 vagon befogadóképessé­gűt is tervezünk, mert felmér­tük a piaci igényeket: el tu­dunk adni évi 200 vagonnal is. Vidéki nagykereskedelmi vál­lalatokkal kereskedünk — a budapesti piacokat ellátja a Zöldmező, de az előző években a pesti partnereket el is ve­szítettük a pontatlan szállítá­sok és egyebek miatt. A vidé­ki piac jó, jelenleg Veszprém és Fejér megyében tájékozó­dunk, valószínűleg sikerrel tu­dunk ott is üzletet kötni. — Állattenyésztés? — Szabadtartásos marhate- nyészlésünk van, 110 a lét­szám, zömét exportra adtuk el. A zöldségkertészetben a lóka­pa még jól jön, gépekkel ese­tenként nehéz soronként, tö­venként a művelés. Harminc- nyolc lovunk van, 12 csikónk. Ezres létszámú juhászatunk, ahány anya, annyi bárányt terveztünk exportra, mivel volt több kettős ellés, s meg­lett az ezer kisbárány. — Mennyi volt az éves ter­vük? — Huszonhárommillió 600 ezer, 28—30 millió körül reali­zálódott, a nyereség már no­vemberben meghaladta a négymillió forintot, s zárszám­adáskor 5—6 millióra számí­tunk. Tavaly kétmillió 900 ezer forint lett a nyereségünk. Az idén sem akarjuk elkölteni, a forgóalapba tesszük: még több szerves és műtrágyát, traktort veszünk belőle. Nem akarunk látványos beruházásokat: ol­csóbban, jobbat, többet szeret­nénk termeszteni. Fogarasi Olga I Rövid csend után dévaj rö- i högés csapott fel az imént he­gyet foglaló asztaltársaság tag­jaiból. A bemutatkozást néma csend fogadta. Többen — fő­leg középkorú vendégek — egymásra néztek, mintha nem akartak volna hinni a fülük­nek. Senki sem szólt, azaz mégis ... A szomszéd asztal­nál felhangzott egy zsebrá­dió recsegő hangja. Valaki azt énekelte: „Ha nem szeretsz, ! nem szeretsz.. Higgye el a kedves olvasó, nem túlzók, pedig a java még i csak ezután következett! Ar- tikulátlan nyerítés, valgmi si­kamlós viccparádé poénjának záróakkordjaként ismételtei! és jó néhányszor hangzott fel az ízléstelen, dobhártyát meg­remegtető örömbántalom. Én, a hiszékeny, az első fél­órában még arra gondoltam, hogy gz üzletvezető majd szól a vehemens, társaságnak és fi­gyelmezteti , őket a jó ízlésre, az udvariasságra, no persze „hivatalból”. Sajnos, tévedtem. A disszo­náns hangorkán, a zsebrádió hangja, minden ágaskodó méltatlan kodást elnyomott a teremben. Egymás után álltak fel a vendégek, s mire körül­néztem, csak magam és kol­légám maradtunk a porondon. Mert az porond volt a javá­ból! Most már csak az a kér­dés van hátra: kiért vgn a monori Hangulat eszpresszó és kinek kötelessége figyel­meztetni, ha szükséges, kites­sékelni a kultúrálatlanul vi­selkedő vendégeket? Mi tudjuk, a kedves olvasó is tudja. De ha ez ilyen egy­szerű, miért nem tudják ezt a msnori Hangulat vezetői is?! Hörömpő Jenő Motor vezető tanfolyam indul Monoron, a járási műve­lődési házban január 16-án, délelőtt 9 órakor. Jelentkezni még lehet. Maglód Évzáró és évadnyitó Vacsorával egybekötött év­zárót és évadnyitót tart a maglódi sportkör szombaton este a helyi művelődési ház­ban. A zenét Bódi László és népi zenekara szolgáltatja. M4I MŰSOR MOZIK Gomba: Állami áruház. Űri: Furcsa pár. Vecsés: A kalóz menyasszonya. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Űt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, ugyanitt tart nyitva az úri Zrínyi Ilona úttörőcsapat honismereti szak­körének vándorkiállításai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents