Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
MCNOR Külpolitikai előadás összevont párttitkári értekezletet tartottak a monori járásban levő párttitkárok részére Monoron, a járási párt- bizottságon kedden délelőtt. Pirityi Sándor, az MTI munkatársa beszámolt az időszerű külpolitikai kérdésekről. Képviselőnő az ifjúsági klubban Az ifjúságra váró komoly feladatokról beszélt a napokban Béki Ferencné ország- gyűlési képviselő Üllőn, a művelődési otthon ifjúsági klubjában, ahol ígéretet tett, gyakrabban látogat el és nagy figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, s az elért eredményeket. , í Gyömrö Kozmetikai szalon nyílik szombaton Gyomron. A Monori Járási Szolgáltató Ktsz szabó részlegének helyisége már régebben kihasználatlanul, üresen áll az állomás közelében. Most, a már meglevő női és férfifodrász melletti helyiségben megnyílik a járás legmodernebb kozmetikai szalonja, ahol a módéiul kozmetikai kezelés mellett fogyasztógépek is a vendégek rendelkezésére állnak. K0H0R»VI PES.T MíGV El. HÍRLAP KÜLÖN K IÁD A S A XIV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1972. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Élen a csévharaszti Megjutalmazták a legjobb KISZ-szervezeteket A monori járási KISZ-bi- zottságon elkészült a számvetés 1971-ről, a KlSZ-hizottság munkatársai a napokban értékelték az. elmúlt évi munkát. 1971. jelentős feladata volt: a fiatalok ismerjék rpeg a X. pártkongresszus határozatait, valamint a IV. ötéves terv főbb járási célkitűzéseit. A járás fiataljai tevékenyen kivették a részüket a munkából, nemcsak a munkapad mellett, hanem szabad idejükben is. A Maglódi Vasipari Ktsz fiataljai több tízezer tégla szállításával segítették a szövetkezet tefephelyépítését. A Monori Kefegyár és a maggyár KISZ-esei kommunista műszakokat szerveztek annak érdekében, hogy a tervek határidő előtt megvalósuljanak Kiemelkedő társadalmi kje sfi; Bővít hetik-e az orvosi rendelőt? Nagy gondok Péteriben A legutolsó tanácsülés jegyzőkönyvét és beszámolóját nézegettem: panasszal kezdődött. Azzal, hogy a péteri tanácsnak csupán egyetlen bevételi forrása van, az adó, és ez évente 116 ezer forint. Kevés ahhoz, hogy valamit is csináljanak belőle. Az állami támogatással, egymilliós évi költségvetésből gazdálkodhatnak. Mit lehet „kihozni" ennyi pénzből? Kalina János tanácselnök széttárta a kezét: — Nem sokat. Itt van például az orvosi rendelő ügye. Évek óta visszatérő panasz, hogy a váróban a gyerekek együtt vannak a beteg felnőttekkel. Az influenzajárvány egybeesett az oltásokkal, az oltást le kellett állítanunk, képtelenség lett volna ilyen körülmények között lebonyolítani. Itt, ezen a papíron felvázoltam, körülbelül hogyan bővít- hetnénk az épületet három helyiséggel. Tulajdonképpen nem nagy munka. És mit gondol, mennyit kér a TÖVÁL? Egymilliót. Csak a tervek elkészítése több tízezer forint. — Egy kisiparos mennyit fcértis? — Kétezerért megtervezné... Dehát ezt nem lehet. Rendelet van rá. Kisiparos ezt a munkát nem végezheti. Aztán itt van a község rendezési terve, amit meg kell csinálnunk, megyei rendelet van rá. öt- venezer forintba kerülne csak a tervezés. És a közságfejleáz- tési hozzájárulás: 80 ezer forint. _Fel tudná sorolni, mi kellene a községnek, melyek a legégetőbb feladatok? ' — E zek a feladatok évek óta égetőek. Néha felébredek éjszaka és azt számolgatom, mennyibe kerülne, honnan lehetne pénzt szerezni... Pedagóguslakás kell. Tizenegy pedagógusunk közül csak négy lakik Péteriben, a többiek vándorolnak. Amikor már nem bírják az utazgatással járó megterhelést, elmennek tőlünk, sajnos, elég sűrűn. Óvoda ... Az óvoda épülete 1760-ban készült. Elképzelhető, mennyire alkalmas. Hiányzik a jó ivóvíz. Van ugyan egy kútunk három kifolyóval, de a motorikus berendezés gyenge. Mindenki épít, fürdőszobát is, hiszen ez ma már elemi követelmény — és nincs víz. A gázvezeték itt, a kertek alatt megy el. Nem lehetne bevezetni? — Nincs miből. Kiszámoltuk, lakásonként 10 ezer forinttal |ellene hozzájárulni a lakos- gnak, hogy ezt megvalósíthassuk. Ezt a 10 ezer forintot azonban nem lehet zsebből kifizetni. Egy családnak ez hatalmas összeg. Ki kellene cserélni a villanyhálózatot... Igaz, éppen tegnap jártak itt az elektromos művektől, tervezik a rekonstruálását. Hát ez talán sikerül. Minden tanácsülésen felvetődik: ez is kellene, az is. nincs női fodrász, szükség törvényt bont, elnézik a kontárok működését. Helyet csak magánlakásban tudnának biztosítani — a szolgáltató ktsz ezt a feltételt nem fogadta el. — A járdaépítéssel lassan egyenesbe jövünk. Jöttek a József Attila utcaiak, hogy megcsinálják társadalmi munkában, látják, nehéz a dolgunk, kevés a pénz. Kivittük az anyagot, hozzá is kezdhetnek. És ... erőnkhöz mérten azért igyekszünk megoldani, amit lehet. Építettünk egy új utat a tsz tanyájához, ez nagyon fontos volt, ennek örült is a lakosság. De pénz nélkül bizony nem sók látszatja van a munkánknak. így igaz. Péteriben kevés az új. Kevés a pénz. (k. zs.) Pá lyavá lasztás — Fene jó a dolgod, Józsi! Mondtam, a porlasztót is nézd meg, de rá sem bagóztál — korholja a fülig olajos mester majd kétméteres inasát. — Ha büdös a meló, fel is út, le is út, én nem nevelek huligánokat! — Ugyan, Feri bácsi — csitítja a fiú. — Tudja, hogy hétfőn reggel mindig meg vagyok roggyanva. Azonnal megnézem azt az ócskavasládát. — Ah! Hiába magyarázok én. sohasem fogsz a munkádból megélni, csibésznek születtél! — dörgí a főnök, és Józsi jobbnak látja a kocsi alá kushad- ni. Egész nap szorgalmasan dolgozik. A mester első osztályos fiacskája délutánonként ott táblából apja körül a műhelyben. „Az öreg arra tanítja, hogy orvos lesz belőle” — lobban a srácban valami. „Megéngesztelem a mandrót.” — Ferike, szeretsz iskolába járni? — inti magához a gyereket. — Hát... — No, és mi akarsz lenni, ha megnősz? — sietteti türelmetlenül a varázsszót. Ferike pedig daliásán kivágja: — Az, ami a Józsi bácsi! Huí - gán. V. J. munkát végeztek a csévha- ■ raszti KISZ-fiatalok. Több tízezer fát ültettek el, amiért a jutalom nem is maradt el. Ifjúsági házat rendezhettek be a régi iskola épületében. Csaknem valamennyi KISZ- tag részt vett a KlSZ-oktatás- ban az elmúlt év folyamán. Megkedvelték a fiatalok a színházbérleteket. Kétszáz fiatal rendelkezik hat előadásra szóló bérlettel a József Attila Színházba. Népszerűek az ifjúsági klubok a monori járásban. Három klub be is nevezett a „kiváló ifjúsági klub” pályázatra. Az értékelés a közeljövőben történik majd meg. Örvendetesen emelkedett a KISZ-tagok száma; ma már csaknem kétezer. A közelmúltban fejeződött be a tagkönyvek értékesítése. A KISZ-ta- gok csak 1,2 százaléka nem újíttatta meg tagkönyvét. Tavaly 100 százalékos volt a tagdíjfizetés, amely megyei szinten is kiemelkedő teljesítmény. Jelenleg 71 KlSZ-szer- vezet működik a monori járásban. Negyvenhat titkár rendelkezik az egyhetes, vagy ennél magasabb továbbképzéssel. Nemrég értékelték az alapszervezetek elmúlt évi munkáját. A járási KISZ-vb külön dicséretben és 5500 forint jutalomban részesítette a csévharaszti KlSZ-szerve- zetet — kiemelkedő jó munkájáért. Ezenkívül megjutalmazták a sülysápi területi, az ecseri, a monori FŰSZERT, a pilisi ruházati és a gyömrői ruhaipari szövetkezet KlSZ-szer- vezetét. Jelentős segítséget adtak a községi tanácsok is az alapszervezeteknek. Helyiséget kapott a bényei és a nyáregyházi KISZ-szervezet. Csaknem 150 ezer forintot fordítottak a ta nácsok az elmúlt évben ifjúságpolitikai célokra, örvendetes. hogy 1971-ben tizenöt huszonegy éven aluli fiatalt vettek fel a párt tagjai közé. Az idén is jelentős feladatok állnak a fiatalok előtt, hiszen a IV. ötéves terv második éve sok-sok lehetőséget, társadalmi munkát igényei a monori járás KISZ-fiataljaitól. Gér József Ornió a monori Kossuth Isiben Naponta 2,2 tonna fonalat orsóz át nagyobb egységre és ezzel együtt tisztítja is a monori Kossuth Tsz orsózó üzeme. A szintetikus anyagokkal dolgozó részleg egy műszak alatt nyolc asszonyt foglalkoztat. Képünkön Hering Anna, a fiatalok közül. Foto: Péterffy Porond vagy szórakozóhely? Tótágas a Hangulatban Este volt, a higanygőzlámpák égtek az utcán, hűvös köd szitált, fázósan léptem be a monori főtéri, Hangulat eszpresszóba. Finom kávéillat fogadott. Jó volt a meleg, kellemesen hatott a zsibongás. Szünet volt, elgémberedett tagjait nyújtóztatta a zongorista, a dobos éppen egy fiatal hölggyel vívott mosolypárbajt, amikor zajos társaság lépett be a terembe. Ismerem őket és sokan mások is. Leültek az asztalhoz, tömény szeszt rendeltek, fiatal szervezetet károsító italt: konyakot és gint! Minél többet kihozni... Beszélgetés a járás legfiatalabb tsz-elnőkével Rövidre nyírt szőke haj, piros garbó és egy mosolygó, kamaszos arc: ez Dobrovitz Józsefről, a vecsési Ezüstkalász Tsz elnökéről az első benyomás, ha találkozunk vele. — Kezdjük egy személyes kérdéssel: életkora? — Harminckét éves vagyok. Április elsején lesz két éve, hogy elnöknek választottak az Ezüstkalász élére. Előtte a Zöldmezőben dolgoztam területi ágazatvezetőként a zöíd- ségtermesztési üzemágban. Amit még el tudok mondani magamról: itt születtem, Ve- csésen, 14 éves korom óta „gazdálkodtam”, édesapám ugyanis meghalt, csak lánytestvéreim voltak, így én lettem valóban a „gazda” otthon. Mi is ugyanúgy, mint Vecsé- sen szinte mindenki, káposztát termesztettünk, savanyítottunk, értettük minden csínját- bínját ennek, s talán ezért most mint elnök is a káposztát tartom „fő profilunknak”. Még annyit az elnök személyi adataihoz: húsz-egynéhány évesen elvégezte — kitűnő eredménnyel — a mezőgazda- sági technikum levelező tagozatát, majd jelentkezett az agráregyetemre, elvégzett egy évet, anyagi okok miatt abbahagyta, most szeptemberben folytatja, de mint elsősorban kertészettel dolgozó elnök, ezúttal a Kertészeti Főiskolára jelentkezik. — Az indulás két éve? Kilencéves volt a szövetkezet, én lettem a hatodik elnöke. Ezzel, azt hiszem, jellemeztem is az akkori állapotokat. Mindenesetre az „örökség”, amit akkor úgy hivtunk finoman, hogy „nem valós mérleges” év, már az első napokban jelentkezett. Nem volt pénzünk. Volt rengeteg kiegészítő üzemágunk, telephelyen kívüliek is. Ezeket azonnal megszüntettük, később a többit is — kettő kivételével, de ezeket is újjászerveztük, így maradt meg egy kis gal- vánüzem és a lakatosüzem. A következő lépés: az alacsony színvonalon levő zöldségtermesztés technológiáját korszerűsítettük. Az előző évi 80 ezer forintos árbevételt 1970-ben megdupláztuk, most pedig már ezt' is túlszárnyaltuk. — Mit jelent a korszerű technika a zöldségtermesztésben? — Addig ebben a tsz-ben a traktorokkal való szántáson kívül semmit nem végeztek gépekkel. Ismertem a környékbeli tsz-ek módszereit, a saját zöldmezőbeli tapasztalataim is azt mutatták: ha eredményesen akarunk gazdálkodni, át kell térni a vegyszeres növény- védelemre, gyomirtást, permetezést, műtrágyázást gépekkel lehet csak gyorsan, hatékonyan végezni. De nem vettünk drága, kísérleti gépeket, csak olyanokat, amik a gyakorlatban már beváltak. Egyébként is, ismerve a vecsési embereket, s magam is annak híve vagyok: minél olcsóbban és minél többet kihozni a földből! Persze, a tagság 'anyagi érdekeltségét is figyelembe vettük: nagyüzemi tábláink vannak, amit lehet, géppel végzünk, de részesművelés folyik. Mivel legfontosabb terményünk a káposzta, elsősorban erről beszélek. A tagság hozza a palántákat — ők „fogják” a magot, felnevelik a palántákat, de már géppel ültetjük ki, a megfelelően előkészített talajba. Száznegyven holdon volt káposztánk, 13-szor permeteztünk, annyit áldoztunk erre munkában, pénzben, mint a többi növényre összesen, de a káposzta egyedül is többet hozott, mint a zöldség, paradicsom meg a tök. Pedig: a múlt év aszályos volt, nem öntöztünk, egyébként is megdőlt az az elmélet, hogy a káposzta a sok vizet szereti. — A többi terményük? — Zöldségünk volt 450 holdon, 900 vagonnal termett, 100 holdon tök, amit „felezve-be- lezve” a hűtőiparnak adtunk el, de sajnos, gyenge volt a termés. Kilencven holdon paradicsomot termesztettünk, 196 mázsás átlagunk lett. Ezerhat- száz hold szántón gazdálkodunk, a gabonánk gyengébb volt a járási átlagnál, mivel csak későn tudtuk elvetni az első évben, hiszen a káposzta betakarítása lekötötte erőnket, így a búza későn kelt, az idén kedvezett az időjárás, a munkát is jobban szerveztük már, remélhetőleg a gabonánk is több lesz. — Feldolgozás, értékesítés? — Igen, a káposztát csak savanyítva érdemes eladni. A lóistállót kitelepítettük a tanyára, a helyén — átalakítással, olcsón — savanyítóüzemet rendeztünk be. Harminc vagon befogadóképességű, háromszor „forgatjuk” évente, így 90 vagonnal savanyíthatunk. Ebben az évben egy 50 vagon befogadóképességűt is tervezünk, mert felmértük a piaci igényeket: el tudunk adni évi 200 vagonnal is. Vidéki nagykereskedelmi vállalatokkal kereskedünk — a budapesti piacokat ellátja a Zöldmező, de az előző években a pesti partnereket el is veszítettük a pontatlan szállítások és egyebek miatt. A vidéki piac jó, jelenleg Veszprém és Fejér megyében tájékozódunk, valószínűleg sikerrel tudunk ott is üzletet kötni. — Állattenyésztés? — Szabadtartásos marhate- nyészlésünk van, 110 a létszám, zömét exportra adtuk el. A zöldségkertészetben a lókapa még jól jön, gépekkel esetenként nehéz soronként, tövenként a művelés. Harminc- nyolc lovunk van, 12 csikónk. Ezres létszámú juhászatunk, ahány anya, annyi bárányt terveztünk exportra, mivel volt több kettős ellés, s meglett az ezer kisbárány. — Mennyi volt az éves tervük? — Huszonhárommillió 600 ezer, 28—30 millió körül realizálódott, a nyereség már novemberben meghaladta a négymillió forintot, s zárszámadáskor 5—6 millióra számítunk. Tavaly kétmillió 900 ezer forint lett a nyereségünk. Az idén sem akarjuk elkölteni, a forgóalapba tesszük: még több szerves és műtrágyát, traktort veszünk belőle. Nem akarunk látványos beruházásokat: olcsóbban, jobbat, többet szeretnénk termeszteni. Fogarasi Olga I Rövid csend után dévaj rö- i högés csapott fel az imént hegyet foglaló asztaltársaság tagjaiból. A bemutatkozást néma csend fogadta. Többen — főleg középkorú vendégek — egymásra néztek, mintha nem akartak volna hinni a fülüknek. Senki sem szólt, azaz mégis ... A szomszéd asztalnál felhangzott egy zsebrádió recsegő hangja. Valaki azt énekelte: „Ha nem szeretsz, ! nem szeretsz.. Higgye el a kedves olvasó, nem túlzók, pedig a java még i csak ezután következett! Ar- tikulátlan nyerítés, valgmi sikamlós viccparádé poénjának záróakkordjaként ismételtei! és jó néhányszor hangzott fel az ízléstelen, dobhártyát megremegtető örömbántalom. Én, a hiszékeny, az első félórában még arra gondoltam, hogy gz üzletvezető majd szól a vehemens, társaságnak és figyelmezteti , őket a jó ízlésre, az udvariasságra, no persze „hivatalból”. Sajnos, tévedtem. A disszonáns hangorkán, a zsebrádió hangja, minden ágaskodó méltatlan kodást elnyomott a teremben. Egymás után álltak fel a vendégek, s mire körülnéztem, csak magam és kollégám maradtunk a porondon. Mert az porond volt a javából! Most már csak az a kérdés van hátra: kiért vgn a monori Hangulat eszpresszó és kinek kötelessége figyelmeztetni, ha szükséges, kitessékelni a kultúrálatlanul viselkedő vendégeket? Mi tudjuk, a kedves olvasó is tudja. De ha ez ilyen egyszerű, miért nem tudják ezt a msnori Hangulat vezetői is?! Hörömpő Jenő Motor vezető tanfolyam indul Monoron, a járási művelődési házban január 16-án, délelőtt 9 órakor. Jelentkezni még lehet. Maglód Évzáró és évadnyitó Vacsorával egybekötött évzárót és évadnyitót tart a maglódi sportkör szombaton este a helyi művelődési házban. A zenét Bódi László és népi zenekara szolgáltatja. M4I MŰSOR MOZIK Gomba: Állami áruház. Űri: Furcsa pár. Vecsés: A kalóz menyasszonya. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Űt- törőház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, ugyanitt tart nyitva az úri Zrínyi Ilona úttörőcsapat honismereti szakkörének vándorkiállításai