Pest Megyi Hírlap, 1972. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-13 / 10. szám
MTÍ. JANUAR 13., CSÜTÖRTÖK fl.« IfCGTEt kJŰriap Tsz-elnökök továbbképzőn Előtérben: a hatékony mg Dr. Bíró Ferenc és Kusza Béla tartott előadást Szerda délelőtt megkezdődött a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya és a Pest megyei mező- gazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek rendezésében a Budapesti Kertészeti Egyetemen a ter- melőszöyetkezeti elnökök háromnapos továbbképző tanfolyaméi. Intenzívebb zöldség- és tejtermelést Az összejövetel első előadását dr. Biró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára tartotta a termelőszövetkezetek gazdálkodásának időszerű feladatairól. Röviden ismertette az elmúlt év gazdasági eredményeit, értékelte az egyes ágazatok — mint például , a gabonatermesztés — kiugró sikereit. A többi között rámutatott: a legkritikusabb ágazatok egyike a zöldségtermesztés. Különösen azoknak a növényeknek a termesztésével van baj, amelyek még nem gépesíthe- tők úgy, mint a borsó, és a jelvásárlási árak nem tükrözik a ráfordításokat. A megye hagyományosan zöldségtermesztő terület, nemcsak időjárási adottságai miatt, hanem azért is, mert közel van a főváros, a friss zöldség felvevőpiacának egyharmad része. A Pest megyei termelők a konzervgyárakhoz is közéj vannak, melyek kapacitását 1971-ben már nem tudták kihasználni százszázalékosan az alapanyaghiány miatt. Ugyanez a helyzet export tekintetében is. A most megjelent kormányhatározat csak egy részét elégítette ki azoknak, a várakozásoknak, amelyek indokoltak voltak, s rentábilissá tennék a zöldségtermesztés egyes ágazatait. A részintézkedésnek egyszerű a magyarázata: nem volt honnan több pénzt adni a zöldségtermesztés támogatására. Ennek ellenére szükséges a zöldségtermesztés fejlesztése, hiszen ha csökken a kínálat, az árak növekednek, s ez nem engedhető meg. A megyében az állati termékek előállítása összességében növekedett az elmúlt esztendőben, azonban két igen fontos területen, a marhahúsnál és a tejnél kevesebbet produkáltak a gazdaságok, mint 1970-ben. A hústermelés és a tejtermelés növelése is fontos népgazdasági érdek lenne, hiszen a marhahús keresett exportcikk, tejből pedig nincs az országban elegendő. A szarvasmarha-ágazat fejlesztését csak akkor lehet teljes egészében megoldani, ha növekszik dotációja, s eléri az ágazat termelési értékének 15 százalékát a nettó eredmény. Eszközarányosán pedig 8 százalék nyereség szükséges ahhoz, hogy a gazdaságok növeljék szarvasmarha-tenyésztő ágazatukat. Egy biztos azonban: a baromfitehyésztés és hústermelés rovására semmi szín alatt nem szabad támogatni a szarvasmarhatartó ágazatot. Gazdaságos ágazatokkal foglalkozni Lényeges kérdésnek tartotta az előadó, dr. Biró Ferenc a termelésszerkezet igények szerinti megváltoztatásának témakörét. Abból az alapelvből indult ki, amely a gazdasági reform egyik alaptétele is: nem kell olyat termelni, ami nem kifizetődő. Átmenetileg ugyan támogatott az állam ilyen ágazatokat is, de ezt fokozatosan csökkenteni kell. A termelőszövetkezetekben az adottságaiknak legjobban megfelelő néhány ágazattal kellene csupán foglalkozni: olyanokkal, amelyek gazdaságosak. Gazdaságosan csak a korszerű telepítésű szőlőkben lehet gazdálkodni. A megyei pártbizottság titkára beszélt a melléküzem- ágak helyzetéről, a munkaerőfoglalkoztatás biztosításáról is a gyenge termelőszövetkezetek helyzetéről. Elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt még több mint 40 millió forint állami támogatást kaptak a gyenge termelőszövetkezetek, ami 1971-ben már 220 millió forint sem volt, s várhatóan tovább csökken. Ezekben a gazdaságokban csak az a megoldás látszik célszerűnek, nogy szakítanak a hagyományos termelési szerkezettel, és cgy-két gazdaságos ágazattal foglalkoznak csupán. Az előadó részletesen szólt a beruházások jelenlegi helyzetéről, a pénzhiány és áremelkedés okozta gondokról. Beszélt arról is, hogy a mező- gazdaság érdekében alakult TÖVÁLL-ok a munkavállalásaikban elkalandoztak az eredeti céltól, a mezőgazdasági építéstől. A legutóbbi megyei felmérés adatai szerint összes munkájuk 4,7 százalékát végzik csupán a mqgye mezőgazdasági üzemeiben, s túlnyomó- részt a fővárosban dolgoznak. Délután a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Kusza Béla tartott beszámolót a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről és a fejlesztési feladatokról. Az állam segíti a cukorrépa termelőket Többek között beszélt arról, hogy g silótakarmányok terméseredményei a megyében a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak, a holdankénti hozam még a 100 mázsát is alig érte el. Tájékoztatta a tsz-ek elnökeit a fólia alatti zöldségtermesztés új állami dotációjának rendszeréről és arról, hogy ezentúl a cukorrépa-termesztés érdekében 70 százalékkal dotálja a népgazdaság a cukorrépa termesztéséhez szükséges gépsorok vásárlását és 15 forinttal emelik a mázsánkénti átvételi árakat. Bteszélt a szarvasmarha-állomány alakulásáról és arról a tényről, hogy a megyében túl fiatal a tehén- állomány, mindössze 5,4 éves. A célpontos beruházások elemzésekor részletesen ismertette Kusza Béla a megye 1972-es lehetőségeit. Többek között elmondotta, hogy 21 millió forint áll rendelkezésre meliorációs munkákra, és 18 kilométer bekötő utat építhetnek a gazdaságok, ha a majorok útjaihoz szükséges pénzt biztosítják. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének tájékoztatója utón Csckő Jenő, a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága Pest megyei hivatalának vezetője számolt be a tsz-vezetők előtt az elmúlt esztendőben végzett vizsgálatok eredményeiről. A konferencián tegnap nem hangzottak el felszólalások. A vitára ma délután kerül sor, miután a részvevők meghallgatják dr. Madas András, az Országos Tervhivatal mezőgazdasági és élelmezésügyi főosztályvezetőjének előadását a mezőgazdaság népgazdasági szerepéről. m. kovács Elhunyt Egri Gyula Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Egri Gyula elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocial'sta Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő január 11-én 49 éves korában szívbénulás következtében váratlanul elhunyt. Egri Gyula elvtárs temetése január 15-én, szombaton 11.30 órakor lesz Pécsett, a központi temetőben. Az elhunyt elvtársai, barátai, munkatársai és tisztelői 10.30-tól róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest—Pécs, 1972. január 12. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége Szocialista brigádok (3.) Követendő vállalás „Magyar Gördülőcsapágy Művek Diósdi Gyára gazdasági vezetőinek, párt- és szak- szervezetének. Az üzemfenntartási főosztály Barátság szocialista brigádja vállalja, hogy legalább 1975. december 31-ig a gyár dolgozói maradnak. Munkatársainkat is meggyőzzük, beszélgetünk velük, és mindent elkövetünk, hogy a tervet teljesítsük, a rekonstrukcióval járó nehézségeket leküzd jük. Felhívjuk gyárunk szocialista brigádjait, csatlakozzanak vállalásunkhoz. 1971. április 20. A Barátság szocialista brigád kollektívája.” Q Miért vállalták mindezt? Bállá László válaszol a ki- | lenctagú brigád nevében. — Közismert, hogy gyárunk milyen nehézségekkel küszködött. Felvetődött, hogy önállóak leszünk, nem tartozunk többé Debrecenhez .,. aztán a rekonstrukció... lesz, nem lesz ... Mit részletezzem, teljes volt a bizonytalanság. Az emberek sorra léptek ki, a környékbeli gyárak pedig szívesen alkalmazták a mi szakmunkásainkat. Ügy éreztük, itt az ideje, hogy segítsünk, ezért vállaltuk, hogy mi nem lépünk ki öt évig. 9 Milyen volt a felhívás v.sszhangja? — Nem hozott akkora eredményt, mint gondoltuk — folytatja Bállá László —, de annyit elértünk, hogy az embereket elgondolkoztattuk. Egyelőre hat brigád csatlakozott a hatvanhatbóL Wágner Mátyás veszi át a szót: — Vállalásunk különféle szóbeszédekre adott alkalmat. Mondogatták: biztosan rábeszéltek minket, nem önzetlenül te .tűk. Pedig mi magunktól kezdeményeztünk, és nem kaptunk érte semmit. A Barátság brigád a karbantartó részleg törzsgárdája, feladatuk, hogy az üzemelést biztosítsák. Jól ismerik a közhangulatot, az emberek véleményét, hiszen az egész gyár területén dolgoznak, és tudják a gyár problémáit is. Nemcsak azért, mert általában mindenről tájékoztatják a kollektívát a Csapágyban, hanem azért is, mert a brigádban több szak- szervezeti tisztségviselő dolgozik. Amikor olyan rémhírek terjedtek el, hogy megszűnik a gyár, elhatározták: példát mutatnak. — Megérte a „kockázatot” — mondja Kővári István —, mert elindult egy ellenkező folyamat, és az emberek ma már látják a Csapágy jövőjét, és bizakodnak. Olyannyira, hogy sokan, akik korábban kiléptek, most jönnek vissza. ® A brigádvezető véleménye? — Ennek örülünk is, meg nem is — magyarázza Vuleta Antal. — Miért mondom ezt? Nagyon egyszerű oka van. Sokan elhagyták a gyárat a bizonytalanság miatt, amikor kedvező ajánlatot kaptak másutt. A mi szakmunkásainknak ugyanis olyan jó hírük van, hogy másutt mindjárt csoport- vezetői feladatokkal bízzák meg őket. Egyikük-másikuk olyan jó cserét csinált, hogy három forinttal is nőtt az órabére. Ha most visszajönnek, nyilván a magasabb bérrel veszik őket vissza. S a mi bri- gádunk — mindegyik tagja j több mint tíz éve dolgozik itt — egy évig vár 50 fillér órabéremelésre. Ez a hűség jutalma? ... Bólogatnak a többiek is, majd Adorján József visszatér az előbbi gondolatmenethez, a brigádvállaláshoz. — A gazdasági vezetés nálunk mindig beszámol gondjairól, tudjuk, miben kell segítenünk. A mi munkánk a zavartalan üzemelés biztosítása; ebből következően vállaltuk, hogy a gépek állását még rö- videbb időre csökkentjük. Ügy gondoljuk, ha a jelenlegi — igen korszerűtlen — gépparkkal megoldjuk az üzemeltetést, megtettük a magunkét. A tartalék gép kevés, s bizony ezek a régi gépek gyakran javításra szorulnak. — A mi hibánkból nem is volt még gépállás — szögezi le 'Wagner Mátyás. ® Mit mutat a brigádnapló? Hű tükre a brigád életének. Havonta összehasonlítják a vállalás és a teljesítés mértékét, pontosan vezetik a társadalmi munkák elvégzését. Rendszeresen patronálják 'az érdi gyógypedagógiai iskolát, szemléltető eszközöket, felszerelési tárgyakat készítenek a gyerekeknek. A Vas utcai kórházzal szocialista szerződést kötött a gyár, a Barátság brigád két alkalommal általános karbantartást végzett. Az ő gondjuk a községi játszótér felszerelésének, játékainak javítása ... — Május elseje óta brigádunk azt a kedvezményt kapta — mondja Vuleta Antal —, hogy sem reggel, sem délután nem kell bélyegeznünk. Ezt a közvetlen gazdasági vezető és a szakszervezeti bizottság együttes javaslatára az igazgató engedélyezi. Mondhatom, ezzel senki sem él vissza. Nemcsak azért, mert a többiek árgus szemmel figyelik, hanem azért sem, mert nálunk az elvégzendő feladat a fontos, é? nem a munkaidő. Ha tíz percet, ha fél órát kell rádolgozni, maradunk, s ha éjjel kijönnek, hogy leállt a gép — volt már rá példa —, akkor is tudjuk a kötelességünket. Soós Ibolya Egri Gyula 1923. április 31- én Tatabányán, munkáscsalád gyermekeként született. A polgári iskola elvégzése után kitanulta a lakatosszakmát, s 1940 elejétől a felszabadulásig segédként a tatabányai villamosműhelyben dolgozott. Édesapja és munkatársai példáját követve, már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, belépett a szakszervezetbe, tagja lett a szociáldemokrata pártnak. 1944 második felétől részt vett a fegyveres ellenállási mozgalom szervezésében, munkahelyén csoportot szervezett az erőmű fasiszták elleni fegyveres védelmére, a gépek, berendezések leszerelésének megakadályozására. A felszabadulás után üzemének bizalmijává, majd a kerületi pártbizottság tagjává választották. Később is különböző fontos pártfunkciókat töltött be városában, illetve Komárom megyében, majd pedig Baranya megyében. 1950 májusában a Heves megyei Pártbizottság első titkára lett, 1952 közepétől két éven át a Baranya megyei Pártbizottság első titkári tisztét töltötte be. Ezután belügyminiszter-helyettes, illetve a miniszter első helyettese; közben megválasztották a párt Központi Vezetősége titkárának, ebben a beosztásában 1956-ig tevékenykedett. Az ellenforradalmat követő konszolidáció éveiben az egri városi pártbizottság első titkáraként, illetve a Baranya megyei Pártbizottság első titkáraként szolgálta az ország, a nép érdekeit, hosszabb ideig tevékenykedett az MTSH elnökeként, tagja volt az országgyűlésnek, s a Bányaipari Dolgozók Szakszer- övezete Központi Vezetőségének. Pártunk, népünk nagyra értékelte Egri Gyula áldozatkész munkásságát, érdemeit a Magyar Népköztársaság számos kitüntetéssel — köztük a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével — is elismerte. Népszerűek a lakásszövetkezetek Óvodai fejlesztés — ésszerű összefogással A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Amint arról lapunk első oldalán röviden beszámoltunk, szerdán a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén két, sokakat érintő napirendi előterjesztés megvitatása szerepelt. A megyében jelenleg 15 lakásfenntartó, tíz lakásépítő, egy garázs- és egy, üdülőszövetkezet működik. A 27 szövetkezetnek mintegy 1500 tagja van. Bár a laká jszövetkezetek hosszabb múltra tekinthetnek vissza, valójában csali az elmúlt egy, másfél esztendőben kezdett hódítani szélesebb körben e forma, s ma megállapítható, hogy népszerűvé vált. A lakásszövetkezetek soraiban szép számmal vannak munkások és fiatalok, s pozitívum, hogy e társulási formák fokozódó mértékben megkapják a különböző hivatalos szervek és társadalmi szervezetek támogatását. A lakásszövetkezetek a MÉSZÖV tagjaként működnek többségükben, s tevékenységük koordinálását, illetve segítését a MÉSZÖV lakásszövetkezeti választmánya látja el. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés a többi között megállapítja, hogy a lakásszövetkezetek működésében gondot okoz a jogi szabályozás némely kérdésben föllelhctő ellentmondásossága, az anyagellátás akadozása, a kivitelezői kapacitás szűkössége. A lakásszövetkezetek jelentőségét és szerepét megvilágítja, hogy e formán belül a negyedik ötéves tervben háromezer lakás felépítését tervezik a megye területén, a lakásfenntartó szövetkezetek pedig a tervidőszak végére már mintegy hétezer otthon gondját viselik. A megye legkülönbözőbb részein már ma is működő lakásépítő szövetkezetek mellett továbbiak megalakulása várható, ahogy számítani lehet arra is: továbbterjed a lakásfenntartó szövetkezetek népszerűsége. Míg a lakásépítő szövetkezetek esetében ma már elsősorban telepszerű és több szintes építkezési forma a jellemző, a lakásfenntartó szövetkezeteknél gondot okoz, hogy szétszórtan, általában kis lakásszámot összefogva műt ködnek. Az előterjesztéssel kapcsolatban a végrehajtó bizottság tagjai több kérdést tettek fel, s a vitában megállapították, hogy a lakásszövetkezetek a szövetkezeti mozgalom friss, de máris jó eredményeket elért és támogatásra érdemes formái, s ezért minden érintett szerv és szervezet a jövőben az eddigieknél is nagyobb mértékben segítse működésüket. A végrehajtó bizottság határozatot hozott arra, hogy az illetékesekből alakított bizottság dolgozzon ki a helyi tanácsok számára a lakásszövetkezetek támogatásáról egységes útmutatást, valamint észrevételező jelentésben hívja fel az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium figyelmét a jogi szabályozásban fellelhető ellentmondásokra. A második napirendi pontként beterjesztett jelentés a megye óvodai ellátottságának helyzetéről és az óvodai nevelés továbbfejlesztésének főbb feladatairól a többi között megállapítja: az elmúlt időszakban a megye területén jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy javuljon mind az ellátottság színvonala, mind az óvodákban folyó nevelőmunka. Az óvodai csoportok száma 1965 és 1970 között 567-ről 659- re emelkedett. A fejlesztés elsősorban a meglevő épületek bővítésével valósult meg, új óvoda csak kis számban létesült. A fejlesztés, illetve korszerűsítés következményeként az elhelyezhető gyerekek száma 2335-tel növekedett. de ennek ellenére az óvodai helyek kihasználtsága még mindig meghaladja a száz százalékot, s különösen kedvezőtlen állapotokat találni a fővárost körülvevő agglomerációs övezetben. Mindez oda vezet, hogy nagy a hely hiányában elutasított gyermekek száma, 1970-ben például 1870 jelentkező számára nem tudtak helyet biztosítani. Az óvodai ellátottságot tekintve a városok helyzete valamivel jobb, mint a községeké, s eredménynyel jártak azok az erőfeszítések, amelyek az erők összefogását, a meglevő eszközök észszerű és koncentrált felhasználását célozták. Mind a jelentés, mind a végrehajtó bizottság tagjai megállapították, hogy továbbra is szükség van a helyi erők mozgósítására, a társadalmi összefogás segítségül hívására, de ezt minden esetben csak a reális adottságok határáig szabad igénybe venni. Az óvodák fejlesztése, korszerűsítése, bővítése mellett további nagy figyelmet szükséges fordítani az. óvodákban folyó nevelőmunka színvonalának növelésére. A jelentés is megállapítja, s a vitából is kiderült, hogy ez^n a területen még több kérdés tisztázásra és rendezésre vár, különösen ami a vezető óvónők továbbképzését illeti. Éppen ezért a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a következő időszakban minden lehetséges eszközzel megyei méretekben elő kell segíteni az óvodai pedagógiai munka színvonalának emelését, illetve, hogy az óvodaépítkezéseknél előnyben kell részesíteni azt a könnyűszerkezetes módszert, amelynek kivitelezője — a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet — éppen megyénkben található meg. Furcsa állapot ugyanis, hogy míg az ország jó néhány megyéjében nagy sikert aratott ez a rendkívül rövid építési határidőket lehetővé tevő és költségmegtakarítást eredményező könnyűszerkezetes építési mód, addig a megyében még mindig nem talált az érintettek részéről elfogadásra. M. O.
