Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
Az utolsó simítások A Rákóczi Termelőszövetkezet útépítő brigádja az utolsó simításokat végzi a Rákóczi utcai, illetve Kossuth Lajos utcai csatorna bekötésén. Foto: Godány Dezső Erdei iák A pálfájai parkerdőben a termelőszövetkezetek erdő- gazdasága kiürítette a szétszórtan elhelyezkedő erdészházakat. Így a nyárkútréti két szoba, konyhás erdészház is üresen, kihasználatlanul álk Hasznosítására azonban most remek terv született: az erdőgazdaság hosszú lejáratú bérleti szerződést kötne a városi tanács végrehajtó bizottságával, lehetőséget adva arra, hogy a közalkalmazottak szakszervezetének hétvégi pihenőházat létesítsenek a volt erdészlakban. V A szép terv megvalósításához sok társadalmi munkára lesz szükség, de megéri, hiszen a kellemes környezetben igazi felüdülést nyújtanak majd a hétvégi pihenők. . MOZIMŰSOR Verseny a javából, I—n. Amerikai vígjáték. Kísérőműsor: Piaroák világa. Előadások kezdete: 3 és fél 7 órakor. Matiné A Jelena-öböl. Előadások kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Dél csillaga. Hajsza az eltűnt' gyémántokért, a dzsungelén át. Angol—francia színes film. Kísérőműsor: Én, az egér. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Kihal a bognár szakma ? Két mester maradt Ezelőtt negyvenegynéhány esztendővel,, amikor Dér Balázs .bognártanulónak, szerződött apjához, Dér Imre bognármesterhez, 47 bognármester élt és dolgozott Nagykőrösön, s mindnek volt munkája elég, sőt, aratás után, amikor a gabona asztagba hordása nagyon próbára tette a kocsik kerekeit, alig győzték a sok munkát. És 50 esztendő múltán városunkban már csak két mester folytatja a bognáripart: Dér Balázs és Bánffy Sándor. Igaz, hogy az utóbbi, már csak félig bognármester, mert egy évvel ezelőtt az asztalosiparra is engedélyt kért. A két mestert meglátogattam. Dér Balázs műhelyében néhány szerszám- nyél és egy frissen készült húsvágódeszka árulta el, hogy a műhelyben faipari munka folyik. A mester éppen egy öreg emberrel beszélgetett, Sárai Szabó Jánossal, aki valamikor szintén bognármester volt. — Miért választotta ezt a szakmát? — kérdeztem Dér Balázstól. — Nemigen volt választásom .— felelte. — Nagyapád és még a dédapád is bognár volt, mondotta az apám, s ezzel a pályaválasztás el volt intézve. Felszabadulásom után, mint segéd dolgoztam, s apám halála után átvettem a műhelyt. Abban az időben a javításokon túl, sok új kocsifamunkát is végeztünk, és nagy divat volt Kőrösön a taliga. A lőcsösko- csit gumikocsi, majd autó váltotta fel, s vastaliga, majd kétkerekű kocsi lépett a fataliga helyébe. Kocsikerék-javítás is már csak néha akad. Szerencsémre, gépeim vannak, s felfelkeresnek fatörzsből való deszkakivágással és gyalulta- tással is. Kitartok. A nyugdíjig már nem sok van hátra. — Sose volt jó a bognár- ság — szólt bele a beszélgetésbe Sárai-Szabó János. — A bognármesterek közül egy sem gazdagodott meg, inkább elszegényedtek. A gazda minden bognármunkáját egész évben átalányban végeztük, pár mázsa gabonáért, amit aratás után kaptunk meg. Ha elmentünk szerszámfát venni, először is azt kérdezték: „Van-e pénz a lajbizsebben?” Nagy volt a konkurrencia. 60—80 pengőért csináltunk egy lőcsös kocsit, s a vásárban, silányabb minőségben, 23 pengőért is kapható volt. Bánffy Sándor mestertől már bizakodóbb szavakat hallottam: — Az 1950-es években, Csongrádról jöttem Nagykőrösre — mondotta. — Műhelyemet korszerű gépekkel szereltem fel, és a kisipari magánmunkákon kívül a nagyüzemi gazdaságoknak kezdterrí dolgozni. Mikor láttam, hogy a bognárszakma már nem ad elég munkát, bár néha még kocsit és autókarosszériát is csinálok, elővettem az épület- asztalosi bizonyítványomat, s az asztalos és bognármesterség kitanulására mindjárt két tanuló szerződött hozzám. Szeretem mind a két szakmát. Bízom benne, hogy nem halnak ki egészen. K. L. Új telefonközpontot kér a város Senki sem vitatja, hogy a 26 ezer lakosú Nagykőrösnek a jelenlegi 600-as telefonközpont már nem elégséges. Sokan várnak arra, hogy beszereljék hozzájuk is a telefont, különösen a tormási városrészben és az újonnan létesített Kecskeméti úti, illetve Ceglédi úti lakótelepeken. Nánási Sándor, a postahivatal igazgatója, tájékoztatta a városi tanács végrehajtó bizottságát, hogyan lehetne a gondokon segíteni. A jövő esztendőben Cegléd automata központot kap. A Budapestvidéki Posta Igazgatóság tervei szerint, a ceglédi központot „szétosztják” a már sorban álló községek, városok, köztük Nagykőrös között is. így e város plusz 200 előfizető bekapcsolására kapna lehetőséget. Ugyanakkor, a központ bővítésén túl, a tervek szerint, a tormási városrész százas automata hálózatot kap. A városi pártbizottság és a városi tanács végrehajtó bizottságának támogatásával azonban azt kellene elérni a Budapestvidéki Posta Igazgatóságnál, hogy a nagykőrösi központ bővítésére a 800-as ceglédi központot megkapjuk, s a mi jelenlegi központunkat osszák szét a többi községeknek. Erre már 1973-ban sor kerülhetne, ha a posta egyik szolgálati lakását kiürítenék. A városi tanács végrehajtó bizottsága a telefonközpont bővítésének végleges megoldására felajánlotta, hogy a felszabadítandó lakás lakójának, kellő időben, szövetkezeti lakást biztosít. Most már csak idejében kell kopogtatunk az illetékes ajtaján, hogy ezt a kézenfekvő bővítési tervet megvalósíthassák. Hétfőn: Mezőgazdasági szakelőadások December 6-án, hétfőn, délután 5 órakor, Szalatkay Sándor a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjában ^ paradicsomtermesztés gazdaságosságáról tart előadást. Ugyanezen a napon, este 6 órakor, a Petőfi Termelőszövetkezet bokrost klubjában dr. Konrád Zoltán „A zöldségtermesztés új útjai” címmel tartja a mezőgazdasági dolgozók továbbképző szakelőadását. ’A'PCátME&YEI HÍRLAP •• kT?TON KIAPASA XV. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM 1971. DECEMBER 5., VASÁRNAP Nagyobb figyelmst a közlekedésben A város baleseti gócai Legveszélyesebb a vasúti átjáró és az állami gazdaság útszakasza Évek során minden városban, minden országúton kialakulnak a veszélyes helyek, s ezeket jó megjegyeznünk, mert nagyobb figyelemmel azokon is elkerülhetők a balesetek. Városunkban a kétéves tapasztalatok szerint nyolc ilyen veszélyes hely akad. A legveszélyesebb a nyolc balesettel vezető” vasúti átjáró' (golyás sorompó), ezután három hat balesetes következik, a Ceglédi út—Szabadság tér, a Kecskeméti út—Petőfi út—Kálvin tér kereszteződése és az állami gazdaság környéke. öt-öt balesettel következik a Ceglédi út—Zsemberi Gyula út kereszteződése, majd e dicstelen pontversenyt a négy balesetes Szolnoki utca— Vágóhíd utca kereszteződés és a három balesetes Ceglédi út— Abonyi út kereszteződése zárja. A vasúti sorompónál bekövetkező balesetek többségét majdnem minden esetben a kellő körültekintés nélkül vezetett személygépkocsik és motorkerékpárok, a Szabadság téri és a piac környéki baleseteket az elsőbbség meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás okozták, valamint a kerékpárosok, akik különösen heti piaci napokon veszélyeztetik a forgalom biztonságát. Az állami gazdaság környékén, különösen fizetésnapokon, az úton haladó idegen autósoknak jelentenek balesetveszélyt a szabálytalanul kikanyarodó, s olykor ittas kerékpárosok. Szinte érthetetlen, hogy a Ceglédi út—Abonyi út, illetve a Szolnoki út—Vágóhíd utca kereszteződésében miért következnek be egymás után á balesetek, hiszen a széles útszakasz áttekinthető, a jelzőtáblák a helyükön állnak. A balesetek előidézője nyilván csak a közlekedési fegyelmezetlenség. Ebben az esztendőben a legsúlyosabb sérüléssel járó balesetek a vasúti átjárónál és az állami gazdaság útszakaszán fordultak elő. Minden gépjárművezetőnek, kerékpárosnak hasznos, ha tudomást szerez ezekről a baleseti gócokról, és nagyobb figyelemmel, körültekintéssel vesz részt a közlekedésben az említett helyeken. (Szabó) A Vasi Szemle alapitója Pável Ágoston, a jeles tudós, filológus, polgári humanista, néprajzos, költő és műfordító, szlavisztikai .szakember születésének 85. és halálának 25. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeztek Szombathelyen. Az ünnepségen részt vett Pável Ágoston özvegye és leánya is. A Berzsenyi Dániel megyei könyvtárban emlékkiállítás nyílt. Pável negyed századon át dolgozott Szombathelyen mint pedagógus, múzeum- és könyvtárigazgató. Ű hívta életre a Vasi Szemle című tudományos folyóiratot. Tudományos munkájának központi területe a délszláv filológia volt Sokat tett a két nép s tágabb értelemben a Pannon tájak embereinek kölcsönös együttműködéséért. KEDDEN: Nők akadémiája Kedden este, 6 órakor, a művelődési ház emeleti klubtermében, a nők akadémiájának érdekes előadására kerül sor: Siposné Kovács Zsuzsa budapesti szociológus azokat a gondokat elemzi, amelyek a nagy családok együtt elését megnehezítik. Jobb időben érvényesíttetni a lejárt személyi igazolványokat Sz. Dezsőt a kecskeméti vasútállomáson igazoltatta a rendőr. Személyazonossági igazolványa nemcsak gyűrött és szakadt lapú volt, de alaposan meg is öregedett: csaknem két esztendeje lejárt. A szabálysértési hatóság 250 forint pénzbüntetésre ítélte Sz. Dezsőt. Hasonlóan járt N. János is, akit a Ceglédi úton igazoltattak. Ö szintén érvénytelen, lejárt határidejű személyazonossági igazolványt adott a rend- ön kezébe. 300 forintba került feledékenyságe. Sorolhatnánk tovább, hiszen aki a személyi igazolvánnyal kapcsolatos rendelkezéseket megszegi, a jogszabályok szerint 1000 forintig terjedő Bulgáriáról - szeretettel Bodor Tibor tanúságtétele „Tenyérnyi kicsiny ország ez a föld, De énnékem a világmindenségem, mert nagyságát nem távolsággal mérem, de szeretettel, mely mindent betölt.” Georgi Dzsagarov írta ezeket a sorokat szülőhazájáról, Bulgáriáról. S aki járt már Bulgáriában, az tanúsíthatja, hogy ez az ország bűvöletébe vonja az idegeneket. Tanúsítja Bodor Tibor színművész is, aki a közelmúltban látogatott abba az országba, amelynek történelme olyan sok hasonló vonást mutat a miénkkel. Előadói estjén arról a mérhetetlen szenvedésről hallottunk, aminek következtében a bulgár népköltészet nem ismeri a derűs, könnyed hangvételt, hiszen a török elnyomás 500 éve alatt a kezdeti nagy lendülettel induló nemzeti irodalom elsenyved, a nép nyelvét üldözik, s a népköltészet szinte suttogva terjed, de él. Az elnyomás ellen támad egy bolgár Petőfi, Hriszto, Botev, aki az oly ismerős gondolatot fogalmazza meg verseiben : ...itt az idő, elég vált az önkény, a rabság, talpra... Ez a fiatalon meghalt költő életében mindössze 22 verset írt, de az irodalomtörténetbe e huszonkettővel is beírta nevét. v Nagyot ugorva a történelemben, Geo Milev nevét ér- •demes jól megjegyeznünk, aki a szabadság olthatatlan vágyával, a fasizmus ellen emeli fel hangját Szeptember című versében, amelyért bíróság előtt vonják felelősségre, s ítélik három év börtönre, de a fasiszta suhancok, a bírósági tárgyalás után, szó szerint ízeire tépik a bátor hangú költőt. A bolgár költők tragikus sorsát érzékelteti a száraz számadat: 1945 előtt 80 százalékuk nem éli túl a negyvenedik évet, megölik őket vagy az öngyilkosságban keresnek menekülést... A mai bolgár líra egyik képviselője, darabos, szókimondó verseivel, a Dimit- rovgrád újjáépítésén évekig dolgozó Penjo Penev, aki lírájában azokat ostorozza, akiket más nem érdekel, mint kicsiny, beszűkült világuk: „Csak szatócsbolt s konyha a világ? Szólni itt kár! Az efféléknek, gyomor, te vagy a párttitkári’’ Érdemes megszerezni Jordan Radicskov Kecskeszakáll című könyvét, amit az elmúlt esztendőben jelentetett meg a magyar könyvkiadás a Modern könyvtár sorozatban. Az író, sajátságos humorával, szatírájával, jeles képviselője a mai bolgár novellairodalomnak. A „Süvít a szél, nyög z Balkán” című Bodor irodalmi összeállítás szép vállalkozás: egy nemzet irodalmát kíséri végig, születésétől a máig. Ezt a szép vállalkozást az a gondolat viszi sikerre, hogy a népek barátságát nem elég hangoztatni, abban hinni kell, s tenni is kell érte. Akik ezt az irodalmi összeállítást meghallgatták, valóban közel kerültek a sokat szenvedett és szenvedésekben eggyé, naggyá kovácsolódott bolgár néphez. pénzbírsággal büntethető. A személyazonossági igazolvány érvényességi ideje annak a hónapnak utolsó napján jár le, amelyik a második lapon fel van tüntetve. Érdemes tehát idejében gondoskodni tíz érvényesítésről, nem a büntetés megfizetése után. Egy hét helyett egy nap alatt Vörösborerjesztő berende- dezést készítettek a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szombathelyi gyárában. Köztudott, a vörösbor^ értékét nemcsak zamata, de színe is adja. Hagyományos módon eddig 5—7 nap kellett ahhoz, hogy kioldódjon a szőlő héjában levő festékanyag. Az új berendezéssel ehhez 24 óra elegendő. Az új konstrukciót a Balatonfüredi Állami Pincegazdaság soproni üzemében próbálták ki sikerrel. S s P mo O ffl R íi T Városi úttörő-sakkvetélkedő November 29-én, az Arany J ános Művelődési Központ termében, körmérkőzéses rendszerben került sor az úttörő-olimpia városi sakkvetélkedőjére. A verseny több mint 4 óra hosszat tartott, pedig volt sakk-készlet is bőven. A mérkőzések színvonala és időtartama egyaránt növekedett az előző éveiéhez hasonlítva. Végezetül ezek a sorrendek születtek: Üttörőfiúk: 1. Farkas Zoltán (Kossuth iskola) 5 és fél; 2. Varga Tibor (Arany) 5; 3. Ka- mocsai Sándor (Petőfi) 4 és fél; 4—5. Szabó László (Rákóczi) és Hupka János (Petőfi) 4—4; 6. Nagy Attila (Arany) 3; 7—8. Fehér László (Kossuth) és Pál Sándor (Rákóczi) 1—1 pont. Kisdobos fiúk: 1. Hupka Antal (Kossuth) 3; 2. Mocsai Ferenc (Arany) 2; 3—4. Pap József (Petőfi) és Halász Ambrus (Rákóczi) fél-fél pont. Üítörőlányok: 1. Hanusz Judit (Arany) 5; 2. Kulcsár Ágnes (Arany) 3 és fél; 3. Bekő Irén (Kossuth) 2 és fél; 4. Perlaki Tünde (Kossuth) 2; 5. Balogh Ilona (Rákóczi) 1 és fél; 6. Pál Katalin (Rákóczi) fél pont. Kisdobos lányok: 1. Barta Györgyi (Arany) ellenfél nélkül. A versenykiírásnak megfelelően, az első 2—2 helyezett fiú és leány, valamint a győztes kisdobos fiú és leány jutott a december 5-1, Budapesten megrendezésre kerülő megyei úttörő-olimpiai döntőbe. A látottak után ismét felvetődött a gondolat:'felnőttekből is jó lenne városunkban sakkcsapatot létrehozni. Az utánpótlást a tehetséges fiatalok biztosítanák. A sportotthonban edzenek a birkózók December 1-én a konzervgyárból a felújított sportotthonba hozták a birkózószőnyegéket. E napon először tartották a .Kinizsiben edzésüket a helyi birkózók, mintegy harmincán. Reméljük, hogy a kezdeti lelkesedés tartós marad. A Magyar Birkózó Szövetség jóváhagyta, s a nyomtatott meghívók már elmentek vidékre, tehát semmi akadálya sincs a december 19-re tervezett, országos XI—IV. osztályú kötöttfogású Miskey Árpád emlékversenynek. A hagyományos nagykőrösi viadalt ezúttal is felnőttek részvételével rendezik a sportotthonban. Vasárnapi sportműsor Kosárlabda Cegléd: a Pest megyei középiskolák cegédi körzeti döntője, a férfi—női II. korcsoportban. Sakk Budapest: a téli úttörőolimpia megyei döntője. Torna Monor: csapatverseny a megye legjobb női szakosztálya címért. S. Z. t á
