Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

MOHOMnm A. P ES J MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS A -> ­Xni. ÉVFOLYAM, 286, SZÁM 1971. DECEMBER 5., VASÄRNAP MUNKA, HELYBEN Új ipari üzemek Monoron FINOMMECHANIKA - FILMTECHNIKA - VEGYIÜZEM Hirt adtunk már arról, hogy Monor község vezetői keresik a megoldást, hogyan lehetne a helyi munkalehetőségeket bő­víteni, a több ezer bejáró dol­gozó közül legalább néhány száznak itt helyben munkát adni. Sponger Istvántól, a nagy­községi pártbizottság titkárá­tól hallottuk a jó hírt: a köz­ség minden olyan területe „el­kelt”, amit a tanács iparterü­letnek jelölt ki A Fővárosi Finommecha­nikai Vállalat megvette az Üj Élet Tsz régi tanya- központját. A vállalat megkezdte már az átalakí­tást, a napokban megér­keznek az eszterga-, ma­ró- és köszörűgépek. De­cember végére tervezik a gépek teljes felszerelését, január elsejével — ha a 70 körüli mupkáslétszám meg­lesz — elkezdődhet a munka. Az üzem vezetői 1972-re 60 millió forintos termelési érté­ket terveztek, ezt azonban év közben, létszámemeléssel tud­ják csak elérni, vagyis év vé­gére a létszámot 150 főre eme­lik. Gyártmányaik? Az első fél­évben a 412-es Moszkvicshoz szükséges lökésgátlókat készí­tik, a másodikban már külön­böző autóalkatrészeket. A másik monori új üzem a' Luxemburg utcában épül. A Filmtechnikai Vállalat v&jSg rólt itt telket. Az építkezést rövidesen megkezdik, s még 1972- ben szeretnék az üzemben a munkát beindítani. Száz körüli létszámmal kezde­nének. Termékeik: diave­títők, iskolai szemléltető eszközök. A harmadik: Monori-erdőn, a volt iskolai napközi otthon átalakításával, a volt sport­pályán pedig új építkezéssel, a Budapesti Vegyi Ktsz kínál munkalehetőséget a monoriak- nak. A napközi üzemmé való átalakítását már megkezdte a Monori Építőipari Ktsz. Ez az üzemrész még az idén kész lesz, tehát itt is elkezdheti 70 dolgozó — közte sok asszony — a munkát. A sportpálya területén új üzemrészt építtet a vegyi ktsz, a tervek szerint jövőre azzal is elkészülnek. F. O. Színvonalas műsor, nagy siker Száztagú vecsési kultúrcsoport Pilisvorösváron Vecsés község kulturális életét, gazdagságát az a sok­rétűség, az a mindenütt helyt­állás jellemzi, amely a község, a járás, de a megye határain is rég túljutott. A Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége rendezésében meg­hirdetett nemzetiségi kulturá­lis szemle Pest megyei vetél­kedőjén az elődöntők eredmé­nyeképp Vecsés is pódiumot kapott. A közelmúltban száz­tagú vecsési kultúrcsoport kép­viselte a községet a Pilisvö- rösváron megrendiezett megyei döntőn. Erős mezőnyben in­dultak a vecsésiek a házigaz­da: Pvlisvörösvár és Solymár, Szigetcsép együttesei mellett. Minthogy Vecsés a műsor vé­gén jutott „szóhoz”, a pilisvö- rösvári művelődért házban he­lyet foglaló 4—500 főnyi kö­zönség reálisan tudta értékel­ni gazdag programját. A vecsési központi általános iskola kórusa, a gimnázium énekkara, a 60 éve alakult ve­csési dalkör férfikórusa igé­nyesen összeállított műsorával méltán nyerte el a közönség tetszését. Az énekes szóló, a vers- és prózamondók kategó­riáját an fellépő Komlós Éva, Komlós Rózsa, Saviak Éva „Három a kislány” című ve­gyes száma szűnni nem akaró tapsot kapott. Kovács Erika és Seress Éva, a Martinovics téri általános iskpla tanulói úgy is mint versmondók, úgy is mint prózai előadók ugyan­csak sikert arattak. A kisgyer­mekek kedvességével előadott „Fehérmackó — barnamackó” jelmezes prózajelenete után zengett a hatalmas terem a közönség tapsától. A aecsési fúvószenekar sok szép klasz- szikus számmal, szép összjá- tékkal nemcsak a közönség, de a zsűri tetszését is oly mér­tékben nyerte el, hogy elhang­zott: a vecsési fúvósok elérték a hivatásos szintet. Egyidejű­leg az illetékesek úgy határoz­lak, hogy az 1973. évi buda­pesti svábbál zenészei a ve­csési fúvósok lesznek. A zsűri, a rendező bizottság­gal egyetértve, külön kiemel­te és értékelte azt a munkát, melyet a vecsési együttes ve­zetői: Bánhegyi Gyula nyelv­tanár, Valentsik István ének­zene tanár, karnagy és Dobro- vitz István karnagy végeztek községük nemzetiségi hagyo­mányainak ápolásáért. A köz­ség kultúrájából vizsgáztak és jutnak tovább Vecsés színei a meg%/ei versenyről a területi döntőre. Fekete Gizella ÜGYELETES ORVOS Gyomron, Mendén, Péteri­ben: dr. Harangi Erzsébet (Mende), Monoron, Monori-er- dőn, Gombán, Bényén és Ká­ván: dr. Balogh József (Monor, Ady Endre út), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Pilisen: dr. Czin- der Bálint, Vecsésen: dr. Fo­dor Etelka tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve-, esésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén hétfő reggelig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. Érdekes építkezés POSTAFIOK 51. Emlékezés apámra Ha jó kedve volt, akkor régi dalokat, kup- lékat énekelt, és mi hálás „publikum” vol­tunk. Még, még — kértük őt. Sokat beszélt nekünk az első világháborúról, amikor őt, a 18 éves gyerekembert elvitték a háborúba. Beszélt a sok szenvedésről, amit a cári Oroszországban átélt... Az orosz nép küzdelméről az elnyomókkal szemben, és a forradalomról, melyben ő is részt vett. Egy láncszem volt a nagy harcban ... Azután ha­zajött, telve a forradalmi eszmékkel. Barátai, akik ott kint együtt harcoltak ve­le, sokszor eljöttek hozzánk és arról beszél­tek, hogy lesz még szebb és jobb világ itt is. Ahogyan növekedtünk, mindig több és ne­hezebb lett a gond ... Apám dolgozott és koplalt, mert a Horthy-rendszerben csak ala­mizsna volt, amit kapott... Ö mégis állta a harcot, inkább koplalt, de nem hajtott fejet senki előtt. A sok nélkülözés kikezdte egészségét, meg­fázott. A dereka a nehéz munkában meg­roppant, úgy hozták haza... Soha nem fe­lejtem azt a napot... Szívét akkor töltötte el a legnagyobb bol­dogság, amikor hazánkat a szovjet hadsereg felszabadította. De akkor már hiába volt min­den, szanatórium, kórház, műtét... Hogy megmentsék az életnek... De a sok nélkülö­zés, a koplalás okozta bajokat már nem tud­ták gyógyítani. Elment, akkor, amikor igazán boldog lehe­tett volna. Elment, arcán a nyugalom érzésé­vel, mert tudta, hogy minden gyermekének biztosította a jövőjét, az élethez való jogát... Es én csak most tudom, most értem meg igazán, hogy milyen nagy és igaz ember volt az én apám. Schidlik Gyuláné ! VI'/ - I Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ beruházásából Monoron, a Kossuth Lajos utcában új ve­gyesbolt épül. Érdekessége, hogy a falazási munkálatokat társadalmi munkában végzik. Eredetileg december 21-én sze­rették volna átadni az üzletet, azonban a kilátások szerint tavasznál előbb erre nem ke­Igpp rülhet sor. Oka: rendkívül vál­tozó a munkatempó, mivel gyakran hiányzik a társadal­mi munkaerő... Péterfíy felvétele A mosolyok ára — Sokat írnak arról, hogy az apák milyen felelőtlenek, de én olyan cikket még nem olvastam, amiben a felelőtlen anyákat marasztalják el! Ezért is jöttem, hogy elmond­jak egy ilyen ügyet. Es nem bánom, névvel írja meg vagy név nélkül, de örülök, ha meg­írja! (A nevet — a kisfiú ér­dekében — mégsem közöljük.) A férfi keze reszketett, rá­gyújtott egy cigarettára. Egyébként nem dohányzik — mondta —, de most nagyon ideges, mégiscsak magánügy az, amit el kell mondania. Iratokat tett az íróasztalomra, vastag, sokat forgatott paksa- métát, leveleket, bírósági ha­tározatot, jegyzőkönyveket. És fényképeket: „a kisfiam itt szánkózik”, „a kisfiam itt csó­nakban ül, ez nyáron volt, amikor levittem a Balaton­ra”, „a kisfiam itt apámnak segít a ház körül...” A kisfiú nincs még öt­éves. Egyik fényképen sem láttam nevetni. „A Monori Járásbíróság 1970. november 18-án • befeje­zett nyilvános tárgyalás során meghozta a következő ítéle­tet ...” „A gyámhatóság a kis­korú láthatása ügyében az apa fellebbezése alapján tárgyalást tűz ki...” „A felülvizsgálat alapján a gyámhatóság meg­hozta a következő határoza­tot ...” Perek, fellebbezések. Ez már a folytatás. Ott kezdő­dött, ahol kezdődni szokott: rövid házasság után váltak el, a kisfiú akkor kezdte ta­nulni, hogy „papa”, „mama”. Aztán már csak az egyik szó­ra volt szükség, az apa elköl­tözött és megindult a harc: mikor láthatja a gyereket? Munkabeosztása olyan, hogy a gyámhatóság által hozott ha­tározatot nem tudta betarta­ni, havonta két vasárnap lát­hatta volna a fiát, de ez a két vasárnapja sohasem volt sza­bad. „Az első fokon eljárt gyámhatóság a gyermek korá­hoz képest biztosította az apának a találkozást, de te­kintetbe vette az ügyfelek ér­dekeit is. A másodfokon el­járt gyámhatóság ezért az el­sőfokú határozatot helyben­hagyta és az apa fellebbezési kérelmét elutasította.” —. Két vasárnap ... Havon­ta négy óra... Azt hittem, megőrülök, amikor el kellett jönnöm, és a fiam sirt utá­nam. Ez a gyerek nekem min­denem! A kisfiú betöltötte a harma­dik életévét. „A gyámhatóság megállapí­totta, hogy az apa kérelme jo­gos, a gyermek a harmadik évét betöltötte, úgy az apa hosszabb időre is elviheti és nemcsak az anya lakhelyén történhet a látogatás. Az apa minden héten egy nap a gyer­meket az óvodából személye­sen elviheti. Kötelezettséget vállal, hogy a gyermeket ugyanazon a napon 19 órakor az anya lakásánák Ká'pubéjá­ratánál visszaadja. A rendkí­vüli láthatásban pedig úgy egyeznek meg, hogy a kettős ünnep alkalmával .az anya az ünnep másodnapján a gyer­meket az apának átadja, és az apa visszaadja.” Átadja — visszaadja. Apró, élő, beszélő tárgy. Még nem ért semmit. — ... de úgy sírt, amikor visszavittem, szegénykémnek milyen érzés lehet ide-oda vándorolni... Olyanokat kér­dez, hogy apu, ha neked lesz egy másik kisfiad, akkor én már nem kellek? Ezt az any­ja mondhatta neki, egy ekko­ra gyerek ilyet nem kérdezhet magától... „Tisztelt Gyámügy! Azért nem vittem vissza a gyereket vasárnap este, mert rendkívüli módon ragaszkodik hozzám, így megelőztem a va­sárnap esti huzavonát a ha­zamenetellel, így nem alakul ki benne gyűlölet egyikünk iránt sem. Hétfőn reggel nyolcra én viszem az óvodá­ba. Kérem a T. hatóságot, szí­veskedjék ezt jóváhagyni...” Huzavona. A volt feleség most már nem akarja oda­adni a gyereket, az apa kéri, a kicsi sír és semmit sem ért. A gyámhatóság az ilyen ügyek sokaságával foglalkozik. A legapróbb szempontok is fontosak: mi jó az anyának, az apának, a gyereknek? Igazsá­got tenni még humánus tör­vényeinkkel is nehéz. KISZ -kongresszusi rejtvény V. » 1. Hány szavazati jogú küldött vesz részt a KISZ Vili. kongresszusán? 2. Miben tér el a KISZ Vili. kongresszusának munkamód­szere az eddigiektől? 3. 1963. szeptember 8-án a sülysápi árvíznél mentés közben hősi halált halt egy fiatal sorkatona. Mi a neve? A válaszokat kérjük a járási KISZ-bizottság címére (Mo­nor, Kossuth L. u. 88.) beküldeni. Beküldési határidő: decem­ber 8. , A kongresszusi rejtvény kérdéseit elmúlt számainkban, de­cember 1-től közöltük. A hibátlan megfejtést vagy a legtöbb hibátlan megfejtést beküldők között értékes könyvjutalmakat sorsolnak ki. A nyilvános sorsolás 10-én, pénteken délelőtt 10 órakor lesz Monoron, a járási pártbizottság nagytermében. A sorsolás nyilvános, azon bárki részt vehet. A kisfiú nincs még, Ötéves. Egyetlen fényképen sem lát­tam nevetni. K. Zs. Hová tűni I a víz? Alig egy hónapja még volt ivóvizük a monori Móricz Zsigmond, a Baross Gábor, a Hunyadi János és a Petőfi Sándor utca környéki lako­soknak. Két kút is rendelke­zésükre állt jó ivóvízzel. Az egyik a Móricz Zsigmond út és a termény forgalmi udva-, rán, a másik a Móricz Zsig­mond utca és a Hunyadi Já­nos utca sarkán. A termény- forgalmi udrxurán azonban a kutat három-négy hete le­szerelték, azóta sincs helyet­te másik. A környék lakos­ságának maradt hát. a Hu­nyadi Jáiios utcai kút,­Egy-két hete, egy szép na­pon, a következő feliratú táblát kapta a kút: „A víz nem iható”. A Hunyadi János utcai kút körülbelül 15—20 éve működik, a vize jó ízű volt. Ha a vize nem iható, akkor miért nem szerelik le a ku­tat úgy, mint a terrnényfor- galmi előtt. Annál is inkább sürgős lenne, mert a tilalom ellenére sokan mégis innen hordják a vizet. A legköze­lebbi kút ugyanis vagy más­fél kilométernyire találhaló. Jó lenne, ha a tanács il­letékesei tájékoztatnák a la­kosságot: mi történt a két kút vizével, s mikor intéz­kednek, hogy a kút vize is­mét iható legyen?! Vitéz Imre — Postagalamb-kiállítást rendez a Monori SE december 11. és 12-én, a jövő szombaton és vasárnap a sportegyesület nagytermében. 3itSOil MOZIK Ecser: Eper és vér. Gomba: Egy az ezerhez. Gyömrő: Marie sze­szélyei. H: Hahó öcsi. Maglód: A halál erődje. H: Kedves Robinso­nom. Mende: Szép lányok, ne sír­jatok. H: A halál erődje. Monor: Zöld rakéták. H: A szép etrago- nyos hálójában. Nyáregyháza: özvegy aranyban. H: A gyilkos a sínen vár. Péteri: Búcsú a pályá­tól. Tápiósáp: Horizont. Túpiósüly: Queimada. Űri: Ragyogj, ragyogj csillagom. Üllő: Ha kedd van, ak­kor ez Belgium. H: Reményke­dők. Vasad: Harc a fellegvárban. Vecsés: Uraim, megöltem Einsteint. Matiné: Moszkva, Genova. H: A homok asszonya. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvárl Endre Üttörö- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, Monor, járási művelődési ház: fotókiállítás, nyitva 10-től 13-ig és 15-től 19 óráig. ÖTÓRAI TEA Üllő, művelődési ház, 17-től 22 óráig, játszik az Alfa együttes. Havasi Gyula esztergályos volt a MÁV Északi Járműjavítóban, öt éve hunyt el. Har­colt, dolgozott a mi világunkért. Sokan ismer­ték, sokan tisztelték Monoron. Leánya szép, megható hangú írásának helyet adunk la­punkban. ★ Riadtan lép be az ajtón egy 12 év körüli kisfiú. — Néni kérem, tessék gyorsan jönni, mert nagyon rosszul van Gyula bácsi. — Déli tizenkettőt mutatott az óra és én úgy, ahogy voltam, kerékpárra ültem és repültem haza. Apám rosszul van, dobol agyamban a gon­dolat, hátha itt a vég ... És legalább még egyszer vetné rám szelíd kék szemét. Otthon síri csend fogad, húgom jön fe­lém... szeme kisírt... Anyám zokog... — Elment... itthagyott ... jajául fel bennem a keserűség. — Későn érkeztem... már csak a halott homlokára adhattam utolsó csókomat. A vég álmában érte és szelíd, szinte boldog megnyugvást hintett az arcára ... Mintha az egész tiszta élete fonta volna körül. Mert mi­lyen is volt q.z én Apám ...? Igazi férj és apa. Olyan apa, aki sok fiatalnak eszmény­képe lehetne. Nehéz, küzdelmes élete volt, hat gyermeke jelentette számára a boldogságot. Mikor fá­radtan hazajött a munkából, az otthona volt a kis sziget, ahol megnyugvást talált. Ha ott volfunk körülötte, mindig azon gondolkozott, hogy mivel szerezzen örömet nekünk. Azok a gondtalan évek, téli estén a kály­hából kiszűrődő fény mellett... Maga köré hitetett bennünket, és mesélt, 1mesélt. Beszélt küzdelmes gyerekkoráról, mikor az alig 12 éves gyermeknek már kenyérkereset után kel­lett nézni. ' ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents