Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

6 ”%^íWap 1971. DECEMBER 5., VASÁRNAP BOSZORKÁNYKONYHA A PINCÉBEN ség. A kezelést követi a háza­STILSZERÜ MIKULÁS (Zsoldos Sándor rajza) 0 Építkezés — hibákkal Fizet a Kiskun Tsz Mint szüretkor Ismét kapható csem&ajes&óló a halt&khan A Balatonboglári Állami Gazdaság már negyedik esz­tendeje minden szüret idején több száz mázsa csemegesző­lőt tartósít. Az idén négyszáz mázsa került a különleges hű­tőblokkokba. A tartósított cse­megeszőlőt ezekben a napok­ban adják át a kereskedelem­nek. Az első szállítmányt a fővárosba és Kaposvárra irá­nyították. Kevesen tudják, hogy a Ceg­léd szívében levő VINEX-pín- ce Magyarország egyik legna­gyobb, bortárolója. Az apró földszintes ház alatt hatalmas termek húzódnak, bennük be­tonból készült hordók. Az üzem vezetője, Simon Ernő azt is elmondta, hogy a Borgaz­dálkodási Export Vállalatnak ez az egyetlen vidéki telepe, és évente 250 ezer hektoliter bort szállítanak inben külföld­re. © Kik a legnagyobb vevők? — Legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió. Az itt tárolt bo­rok 60 százaléka Záhonyon át a Szovjetunió különböző vi­dékeire jut el. Naponta 150— 200 hordó csemege- és desz- szertbort küldünk szovjet ve­vőink címére. De rendszeresen indulnak tartálykocsik Len­gyelországba, az NDK-ba és Csehszlovákiába is. © Hányán dolgoznak a pin­cében? — Negyvenötén vagyunk, s van egy farkaskutyánk, ő a negyvenhatodik. Büszkén mondhatjuk, hogy nincs lét­számhiányunk. Két éve senki nem vált meg az üzemtől,' mindenki szívesen dolgozik itt. Így vélekednek az emberek is, nemcsak a főnök. Egyszerű a magyarázat. Az öltözők kék csempével borítottak, olajkály­ha melegít bennük, férfiaknak, nőiknek egyaránt ízléses, tiszta zuhanyozókból, mosdókból fo­lyik a meleg víz. Az eddig szabadban dolgozókat mű­anyag tető védi a széltől, hó­eséstől, az étteremben kiszol­gáló teszi az emberek elé az ebédet, akinek délelőtt az a feladata, hogy összeírja, kinek mit kell vásárolnia, s besze­rezze a családoknak az élelmi­szert. A munkásoknak csak a tele táskát kell megfogniuk, amikor hazaindulnak. A jó kollektíva a kellemes környezetben fontos munkát végez. A legigényesebb fel­adat a desszertborok készíté­se. A beérkező borokait korsze­rűen felszerelt laboratórium­ban vizsgálják meg. Itt döntik el, milyen kezelésre van gzük­A bűnügyekben általában azok a körülmények, feltéte­lek is figyelmet érdemelnek, amelyek elősegítik a bűncse­lekmények elkövetését. A cso- mádi Zöldmező Tsz kiegészítő üzemében történt bűnügy kü­lönösen jól példázza ezt. Az ügy szereplői ellen emelt vád: csalás, sikkasztás, hűtlen ke­zelés, s a bűntettek háttere: rosszul értelmezett és kivite­lezett üzleti érdek, gazdálko­dási anarchia, kéz kezet mos játék. Hagy hatáskörrel A csórnád! szövetkezet ve­zetősége még 1969 elején ha­tározta el a bontóüzem felál­lítását, amelynek vezetésével Bereczki Gergelyt bízták meg. A kinevezésnél nem vették figyelembe, hogy Bereczkinek sem képzettsége, sem tudása, tapasztalata nincs a szervező- vezető munkához, akárcsak Sipos Károlynak, aki ugyan­ott műszaki vezető lgtt. A szövetkezet vezetőit csupán az érdekelte, hogy az üzem minél több pénzzel gyarapít­sa a tsz-kasszát. A hozzá nem értés következményeivel sen­ki sem törődött. A minél na­gyobb nyereségre törekvő tsz- vezetőségnek jó ideig nem tűnt fel, hogy az anyagfel­használásban, pénzgazdálko-, dásban kialakult áttekinthe­tetlenül zavaros helyzet, a társadalmi tulajdont károsító bűntettek alapvető feltételeit teremti meg. Ugyanakkor Berecakit nagy hatáskörrel ruházták fel: a munka meg­szervezésében szinte korlátla­nul intézkedhetett, saját belá­tása szerint vett fel és bocsá­tott el dolgozókat, bejegyzé­seket tett a munkakönyvük­be és személyi igazolványuk­ba, s nagyobb összegeket vett fel utólagos elszámolásra. Minthogy a szövetkezet ellen­őrzése ez utóbbira sem ter­jedt ki, a visszaélésre itt is lehetősége volt. Az ország különböző ré­szein bontási munkákat végző üzem dolgozóinak létszámá­ról a szövetkezet, ellenőrzés nélkül, hitelesnek fogadta el sítás és az erősítés. Szeszt, cukrot, mustsűrítményt kever­nek a pincének nevezett bo­szorkánykonyhában a több fajta borból házasított alap­anyaghoz. Érlelik, szűrik, tisz­títják utána, s már indulhat is hosszú útjára. © Használnák már idei bort? — Fogytában van az óbor, így már 30 ezer hektoliter új bor is van a pincénkben. Sok­kal könnyebb vele a munka, mint a tavalyi, tavalyelőtti ter­méssel, tisztább az íze, maga­sabb a maligánfoka. Arra, hogy mi várható, szepnléltető példa a Budafoki Pincegazdaság ceglédi telepé­nek felvásárlási helyzete. Aki elmondja, a pincevezető Veres Sándor. — Telepünk feladata a ceg­lédi járásban levő egyéni ter­melők mustjának, seprős borá­nak, egyszer és kétszer fejtett borának átvétele. Tavaly 17 ezer hektolitert adtak el ne­künk a kisáru termelők, 1968- ban pedig, amikor a szőlőre jó idő járt, 26 ezer hektolitert vettünk meg. Idén eddig csak négy és fél ezer hektolitert vá­sároltunk fel, és örülünk, ha év végéig feltornázzuk magun­kat hatezerre. A 22 ezer hek­toliteres pincénk bizony eb­ben az esztendőben — ha más­honnan nem kapunk bort — üresen marad. Persze, azért lesz munkánk, mivel a mi fel­adatunk a környék palackos- bor-ellátása. Mintegy 50—60 féle bort és borkészítményt szállítunk Dél-Pest megye üz­I léteibe. < m. kovács Bereczki Gergely jelentéseit. A lehetőségeket hamar kiis­merő üzemvezető erre alapoz­ta számításait, amikor mun­kaszerződést kötött Kővári Bé­lával, Székely Mihállyal és Szokolai Jánossal. Az 1-es számú Volán szerződéses munkatársait névleg alkal­mazta az üzemben, s pusztán nevükért havonta átlag 4 ezer forintot számoltatott el. A csalásban bűnsegédként köz­reműködők 5—600 forintot kaptak ebből az összegből ha­vonta, a többi természetesen az üzemvezetőt illette. S Be- reczlki még' ennél is messzebb ment: a nem dolgozó dolgo­zóknak „kiváló munkájukért” prémiumokat is kifizettetett, majd nevükre — vagyis saját zsebére — kiküldetési költ­ségeket is elszámoltatott. Min­dent egybevéve az üzemvezető ily módon több mint 100 ezer forint kárt okozott szövetke­zetének ... Prémium — csalással Sipos Károly műszaki veze­tő — aki jelenleg jogellenesen külföldön tartózkodik — mél­tó üzlettársnak bizonyult. A szövetkezet vezetősége a mis­kolci hűtőház rekonstrukció­ját végző dolgozók részére 70 ezer forint célprémiumot tűzött ki. Bereczkit és Sípost 10—10 ezer forinttal jutal­mazták, az összeget azonban mindketten kevesellték. Az újabb csalásra alkalmat adott, hogy — utólagos elszámolással — az üzemvezető feladata volt a további 50 ezer forint szét­osztása. Hogy saját külön pré­miumukról gondoskodjanak, a bérjegyzék meghamisításával, a több mint harminc dolgozó jutalmából „lefaragtak” csak­nem 22 ezer forintot, s az összegen megosztoztak. A csalókat segítő bűnsegé­dek sorába lépett Horváth Bé­la, az esztergomi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat 269-es számú üzletének vezetője és Kiss Miklósné bolti eladó is. Bereczki és Sípos gyakran járt A Fővárosi 3. számú Építő­ipari Vállalat három évvel ez­Esztergomban — ott is dolgoz­tak az üzem munkásai —, így ismerkedtek meg az üzlet al­kalmazottaival, akik kérésük­re hamisan állítottak ki közü­leti számlákat. Az üzemvezető és társa ezután állandó vevő lett a boltban. Vásároltak le­mezjátszókat, hanglemezeket, magnetofonokat, rádiókat, te­levíziókat, s még vagy tucat­nyi árut. Nem saját zsebükből fizettek, a szövetkezet egyen­lítette ki a számlát. A közületi blokkokon ugyanis nem a ténylegesen megvásárolt áru­kat tüntették fel, „Szabadnapok" A sok tízezer forintos csalá­son, sikkasztáson kívül Be­reczki Gergely a kisebb ha­szonnal járó üzleteket sem ve­tette meg. Szentendrei háza építésében például az üzem több dolgozója is segédkezett, munkájukat azonban nem pénzzel, hanem munkahelyü­kön ■ „csúsztatási” szabadna­pokkal honorálta. Más alka­lommal egy építőipari csar­nok egyszeri megtervezéséért kétszer utalt ki több mint 8 ezer forintot: először a tervező mérnöknek, másodszor saját magának. S végül: Bereczki háza, kertje berendezését sza­porította a szövetkezet pénzén vásárolt néhány faliszőnyeg­gel, s egy kertihintával. Az üzemvezető egyébként havon­ta 5 ezer forintot keresett a szövetkezetben, társasházának értékét 320 ezer forintra, hét­végi házát 150 ezer forintra, autóját 110 ezer forintra be­csülték a szakértők. A váci városi és járási ügyészség megállapítása sze­rint a tsz-en belül bűnszövet­kezetbe tömörült társaság a társadalmi tulajdont több mint 200 ezer forinttal káro­sította meg. A vádlottak most a bírói ítéletre várnak. A szö­vetkezet vezetői pedig levon­hatják a tanulságot: amikor — a bűnözéshez is vezethető — harácsolás elleni küzdelemről beszélünk, elsősorban azt kell vizsgálni, hol és hogyan te­remtenek erre alkalmat. Sz. J. I előtt elvállalta egy VII. kerü- I leti ház felépítését. A festő- é mázolómunkálatok elvégzésén a Rákóczi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezettel (amely ké sőbb a kiskunlacházi Kiskur Mezőgazdasági Tsz-be olvadt állapodott meg. A szövetkeze építőbrigádja 311 ezer forin­tért vállalta a munkát és j vállalat — a részszámlák alap ján — az összeget ki is fizette A megrendelő azonban műszaki kifogásokat emelt, de a tsz a hibákat — ígé­rete ellenére — nem javí­totta ki. Ezek után 'az építőipari válla lat a tsz ellen 289 ezer forin visszatérítése és meghiúsulás kötbér fizetéséért pert indított A Pest megyei Bíróság élőt megtartott tárgyaláson a sző vetkezet azzal védekezett, hog hibátlanul dolgozott. A válla lat építési vezetője a rész számlákat elismerte, tehát azo kát később vitássá tenni nen lehet. Ha adódtak hibák, ab ból keletkeztek, hogy a válla lat a téli idényben a helyisé gek fűtéséről nem gondosko dott. A »bíróság szakértőt hall gatott meg, majd ítéletében < tsz-t 136 ezer forint megfizeté sére kötelezte. Döntését azza Indokolta, hogy a vállalat munkálatok folyamán észreve hette, hogy azok nem megfele lőek és erre a téeszt figyel meztetnie kellett volna. Ezer a kár fele részit viselná tar tozik. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a következő álláspon tot foglalta el: A tsz a kijavítási kötelezett ségének nem tett eleget, ezer a hibásan végzett munka mi att támasztott igény árleszállí tásnak minősül; ilyen esetben pedig kármegosztásról nem le hét szó. A tsz az elmaradt javítá­sok ellenértékét, valamint a minőségi kötbért megfi­zetni tartozik. A Legfelsőbb Bíróság a bízó nyíthatóan rossz és az el nen végzett munka ellenértéke, va larnint kötbér fejében a sző vetkezetet 140 ezer forint fize­tésére kötelezte. n. e. Kicsengettek Kicsengettek — mondják általában megkönnyebbülten a diákok. És jön a szünet, ami rövid, és amibe piégis sok minden belefér. Képriportunkban a budaörsi gimnázium egyik tízper­ces „titkait” lestük meg.- -v. . pupm Jólesik ilyenkor nyújtózkodni a folyosón. A szünet a teljes kikapcsolódás ideje. De akinek nincs meg a házi feladata? , A szünet az erőgyűjtés ideje. Urbán Tamás képriportja Nyereség — mindenáron Bűntettek és feltételek — Jutalmazott csalók Harácsoiás — tsz-cégér alatt * A 4 Naponta 200 hordóra!

Next

/
Thumbnails
Contents