Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-05 / 287. szám
1971. DECEMBER 5., VASÁRNAP 7 Drágakövek a tengerfenéken Az Ukrán Tudományos Akadémia Geokémiai és Ásvány- fizikai Intézete munkatársainak most sikerült először gyémántot és titánt tartalmazó ásványok és betonhomok jelenlétét kimutatni az Azovi- tenger fenekén. Speciális úszódokkról 49 kutatófúrást végeztek, különleges csövekkel több száz mintát véve a sekélyebb tengerrészek fenekéről. Mély vízben a mintavételt búvárok végezték. A tengerfenék rajzolatát geológiai lokátorral határozták meg. Valamennyi mintát változatos fizikai-kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Különösen az Azovi-tenger északi része bizonyult „termékenynek”. Titán tartalmú ásványokat — ilmenitet és rutilt találtak Itt. A tudósok feltételezik, hogy az Azovi-tenger fenéktalajának geológiai szerkezete megegyezik a környező, hasonló jellegű, ásványi kincsekben gazdag vidék talajának felépítésével, és mintegy azok folytatásaként szolgál. Mindez tehát újabb ás- ványlelőhelyck, köztük vasérc- készletek feltárását ígéri. ZENÉS KRESZ A kisgyerekek s különösen na írni és olvasni még nem tudó csöppségek0 rendkívüli mértékben ki vannak téve a modfrn nagyvárosi közlekedés veszélyeinek. Egyedül Hamburgban, az N&ZK legnagyobb városában hétről hétre legalább 50 gyermeket ér közlekedési baleset. Az állami, közlekedést ellenőrző szervezet most hanglemezeket adott ki, amelyek a kisgyerekeket zenés versikék. által akarják megismertetni á közlekedésben tanúsítandó helyes viselkedés szabályaival. Az első kísérletek beigazolták a feltevést, hogy a nevelésnek ez a formája rendkívül hatásos, mivel a jó tanácsok gyorsan és köny- nyűszerrel berögződnek a kis fejecskékbe. Időközben az NSZK többi államában is elhatározták ennek a kísérletnek az alkalmazását: A hamburgi rendőrség 250 ezer példányban osztotta szét a négy- és ötesztendgs gyerekek között a i,Nicki und seine Freunde” (Nicki és barátai") című hanglemezt. Nicki a valóságban a nyolcéves Nicole (felvételünk), aki kedves, vidám hangon meséli el társainak mindazt, amire az utcán ügyelni kell. « Tengerre magyar! Kevesen tudják, hogy Kossuth Lajosnak ez a közismert és szállóigévé vált mondása az eredeti fogalmazásban így hangzott: „Tengerhez magyar! El a tengerhez!” Még kevésbé ismert, hogy valójában nem is a téngerre szállás vagy a tenger- hajózás gondolatát propagálta, hanem az Adriához vezető vasút létrehozását. A legolcsóbb szállítóeszköz Magyarország, annak ellenére, hogy tengeri kikötője nincs, mégis kijutott a tengerre, s ma külkereskedelmünk forgalmának 20—25 százalékát iáját hajóinkkal bonyolítjuk le. Sokszor felvetődött már a kérdés: érdemes-e tengeri áruszállítással foglalkoznia egy ilyen Ids „szárazföldi” országnak? Bebizonyosodott, hogy a tengeri hajópark nagysága nem függ szükségszerűen egy ország földrajzi elhelyezkedésétől. Meggyőző példát szolgáltat erre Csehszlovákia, mely a mi forgalmunk három és félszeresét bonyolítja le a tengereken, és Svájc is mely kétszer akkora hajóparkkal rendelkezik, mint északi szomszédunk. Az is igaz, hogy m^g soha nem volt olyan konjunktúrája a hajózásnak, mint most. Érdemes tehát a hajózás fejlesztésével foglalkozni már csak ázért is, mivel a tömegáruk fuvarozásánál még hosz- szú ideig a hajó lesz a legolcsóbb szállítóeszköz, különösen nagy távolságokon. A szakemberek számításaik elkészítésekor abból indulnak ki, hogy idegen társaságoknak évente dollármilliókat (csaknem 180 millió devizaforintot) fizetünk ki fuvardíjként, ami három darab 10—15 300 tonnás hajó vételárának felel meg. A megtérülés is igen kedvező a teherszállító tengerjáró esetében, ugyanis 3—4 év alatt .megkeresi” az árát, ha bérfuvarozással foglalkozik. Uj hajók — új vizek A negyedik ötéves terv során a magyar hajózás fejlesztésére 11 milliárd forintot fordítunk, előtérbe helyezve a tengerhajózás igényeit. Tengeri hajóparkunk jelenleg 1100— 1300 tonnás hajókból áll. Elsősorban ezek minőségi cseréjére kell gondolnunk, nagyobb hajók vásárlásával növelve a szállítási kapacitást, a sebességet és a hatósugarat. Öt kisebb teljesítményű hajót máris eladtunk, s helyettük három, egyenként 4500 tonnásat ■szereztünk be. További három hajónk ugyancsak értékesítésre vár, hogy 4500—4800 tonnásakat vásároljunk helyettük. A hálózat bővítéséhez két 6500 tonnás óceánjáró beszerzése is hozzá fog járulni, de mindenekelőtt az a két, egyenként 13 600 tonnás „Bezsica’ típusú szovjet vegyesáru-szállító hajó, amelynék beszerzéséről most folynak a tárgyalások. Kis vagy nagy hajók? A hajóegységek világszerte egyre nagyobbakká válnak, ugyanis az- üzemeltetés és a kiszolgálás gazdaságossága arányosan nő a befogadóképességgel. Míg egy 1300—1630 tonnás hajón 24 ember dolgozik, addig egy 4500 tonnáson 28 fő személyzet van. Ez a ve- gyesáru-száliító hajókra érvényes adat, amit azért hangsúlyozunk, hogy eleve elkerüljük a tankhajókkal való összehasonlításból eredő téves következtetéseket, egy 250 000 tonnás. (!) óriási tartályhajón ugyanis csupán 27 ember jelenlétére van szükség. Ám hazánk viszonylatában mégiscsak van némi ellentmondás a fejlesztést illetően. Kétségtelenül“ az lenne a legelőnyösebb megoldás, ha a hajók — megfelelő vízállás esetén — egészen Budapestig felhaj ózhatnának a Dunán. A ha- j óegységek növelésével ezt a kívánalmat egyre kevésbé tudjuk kielégíteni» s végső soron rákényszerülünk az időt rabló és költséges átrakodásokra. Addig is, míg valamiféle új típusú Duna—tengeri hajó kifejlesztésével meg nem oldjuk a kérdést, a tengeri 'kikötőkben való ki- és berakodásra kell berendezkednünk, különös figyelemmel a konténeres szállításban rejlő nagy lehetőségekre. Jelenleg 30 ország kikötőiben fogadják a magyar hajókat. Korábban csak a Földközi-tengeren és annak melléktengerein, valamint esetenként az Északi-tengecen navigáltunk, napjainkban azohban már rendszeresen közlekedő indiai és dél-amerikai járatunk is van. A technikai fejlődés egyre inkább a különleges célokra szolgáló hajózást segíti uralomra. így nem lehet egyértelműen kiállni a nagy hajók jövőbeni döntő túlsúlya mellett, annál is inkább, mivel sok jel arra mutat, hogy gyorsaságukkal, alkalmazkodó képességükkel és több más jó tulajdonságukkal a kisebb hajókra is jövő vár, különösen a rövid távú tengeri szállításban. Ilyeneket pedig akár a hazai hajóipar is tud gyártani. Uj külszíni bauxitbánya A világflotta zömét ma még 10—15 000 tonnás kereskedelmi hajóink alkotják. A szakemberek úgy vélik,' hogy néhány év múlva a világflotta fele már 200 000 tonnásnál nagyobb egységekből (elsősorban tankhajókból) fog állni. A kisebb, „fürgébb” hajók számának növelésével is számolni lehet a 10—15 000 tonnásak rovására. A magyar hajózás tengeri forgalma az utóbbi évtized során évente több mint 9 százalékkal növekedett, ami valamivel meghaladja a fejlődés világátlagát. Remény van rá, hogy a tengeri hajózás fejlesztésében rejlő gazdasági lehetőségek felismerését követőét! az említett tptemes beruházás még gyorsabb fejlődést ípg eredményezni. A szocialista integráció e vonatkozásban is jó lehetőségeket rejt piagá- ban. Humuszt seprő vízágyú a dolomitbányában A rudabányai Vasércművek alsótelekesi dolomitbányájában mintegy 25—40 centiméter vastag, humuszos, laza talaj borítja az értékes, kohászati célokra is alkalmas ásványt. A fedőréteget eddig kezdetleges módon, kézi erővel — kapákkal — távolították el. Ez a munka lassú és gazdaságtalan volt. Pár héttel ezelőtt — kipróbálásra — a tatabányai szénbányáktól vízágyút kértek kölcsön. A vizet a közelben felduzzasztott patakból biztosították. A tizenkét atmoszféra nyomással működő vízágyú bevált: pillanatok alatt lemosta az ásványi tömizsökről a vékony humusz- réteget. A kedvező tapasztala-, tok alapján á jövő év tavaszától rátérnek a vízágyú állandó alkalmazására. Mér és csomagol Az idősebb generáció gyermekkorának szatócsüzleteiben kevés olyan árucikk volt, amit ne a boltos mért volna ki ott a helyszínen a vásárlásnál. Napjaink önkiszolgáló üzleteiben viszont a legtöbb áruféleséget már előre csomagolva találjuk meg. A mérés, a csomagolás műveletét sok helyütt automata vagy félautomata gépek végzik, emberi kéz beavatkozása nélkül. A képen látható szovjet gyártmányú csomagológép lisztet, cukrot, rizst stb. „szerel ki” papírzacskókba. Mindent maga végez: kiméri a kívánt (előre beállított) súlyadagot, belctölíi a zacskóba, behajtogatja,' lezárja azt, majd konténerbe rakja a csomagolt árut. Az automata termelékenysége óránként 1200 db fél- vagy egykilós csomag. A gép felügyelőjének nincs más dolga, mint időnként egy-egy pillantást vetni a gépre, megnyomni az irányítógombok valamelyikét a gép melletti műszerfalon. Hibás mérés, rossz csomagolás nem fordulhat elő, üzemzavar esetén a gép önműködően leáll. Á rakétatüzérség „Ezüst Nyíl -a A Bakony bauxitvagyona nem összefüggő egységben helyezkedik el, hanem ún. lencsékben. Ezekben a napokban Ha- limba körzetében a kimerülő 11-es számú fejtés szomszédságában megkezdődött egy új bányaterület előkészítése a művelésre. Az új „lencséből” műszakonként 130 tonna első osztályú bauxit kerül majd a felszínre. Az „Ezüst Nyíl” — rakétatüzérségünk nagyhatású fegyvere Hardjárművek gördülnek ki az erdőből a tisztásra. Gyorsan halad előre az élen egy kétéltű páncélozott szállítójármű. Szorosan nyomában a lánctalpas rakétahordozó, indítóállványán az „Ezüst Nyíl”- lal. A bemérőcsoport megadja az alapirányt, erre állítják be az indítóállványt. Mellette serénykedik a személyzet, előkészítik a rakétákat és az állványt az indításhoz. Feloldják a rögzítést, becsavarják a gyújtószerkezetet. A kidolgozók megadják a szükséges oldalirányt és az állvány emelkedési szögét. A felemelt in- dítósinen a rakéta ferdén felfelé néz, glatta a harcjárműben helyezkedik el az állvány- parancsnok és a járművezető, a többiek fedezékbe vonulnak. Az „Ezüst Nyíl” indításra készen. Hosszú út vezet a korszerű rakétafegyverek és ezek között a tüzérségi rakéták megjelenéséig. A tudomány és a technika különféle területein végzett évszázados munka nyomán jutottunk el a kezdetleges rakétáktól napjaink nagy erejű harceszközéig. A néhány kilmétertől 40—50 km-ig terjedő hatótávolságú tüzérségi rakéták hatásukkal a korábbi évtizedek nagy űrméretű ágyúit is túlszárnyalják. A nagy lőtávolságú lövegek- hez, mint a vasúti ágyúkhoz képest, jelentősen rövidebb idő alatt tehetők tűzkésszé. Mozgékonyságuk azonos a közepes tábori tüzérségével, sőt a vontatott lövegekét meg is haladja. A harcászati rendeltetésű tüzérségi rakéták a röppályán már nem irányíthatók. A fedélzeti irányítórendszer hiánya azonban egyszerűsíti a kezelést. A könnyebbség mellett persze bonyolultabb feladatot jelgnt a rakéta célbatalálásá- nak biztosítása. Szemben a tüzérségi lövegekkel, a harcászati rakétáknál nincs mód a hatástüzet megelőző belövésre, a célzás ilyen módon való helyesbítésére sem. Emiatt a cél koordinált nagy pontossággal kell bemérni. A harcászati rakétát szilárd hajtóanyagú rakéta motorja a hangsebesség többszörösére gyorsítja fel, majd ennek működése befejezésekor ballisztikus pályán folytatja mozgását. A tüzérségi rakéták hagyományos, atom- és vegyi töltetű harcifejjel egyaránt szerelhetők. Különösen a nagyhatású atomtöltet ad tekintélyt a rakétatüzérség fegyverrendszerének. ... Hatalmas dörej töri meg a csendet, hosszú tűzsugár lövell ki a rakéta hajtóművéből. Mint a húrtól elpattanó nyíl, süvítve hagyja el a rakéta az indítóállványt. Az „Ezüst Nyíl” száguld kitűzött célja felé. Néhány másodperc múlva a becsapódási pont és környéke a robbanófej hatásának maradó nyomait viseli magán. A célt megsemmisítették. Gleccserszám Iá lás A Kazah Tudományos Akadémia tudósai által összeállított gleccserkatalógus 2720 jegesedési centrumot tart nyilván a köztársaságban. Az összegyűjtött adatokból kiderül, hogy a napfényes Kazahsztán óriási ,jégtárolókkal” rendelkezik — összesített területük meghaladja a kétezer négyzetkilométert. Ha az itteni jégkészlet mintegy felét magába foglaló Dzsungari Alatu gleccser jegét felolvasztanák, a keletkező víz megtöltene egy több mint hetvenmillió köbméteres tartályt. Egyedül a Dzsungari és a Zailijszki Alatau legalább másfél millió köbméter gleccservizet juttat a folyókba. ♦ á A k
