Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

1971. DECEMBER 4„ SZOMBAT l“*M(rÍap 3 Szentendre—Vác (2.) Építkezés - gondokkal Előtérben: az ideiglenes kazán. Foto: Gárdos Elbúcsúzhattál Somoskúi Gábort Mint kiderül, a szerződést még meg sem kötötték, de a parányi fa víkendházban rög­tönzött építési irodában már be is fűtöttek egy eternitcső­ből és izzószálból összeügyes­kedett fűtőtesttel. Elkél: a szentendrei Kálvária-domb tetején már vad hideg van. © Holub Tibor, a kivitelező Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat építésvezetője elmondja, hogy a 643 laká­sos Felszabadulás lakótele­pet francia rendszerű, sthem alagútzsalus technológiával építik, s az első 266 lakásra vonatkozó szerződést az idén aláírják. Az alapozáshoz máris hozzáláttak; felállítot­ták a négy tonna teherbírá­sú, 25 méteres gémkinyúlású óriási forgódarut, itt a beton­keverő-adagológép is. A tech­nológia rendkívül gyors: 48 óránként három lakás nyers szerkezetét (falak-födémek) produkálja. Ilymódon 1972- ben átadhatják az A—B—C épület 112 lakását, s egyide­jűleg folyamatosan alapoz­zák a többit: tizennégy, öt la­kószintes épületet, amelyhez tizenhat garázs és külön par­kolótér is épül. Csak a teljes közmű kerül 50 millióiba, a távfűtés tömb- fűtőműve 20 millióba, s az összesen 300 milliós beruházá­si költség „maradék” 230 mil­liója fedezi a lakások építési költségét. A földszinten csu­pa 70 négyzetméteres, három szoba, étkezős, a telep há­romnegyed részén pedig két szoba, összkomfortos lakások létesülnek, maximálisan kor­szerű kivitelben: hideg, meleg vízzel, szőnyegporolóval, be­épített bútorzattal, tapétázva. Ha utánaszámolunk, hogy a 643 lakás 230 millióba kerül — sőt mindenestől 300 millió­ba, el is várható az extra ki­vitelezés. — Ennek a kitűnő techno­lógiának, sajnos, van egy hátránya: a francia hőmér­séklet enyhébb, s nyilván ahhoz igazodott — mínusz öt foknál hidegebb időben nem dolgozhatunk vele. Vagyis a forgódaru, a be­tonkeverő és a többi impo­záns, méregdrága gépóriás egész télen tétlenségbe der­medve várja a tavaszt a Kál­vária-domb tetején... A meglátogatott építkezé­seket lebonyolító Pest megyei Beruházási Vállalat váci Sztáron Sándor utcai kiren­deltségén Kiss János műszaki ellenőr sorolja a helybeli be­ruházásokat. A tervidőszak­ban célcsoportos lakásépí­tési program keretében 1050 lakás épül Vácon. Az Alsó­városban mintegy 800, az El­hurcoltak terén 116, Deákvá­ron 36. Az első ütemben az Alsóvárosban 238 lakás át­adását tervezték 1971-re, azon­ban csak 82 lett készen. Egy évvel ezelőtt adták át az Elhurcoltak terén épült egyik házat, de a földszinti, csupa üveg, tágas élelmiszerüzletet berendező fóti ktsz ismételt késedelmeskedése miatt még csak a napokban nyithatják meg. A három-négy szintes B és C épületben 20, illetve 15 lakás létesül — a C épületben három összkomfortos, műter­mes lakás is. A Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­latnak a szerződés értelmében mindkét épületet át kellett volna adnia, azonban a C épület gépészeti, szakipari, burkoló munkájával még adós — holott ez a termi­nus sem az első: ez év jú­nius 31-e már a többszörö­sen prolongált végső határidő lett volna. Akkor eltekintett a kötbérezéstől a megyei Be­ruházási Vállalat — a Váci Városi Tanáccsal egyetértés­ben —, azzal a feltétellel, hogy még az idén elkészül a C épü­let is... Az 54 lakásos A épületet vi­szont november 26-án átad­ták. A földszinten kívül nyolc lakószintből és egy tetőtérből áll (benne két egy szoba-, két hálófülkés, összkomfor­tos műteremlakással) — sígy ma ez Vác legmagasabb épü­lete. © Blokkos technológiával kezdték meg az előző tervidő­szakban, s francia alagútzsa- lús módszerrel folytatják az Alsóváros Földvári téri épít­kezését. Az összesen mintegy nyolcszáz lakásosra tervezett telepet a következő tervidő­szakban további kétezer la­kással is bővíthetik, a 2~es számú főközlekedési úttól a Forte gyárig. Prométheuszra várva — ez lehetne ennek a „fejezetnek” a címe. A Prométheusz Ktsz ugyanis megígérte, hogy leg­később két héten belül be­szabályozza és üzembe helyezi azt a bizonyos mobil kazánt. Azért a mobilt, mert a Láng Gépgyár 1971 áprilisára szer­ződésben vállalta a távfűtő kazán szállítását, aztán in­kább vállalta a kötbért — de nem szállított. Lemondta a vállalást. A C/IL, C/IV., C/V. számú épületek 82 lakásába pedig máskülönben nemsoká­ra be lehetne költözni. Ám, ahhoz is kell fűtés, hogy a belső munkákat befejezhes­sék. De, hogyan? A megtestesült ötlet ott lát­ható a telep közepén: mintha a fűtés (vagy a szerződéssze­gés?) szobra lenne: két beton­talapzaton, két mammutmé- retű fűtőalkalmatosság, egyi­kük egy hatalmas, bebugyo­lált henger, a másik olyan, mint egy szögletes alumínium mozdony. Mi ez? A Fővárosi Fűtőművek gyors segítsége: tőlük vásárolták meg a mobil kazánt és olajtartályt, s ah­hoz kellenek Prometheuszék, hogy legalább ez az ideiglenes fűtés üzemelhessen. Hogy a helyzet még bonyolultabb le­gyen : az üzemanyagtartály kitisztítását és feltöltését egy másik ktsz, a Klíma vállalta, de ők egyelőre nem jelentek meg a helyszínen — az inf­luenzára való hivatkozással... Mi a megoldás? A végleges fűtést átmenetileg helyettesí­tő becenevén felvonulási fű­tés beiktatása. Most ez a leg­fontosabb, hogy a belső mun­kálatokat folytathassák, hogy a szerződésben vállalt 238- ből legalább a határidőre el­készült 82 lakásba beköltöz­hessenek. A C/II. épületet már beüvegezték, most a C/IV-eset téliesítik, s a C/VI—'VII— VIII-as számú házak összesen 339 lakása közül most a nyolc lépcsőházas C/VIII-as két lép­csőházának fogadószintjénél tartanak (még leírni sem egy­szerű). Felhívjuk a figyelmet a fagyálló, hőszigetelő vakolat­Pénteken az Országházban Apró Antalnak, az országgyű­lés elnökének vezetésével érte­kezletet tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, vala­mint a megyei képviselőcso­portok vezetői. Apró Antal tá­jékoztatta a képviselőket a Központi Bizottság legutóbbi üléséről továbbá az ország- gyűlés soron következő ülés­szakának várható programjá­ról, a bizottságok és a képvi­selőcsoportok ezzel kapcsolatos teendőiről. Ezt követően dr. Faluvégi (Folytatás az 1. oldalról.) december 22-én, Szobon sor kerülhet. Az átadással, illetve a vil­lamosítással egy időben vál­tozik a menetrend is. A Bu­dapest és Szob között közle­kedő vonatok menetideje 10— 50 perccel rövidül meg. Mint ismeretes, az ezen a vonalon közlekedő személyvonatok, pontosabban a váci vonatok azok, amelyek a legtöbb bí­rálatot kapták a múltban, lassúságuk miatt. Az új me­netrend szerint Vácról Bu­dapestre délutánonként in­dul egy olyan személyvonat, amely a távot mindössze 31 perc alatt teszi meg. A közlekedés gyorsításával arányosan nő a teherforga­lom. Ez szükségessé teszi a szobi állomás korszerűsítését. Az átépítés tanulmányterve már készül, s a munkát 1973 Centenárium Az első magyar gyógyszerészkőnyv Száz évvel ezelőtt, 1871. de­cember 4-én adták kd az első miagyar gyógyszierészkönyv életbe lépéséről szóló remdele- tat, amely a gyógyszerkönyv­ben foglalt szabályokat az egész magyar egészségügyi szolgálatban kötelezővé tette. A Magyar Tudományos Aka­démia és az Egészségügyi Mi­nisztérium gyógyszerészeti és gyógyszerkönyvi bizottsága, a Magyar Gyógyszerészeti Tár­saság és a Magyar Orvosíör- ténelmi Társaság pénteken az Akadémia kongresszusi termé­ben ünnepi ülésen emlékezett meg az évfordulóról. A kétezredik busz készült el az idén Az Ikarus székesfehérvári gyárában elkészült az idei 2Ó00. autóbusz. Az Ikarus 55-ös típusú kocsit a gyár azonnal átadta a KPM-nek, s így várható, hogy az hamaro­san bekerül a tömegközleke­désbe. A székesfehérvári üzemben ezúttal készül először egy év alatt 2000, illetve két­ezernél több autóbusz. A megyei tanács és a Haza­fias Népfront által közösen rendezett város- és községfej­lesztési verseny már régi hagyomány. Az első félévi összesített eredmények arról adnak számot, hogy a me­gyében több mint 61 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek: a járások­ban 48, a városokban 13 mil­liót. A mozgalomból szinte egyet­len falú, település sem marad ki. Lajos pénzügyminiszter tájé­koztatást adott az 1972. évi költségvetési törvényjavaslat­ról, Drecin József, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette­se pedig az 1972. évi népgaz­dasági tervről. A vitában felszólaltak dr. Bognár József, Daradics Fe­renc, dr. Fekszi István, Gácsi Miklós, Géczi János, Homor Imréné, Kovács Sándor, dr. Orbán László, dr. Ortutay Gyula, dr. Pesta László, Sán­dor József és dr. Vida Miklós országgyűlési képviselők. második felében megkezdhe­tik. Dr. Somogyvári János ezre­des tájékoztatójában elmon­dotta: a szobi vámhivatal, bár nem a legnagyobb az or­szágban, szerepe, jelentősége — az elmúlt öt év adatai alap­ján — évről évre nő. A múlt év első kilenc hónapjában pél­dául több mint 147 ezer ko­csirakományt vámlcezeltek. Ez a mennyiség az idei év ha­sonló időszakában meghalad­ta a 160 ezret. Jelentős a sze­mélyforgalom, az idén kilenc hónap alatt 310 ezren léptek be Szobnál hazánk területé­re, s lényegében ugyanennyi a kilépők száma is. A képviselők további ta­nácskozása nem korlátozódott csupán a szobi vasútvonallal kapcsolatos problémákra, szó­ba kerültek egyéb Pest me­gyei közlekedési gondok is. <d. g.) A Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi pan­teonjában pénteken mély rész­véttel vettek búcsút harcos­társai, munkatársad, barátai és a család tagjai Somoskői Gá­bortól, az MSZMP Központi Bizottságának tagjától, a SZOT titkárától, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének tagjától. Sokszá- zan rótták le tiszteletüket az elhunyt ravatalánál, s elhe­lyezték a kegyelet virágait, koszorúit a panteonban, a ra­vatal körül. Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke mondott búcsú­beszédet a párt Központi Bi­zottsága és az Építőik Szak- szervezete nevében. Mély gyásszal és megrendült fájda­lommal méltatta Somoskői Gábor harcos életútját. Hang­súlyozta, hogy Somosból Gá­bor élete példája a munkásból lett vezetők útjának. Mindig azt tette, amit kellett, pályájá­ból kitűnik, hogy pártot épí­teni, a szakszervezeti életet szervezni, egy iparáglat akció­képessé tenni, számára mindig lényegileg ugyanaz a munka A budai járásban például elismeréssel emlegetik Diósd és Budajenő pél­dáját. Ebben a két kis köz­ségben 1443, illetve 1266 forint az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Ugyanakkor a járási átlag 74 forint. A ceglédi járásban a ceglédberceliek külön 15 tagú, kommunális kérdések­kel foglalkozó bizottságot hoz­tak létre. Az ő feladatuk a versenypontok kidolgozása. Itt különösen jól halad a parko­sítás-fásítás. A dabasi járás községei kö­zül Újlengyelben a tanács és a lakosság a termelőszövetke­zettel összefogva közösen épít utat. A monori járásban Gom­bán, Ecseren, Gyomron, Mag­lódon, Monoron, Nyáregyhá­zán, Sülysápon és Vecsésen a helyi termelőszövetkezetek sokat segítenek az óvodák, jár­dák, iskolák és tűzoltószertá­rak építésében. Az eddig tel­jesített társadalmi munka ér­téke ezeken a helyeken már megközelíti a félmillió forin­tot. A nagykátai járásban a legtöbb községben a vízháló­zat-bővítés munkálataihoz kérnek társadalmi munka­segítséget. Tábióbicskén a művelődési ház, Tóalmáson a községi strand építése van soron. Eredményekről érke­zett híradás a váci járásból. A vállalatok közül a Dunakeszi Házgyár paneleket adott a kosdi 4 tantermes iskola épí­téséhez, a Kishajózási Válla­lat pedig 343 ezer forintot a révlejáróhoz. A járásokhoz csatlakoztak a városok. Cegléden a lakosság kör­zetenként fogott össze. Társadalmi munkában már eddig 82 ezer négyzetmé­teren parkosítottak. A KISZ-alapszorvezetek régi épületeket bontottak le, hogy ezáltal sima terepet adhas­A művelődésügyi miniszter — a képzés szakiránya szerint illetékes társminiszterekkel és országos ha­táskörű vezetőkkel, valamint a KISZ Központi ISizottságávaX egyetértésben — utasításban szabá­lyozta a középiskolai tanulmányi versenyek céljait, feladatát és rendjét. Az utasítás kimondja: a középiskolai tanulmányi versenyek célja a tanulók tehetségének ki­bontakoztatása. Feladatuk az átla­got felülmúló, kiemelkedő teljesít­ményekre ösztönzés; a tantervre épülő elmélyültebb, alkotó jellegű, alkalmazásra kész tudás és képes­ségek megvizsgálása. A középisko­lai tanulmányi versenyek lehetnek: országos, regionális (több megye középiskoláira kiterjedő) és helyi (megyei, illetve városi) versenyek. Országos versenyt a Művelődés- ügyi Minisztérium, illetőleg annak volt és maradt: a munkásha­talom, a nép hűséges szolgá­lata. Mindazok, akik ismertek, jól tudják, hogy kulturált mun­kásvezető volt, akinek tudás­szomja nem ismeirt határt, de nem az öncélú tudásit kereste, a műveltség növelésében azt az eszközt látta, amelyet nap, mint nap hasznosítani lehet és kell a szocializmusért vívott harcban és a munkában. Az egykori nógrádi proletárfiúból lett SZOT-titkár, korunk igé­nyeinek megfelelő magas mű­veltségét a nemzetközi fóru­mokon is gyaiknan kamatoz­tatta. A Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői, a szak­szervezeti mozgalom tisztség­viselői és munkásai nevében Gál László, a SZOT titkára vett utolsó búcsút Somoskői Gábortól. Hangsúlyozta, hogy Somoskői Gábor a meghiajszolt szív félreérthetetlen figyel­meztetésének ellenére is ke­ményen dolgozott, mert az al­kotó tevékenységet, a szaka­datlan munkát fontosabbnak érezte a pihenésnél. A fájdalmas búcsú az Inter- nacionálé hangjaival érit vé­gett. sanak át az új lakótelepek építőinek. Az ÉVIG dolgo­zói buszfordulót építettek. A Betonútépítő Vállalat főmér­nöke — Nagy Sándor — ipar­telepi bekötő utat tervezett. A város több nagyüzeme kö­zösen óvodát, szociális ott­hont és gyermekjátszóteret rendezett be', illetve elvégez­ték azok szükséges karbantar­tását. Nagykőrösön a" tanácsta­gok és a népfrontbizottság tagjai együtt mentek el a vá­rosi üzemek, vállalatok kép­viselőihez. Az egyik termelőszövet­kezet a megbeszélés nyo­mán földgyalut ajánlott fel a gyalogutak rendbe­hozatalára. A konzervgyári szocialista brigádok tornaszert szereltek 'fel a Kazinczy utcai óvodá­ban. A középiskolás tanulók a tsz-ekben és a konzervgyár­ban dolgoztak egy-egy hetet. Az így keresett munkabért a KISZ-tábor építésére aján­lották fel. Szentendrén ebben az évben elsősorban járdát építenek. A Hazafias Népfront és a ta­nács tervcsoportja közösen dolgozta ki, hol, mikor kezd­jék a munkát. A járdaépítés­hez a város vállalatai, üze­mei egymillió forint értékű anyaggal és társadalmi mun­kával járulnak hozzá. A kéziszerszámgyár a ta­náccsal közösen pcrembol- tot épít a város szélén, a gyár mellett, a kocsigyár pedig segít az izbégi óvo­da és a Bükkös-parti ját­szótér megépítésében, Vácott az üzemek és válla­latok a kapun belül és kívül parkosítottak, az állami épü­letek lakói pedig 150 ezer fo­rintot érő közös munkát vé­geztek. k. m. egyetértésével a képzés szakiránya szerint illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek, tár­sadalmi és tömegszervezetek hir­dethetnek meg. A rendszeresen meghirdető országos versenyek a következők: az országos középis­kolai tanulmányi verseny; az Arany Dániel matematikai ver­seny ; a szakközépiskolák országos szaktárgyi versenyei; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Televízió Ki miben tu­dós? vetélkedője; az Eötvös Loránd fizikai verseny; a Kürschák József matematikai verseny; a Magyar—* Szovjet Baráti Társaság orosz nyeli vi versenye; az Ókortudományi Társaság országos latin nyelvi ver­senye; a Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd verseny; or­szágos diáknapok; az országos ta­nulói gyorsíró és gépíró verseny. Tanácskozás az országgyűlés következő ülésszakának előkészítéséről Átépítik a szobi pályaudvart A határállomáson tanácskozott tegnap a megyei képviselőcsoport Szebb városok, falvak — összefogással Fél év: 6 Miniszteri utasítás a középiskolai tanulmányi versenyáröl i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents