Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-29 / 306. szám
1971. DECEMBER 29.. SZERDA FMMKUSZ Az év embere? NIXON, az Amerikai Egyesült Államok elnöke megragadva az alkalmat, hogy az amerikai Time Magazin öt tekintette az 1971-es esztendő emberének, nyilatkozott a lap munkatársának. Számtalan figyelemre méltó dolgot mondott, amely már csak azért is érdekes, mert rávilágít leplezetlenül a náxoni logikára. AZ IDEI ESZTENDŐ két — általa hozott — legfontosabb döntésének Nixon a kínai kapcsolatok kialakítását és a dollár leértékelését tekinti. Tehát azokat a döntéseket, amelyek az egész eddigi amerikai politika kényszerű felülvizsgálatát tükrözik. Az amerikai elnök nyíltan elismerte, hogy az- Egyesült Államoknak ma már meg kell osztania Nyugaf- Európával és Japánnal azt a szerepet, amelyet hosszú ideig kizárólagosként saját magának tulajdonított. Szavaiból kitűnt, hogy az USA újfajta vüágstruktúra kialakítására törekszik, s nem titkolta: e struktúra kialakításánál a katonai hatalmat tekinti az egyik döntő tényezőnek. Az indiai—pakisztáni konfliktusról szólva Nixon elismerte, hogy a Szovjetunió mértékletességről tett tanúságot, s hogy a szovjet magatartás tette lehetővé a tűzszünet létrejöttét. Kijelentette: az indiai kormányban tevékenykedő elemekről kapott hírszerzői jelentések alapján meg vagyok győződve arról, hogy az indiai kormány a végsőkig elment volna ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra véget vessen annak a veszélynek, amelyet mindig is látott Pakisztánban. Tehát esetleg megpróbálta volna egész Pakisztánt elfoglalni. „Mi nem adunk katonai segítséget Indiának *— mondotta. — A Szovjetunió a gyakorlatban nélkülözhetetlen In- dia számára. Ebben áz összefüggésben a Szovjetunióval karöltve konstruktív szerepet játszottunk.” A NIXONI LOGIKA szerint Délkelet-Ázsiában a fő kérdés az az elv volt, hogy minden nemzetnek joga van az intenzitáshoz és hogy le kell küzdeni a szomszédoknak azt a kísérletét, hogy kívülálló szuperhatalom segítségével szerezzenek meg hódításokat. Pekingi és moszkvai látogatásáról szólva az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy nem annyira a látogatások bejelentése a lényeges, mint inkább az általuk kialakult, elsősorban hosszútávú eredmény. Véleménye szerint a moszkvai látogatás elhatározásában a döntő esemény a nyugat-berlini megállapodás létrejötte volt. AZ INDOKÍNAI HELYZETRŐL csupán az 1972-es év fő amerikai belpolitikai eseményével, az elnökválasztással kapcsolatban ejtett pár homályos szót Nixon. Szerinte az elnökválasztási kampányra már nem lesz befolyással az indokínai helyzet, mivel addigra az amerikai csapatokat már kivonják teljesen Dél-Viet- namból. Persze, náxoni mércével mérve mindezeket, erősen megkérdőjelezi a VDK területének bombázását elrendelő határozata, s önkéntelenül eszünkbe jut Cyrus Eaton hétfői -r- más témakörre vonatkozó, de ide is érthető — kijelentése. CYRUS EATON világhírű amerikai békeharcos, aki hétfőn ünnepelte 88. születésnapját, az ebből az alkalomból rendezett sajtóértekezleten többek között így nyilatkozott: Reméli, hogy Nixon elnök jövő évi pekingi látogatása során „nem kísérli meg félrevezetni tárgyaló partnereit, mert nem lenne helyes, ha Nixon olyasmit ígérne, amit maga tem gondol komolyan.” Már csak ezért is kérdéses, Aogy Nixon, az év embere, mint az év embere, valóban őszintén beszélt-e? A. B. T. Az USA ismét a „felperzselt föld” taktikát alkalmazza Saigonból érkező hírek szerint az amerikai repülőgépek kedden folytatták a demokratikus Vietnam területeinek bombázását. A légitámadásokban több mint 200 repülőgép vesz részt és első ízben alkalmaznak nagy robbanóerejű bombákat. A BL— 1082-es típusú bombák súlya 8000 kilogramm, töltetük nitrátammó- nium és alumíniumpor. Általában 7000 méter magasról ejtőernyővel eresztik le őket. Szakemberek szerint egyetlen ilyen bomba robbanása másfél négyzetkilométeres körzetben „minden élőt elpusztít”. A nagy robbanőerejű bombák állandó használatát hivatalosan elismerték az Egyesült . Államok saigoni nagykövetségén is, nem titkolva, hogy e fegyvereket rendszeresen alkalmazzák dél-vietnami, laoszi és kambodzsai területek bombázásakor. A VDK külügyminisztériumának szóvivője kedden nyilatkozatban tiltakozott az ország ellen intézett újabb amerikai légitámadások miatt. Az Észak-Vietnam lakott területei ellen intézett amerikai légitámadások a VDK szuverenitásának és függetlenségének durva megsértését jelentik, cinikusan semmibe veszik az Egyesült Államok kormányának a bombázások téljes és feltétel nélküli beszüntetésére vállalt kötelezettségét. A VDK külügyminisztériuma erélyesen elítéli ezeket az amerikai hadműveleteket, és határozottan követeli az Egyesült Államoktól minden olyan tevékenység beszüntetését, amely sérti a VDK szuverenitását és függetlenségét. A hanoi rádió bejelentette, hogy az amerikai repülőgépek lebombázták Don Hóiban ázt a kórházat, amelyet az amerikai légierő 1968-ban egyszer már eltüntetett a föld színéről, s amelyet azóta felépítettek. A rádióközlemény szerint az amerikai repülőgépek golyósbombákkal, repeszbombákkal és rakétákkal támadnak. A hanoi rádió egy másik közleménye hazugnak és arcátlannak nevezi a VDK elleni újabb amerikai légitámadásokra felhozott ürügyeket. Az „amerikai katonák biztonságának védelmére” való hivatkozással a Nixon-kormány újabb kísérleteket tesz a vietnami háború kiterjesztésének és fokozásának igazolására, holott — mutat rá a rádió — az amerikai katonák életét legjobban úgy védheti meg, ha az amerikai hadvezetőség minden katonát haladéktalanul kivon Dél-Vietnamból, és azonnal LAIRD MAGYARÁZ... Laird amerikai hadügyminiszter hétfői sajtóértekezletén megpróbálta indokolni a VDK elleni tömeges bombatámadások felújítását. beszünteti az agressziós háborút. A VDK néphadseregének légvédelme Quang Binh tartomány légiterében még egy amerikai vadászbombázót lelőtt, s ezzel hatra emelkedett a három napja tartó bombázásokban megsemmisített amerikai támadó gépek száma — jelentik nyugati hírügynökségek a hanoi rádiót idézve. A keddi légitámadásban — saigoni katonai körök szerint — 360 repülőgép vett részt. A karácsonyi tűzszünet elteltével Dél-Vietnámból csak szórványos harci cselekményekről érkeztek jelentések. A saigoni hadsereg szóvivője kedden azt hangoztatta, hogy hétfőn a kormánycsapatok és a partizánok között két ízben került sor összecsapásra. A szóvivő azt állította, hogy a saigoni kormánycsapatok 15 „kommunistát” megöltek, de a kormánycsapatok veszteségeiről nem közölt adatokat. Egy amerikai szóvivő kedden elismerte, hogy a dél-vietnami felszabadító hadsereg tüzérségi ütegei hétfőn Saigontól 43 kilométerrel északnyugatra hét amerikai helikoptert lőttek le. A legénység tíz tagja megsebesült, de senki nem vesztette életét. A szóvivő hozzáfűzte, hogy egy helikopter teljesen megsemmisült, míg a többi hat erősen megrongálódott. fi Fehér Ház sajtótitkára Pckingbe utazik? Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára szerdán Pekinghe utazik, hogy előkészítse Nixon februárra tervezett kínai útját — adta hírül hétfőn este a CBS amerikai tv-társaság. A hírt hivatalos forrásból nem erősítették meg. Előzőleg, mint ismeretes, Henry Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója júliusban és októberben járt a kínai fővárosban. A SZOVJETUNIÓBAN december 27-én Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz— 470 mesterséges holdat. JANUÁR 3-ÁN felavatják az EAK-ot Rómán keresztül Nyu- gat-Európávail összekötő teiv ger alatti kábelt. Emberek és alkotásuk Nagyszabású építkezés folyik a grú- ziai Szvanetija hegységben levő Inguri folyón: vízi erőművek készülnek. Ha elkészül a létesítmény, összteljesítménye 1 600 000 kilowatt lesz. A különleges ívelésű erőmű magassága 271 méter. Képünkön: az épülő kötélpálya, amellyel az. építkezési anyagot szállítják majd a helyszínre. Folytatódik a Bhutto—Rahman sejk párbeszéd Hírügynökségek jelentik, hogy Ali Bhutto elnök egy diplomáciai fogadáson személyesen megerősítette: hétfőn ‘ félórás megbeszélést folytatott Mudzsibur Rahman sejkkel, a törvényen kívül helyezett Avami Liga háziőrizetben levő vezetőjével Bhuttó a fogadáson jelen volt újságíróknak jelezte, hogy az eszmecseréket folytatni kívánja. „A hétfői tárgyalás nem volt könnyű, eredményeivel azonban nem vagyok elégedetlen” — mondotta. Bhuttó közölte az újságírókkal azt is, hogy szándék;'ban áll ellátogatni a Kínai Népköztársaságba és esetleg a Szovjetunióba is. Tervezett utazásának időpontjáról nem szólt. Az AFP francia hírügynökség tájékozott diplomáciai forrásokra hivatkozva arra számít, hogy Mudzsibur Rahman számára hamarosan lehetővé MARSALLBOT A Német Demokratikus Köztársaságban nagy felháborodást keltett az az NSZK-ból érkezett hír, hogy Erhärdt Milch egykori náci marsall, akit a háború után mint fasiszta bűnöst letartóztattak, most-január 5-én visszakapja egykori rangját és marsallbotját. A marsallbotot eddig a Bundeswehr egyik düsseldorfi egységének páncélszekrényében őrizték, mivel az angol katonák, akik 1945 májusában Milch letartóztatása után elvették a botot tőle, azt később visszaszolgáltatták a Bundes- wehrnek. Most az angol királynő a bonni külügyminisztérium közbenjárására elrendelte, hogy a fasiszta Wehrmacht legmagasabb rangfokozatát jelképező marsallbotot visszaadják Erhard Miieknek... PALO ALTO Beszélgetés a börtönben Az AP hírügynökség két riportere felkereste börtönében Angela Davist, s az alábbi beszámolót küldte ottani beszélgetésükről: Angela Davis világát pillanatnyilag két, egyenként 1,8x2,4 méteres cella jelenti Santa Clara megye börtönében. Sokat ír, olvas, és rettenetesen sokat dohányzik: napi négy csomagot. Azt mondja, a börtönben elszigeteltnek érzi magát, „nem érzi és nem tapasztalja, mi megy végbe a külvilágban”. Ha felmentik a gyilkosság és az emberrablás vádja alól — mondja —, ez a nép győzelme lesz, nem az amerikai jogrendszeré. Aggodalmaskodik amiatt, hogy néhányan azok közül, akik támogatják őt, csupán azért tesznek így, mert azt hiszik, hogy semmi köze sincs az 1970. augusztus 7-i bírósági lövöldözéshez, amelyben négy ember veszítette életét. „Igaz ugyan, hogy magam is azt mondom, nincs semmi közöm augusztus 7-éhéz, s ez az igazság. Az amerikaiaknak azonban mindenekelőtt azt kell megérteniök, melyek azok az erők, amelyek a haláleseteket előidézték” — mondotta. Ugyancsak az amerikaiak feladata, hogy ezeket az . erőket megszüntessék. „Ügy gondolom,, maga a tény, hogy Russel Magee, Jaipes McClain és William Christmas kénytelen volt ilyen módon megpróbálkozni szabadsága visszanyeréséhez, elgondolkozásra késztet: vajon milyen erők késztették őket arra, hogy eljussanak ehhez a ponthoz?” Angela Davis hosszan beszélt George Jack- sonról, akit ez év augusztus 21-én öltek meg a San Quentin börtönben, a hatóságok szerint egy balul sikerült kitörési kísérlet során. „Jackson személyesíti meg azt a harcot, amely egyre inkább erőre kap a börtönökben és azokon kívül.” Ö maga — teszi hozzá Angela Davis — nem tekinti magamagát jelképnek, s nem nagyon szereti, ha személyét túlértékelik, s az ügyet kizárólag az ő személyével hozzák összefüggésbe. „Ha végignézik a dolgokat, látják, hogy nem rólam van szó, hanem a börtönben levők ezreiről országszerte... Ügy gondolom, hogy a mozgalom, amely az én ügyemben indult, olyan mozgalommá válik, amely az egész börtönrendszer körül bontakozik ki végül... Ezzel próbálkoznék én is, ha most szabad lehetnék.” Angela Davis számára bírói végzés tiltja, hogy látogatóival közvetlenül az ellene emelt vádakról beszéljer. BHUTTO ÉS RAHMAN SEJK. Ali Bhutto pakisztáni elnök találkozott Mudzsibur Rahman sejkkel, a kelet-pakisztáni füget- lenségi mozgalom fogságban levő vezetőjével. Bal oldali képünkön a pakisztáni elnök, a jobb oldalin Mudzsibur Rahman. I teszik, hogy visszatérjen Kelet-Pakisztánba, mivel sokak szemében ő az egyetlen politikus, aki képes lenne „rendet teremteni” a keleti országrészben. Nazrul Iszlám, a Bangla Desh kormányának ideiglenes elnöke Daccá ban tartott keddi sajtóértekezletéin felszólította az Egyesült Államokat és a Kínai Népköztársaságot, hogy ismerjék el az önálló Bangla Desht. Keddre virradó éjjel a tűz szünet fennállása (december 18.) óta legsúlyosabb incidens zajlott le az indiai—pakisztáni határon. A pakisztáni hadsereg egységei tüzérségi támoga tással próbáltak indiai területre betörni. A harcokban két indiai őrnagy és három katona életét vesztette. Daccai közlés szerint megkezdték a kelet-pakisztáni fővárosban őrzött hadifoglyok indiai területre szállítását. Kilenc nappal Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köztársasági elnök hatalomátvétele után kitört az első nagyobb arányú belpolitikai válság Nyugat-Pa- kisztánban. Quettaban, Beludzsisztán nyugat-pakisztáni tartomány székhelyén utcai tüntetésekre, s a Bhutto által törvényes jogaiba visszahelyezett Nemzeti Avami Párt, valamint a Bhutto vezette Néppárt hívei között fegyveres összetűzésekre került sor. Egy személy meghalt, hárman megsebesültek. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy az új pakisztáni köz- társasági elnök Szardar Ghausz Bahs Raiszani független politikust nevezte ki az Iránnal és Afganisztánnal határos nyugat-pakisztáni tartomány új kormányzójává. ŰTBAN CHILE FELÉ kedden Havannába érkezett az a szovjet pártküldöttség, amely a Chilei Kommunista Párt 50 éves jubileumi ünnepségein vesz részt. Egy európai Floridában Minden az előre megállapított ütemterv szerint halad. Richard Nixon, az USA elnökének diplomáciai naptárában az szerepelt, hogy a Médici brazil elnökkel, Trudeau kanadai miniszterelnökkel, Pompidou francia elnökkel és Heath angol miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után — de még pekingi és moszkvai látogatásai előtt — Willy Brandt nyugatnémet kancellárral tárgyal. Most tehát — tegnap —, megkezdődött Floridában a Nixon—Brandt találkozó. Minden mégsem halad az előre megállapított ütemterv szerint. Korábban ugyanis szó volt arról, hogy Brandt kíséretében lesz Kari Schiller pénzügyminiszter is, aki közben CcmTtallyva.1, a, washingtoni pénzügyminiszterrel tárgyal majd. Ez elmaradt, Schiller nem volt rajta a kancellári különrepülőgépen. Nem volt szükség rá. Ez a negatív tény azonban egyúttal egy pozitív tényt is jelöl, egyfajta győzelmét az egyesített nyugat-európai hatalmaknak az USA felett. Schiller nem utazott, mert amiért utazott volna, az időközben megvalósult: Nyugat- Európa ellentámadással felelt az USA által augusztusban megindított gazdasági támadásra és sikert ért el, Washington beadta a derekát, leértékelte a dollárt. Más tekintetben is szükségesnek látszik, hogy bizonyos józan és realista nyugat-európai körök a jövőben ugyanolyan határozottsággal képviseljék álláspontjukat, akár Washingtonnal szemben is, mint tették ezt a valutaválság kérdésében. És Willy Brandt éppen e józan és realista vonalat látszik képviselni. A józanság és a realizmus pedig most elsősorban azt diktálja Európa nyugati fele számára, hogy tovább mélyítse és szilárdítsa az európai enyhülésnek az utóbbi időben szinte kézzel fogható atmoszféráját. Ennek pedig legjobb módja: az Európa keleti felével való békés egymás mellett élés és együttműködés továbbfejlesztése. Ehhez az összeurópai biztonsági konferencia kínálkozik a legjobb eszköznek. Egyet kell értenünk Oskar Fischerrel, az NDK külügyminiszter-helyettesével, aki a Neues Deutschland keddi számában egyebek közt így ír: A következő lokigus lépés a biztonsági konferencia útján: egybehivásának és végrehajtásának tényleges kinyilvánítása”. Ha Willy Brandt is ehhez az állásponthoz közelednék, ha a biztonsági konferencia — amely összeurópai ugyan, de az Egyesült Államok és Kanada részvételét sem zárja ki —, mielőbbi konkrét előkészítésének és megtartásának szükségéről tudná meggyőzni Nixon elnököt, akkor kettőjük találkozója nemcsak rutin-ösz- szejövetel lenne, hanem konstruktív lépés a világpolitikában. i
