Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

1971. DECEMBER 23., SZERDA MST *1 te '%Mé°iap SZIGETSZENTMIKLÓS /Vem költöztek karácsonykor December kilencedikén je­nt meg az örömhírt jelző "'cikk, amelynek címe ez volt: Karácsonykor már rtj lakás­ban. A többszörösen módosí­tott határidejű szigetszentmik- lósi 90 lákásos ház műszaki átvételéről írtam akkor (ez meg is történt november 23-án). Ezekkel a sorokkal zár­tam a hírt: karácsonykor, az ígéret szerint, már berendezve süthetik a bejglit a boldog la­kók. Ügy legyen! Megnézzük! A lakásra váró Ha nem tartottam volna szá­mon a műszaki átadáskor ész­revett hiányok pótlására meg­adott terminust — akkor sem feledkezhettem volna el az ügyről. Az érdekeltek ugyanis többször jelentkeztek: aggód­nak, hogy nem lesz semmi a közeli átadásból. Jelentkezett a Csepel Autógyár motorgyá,- rának MSZMP-csúcstitkára, Till Árpád is — hangsúlyozva, hogy nem párttitkári minőse­gében kérdezősködik, hanem mint aki szintén e lakások egyikére vár, sorstársaival együtt egyre türelmetlenebbül. — Sokan lakunk albérletben a 90 lakás várományosai kö­zül. Jó néhányunkról tudja a főbérlő, hogy elköltözünk, már kinéznek bennünket, várják'az új albérlőt. Senki nem árul el oiyan dátumot, amelyre végre igazán építhetnénk, de kará­csonyra aligha lesz ebből köl­tözés! A cikket olvasva érdek­lődtünk az OTP megyei köz­pontjában, ahol azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy' lesz ab­ból január is, mire ők is befe­jezik a lakások eladásával já­ró munkát. A kalkulációt en­nél előbb nem tudják elvcgez­, nt ravarj’ <5*szpf| kötöttünk .‘előzetes sziérzodéjít- -«•-••Síigét-- szentmiklósl ÓT P-kirendeH- séggel, ahol szóbelileg úgy tá­jékoztattak akkor, hogy 175 ezer forint lesz egv lakás; ez később felment 200 ezerre., majd 230—240 ezer forintról volt szó a másfél szobás laká­soknál. És mégsem ez érint a legsúlvosabban, hanem az. hogy idén máius óta még most sem tudunk biztosat. A beruházó A Pest megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőrzési osztályának vezetője, Bella Mihály: — A novemberi műszaki át­vételkor december tizedikét tűztük ki hiánypótlási határ­időül. A hiba- ás hiányjegyzék azonban oldalakra rúg, ennek műszaki ellenőrzése is hosszú időt vesz igénybe. A minőségi kifogásokon túl hiányosságok is mutatkoztak — nem tették föl a sötétítőfüggönyöket, és így tovább, a hibák között pe­ri ik olyan aprólékos tényezők fordulnak elő, mint ajtók-ab- íakok passzítása, beszabályo­zások. Vagyis a lakók érdeké­nek védelmében is a legapró­lékosabb gondossággal kell megvizsgálnia műszaki ellen­őrünknek a pótlások minősé­gét. — A szokásosnál több hibát találtak az épületen? — Tulájdonképpen a szoká­sosnál alacsonyabb hibapontr tál adták át az épületet, s tény, hogy a technológia is s például, az ablakok konstrukciója és egyéb megoldások is újszerűéit, ez némileg indokolja a nehéz­kességet. Terv szerint 22-én zárjuk le a hiánypótlás-ellen­őrzést — de ha csak egyetlen hiányosságot találunk, még mindig nem adhatjuk ki a hiánvDÓtlás-igazolást. Mindez lassítja a további ügymenetet is. Az építtető Az OTP Pest megyei igaz­gatóságán Kardos Bélánétól, Íz ügy előadójától érdeklő- Eöm;, tájékoztatását ’Zsigmon­dy István igazgatóhelyettes is megerősíti. — A lakásokra várók szám­talanszor érdeklődtek nálunk is a beköltözés időpontjáról. hiszen átérezzük, milyen ne­héz tovább várakozni a sok­szoros ígérgetés után akkor, amikor látszólag már készen áll, beköltözésre vár egy-egy lakóház. És a beköltözés ilyen vagy olyan indokkal hetekkel, hónapokkal kitolódik! Péreli Gabriella Bauxit Kincsesbányából A Fejér megyei bauxitbá­nyák teljesítették 6Ö0 ezer ton­nás éves tervüket. Á kincses­bányai bauxit nagy részét az almásfüzitői timföldgyár dol­gozza fel, ezenkívül 74 ezer tonnát szállítottak Csehszlo­vákiába és Lengyelországba. Az év végéig hátralevő hé­ten várhatoán 15 ezer tonna bauxitot bányásznak, emellett alaposan előkészítik a jövő évi termelést. A Fejér megyei bauxitbányák vállalatnál befe­jezéshez közeledik áz anyag- mozgatás gépesítése. Ellenőrzik a cipők minőségének javítását vizsgálattal győződött meg ar­ról, hogy a panaszok jogosak. A reklamációk 40—50 százalé­ka talpleválásból adódik. De sok gondot okoz a gondatlan megmunkálás, a rossz párosí­tás is. A minisztérium napi­renden tartja, ellenőrzi a mi­nőségjavító intézkedések meg­valósulását, s ehhez a munká­hoz kérte a szakszervezet köz­ponti vezetőségének segítségét is. Jövő évvégére teljes hosszában elkészül a kelet-, „" '' A Batthyány térig közlekedik a szentendrei HÉV Budapest ez évi fejlődéséről, az 1972-es tervekről, felada­tokról nyilatkozott Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke az MTI munkatársának: — A főváros lakossága eb­ben az esztendőben is békés, nyugodt körülmények között folytathatta azt az eredményes épxtőmunkát, amely évről évre szebbé, gazdagabbá teszi Bu­dapestet és az itt élő emberek éleiét.^ A'z elmúlt tizenkét hónap eredményei — minden gon­dunk, nehézségünk ellenére — bizakodással tölthetnek el benniinket a jövőre nézve is. A IV. Ötéves tervidőszak első két évében állami és magánerőből 30 ezer lakás felépülésével számolunk. Terveink szerint öt év alatt a rendelkezésünkre álló fej­lesztési alap több mint kéthar­mad részét fordítjuk lakás­építésre. A tömegközlekedés problé­máinak megoldását alápvetően a metróhálózat kiépítése segít­heti elő. A kelet-nyugati met­ró már működő szakasza na­A NEB és a kereskedelem Miért a vevő kárára? Nem a rendszer változott, csak az irányítás gyón rövid idő alatt bebizo­nyította, hogy a tömegközle­kedés legkorszerűbb 1 eszköze. Ezért kézenfekvő, hogy anyagi lehetőségeink határain belül tovább folytatjuk a metróhá­lózat építését. A kelet-nyugati metró az építők áldozatos munkájának eredményeként egy évvel a kitűzött határidő előtt, 1972 végén a teljes üzem­szakaszon közlekedhet. Ezzel összefüggésben 1972-ben sor kerül a Batthyány lér rendezésére és a szentendrei HÉV be­vezetésére is. 1972-ben. ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda egyesítésének századik évfordulóját. Az el­telt évszázad utolsó negyedé­ben Budapest többet fejlődött, mint a megelőző 75 év alatt. Szocialista rendszerünk hallat­lan nagy erejéből, következik, hogy az eljövendő években a város fejlődése még nagyobb és gyorsabb ütemű lesz. — A vásárlónak, ha egy üz­letben nem kapja meg azt, amit keres, tökéletesen mind­egy, hogy ennek mi az oka. Bósszús lesz, de nem indulhat kinyomozni, az áruhiány kinek a hibája. A Népi Ellenőrzési Bizottságnak azonban ez is a feladataj — állapította ., meg lion Rudolf, a Pest megyei NepmEÍlenőrzési Bizottság el­nöke egy tanácskozáson. Amíg eljut a fogyasztóhoz Már hírt adtunk arról, hogy megvitatták — széles körű vizsgálat után — a kis- és nagykereskedelem munkáját. A kiskereskedő találkozik köz­vetlenül a vásárlóval, ő isme­ri a legjobban igényeit. De van-e nyoma ennek a nagyke­reskedelemhez továbbított ren­deléseiben, illetve kívánságát mennyiben tudja érvényesíte­ni? Miután a nagykereskede­lem is csak egy láncszem, ösz- szekötő kapocs a fogyasztók és a gyártók között, milyen állás­pontra helyezkedik az ipar? A fogyasztói ár kialakításától kezdve az alapanyagbeszerzés­től a raktározásig minden ösz- sáefügg, s ezektől függ, hogy talál-e például a veyő széles körű választékot a száraztész­tából a gödöllői önkiszolgáló­ban, vagy kamaszöltöhyt az aszódi ruházati boltban. A szocialista termelésnek ma is a legfőbb célja a lakosság igényeinek teljes kielégítése. Változtak azonban a szabályo­zók, más lett az anyagi ösztön­zés, a forgalmazás. És ez szüli az ellentmondást. Amíg a ter­mék a fogyasztóhoz jut, sok a mesterkedés a vásárló rovásá­ra. Gyakran nem a lakosság legjobb ellátása a cél. hanem a vállalati jövedelmezőség emelése. , Inkább más megyékbe Igaz, az ipart, a kis- és nagykereskedelmet egyaránt sok gond terheli. Az ostor azonban végül a kiskereske­delmen keresztül mégis a vá­sárlón csattan. Mit mutatnak a tények? Révay János, a Vác és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat igazga­tója volt a NEB négytagú munkabizottságának vezetője. A több hónapos vizsgálat után ismertették az élelmiszer- és a ruházati kiskereskedelemben szerzett tapasztalataikat. Csak a legfontosabb, alapvető meg­állapításokból: miért nem szál­lítja a FŰSZERT a kiskereske­dők rendelésének 20—40 szá­zalékát; miért nem vesz fel ezer forinton aluli cikkekre rendelést a ruházati nagyke­reskedelem? Miért olyan egy­oldalúan hátrányosak a kiske­reskedelem számára a nagy­kereskedelemmel kötött szer­ződések? De. ugyanez vonatko­zik. a. nagykereskedelem és az ipar megállapodásaira is. Meg­vizsgálták például, hogy a gön­gyöleg árának állandó emelke­dése nyomasztóan terheli az árukészlet értékét. Érdekes probléma: a nagykereskedelem árubemutatói miért nem gya­korolnak nagyobb vonzást a boltvezetőkre. Talán nem ér­deklik őket az új árucikkek? Vagy ' inkább feleslegesnek tartják, hogy elmenjenek, mert a .bemutatott készletből úgy­sem lehet mindent és minden­kor rendelni ? Miképpen lehet­ne megoldani, hogy az olcsó árukból is megfelelő válasz­ték legyen, gyártsák azokat, — esetleg a különböző kereske­delmi vagy gyártói haszon­kulcs rovására is. Felszabadí­tották az árubeszerzési lehető­ségeket. Nagyon okos, szüksé­ges intézkedés volt. Viszont a nagykereskedelmi vállalatok gyakran más megyéket látnak el olyan cikkekkel, amelyek a helyi boltokban is kelendők lennének. Nem eldöntött, hol kell megfelelő raktárkészletet tárolni: az iparban, a nagy­kereskedelemben, vagy a gyakran .lépésnyi szűk, raktár­ral is alig rendelkező kis bol­tokban. Gyakran emiatt hiány­cikk az ecet és az olaj.’ Hűtőpult nélkül? Nemcsak Pest megyei gond: a termelőszövetkezetek Zalá­ban éppen úgy, mint Szolno­kon, szívesen megfeledkeznek árról, hogy szerződés köti őket egy-egy cikkre a konzervgyá­rakhoz, ha a szabadpiacon jobbak az értékesítési lehető­ségek. Nincs közös érdekeltség a termelő és a feldolgozó kö­zött, de gyakian az ipar, a nagy- és kiskereskedelem kö­zött sem. Hónap végén, negyedéven­ként gyakran azért talál sze­gényes árukészletet a vevő, inert az üzleteknek érdekük, hogy minél kevesebb árujuk legyen ilyenkor: ily módon ki­sebb eszközlekötési járulékot kell fizetniük. Más. Az üzle­tek meghatározott tömegű áru­készlettel rendelkeznek és elő­írják a forgási sebességet. Ha valamely áruból nagyobb a készlet, a keresettebb fajták­ból kevesebbet rendelnek, hogy a pénzügyi egyensúly fennmaradjon. így történik, hogy sorakoznak az italok, vi­szont gyatra a készétel- és a konzerwálaszték. Vagy itt a szezoncikkek sok fejfájást oko­zó gondja. A kiskereskedő két­féleképpen járhat rosszul. Ha túl korán rendeli meg — mondjuk már szeptemberben — a szaloncukrot, akkor az amúgy is szűk raktárát elfoglalja. Vagy a pénze fekszik benne hónapokkal előbb, vagy a hi­tel nyomja. Ha akkor rendel, amikor a kereslet megindul, nem biztos, hogy annyi és olyan fajta szaloncukrot kap, amilyet kér. A nagykereske­delmi vállalatok a szállítási szerződésben kikötik, hogy a, szállítás elmaradása miatt ke­letkező kárt nem térítik meg. A NEB nem állt meg a pusz­ta tények regisztrálásánál. Bár nem feladata, mégis ötletes, el­gondolkoztató javaslatokat tett az áruellátás gondjainak meg­oldására, az ellentétek feloldá­sára. A legfontosabb továbbra is a forgalom növelése. Éppen ezért jónak tartanák, ha a boltok technikai felszerelése az ipar, a nagy- és kiskereskedelem közös gondja lenné, miután a mélyhűtőpultok, hűtőgépek, különböző gépek beállítása lassan alapvető feltétel. A kis üzletek nem tudják egyedül megvenni és üzemeltetni őket. A szezonjellegű cikkek hosz- szabb tárolását sem az ipar, sem a nagykereskedelem nem vállalja. A helyzeten sokat se­gítene, ha az érvényben levő pénzügyi szabályozókat felül­vizsgálnák. A nagykereskede­lem nagyobb hasznot és ked­vezményesebb hitelkamatot kapna a készletek után, vala­mint hitelt és építőkapacitást raktárterületek építésére. Megmondják előre A nagy- és kiskereskedelmi vállalatok megfelelő árukap­csolatának kiépítésére javasol­ják: tanulmányozzák a buda­pesti FŰSZERT Nagykeres­kedelmi Vállalat gyakorlatá­nak a bevezetését, mely szerint a vevőpartnerek részére a kö­vetkező hónap várható új áruiról, az ellátás lehetőségei­ről írásos tájékoztatót adnak. A ruházati kereskedelemben arra hívják fel a figyelmet, a kiskereskedelmi vállalat igaz­gatója ismételten tájékoztassa boltvezetőit: bátrabban élje­nek a lehetőséggel, kérjenek árut bizományba a nagykeres­kedelmi vállalattól. Ez a meny- nyiség nem számít bele a bolt készletébe, viszont segíti a la­kosság jobb ellátását, bővíti az áruválasztékot. Komáromi Magda Két négyszintes társasházat épít a Nagykőrösi Városgaz­dálkodási Vállalat a város új arcot öltő lakótelepén, A ha­gyományos módszerekkel ké­szülő házakba jövőre költözik be 36 család. Foto: Urban Ünnep utáni csere-bere I A karácsonyi ajándékozás5 láz még most, az ünnepek után is érezteti hatását az üzlethá­lózatban, hétfőtől tart ugyanis az immár hagyományos csere­bere akció az áruházakban, az ajándékboltokban'. Akinek nem felelt meg az ajándék, most visszaviszi, kicseréli, mást vesz helyette. Ügy lát­szik, az idén többségében si­került az ajándékozás, mert nem akarnak olyan sokan cse­rélni, mint a korábbi években. Az ország legnagyobb üzle­tei. az áruházak ebben az év­ben új módszerrel mérték fel készletüket, vagyonukat. Az ország 30 áruháza közül 20 már év közben leltározott, s a többiek a jövő évben végzik el ezt a nagy munkát. Az intézkedés mind a vál­lalatnak, mind a közönségnek kedvező. Az év végi leltározás ugyanis ezúttal nem za­varja a két ünnep közöl ti forgalmat, az áruházak és a nagykeres­kedelem leltározási ideje szinkronba került, s így mod nyílt arra, hogy karácsony és újév között feltöltsék a kész­leteket, bővítsék a választékot. hogy megértsék, miért késil: ez, ismertetjük az ügymenetét, Egyik késés vonja maga után a másikat, olykor hatványo­zottan. Mert nálunk év. végi hajrá is van. Tehát: sokszori j időpont-módosítás után az I ÁÉV átadta, ugyan az épületei | november 20-án, de a felme- I rülő hiányok pótlását a mi J ellenőrünknek is végig keli j vizsgálnia — ma (17-én) is ott van a Beruházási Vállalat el­lenőrével együtt. A műszaki átadáskor mi kértük a vég­számlát. Ezt maximálisan egy hét alatt szokták elkészíteni — ez esetben két hétig is eltar­tott, amíg a Beruházási Válla­lathoz benyújtották, ott pedig elháríthatatlan körülmény — betegség — miatt nem kollau- dálhatták azonnal. így mi csak december 15-én kaptuk kéz­hez. De mi csalt a Beruházási Vállalat áltc.l adott végszámla alapján készíthetünk értékes - tési programot, amelyet még fel kell terjesztenünk a köz­pontunkhoz jóváhagyásra. Amint ormán visszaküldik ne­künk, elkészítjük a lákásiesv- zélret. s csak ezután továbbít­hatjuk a szi tetszeni rniklösi ér­tékesítő fiókunknak. Onnan értesíti’• lei az érdekelteket. ugyan-' *or köz’ik velük a la­kások végletes árát. amelynek alánján befizethetik az előle­get. — Csak ezután kötik meg a kilencven szerződést — ami önmagában sem csekélység. S méghozzá több az igénylő, mint a lakás. Milyen alapon döntenek az odaítélésről? — A kilencven lakásból 45-öt az OTP közvetlenül ér­tékesít, 45 odaítélése feledt pá­dig a helyi tanáés dönt. Ter­mészetesen az OTP sem mellő­zi a .szociális körülményekéi, de mint gazdasági, szerv, aü is nézi, ki milyen összeget fizet ki készpénzben. Ezt már amiatt sem téveszthetjük szem elől, mert a befolyó összeget ismét lakásépítésre fordíthat­juk. — Hogyan rövidíthették volna le az eljárást, esetleg a műszaki átvétel pillanatától kezdődő OTP-ügy intézéssel? — Ha nem telik el csaknem négy hét a műszaki átvétel és a végszámla továbbítása kö­zött, ez föltétlenül lerövidítet­te volna az ügymenet időtar­tamát. Tény viszont, hogy a szigetszentmiklósi a Pest me­gyei ÁÉV-neií nemcsak az el­ső ilyen technológiával meg­épített, hanem az első OTP-s lakóház-kivitelezése is volt. Ezek a körülmények indokol­ják részben azt is, hogy a je­lentkezőkkel nem lehetett an­nak idején fix áras szerződést kötni. — Mindezekkel számolva, a reális beköltözési időpont? — Ha nincs lakhatást gátló hiba, január közepéig mi el­végezzük, ami a mi dolgunk. És a megoldás? Munkaerőhiány, szervezési hiányosságok, új technológiák és építőanyagok sorozatos be­vezetése és egyéb számos ob­jektív és szubjektív ok miatt az építkezések általában elhú­zódnak. Az igazi, persze az lenne, ha célszerűbben koordi­nálva. terminusra és hiba­mentesen készülnének el a házak. Ez azonban, bármeny­nyire igyekszünk is. egykettő­re nem remélhető. A lakásra várakozók szervezettebb és hi­telesebb tájékoztatását azon­ban meg kell oldani valami- kéopen. Hogy hogyan — gon­dolkozzanak rajta az érdekeit tanácsok, a beruházó,.az érté­kesítő szerv. Semmiképpen sem megoldás az. ha az ügyfél ide-oda szaladgál, kilincsel, öt­hat helyen tölti el ideiét, s ve­szi igénybe az illető hivatalno­két is — de tájékozódni így sem képes, végül az újsághoz fordul. Mi szívesen nézünk utána az ilyen ügyeknek, és szívesen tá­jékoztatunk minden hasonló esetben minden érdekeltet — j A Bőripari Dolgozók Szak- 1 szervezete központi vezetősé- j gének ülésén Pesti Ernő köny- í nyüipari miniszterhelyettes adott tájékoztatást a bőr- és cipőipar ez évi termelési fel­adatainak teljesítéséről, és az 1972-es évi terv főbb tenniva­lóiról. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy az exportpartnerek i és a belkereskedelem is több­ször élt minőségi kifogásokkal. A minisztérium széles körű

Next

/
Thumbnails
Contents