Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

■~JP-C ^VÄ\ gfrYEt HÍRLAP • XV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM N KIAPASA 1971. DECEMBER 28., KEDD EGYENESBEN Őf hónap alatt félmillió forint nyereség Megjavították a dolgozók munkakörülményeit 1971 júliusában, szanálás folytán, a Városgazdálkodási Vállalathoz csatolták az ad­dig is tanácsi vállalatként működő faárugyár pipa- és bútorrészlegét, mely azóta a Városgazdálkodási Vállalat faáru- és dohányzócikkgyártó részlegeként végzi a munkát. — Milyen eredménnyel? Vaszkó Mihály, a vállalat párttitkára válaszol: — Gazdaságosan működött az elmúlt öt hónapban: fél­millió nyereséget ért el. Gál Dénes, a volt áruforgalmi osz­tályvezető jelenleg a telep­vezető, helyettese pedig P. Mé­száros Ferenc faipari mérnök. Nelly szekrényből bármeny­nyit gyárthatnánk, a buda­pesti Otthon Áruház átven­né. Naponta, kétnaponta szál­lítunk 15—20 darabot, ameny- nyi elkészül. Gyártmányunk még a laborasztal, melyet egy esztergomi vállalattal kö­zösen. szovjet exportra ké­szítünk. Az asztal famunká­ját végezzük mi. — Találnak-e piacot a pi­páknak? — Külföldön és belföldön egyaránt keresettek ezek az árucikkek. ..Egyéni vásárlók is gyakran felkeresnek ben­nünket. Nemrégiben a tele­vízióból ismert Kállai István vásárolt tőlünk pipát. — A szanálás, az átszer­vezés a dolgozók körében bizalmatlanságot keltett, a bizalmatlanság légkörét teremtette meg. Megnyu­godtak már a kedélyek? — Tettünk érte hogy meg­nyugodjanak. Először is a munkakörülményeket igye­keztünk rendezni. Megjaví­tottuk a beázó tetőket, a göd­rös padlókat, a veszélyes, csú­szós helyekre gumiszőnyege­ket tettünk. Megkezdtük a köz­ponti fűtés bevezetését, hogy egyenletes meleget biztosít­sunk minden munkaterem­ben. Ahol nem volt, ott csi­náltunk, ahol volt, ott fel­újítottuk a mosdót, zuhanyo­zót. A megszüntetett ebéd­lő helyébe kényelmes öltözőt építettünk. — Közétkezésről is gon­doskodtak? — A tormási bisztróból hoz­zuk a tízforintos ebédet. A vállalat 2 forint 20 fillér tá­mogatást ad ebédenként a dolgozóknak. Az ebédlő a Mentovich utcai központban van. — Mindezeket az intézke­déseket tekintetbe véve, hogyan értékelhetjük az öt hónapot? — A munkakörülmények ja­vulásával a munka is ered­ményesebbé vált, s mert a vál­lalat részlegének 70 dolgo­zója látja az eredményes gaz­dálkodást és lába alatt biz­tos talajt érez, a kedvező mun­kalégkör is kialakult — fejez­te be Vaszkó Mihály. Szabó Mária Beszélgetnek, pipázgatnak Látogatás a szociális otthonban Anyakönyvi hírek Született: Juhász Lajos és Bállá Terézia: Lajos, Kasza Károly és Utasi Ágnes: Ká­roly, Fehér Bertalan és Hor­váth Magdolna: Magdolna, Petrák Ferenc és Barabás Ilo­na: Ferenc, Árki Dániel és Tóbi Mária: Csaba, Kvaissai- Sajó András és Tóth Jolán: Krisztina nevű gyermeke. Névadót tartott: Godó Jó­zsef és Hupka Magdolna: Jó­zsef, Fodor István és Somogyi Krisztina: István, Németh Dé­nes és Győri Sára: Péter, Barna Sándor és Molnár Mag­dolna: Sándor, Kis István és Barkó Éva: István nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Váradi Ferenc és Németh Irén, Balog László és Nagy Éva, Barta Fe­renc és Vass Margit, Csorvási Márton és Patay Mária, Lele- Szűcs Balázs és Kispál Mária, Benke Kálmán és Berecz Má­ria, Somorjai János és Pap Éva, Pesti László és Tót Irén. Meghalt: Bacsó György (Boleros d. 10.), Huszár László­né Kerekes Ilona’ (Kossuth u. 46.), Halász Pálné Illés Juli­anna (Lencsés d. 5.), Szécsény Ilona (Pásztor u. 9.). — Hány ember részesül Nagykőrösön teljes szociális gondozásban? .— Az AJpári utcai főott­honban 49 nőt és 21 férfit gondozunk — mondotta Szűcs István igazgató —, akik túl­nyomó részben 60—70 éven felüliek, s jobbára betegesek, elhagyatottak. A homokoldali külső otthonban 30 nő és 23 férfi él. Zömükben fiatalok, és csaknem" mindnyájan szel­lemi fogyatékosak. A főott­hon lakói, egy kivételével, nagykőrösiek, a külső otthon- beliek túlnyomó részét a me­gye más városaiból és köz­ségeiből utalták ide. A szociá­lis otthonhoz tartoznak a tormási és az alszegi napközi otthonok is, melyek­be 45 támógatára szoruló idős férfi és nő jár, akiknek az Alpári utcai otthon konyhá­járól visznek ebédet. — Törődnek az otthon la­kóival a hozzátartozók? — Nagyon keveset. A főott­hon lakói közül tizennyolcnak van hozlzátartozója, de csak nyolccal tartják a kapcsolatot. Sok beteges, idős embert, bi­zony, ez is keserít, s keserű­ségük néha ingerlékenység­ben, zúgolódásban, összefér­hetetlenségben nyilvánul meg, de az utóbbi években már ke­vésbé. Igyekszünk az ott­hont igazi otthonná tenni, szeretetteljes bánásmóddal a gondozottak bizalmát elnyer­ni. — Kik segítenek? — A családias légkör ki­alakításában a konzervgyár, az Irodagéptechnikai Vállalat szocialista brigádjai, a Petőfi iskola s a Kalocsa és az Eöt­vös utcai óvoda kis növen­akik gyakran eljön­dékei, nek, s műsorral és ajándékkal kedveskednek a gondozottak­nak. Barátságosan beszélgetnek, olvasnak, tv-t néznek, rádiót hallgatnak az asszonyok. Ka­pás Jánosné 71 éves. Míg erővel győzte, termelőszövet­kezetben dolgozott. Beteg fi­vére távoli vidéken lakik. Jól érzi magát / az otthonban. Szűcs Teréz évtizedek óta ott él. Valamikor újságárus volt, de amputálták a lábát, snem volt senkije. Most Jókai Sze­retve miiül a várpadig című regényét olvassa. A férfiak a fűtött folyosón pipázgatnak. Takács János 90 éves. Jó szőlőmunkás volt Néha meglátogatja a leánya. Kádár Sándor, egykori szabó, felesége halála után került az otthonba. Nincs senkije. Amikor elbúcsúztam, éppen akkor érkezett meg a Petőfi iskola kis gárdája, Soós Sán- domé tanárnő vezetésével, hogy műsorral kedveskedje­nek az öregeknek. K. L. Két túrajelvény tulajdonosa Mentesítő vonatok December 30-án, csütörtö­kön, 20 óra 50 perckor mente­sítő személyvonat indul Hód­mezővásárhelyre. 31-én, pénteken, mentesítő személyvonat indul 1 óra 21 perckor Bp. Nyugati pályaud­varba, személyvonat 2 óra 10 perckor Szegedre, személyvo­nat 9 óra 29 perckor Szegedre, gyorsvonat indul 15 óra 11 perckor Bp. Nyugati pályaud­varra, személyvonat 14 óra 54 perckor Szegedre, gyorsvonat 18 óra 55 perckor Szegedre. Január 2-án, vasárnap: gyorsvonat indul 15 óra 11 perckor Bp. Nyugati pályaud­varra, gyorsvonat 18 óra 55 perckor Szegedre, személyvo­nat 19 óra 27 perckor Bp Nyugati pályaudvarra. 3-án, hétfőn: mentesítő sze­mélyvonat 0 óra 57 perckor és 1 óra 46 perckor Bp. Nyugati pályaudvarra, személyvonat 2 óra 10 perckor Szegedre. Gyorsvonat indul 7 óra 11 perckor Budapest Nyugati pá­lyaudvarra. A szolnoki példa Kedvcsináló Nagykőrös kertészeinek A SZOLNOKI Lenin Terme­lőszövetkezet, mely 1964 óta foglalkozik konzervparadicsom termesztésével, a konzervgyár­ral együttműködve, kialakí­totta a paradicsomtermelés és feldolgozás nagyüzemi módsze­rét. 1967-ben már 180 hektár területen termelt paradicso­mot. Átlagtermése hektáron­ként 270—360 mázsa. A para­dicsomlevet szárazanyag-tarta­lom szerint veszi át a konzerv­gyár. 1972-ben mázsánként 139,46 forintot kapott a tsz a paradicsomléért, további 82 forint bevételt jelentett számá­ra a kinyert paradicsom-vető­mag minden mázsa paradi­csomlé után. 1969-ben egy má­zsa paradicsom termelési ön­költsége 71,9 forint volt, 1971- ben pedig, nem végleges adat szerint, 116 forint. A konzervparadicsom, a hektáronkénti 110—140 kézi munkanap igényével is, jöve­delmező termesztésnek bizo­nyult a termelőszövetkezetben. A paradicsomot 120x40x25 és 120x40x40 sor- és tőtávolság­ban, ikersor osan termesztik. Permetezését már 5 év óta re­pülőgéppel végzik. A repülő­gép felszállásához 300 méter hosszú, 30 méter széles lucer­nás terület szükséges. Egy óra alatt átlagban 10 hektár terü­letet permetez a gép, de a le­vegőben töltött órát számítva, 60 hektár 1 óra alatt a telje­sítménye a repülőgépes nö­vényvédelemnek. Általában búza éiővete- ményt alkalmaznak, 'ősszel hektáronként 250 mázsa szer­ves trágyát, 2 mázsa 34 száza­lékos nitrogént, 3,5 mázsa 18 százalékos foszfort és 2,5 má­zsa 40 százalékos kálium mű­trágyát adagolnak, továbbá fejtrágyaként, 100—140 kilo­gramm nitrogénműtrágyát, 3 alkalommal wuxál nyomele- mes lombtrágyázást alkalmaz­nak, repülőgéppel, első alka­lommal az ültetés után 3 hét­re, másodszor a virágzás kez­dete után egy hétre, majd har­madszor 10—14 nap múlva. Ki- palántálás előtt Treflán vegy­szeres gyomirtót használnak, hektáronként 3—3,5 kilogram­mos adagban, 250 liter vízzel, s azonnal „bemunkálják”. Ta­lajuk kötött, elég magas szer­vesanyag tartalmú, Az ültetés­hez 3 darab Akkord palántázó gépük van. A kiültetett palán­tát azonnal belocsolják. A pa­lántaültető gép mellett halad a vizes tartálykocsi, ezt menet közben szippantóval töltik. Az ültetőcsoroszlyába gumicsövet vezetnek, ezzel öntözik meg a palántát. Három alkalommal alkalmaznak sorközi kultivá- torozást. A Treflán a muhart jól irtja, de a szulákot és a repcét nem. Burgonyabogár ellen két alkalommal védekez­nek Wofatox permetezéssel, Phytophthora és egyéb gomba­betegségek ellen 8—10 alka­lommal Dithane M—45 és Cuprosan Super D gombaölő szerekkel, és két alkalommal végeznek Dithane M—8 poro­‘ Termelt fajtáik: K 700, KG 13, Kecskeméti Konzerv VF Róma, determinált Sanmamsa- nó. A konzervgyár álltai kihe­lyezett lévonalon, 2x12 órás műszakban, 7—7 termelőszö­vetkezeti dolgozót foglalkoz­tatnak. A paradicsomlevet 5 darab járművel — járműven­ként 2 darab 30 hektoliteres tartállyal — a termelőszövet­kezet szállítja be a konzerv­gyárba. A termelőszövetkezet /tiszta jövedelme a lészállítá­sért általában a szállítási költ­ség 10 százaléka, azaz évi 130 ezer forint körüli összeg. A KONZERVGYÁRTÓL va­ló 45 kilométeres távolság fel­ső határként tekinthető a lé­szállítás szempontjából. A Zöldségtermesztési Kutató In­tézet és a Nagykőrösi Kon­zervgyár a konzervparadi- csom-termelés és előfeldolgo- zás olyan szervezetét alakítot­ta ki 1967 óta, mely az objek­tív szárazanyag tartalom sze­rinti átvétel szempontjából példamutató volt a többi pa­radicsomtermelő és előfeldol- gozást végző gazdaságoknak. 1971-ben, 190 hektár terület­ről, a paradicsomért 7,2 millió forintot kaptak a Nagykőrösi Konzervgyártól és többi 4 mil­lió forint bevételük volt a ki­nyert vetőmagért. Példájukat eredményesen követték a farmosi Üj Élet Termelőszövetkezetben. A Nagykőrösi Konzervgyár által a tápiószelei termelőszövetke­zetbe kihelyezett paradicsom­lényerő vonal 140 hektár terü­letéről szállítottak paradicso­mot. Átlagtermésük hektáron­ként 310 mázsa volt. A kon­zervgyár 5,2 millió forintot fi­zetett nékik, ezenkívül 400 ezer forint bevételre tettek szert a kinyert vetőmagból. 1971-ben a paradicsomok szá­razanyag-tartalma általában 10—15 százalékkal magasabb volt, mint a sokévi átlag. A PARADICSOM objektív minősítéséhez, a szárazanyag­tartalmon kívül színmeghatá­rozó készülék is szükséges len­ne. A konzervgyár megbízá­sából a Zöldségtermesztési Kutató Intézet készített szín­meghatározó etalont, külön a ládás bogyós paradicsomhoz és külön a paradicsomiéhez. Az egész bogyósparadiosom meg­határozásához készült etalon nagyon megfelelő, viszont a paradicsomlé színmeghatározá- sára szolgáló színetalon még módosításra szorul. Dr. Konrád Zoltán Az' ország legszebb terüle­tein halad át a 925 kilométe­res kéktúra-útvonaL Kevesen tudják, hogy Nagykőrösön, az Elektromos Sportklub termé­szetjárói között is akad olyan ember, aki, - alföldi létére, megtette már ezt a távot. Igaz, tíz év alatt. Bíró Ernő 1961-ben „lépett először” a kéktúra-útvonalra, amely Ma­gyarország legszebb hegyvi­déki tájait köti össze. Hátrá­nyt« helyzetben volt a hegy­vidékiekkel szemben, hiszen az indulási helyig is utaznia kellett, persze, vonattal. Előnyt jelentett számára, hogy munkahelyén, a DÉMÁSZ- ná.1, 1967-től bevezették a két­hetenkénti szabad szombatot, így többször tudott túrázni. Évente átlagosan 93 kilomé­tert kellett gyalogolnia. Meg­érte neki a fáradságot. Sok szép helyen járt, sokszor szí­vott ózondús, hegyi levegőt, de megérte a látnivaló is, a sok élmény, amelyben része­sült. Bíró Ernő 59 éves. Talán a turistáskodásnaik köszönhe­ti, hogy ősz haja ellenére, mozgása láttán senki sem hi­szi el életkorát. Lövészhírek A Magyar Sportlövő Szö­vetség 1972-től a téli légpus­kás fedettpályás versenyeket is felvette programjába, amelyből bajnokságokat is rendeznek, lépcsőzetesen, egé­szen az országosig. Az MHSZ Nagykőrösi Konzervgyár I-es telepi lövészklub tagjai a mi­nap már edzettek a sportott­hon pincéjében nemrég kiala­kított fedettpályás lőterén. A Pest megyei Sportlövő Szö­vetség december 2?-én és 30- án Szentendrén rendezi a me­gyei fedettpályás női és férfi egyéni és csapatbajnokságot, légfegyverekkel. A sportott­honi pincelőtér avató verse­nyére januárban kerül sor, helyi résztvevőkkel. Asztalitenisz CSB — az új évben Az asztalitenisz NB III-as tavaszi csapatbajnokság 1972- ben március 11-től június 4-ig tart, míg az őszi szezon mér­kőzéseit szeptember 2. és de­cember 5. között rendezik meg. A női fociról A Magyar Labdarúgó' Szö­vetség idei utolsó elnökségi ülésén női labdarúgással kap­csolatos kérdések is szerepel­tek. Egy létrehozandó bizott­ság 1972. március 31-ig javas­latot tesz a bajnoki rendszer­re és a női labdarúgás más kérdéseivel is foglalkozik. Ez a hír körösi szempontból is fontos, ment a Kinizsi az el­következendő évben női csa­patát is foglalkoztatja. Keddi sportműsor Sakk Karcag: a téli úttörő-olim­pia országos döntője. S. Z. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Csárdáskirálynő. Színes ma­gyar—nyugatnémet film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Köszönetilnket fejezzük ki a váro­si pártszervezetnek, a munkásőr­ségnek, az Irodagép Technikai Vállalatnak és a Ládagyár dolgo­zóinak, hogy férjem, Bür Ferenc oetegsége alatt odaadóan támogat­ták az egész családot. Köszönetün- ket fejezzük még ki azoknak a ro­konoknak, barátoknak, ismerősök­nek, akik szeretett férjem, édes­apánk temetésén részt vettek, özv. Bür Ferencné és családja. Ezúton mondok köszönetét mind­azoknak, akik nevelőanyám özv. Kállai Józsefné temetésén megje­lentek és részvétükkel enyhítették fájdalmaimat. Andocs Ferenc. 1%-os visszatérítés! A Prst megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a március 1-e és a december 24-e között vásárolt áruk után, a BEMUTATOTT FIZETÉSI BLOKKOK ALAPJÁN 1%-OS VISSZA TÉRÍTÉST NYÚJT. A visszafizetés december 27-től december 30-ig, a méteráruboltban (Nagykőrös, Szabadság tér 10.) történik.

Next

/
Thumbnails
Contents