Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Beszélő számok A ceglédi termelőszöve'.ke- zetek ebben az évben 7 és fél millió forintot fordítottak be­ruházásokra. A pénzügyileg teljesített beruházások 18,9 százalékát építkezésre, 74 szá­zalékát gépek vásárlására for­dították. ★ Az év első felében 185 bol­tot üzemeltetett a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat. Boltjaik eladási forgalma csaknem 210 millió forintra rúgott. A bolti élelmiszerkészletek forgási se­bessége 19 nap volt, a ruházati cikkeké 78, a vegyesipari áru­féléké pedig 61 nap. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1971. DECEMBER 28., KEDD Haltenyésztő horgászok ★ A LEGUTÓBBI népszámlá­lás szerint Cegléden — 24 és félezer hektár területen — 58 082 ember lakik. Az 1960-as népszámlálás óta nem sokat növekedett íj városlakók szá­ma. Belterületen 30 933 sze­mély él, a külterületen 7149. lakik. Cegléden „nőtöbbség” van, ugyanis 18 331 férfi és 19 751 nő neve szerepel a sta­tisztikában. ★ Az ország mintegy 76 ezer súlyos alkoholistájából Pest megyére 5—10 ezer jut. Pontos adatot, a dolog természetéből adódóan, nem szerezhetnek a statisztika készítői. A megyei adathoz jócskán hozzájárul a ceglédi felmérések eredménye és a rendelőintézeti elvonó­kúrán résztvevők kartonkö- tege. MEGFELELŐ VOLT az áruellátás Cegléden a kará­csonyt megelőző napokban. A legfontosabbakból, húsból, ke­nyérből, kalácsféléből és ital­ból elegendő mennyiség állt a lakosság rendelkezésére. Most, a két ünnep között, elsősorban az élelmiszerboltokat töltik fel, hogy az újévi kettős ün­nep se okozzon fennakadást. 1 népi elleniről megvizsgálták a fiaigazdáSkodás lehetőségeit Legyen vadkacsázó vízi világ A halgazdálkodással foglal­kozott a városi és járási népi ellenőrzési bizottság legutóbbi vizsgálata. A szakemberek ar­ra a kérdésre kerestek választ, milyen lehetőségei vannak a haltenyésztésnek vidékünkön? Az idei utolsó NEB-ülésen ezekről a tapasztalatokról volt szó. Az utóbbi években a vízben szegény Alföldön is mind többet vizsgálják a halgazdál- kodás módjait. Az erre alkal­mas vizeket hasznosítani kell. A- ceglédi horgászegyesület egyik célja a halállomány nevelése. nácsnak, hogy adja át a tég­lagyári gödröket hasznosítás­ra a horgászagyesületnek. A jáázkarajenői Üj Barázda Tsz víztárolója dupla hasz­not hoz a gazdaságnak. Az ott tárolt vizet nem­csak a rizs öntözésére használják, benne jöve­delmező halgazdálkodást is folytatnak. Azt tervezik, hogy két és fél ezer hold szikes területüket hasonlóképpen hasznosítják. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz is fontolóra ve­szi a korábban halastónak használt hatvan holdnyi terü­let célszerű hasznosítását. Az albertirsai Szabadság Tsz fel­méri, hogy a legelő öntözé­sét szolgáló víztárolónál van-e lehetőség haltenyésztésre. A Tőzegkitermelő Vállalat — már a NEB vizsgálata után — a ceglédi és csemői határ­részen felajánlott egy huszonöt holdnyi parcellát, amely­ből nagyszerű „vadka­csázó” hely válhatna. A NEB javaslatainak • mér­legelése után születnek a dön­tések, hogyan lehetne a leg­jövedelmezőbben gazdálkod­ni kevés vizünkkel. (—gi) Ahhoz, hogy a halivadékokkal eredményesen foglalkozhassa­nak, a területet kell rendezni, s gondoskodni kell a víz meg­felelő utánpótlásáról is. A NEB azt javasolta a városi ta­A város tisztmúáért Ev vége városunk sportjában Hat év után újra az NB II-ben CEGLÉDI VSE - BIRKÓZÓSZAKOSZTÁLY Egy évvel ezelőtt Fábián Pál, a szakosztály intézője mondta versenyzőiről: „Sokat várunk a fiataloktól. Elsősor­ban azt, hogy a felnőtt csapat kötött- és szabadfogásban egy­aránt az NB II-be kerüljön. A hírnév erre kötelez, s annak visszaszerzéséhez ez ipég csak az első lépés lenne”. — Felnőtt birkózóink mind­két fogásnemben bejutottak az NB II-be. Rajtuk kívül az 1968-ban kezdő utánpótlás­iskolásoktól vártunk sokat. Az ifjúságiak között Szűcs István szabadfogásban magyar baj­nokságot nyert, aranyjelvényes ifjúsági sportoló lett. Az ezüst­jelvényre Kézdi és Nagy Fe­renc tett szert — kezdte be­számolóját Fábián Pál az idei eredményekről. — Az úttörők kevés verse­nyen vettek részt, de 3—4 egé­szen jó képességű gyerek van közöttük. Kovácstól, Halasitól is Kisstől az úttörő-olimpián sokat várunk. — 1972-es terveink: a hat év után újra az NB II-be került felnőtt csapat harcolja ki a bennmaradást. Szeretnénk 4—5 aranyjelvényes ifjúsági sporto­lót nevelni, az ifjúsági magyar csapatbajnokságon kötöttfo­gásban az első három közé ke­rülni. Távlati tervünk szerint ezek az ifjúságiak erősítik majd felnőtt csapatunkat. Nem feledkezünk meg az utánpótlás további toborzásáról és fejlő­désének biztosításáról sem. ü. L. Év vége felé szinte min­denütt felmérés készült arról, hogy a tervek, határozatok mennyire váltak valóra, mi­lyen értéke van az elvégzett munkáknak. A napokban a Vöröskereszt ceglédi városi ve­zetősége tartott értekezletet, melyen idei eredményeikről adtak számot. Ebben az évben új titkár vette át a vöröskeresztes munka irányítását Cegléden. Tennivalója igen sok volt, s ráadásul nem is állt a rendel­kezésére egy teljes év, hiszen év közben foglalta el hivata­lát. Sok eredményről, figyelem­keltő eseményekről adhattak számot a vöröskeresztesek a második félév során. A titká­rok, vezetőségi tagok egyre lelkesebben vesznek részt a munkában. Ezt nemcsak a sorra került értekezleteken való megjelenésükkel bizonyí­tották, hanem azzal is, hogy egyre több ceglédit tudtak szervezni az aktívák sorába. Jelenleg a városi vöröskeresz­tesek létszáma megközelíti a 930-at. 1971-ben négy mező- gazdasági és egy egészségügyi szervezetet alakítottak, az üze­mekben pedig megerősítették a már meglevő csoportokat. Az egészségügyi felvilágosí­tó munkából, nevelésből szép részt vállalt a Vöröskereszt, s teljesítette is vállalását. A te­rületi alapszervezetekben 3 előadást tartottak, az üzemek­ben húszat, a termelőszövetke­zetekben pedig 11 alkalommal. Igyekeztek sokat tenni a váro­si tisztasági mozgalom sikeré­ért, s külön felmérést végez­tek az élelmiszerárusító helye­ken. A tisztasági mozgalmat a következő évben is program­jukba vették, és még több eredményt várnak tőle. Sokat segített a szervezet a városi véradómozgalom kiszé­lesítésében, az ifjúsági vörös­keresztesek képzésében, neve­lésében. előadások, tanfolya­mok rendezésében és más vö­röskeresztes tevékenységben. Jövő évi tervük már elkészült. Mindenekelőtt aktívahálózatu- 1 kát szeretnék még jobban meg- I erősíteni. — A serdülő korú verseny­zők foglalkoztatása és verse­nyeztetése a terveknek megfe­lelően alakult, 14—16 fejlődő- képes fiatal edz rendszeresen. Nem vallanak szégyent a ver­senyeken. Tavasszal, Budapes­ten, a 15—16 évések sereg­szemléjének első fordulójában 17 ceglédi indult el, közülük kilencen szereztek helyezést, Vasas és Korpácsi pedig első lett. Az őszi seregszemlén Va­sas és Halmi lett az első. Az országos serdülő magyar baj­nokságra 11 ceglédi fiatal ju­tott el az előcsatározások után, s Vasas Ferenc serdülő ma­gyar bajnok lett. A Vasutasok még három ezüstérmet szerez­tek. Korpácsi, Esze és Halmi révén. — A felnőttek közül Nagy Miklós szerepelt a legjobban, bár Tormája nem volt kiegyen­súlyozott. Egy súllyal feljebb versenyez, mint ifjúsági korá­ban, sokat kell még erősödnie, hogy 52 kg-ban is a várt ered­ményt érje el. Sápi Ferenc a szakosztály nagy reménysége volt, de fejlődése megállt, sőt, hanyatlott. Az egykori ifjúsági bajnok, válogatott kerettag és az ifjúsági EB részvevője 1971- ben szinte egyáltalán nem hal­latott magáról. Rendszertele­nül edz, súlyát nem tudja „hozni”, tehetsége után sokkal többre lenne képes. Ceglédberceí AHOL TÖBBSZÖR IS VOLT HONFOGLALÁS Hány colos a gerenda? Cegléden kora ősszel költözött régi helyéről a Vágóhíd szomszédságába a TÜZÉP. Az új telep lényegesen nagyobb alapterületű, mint az előző volt. Az áruhegyek közé szilárd burkolatú utak vezetnek. Az áruellátás is jobb, mint a regi telepen volt: ritkábban hiányzik a gerenda, szarufa, deszka vagy tetőléc. (Foto: Apáti-Tóth Sándor) „FOROG" AZ ÁRU A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ 44 boltjában és 20 vendéglátó helyén, azonos idő alatt, több mint 110 millió forintos for­galmat bonyolított le. Az élel­miszerkészlet forgási sebessége 22 nap volt, a ruházati cikke­ké 78, a vegyes iparcikkeké pedig 73 nap. Játékvezetői tanfolyam A JTS, a járási labdarúgó- szövetséggel karöltve, január. 11-én labdarúgó játékvezetői tanfolyamot indít. Foglalkozá­sok hetente egy alkalommal lesznek, kedden, 17—19 óráig. A két hónapig tartó tanfo­lyamra a sportcsarnokban, a JTS irodájában lehet jelent­kezni. Sjconor klub Ceglédbercelen Közösen szervez klubot a ceglédberceli művelődési ház a budapesti Syconor együttes­sel. Ügy tervezik, ha elegen­dő ceglédberceli klubtag je­lentkezik, akkor 1972 feb­ruárjától kezdve kéthetenként tartanának klubfoglalkozáso­kat. Érdeklődőknek tájékozta­tást a művelődési ház vezető­sége ad. Jelentkezni január 15-ig lehet. Köszönetét mondunk rokonaink­nak, a Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának, ismerőseinknek, akik felejthetetlen férjem, édes­apám, nagyapám és testvérem: Bíró Ferenc temetésén megjelen­tek, részvétüket nyilvánították, sír­jára koszorút, virágot helyeztek, özv. Bíró Ferencné és a gyászoló család. 1%-os visszatérítés! A Pest .megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a március 1-e és a december 24-e között vásárolt áruk után, a BEMUTATOTT FIZETÉSI BLOKKOK ALAPJÁN 1% OS " VISSZA TÉRÍTÉST NYÚJT. A visszafizetés december 27-től december 31-ig, a méteráruboltban (Cegléd, Kossuth utca 4.) történik. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 800 n.-öl Ezer­jó szőlő, minden el­fogadható áron. Kö­zépút sarok. Érdek­lődni : Cegléd, Déli út 5. Ffró. _________ 10 0 — 200 kilós hízó eladó. Jászberényi út 116. szám. Király. Eladó 120 kilós hízó. Cegléd VI. kér. Etel­ka 1. vn., Török Ignác utca 31. számú ház 150 n.- öl portával, 5x6 méte­res melléképülettel, áron alul eladó. Ér­deklődni lehet X., Hol­lós utca 29. alatt. Eladó épülettel 800 négyszögöl szőlő, közel Nyársapáthoz. Mo­gyorós dűlő 3. Farkas Mihályné. Érdeklődni: Kinizsi utca 2., vagy Malom utca 32. Eladó ócsai Benő Mi- kebudai út, Lugosi dű­lő, 1000 n.-öl szőlője, lakóépülettel. Érdek­lődni : Csemő II. kér. Kardos dűlő 8. szám.* Beköltözhető utcai, szoba, konyhás le­választható házrész el­adó. Tömörkényi utca 16. szám. Érdeklődni lehet egész nap. Fiatal " hízók eladók. Kálmán utca 6. alatt. A CEGLÉDBERCELI UTCÁN járva olykor ma is hallani idegen hangzású, németes beszédet. Általában öregek ilyenkor a szóvivők. Iskolában tanulták? Nem. Apjuktól-anyjuktól, akik még any any elvként örökölték őseiktől a „sváb nyelvet”. Al- bertirsai tudósítónk, Virág Mihály, hasznos időtöltésként az egykori paraszti sors kutatása közben lejegyezte a ceglédber- celiek történetét is. Megsárgult, évszázados iratokat lapozott, öreg könyveket forgatott. A ma embere ösztönösen kíváncsi a múltra, amelyből a ielen kialakult. Schönléber nevet viselők Adonyból a Schmidtek, Üröm ről a Kunsztok. Ottenwaldok HATÁRTALAN VOLT j ceglédberceldek szegénység 1848-ig. Valami okból ekko visszamenőleg megsemmisítet ték az egyháztörténetet, s csal később egy kántor vétette pa pírra a részben emlékezetbe: tartott krónikát az' utókor szá mára. A szorgalmas, takarékos, j( ^gazdasági számítású bércéi nép soi;a jobbra fordult a múl század vége felé. Az egymás setfítő emberek sokra vitték. A második világháború utár megüresedett településekre ú; családok jöttek Hajdú-Bihar- ból, Pozsony környékéről és i környező tanyavilágból. A honfoglalókkal oly sokszor fel­töltött község nem dicsekvő Példásan, kitartóan igyekszik fejlődik, mint az elmúlt éveli is mutatják. V ihönléberek földjén. Az utódot örökséget, a munkaszeretetei ronómus és Schönléber Józsej kapott a szaeialista munkáért LEVÉLTÁRI ADATOK sze­rint Albertirsához tartozott a ceglédberceli település. 1482- től a váci Klára rendi apácák birtokaként szerepel neve bi­zonyos okmányokon. II. József, a „kalapos király” 1787-ben hannoveri németeket, ügyes kezű mestereket telepített ide, akik szépen, egységesen meg­építették a falut. Sajnos, a ko­lerajárvány kitörése etnéptele- nítette Bércéit. Akik életben maradtak, visszaköltöztek régi hazájukba, csak három család maradt itt. Az elhagyott faluba Sorok­sárról, Solymárról, Adonyból, Ürömről és Taksonyból hoztak németajkú családokat. Űriből, Ceglédről, Üllőről és Sülyről magyarok költöztek az elár­vult faluba. Az új honfoglalók igen szegények voltak. Romos faluba kerültek, melyben dü- ledező házakat, elhanyagolt földeket találtak. Évekig Sze­lére és Szentmártonba jártak búzát venni. A főtiszttartó úr, hajdani Fóczián Antal, a nyol- cadot megkövetelte, de nem engedte feltörni a jó réteket. Idegen hangzású vezetékne­vek gyakran szerepelnek ma is az itt élők hivatalos ira­tain. Nos, az 1700-as évek vé­gén Schönléber Lénárd volt a tiszttartó számadója. Sorok­sárról jöttek a Beitlbeck, Scheffer, Háberl családok, Bo- rosjenőről az Ébert, Szeidl, Traktor szánt az egykori S megbecsülik az ősöktől kapott Sasvári (Schönléber) János ag traktoros a nyáron kitüntetést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents