Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-28 / 305. szám
8 nsr MEGYEI 1971. DECEMBER 28., KEDD Út, víz, parcellázás, építkezés — A tervezések időszakát éljük — kezdi a beszélgetést Mózs Ernő, Budajenő-Telki összevont közös tanácsának elnöke. — Szocialista szerződést kötöttünk több vállalattal, az üdülőtelep részleged közművesítésére és a község belső tereinek rendbehozatalára, ez a szerződés egymillióhatszázezer forintnyi munka- értéket képvisel. — A festői környezetű Telkiben hétvégi üdülőtelepet alakítunk ki — külön NIM- keretből még a jövő év első negyedében villamosítjuk is. A felparcellázott, mintegy százötven, egyenként száz- I ötven négyszögöles üdülőtelket az OTP révén értékesítettük. Ezeken öt éven belül kell építkezniük a tulajdonosoknak, lényeges építészeti megkötöttség nélkül, viszont maximális alapterület határig: 60 négyzetméterig, téglából, fából, vagy más szokásos építőanyagból húzhatják fel a hétvégi házakat. Olcsón — négyszögölenként 30—40 forintért — adtuk el a telkeket, de természetesen a községfejlesztési adó kötelezettségével. — A két község közti részen, Budajenőhöz kapcsolódó belterületként új lakótelep bontakozik ki. Ma még közmű nélküliek azok a 300 négyszög- öles házhelytelkek, amelyeket szintén olcsón osztottunk szét — de itt már csak az országos építési szabályzatnak megfelelő megkötésekkel építhetők a családi házak. A fő különbség, hogy az üdülőtelkeken 12 négyzetmétert meg nem haladó méretű építkezéshez engedély nem kell, csak bejelentési kötelezettséghez kötött. Szintén öt éven belüli építési kötelezettség érvényes a lakóháztelkekre, s most már csak komfortos lakások építhetők nálunk is, engedélyezett tervek szerint; — helybeli szakképzett létszám híján a járás az elsőfokú építési hatóság. Hét-nyolc család máris nekifogott, alapoznak, kutakat ásnak. Kisiparos-probléma? Előfordul, de segítenek egymáson, besegít a tsz kőművesbrigádja is. — Nagy gond nálunk is, mint errefelé általában: a víz. Nincs a községben víznyerési lehetőség; a vízvezetéket a perbáli karsztvízfor- rástől vezetik idáig — majd. A megyei tanács által elfogadott költségvetés szerint tízmillió forintba kerül a fő gerincvezeték — csak a két község közötti szakasz maga öthét kilométer hosszúságú, azaz ötmilliónyi pluszköltség. Három-négy év óta a legtöbb család, s az újonnan építkezők mind házi hidroformotorral, ciszternával oldják meg a komfortos lakások vízellátását. A vízművesítés a tervidőszak végére elkészül — és átveszi a szerepet a házi mini vízművektől. A jövő évben látunk hozzá a talajvíz—esővíz elvezetés megoldásához: új mederben folyik majd a Benta patakba s a Páíyi úton nagyméretű vasbeton szerkezetű hidat építünk — így a Pátyi út— Fő út házainak talajvize is levezetődik. Ez is felemészt ötmilliót. Hogy miből fedezzük? Megyei támogatásból, községfejlesztési adóból, meg a telekeladásokból. — Vagyis: alakulunk, fejlődünk — fejezi be a tanácselnök — sokat jelentett a község szempontjából az is, hogy a vadászati világkiállítás alkalmából 130 milliós költséggel kiszélesítették és teljesen felújították a Budakeszi—Buda- jenő—Perbál közötti utat. P. G. KINEVEZÉS A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány dr. Heiczman Jánost 1972. január elsejei hatállyal kohó- és gépipari miniszterhelyettessé kinevezte. Szilveszterek a szilveszteri sorsoláson Rendhagyó lottóhúzásra kerül sor december 31-én, szilveszterkor a televízióban. A sorsolás érdekessége: a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság által meghívott, csaknem 80 vendég vezeték- vagy keresztneve Szilveszter lesz. A háromtagú sorsolási bizottságban helyet kapott egy váci lakos is: Szilveszter Gábor. 8500 új óvodai hely, 570 iskolai tanterem A most záruló esztendőben is tovább bővült az óvoda-, s iskolahálózat, új diákotthonok, kollégiumok nyitották meg kapuikat. A tanácsoktól kapott információkból kitűnik — bár az adatok még nem véglegesek —, hogy az idén országosan 9500 új óvodai helyet létesítettek. Ugyancsak a tanácsoktól származó információk szerint az idén 480 általános iskolai tanterem épült. Jelentős álta- lánosiskola-építkezések voltak ebben az évben főként Pest és Borsod megyében. Az általános iskolai diákotthoni helyek száma 290-nel gyarapodott. Az említetteken kívül 93 középiskolai tantermet és 63 műhelytermet is tető alá hoztak, s 370-nel növekedett a középiskolai kollégiumi helyek száma. Budapesten rendezik az első borvilágversenyt Magyarország az első borvilágverseny rendezője. Az esemény időpontját 1972. augusztus 21—31. között jelölték ki. A szervező bizottság megkezdte munkáját. A Borvilágverseny Budapest 1972. címen meghirdetett nemzetközi rendezvényre 45 szőlő- és bortermelő ország kapott meghívót. A résztvevő állámok — a szabályzat értelmében — bortermelésük arányában nevezhetnek be a versenyre. Kétmillió hektoliter alatti hozamú országok például harminc bormintával vehetnek részt. Hazánk hatvan féle bort vonultat fel, a Szovjetunióból pedig százféle borminta érkezik. Eddig tíz ország jelezte, hogy készül, s részt vesz a budapesti bor- világversenyen, amelynek színhelyéül a , kertészeti egyetemet jelölték ki. A tíznapos seregszemlét kertészeti kiállítás egészíti ki, s ez alkalommal Budapesten tartja ülését a nemzetközi szőlészeti és borászati hivatal. A borvilágverseny meghívói, kiadványai elkészültek, s emblémája — földgömb és palack szőlőlevélen — bélyeg formájában is megjelenik majd. A közös alapból Nyolcmillió forintos segítség a beruházások meggyorsítására A Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége most tartotta évzáró értekezletét, ahol megvitatták az 1071. évi munka tapasztalatait, s megszabták a jövő év feladatait. A tanácskozás központi kérdése a beruházási helyzet volt, figyelemmel a beruházások gazdaságosságára, gondos előkészítésére és a kivitelezési idő lerövidítésére. Napirenden szerepelt a kölcsönös fejlesztési alap —mintegy nyolcmillió forintnyi — keretének felhasználása is. A megszületett határozatok értelmében a Szentendrei Építőipari Szövetkezet mintegy tíz- milltós — folyamatban levő — beruházását kétmillió-nyolcszázezer forinttal segítik a közös alapból. A Gödöllői Építőipari Szövetkezet — építőipari szakipari egységek fejlesztésére — kap nagyobb összeget. A Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet sződligeti trafóüzemének beruházását kétmillió forintos hozzájárulással, vaMódosítják az ipari szövetkezetek alapszabályát UJ Az ipari szövetkezeteknek az esztendő első felében,kell megddaniok az alapszabálymódosítás felelősségteljes feladatát. A kormányrendelet ugyanis előírja, hogy az 1972. január elsején működő szövetkezetek 1972. május 31-ig kötelesek alapszabályukat felülvizsgálni A módosítások végrehajtása igen fontos aktus a szövetkezetek életében; ismeretes, hogy az alapszabály a szövetkezeti önkormányzat legfontosabb okmánya: megszabja a szövetkezeti szervek legfontosabb jogait és kötelességeit, biztosítékot jelent a demokratikus szövetkezeti élet kibontakozásához. Az OKISZ felhívta a szövetkezetek vezetőinek figyelmét, hogy a korrekció élőkéAz állami földek tsz-tulajdonba adásáról tárgyalt a MÉM miniszteri értekezlete A MÉM miniszteri értekezlete hétfői ülésén többek között az állami földek termelőszövetkezeti tulajdonba adásáról tárgyalt. A földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről hozott 1967. évi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a tsz-ek .megvásárolják azokat a földeket, amelyek használatukban vannak ugyan, de tulajdonosuk az állam. A törvény hatályba lépése óta 1738 termelőszövetkezet csaknem 630 ezer hektárnyi állami föld tulajdonba adását kérte, ebből 584 ezer hektárt a tsz-ek meg is kaptak. Az állami tulajdonban és a termelőszövetkezetek használatában 1131 ezer hektárnyi földterületnek mindent egybevetve 55 százalékát vették már át tulajdonjogilag is a termelőszövetkezetek, amelyek aranykoronánként 10 forintért váltják meg a földeket, és ezt az összeget öt év alatt kell kifizetniük. A miniszteri értekezlet megállapította, hogy az átadások üteme megfelelő. Megtárgyalta a miniszteri értekezlet az 1971. január elsejei hatállyal átszervezett kilenc szűkített hatáskörű tröszt tevékenységét is. Megállapította, hogy a trösztök döntési jogkörrel felruházott igazgatótanácsai új típusú, demokratikus vezető testületként működnek, és tevékenységük összhangban van a népgazdasági és az ágazati érdekekkel. Kedvezőén alakultak kapcsolataik a szállító és vevő vállalatokkal, valamint a pénzügyi szervekkeL ARUHAZCENTRUM A cél: legalább kétezer kötetes könyvtára legyen minden általános iskolának Irányelvek az ifjúsági könyvtárhálózat bővítésére Vácott a vasútállomás mellett mind tetszetősebb épület emelkedik. Április negyedikén adják át rendeltetésének az új ruházati áruházat. Mellette azonban már másik épületet is alapoznak, az acélszerkezetből készülő szövetkezeti áruházat, mely 24 millió forintos költséggel épül. (Foto: Urbán) szítésébe az alapszabály módosítására vonatkozó tervezet széles körű ismertetésével vonják be a tagságot. lamint két és fél milliós kölcsönnel segítik. Másfél millió forintos segítséget nyújtanak a Nagykőrösi Vasipari Szövetkezetnek —- autószerviz építkezéséhez; több mint félmilliót juttatnak a Ceglédi Vasipari Szövetkezetnek az abonyi tömegcikkgyártó részleg beruházásaihoz. A maglódi, valamint a péce- li vasipari szövetkezeteken kívül még a LIGNIFER és a Budai Járási Háziipari Szövetkezet részesült jelentős beruházási segítségben a közös alapból. A hozzájárulásók és kölcsönök megszavazásánál különös gonddal ügyeltek arra, hogy olyan szövetkezetek kapjanak segítséget, amelyek beruházásaik gyors kivitelezéséhez mind anyagi eszközökkel, mind a gondos előkészítéssel maguk is hozzájárulnak. (K. Z.) Exportra is A pilisi Hunyadi Tsz faüzemében zöldségesládákat, rakodólapokat és spalettacsúszőkat készítenek. Ez utóbbiból jelentős mennyiséget exportálnak is: az NSZK a legnagyobb megrendelőjük. A faüzem egy esztendeje kezdte meg működését, s a 18 dolgozóból tizenkettő lány és asszony. Megtalálják számításaikat az itteniek, hiszen a kereset 1600—2800 forint körül mozog. . Foto: Gábor Magyar fiatalok védnöksége NDK-beli építkezésen A magyar ipar történetében először vállaltak védnökséget fiatal magyar szakemberek idegen ország ipari építkezése felett: az NDK-beli bitterfeldi vegyikombinát építésén dolgozó magyar KISZ-fiatalok és a német ifjúsági szervezet képviselői írtak alá védnök- ségi szerződést. A bitterfeldi vegyikombináthoz a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat négy óriáskazánt szállít, összesen 330 millió forint értékben. A kazánokat 300 magyar fiatal szakember szereli fel és helyezi üzembe. Az NDK ipara számára döntő fontosságú objektumban 1975-ben kezdik meg a termelést, s a magyar szakemberek több éven keresztül segédkeznek az építésben. A két ország fiataljai a magyar gépek pontos szállítására és az egyéb határidők betartására vállaltak a maguk részéről kötelezettséget. A szerződést a Transelektro, a Magyar Hajó- és Darugyár és az Energounion, illetve az In- dustria Anlagen Import Külkereskedelmi Vállalat, a VEB Combinat Bitterfeld, a Damp- ferzeugenbau Combinat és a Kraftwerkanlagenbau ifjúsági szervezeteinek képviselői írták alá. A szerződés lehetővé teszi a magyar fiataloknak, hogy bekapcsolódhassanak a német ifjúsági szervezetek munkájába, s megkönnyíti nyelvtanulásukat és szakmai ismereteik bővítését. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: DR. LOKOS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, VIH-, Somogyi Béla u. 6. II. era. Levélcím: Bp. JO. Postafiók 10. Kiadóhivatal: Budapest, VUL, Blaha Lujza tér 3. A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 343—100, 142—220. Titkárság: 140—447. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. E,o- fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Ä Művelődésügyi Minisztérium kidolgozta azokat az Irányelveket, amelyek a 18 éven aluli fiatalok könyvtári ellátásának javítását célozzák az elkövetkező években. A dokumentum a korszerű iskolai könyvtárak kialakítását tűzi ki Célul minden általános, közép- és szakmunkásképző iskolában a tanulók és a nevelők közös használatára. Különös figyelmet kell fordítani a napközi btthonok, tanulószobák, diákotthonok, kollégiumok könyvtáraira. A gyermekkönyvtárak kiápítése még nem befejezett folyamat, ezért célszerű, ha a központi könyvtárak gyermekkönyvtári részleget tartanak fenn. A gyermekkönyvtár hálózatának kiépítésénél az a cél, hogy nagyvárosokban 15—20 ezer lakosra jusson egy-egy, a közművelődési könyvtáraknál pedig minden 8—10 ezer lakosú településen alakuljon gyermekrészleg. Az iskolai könyvtáraknak az iskola szerves részeként kell tevékenykedniük az igazgatók irányításával. Mielőbb el kell érni, hogy az általános iskolákban egy-egy tanulóra minimálisan öt kötet — de legalább összesen kétezer kötet — a középiskolában minimálisan tíz kötet — de legalább összesen háromezer kötet — jusson.
