Pest Megyi Hírlap, 1971. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
APLOMONOB I9Ö9. MÁRCIUS 1«, VAS A RN AP XI. ÉVFOLYAM. *3. SZÁM * 3969. MARCjUS 16.. VASARNAr*”* ÉVFOLYAM, St S7.AM tm. MÁRCIUS IR. VASÁRU AP CsoS: a kékcsempes fürdőszobán őt Húsgyár a tanyaközpontban Jól kezdődik az új év Foton A megyei tanács és helyi iisemek segítsége Szaporodó gyermekintézmények A kombinát — madártávlatból Az elmúlt években a kormány hatékony intézkedéseket tett a hústermelés fokozására. Ezt a célt szolgálta a mezőgazdasági nagyüzemeknek a korszerű sertéstelepek építéséhez nyújtott állami támogatás. Azóta bebizonyosodott, hogy sikerrel járt a program, jelentősen emelkedett a serteshústermelés. A környék egyik legnagyobb sertéskombinátja a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben épült fel, s a napokban adták át rendeltetésének az új telepet. A vezetőség 1968 októberében hozott határozatot a kombinát felépítéséről. A tervezésnél alapvető követelményként tartották .szem előtt, hogy a létesítmény minden tekintetben újszerű legyen, s hogy kevés emberi munka fel- használásával lehessen magas termelékenységet elérni üzemeltetésében. A Pest—Nógrád megyei MEZÖBER tervezőivel közösen, sikerült kielégíteni ezeket a kívánalmakat. A tömbösített sertéstelep azt Jelenti, hogy' egy épülettömbben folyik, a fiaztatástól a hizlalásig, minden folyamat. A tervkészítés időszakában több hazai és külföldi korszerű sertéstelepet felkerestek, s a szerzett tapasztalatokat is felhasználták. A tervezés és a kivitelezés egyidejűsége tette lehetővé, Hogy az építkezés elhatározásától az. átadásig mindössze Három esztendő telt el. A generálkivitelezőnek, a termelőszövetkezet építőüze- unének feladata volt az állandó egyeztetés, együttműködés a tervezőkkel, az alvállalkozókkal. A jó összhang olyan művet hozott létre, amilyennel az országban még máshol nemigen dicsekedhetnek. Olyan etetési technológiát dolgoztak ki, amilyenre hazai viszonylatban még nem volt példa. Másik előnye a teljesen zárt rendszer. 1 Az egész sertéstelep összesen tizenegyezer négyzetméter alapterületű. Építéséhez kétszázötven vagon előregyártott elemet és tizenegyezer köbméter betont használtak fel. Biztonságos üzemelését garantálja az egymástól független két i elektromos vonal, a víz- és a léghűtés, (Mint érdekességet említjük: a padlófűtés termálvízzel működik. A hatvanöt Celsius fokos víz a fűtőberendezésben 40 fokosra hűl le, onnan a kertészet fóliatelepére jut, ahol az altalajt fűti.) A hizóhajók egymással szemben helyezkednek el, abból a meggondolásból, hogy gombnyomásra egy szerkezet áthúzza a vályút az egyik hajóból a másikba, miközben automata adagolja bele az ele- séget, tehát a vályú megy a disznóhoz. A korszerűség jellemzője még, hogy például a fiaztatóban háromféle hőmérsékletet lehet biztősítani. Árasztásos trágyaszállítást vezettek be a telepen, és a szellőztetés is megoldott. A telep teljesen zárt, csupán egy helyen lehet bemenni, illetve kijönni: a kékcsempés’ öltözőn keresztül. Külön fehér és fekete öltözők, fürdők, pi-. henők állnak a dolgozók rendelkezésére. Az objektumhoz tartozik még egy százvagonos magtár és takarmánykeverő, amelynek kapacitása nagyobb, mint amekkora a telep ellátásához kell. Amikor a telepet teljes termelésre beállítják, négyszázhúsz anyakocának és szaporulatának ad helyet, és évente nyolcezerötszáz hússertést bocsát ki.t Ha feltöltik a kombinátot, egy időben összesen hatezer sertésről kell gondoskodni. Ezt a munkát mindössze tizennyolc gondozó látja el. Az állatorvost és a technikai személyzetet is beszámítva, Foto: Apáti-Tóth Sándor összesen 25—28 személy dolgozik ebbén a hatalmas épületben. A termelőszövetkezet nem várta meg, amíg a teljes építmény elkészül. Amikor egy- egy részt átadtak, már meg is kezdték a jószágok betelepítését. A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezettel kötöttek szerződést, onnan szállítják az észtlapály tenyészállatokat. Azóta a Vörös Csillag Tsz-ben már megkezdődtek a keresztezési kísérletek saját tenyésztési rendszerüknek megfelelő állomány kialakítására. így történhetett, hogy a hivatalos műszaki átvétel napján a hatalmas épület sok hajójában már sertések röfögtek, s mi több, az első exportszállítmány is elhagyta a telepet. Az ötvenhétmillió forintos beruházás jelentős mértékben megjavítja Cegléd és környékének sertéshúsellátását. Tam asi Tamás Jó hírrel fogadott minket Vincze József, a Fóti Nagyközségi Tanács elnöke: — 1972 jól kezdődik a fótiak, legalábbis a kisgyermekes családok számára. A köi- ségi bölcsőde' — elég hosszú építkezés után — 1972 elején megnyitja kapuit. A napokban jártak itt a Pest megyei 6. számú Szövetkezeti Építőipari Vállalat vezetői, s velük rögzíthettük most már a végleges határidőket. December 31-re az építővállalat készen átadja az épületet, a januári műszaki átvétel és a belső berendezés után 1972. február elsején rpegkezdheti működését az új fóti bölcsőde, amelyre bizony nagy szükség van rohamosan fejlődő községünkben. Köszönet az épííővállalatnak Saáry Gábor igazgató és munkatársai szívükön viselték az építkezés ügyét. Külön öröm, hogy a megyei tanács 400 ezer forinttal segítségünkre sietett, hogy az új bölcsőde belső berendezése is méltó lehessen a modem épülethez. — Milyen más újdonságot hoz még az év vége és az új év eleje a fótiaknak? — Jó érzés, hogy már nemcsak tervről, hanem működő, új létesítményről is beszámolhatok! A közelmúltban nyitottuk meg a megye első önálló gyermekkönyvtárát. Már magában ez a tény is örvendetes dolog, de még inkább az, ha figyelembe vesszük, hogy a községben levő szervek, intézmények összefogásával, saját erőből sikerült létrehozni a gyermekkönyvtárat. A nagyközségi tanács a közelmúltban együttműködési szerződést kötött a területén tevékenykedő üzemekkel. A jó együttműködés máris tettekben nyilvánult meg, hiszen a MÜFA Ktsz elkészítette a könyvállványokat, az olvasóasztalkákat. Az ÁFÉSZ textíliával, függönynyel, a Vörösmarty Termelő- szövetkezet pedig magnóval és játékokkal segített otthonossá tenni a helyiséget. A gyermekkönyvtár megnyitóján — a Papírfeldolgozó Ktsz felkérésére — Horváth Ferenc színművész tartott Irodalmi estet. — Mindkét hír arról tanúskodik, hogy Foton nagy figyelmet fordítanak a gyerekek minél jobb ellátására, nevelésére. — Hadd támasszam alá állításomat olyan további tervekkel, amelyeket 1972-ben akarunk megvalósítani a gyermekek érdekében. — Ilyen például az, hogy 1972 januárjától önálló gyermekszakorvos működik Foton. Egyelőre a község két orvosi körzetének gyermekeit fogadja a Szabadság úti rendelőVan a konzervgyárban egy fiatal segédmunkás, akit munkatársai Sanyinak hívnak. Pedig az igazi neve Mohamed Abu Sawar. Már körösinek számít ő is, s az, hogy munkatársai magyar névre „keresztelték”, azt is jelenti, hogy befogadták maguk közé. Másfél évvel ezelőtt vendégségbe jött a városba. Akkor még ő sem gondolta, hogy itt fog letelepedni. Amikor arról kérdezték, hogyan tetszenek neki a magyar lányok, azt válaszolta: — Szépek, de én tanulni jöttem. Nos, Mohamed ez egyszer nem állta a szavát, öt hónapja megnősült. Felesége magyar, s ami külön érdekesség: a pesti kislányból is körösi asszony lett. Mohamed-Sanyit a tanulás vágya hozta Magyarországra. Megtanult magyarul, s legutóbbi találkozásunkkor már csak alig észrevehetően volt idegenes a kiejtése. Mohamed éppen „dicsekedni” jött, megmutatni a KISZ-tagsági könyvét. 1 — A taggyűlés, amelyen felvettek, emlékezetes marad számomra. Hiszen a gyár KISZ-istái egyhangú szavazattal kezességet vállallak értem, ben, melynek új berendezéséi a megyei tanács biztosította. A község legerősebben fejlődő részén, Kisalagon már bővítik az óvodát, 1972-ben egy űj óvodás csoportot tudunk majd elhelyezni az új épületben, melyet a Vörösmarty Tsz épí- tőbrigádja épít. A kisalagi iskolások helyzetét javítja a magán ház megvétele, melyben 1972-ben egy új napközis csoport és egy új elsős tanulócsoport kap helyet. Tehát bölcsődével, óvodával, iskolával, gyermekkönyvtárral, gyermekszakorvossal gazdagodik községünk az új évben — mondta Vincze József tanácselnök. Jól kezdődik az új év Póton. Novak Imre egy emberként ajánlottak a KISZ-tagságra. Két héttel ezelőtt újabb öröm ért. Igaz, hogy továbbra is segédmunkásként, de bekerültem a gyári . villanyszerelők közé, s így a villanyszerelő szakmát is megtanulhatom. Azzal tehát; hogy Nagykőrösre jöttem, és itt családot alapítottam, nem adtam fél az eredeti elképzelésemet, azt, hogy tanulok. — Magyarország a második hazám. Szüleimnek is csak azt tudtam mondani, amikor nemrégiben otthon voltam: nem érzem, hogy idegen vagyok, mintha veletek volnék olyan, hiszen mindenütt segítenek. A levelek jönnek-mennek Jordániából Magyarországra, innen oda. Sok beszélgetés előzte meg Gamilnak, Mohamed 19 éves öccsének a levelét is. Gamil is Magyarországra szeretne jönni. — Boldog lennék, ha eljönne — fűzi az újsághoz Mohamed. — Ű még könnyebben boldogulna, segíthetnék neki a nyelvtanulásban. Biztosan öcsém is ugyanúgy megtalálná a helyét ebben a barátságos országban,' mint én, hiszen ahová csak fordulok, mindenütt segítséget kapok, ha valamilyen nehézséggel nem sikerül egyedül megbirkóznom; Szabó Mária Régi mesterek Nógrádiról írtak a juhászok Még ott áll a nagy kalaposláda a tenyérnyi monori műhely nedvesedő sarkában. Szélén, szegélyén már eszi, marja a rozsda a bádoglemez borítást. Megfakult, veszti a színét a szépen rajzolt két kezdőbetűje, a B. S. is. Mint ahogy deresedik a mester is. Pedig mennyien ismerték, várták, nem múlt el egyetlen nagy országos vásár sem, ahol nem raktá volna ki keresett portékáját a család. Mert híres kalaposdinasztia volt a szikes, homokos nagy Pest megyében a Baranyi család. Az alapító családfő céhmester már a XVIII. század elején nádori privilégium alapján legényt, inast tarthatott. A becsület a nagyapa társa, kísérője volt. Erről az útról afe unokák sem tértek le, Sándor és Lajos átvette apai örökségként ,a megbecsült mesterséget. Lajos, sajnos, hamar „kiállt” a sorból, Sándorból meg fáradt, sajgó derekú Sándor bácsi lett. Az egyetlen dédunoka pedig a tollat választotta: költő, íróember lett, Európa-szerte ismerik a nevét: Baranyi Ferenc. Az egyre zsugorodó vásárokon nem keresik már a mutatós Kossuth- meg a kackiás kunkalapot, a juhászok is már micisapkában járnak; pedig annak idején, ha a kalap kunkori szélét telimérte a csárdásné kadarral, bizony hamar nótára fakadtak az emberek. Igaz, akkor a szellős sátor alatt a s’ercegő lacipecsenye mellé nem morcos képű férfiember mérte blokkra a kőbányai világost... Akkor még a tüdő sem zihált a fullasztó gőzben, míg a tomp kalappá formálódott, s a lábak sem fáztak, nem fogott „verebet” a veresedő orr sem a hosszú úton. amíg a ládába rakott kalapokkal a kocsi a ceglédi, kátai, körösi, pesti vásárokra ért. Tüzelt, melegített a bütykös, teli ä Strázsahegy tőkéinek aranyló levével. Negyven-Ötven évvel ezelőtt! Ma bizony a csatos látása is szédülést okoz. A kocsi persze, mielőtt a „négyesre”, a mai műútra ért, megállt, összevárta Monor neves kézműveseinek, mestereinek kocsijait. Nem is mesterei voltak ezek, hanem művészei a szakmának... A Nagy família csizmákat készített, lakkos, kemény szárú csizmákat. Csikorgó, nyikorgó, elnyűhetetlen portékát, bírta a sarat, havat, esőt. Ilyen lábbeli ma már csak a mesékben fordul elő. A Kovács család kocsiján a láda passzentosan bélelt csizmanadrágokkal, „trityikkel” volt tele; a dús zsinórozás a lajbikról sem hiányzott. Nemcsak mustrálgatták, vették Is a tartós portékát. A sallangos, csengős lószerszámokkal megrakott kocsi is beállt a sorba, ahonnan a Kalmárék mézesbábos kocsija sem hiányzott. A századforduló első, második évtizedében bizony nem volt tanácsos egyesegyedül kocsi- kázni a vásárokba vivő rázós országutakon. Balog Tutáék csárdabeli kegyetlen gyilkosságsorozata Dánoson megrettentette az éjszakába járó embereket, sok volt a gyanús szándékkal kóricáló szekér, amely könnyen keresztbe fordult az úton. Ilyenkor aztán előkerültek a láda mellől a tartalék kocsilőcsök ... Tisztít, alakít, formál még a mester — Monor utolsó kalaposmestere; újak készítését azonban már nem vállalja. . Pedig itt a levél, most írtak a juhászok Nógrádból. Mert a monori Baranyiak nevét, hírét ott is ismerik. Meg aztán a juhászéknál a micisapka is kezd kimenni a divatból. Kiss Sándor 71 december Trópus Vácrátóton, a botanikus kertben. Abu Sawar
